Keressen minket

Természetvédelem

Ökológus kutatók országos hódstratégia kidolgozását sürgetik

Közzétéve:

Ebben a cikkben Juhász Erika (hódkutató, Ökológiai Kutatóközpont) írását közöljük. Az illusztráló fotón egy a vízmegtartás és biodiverzitás-megőrzés szempontjából nagy értéket képviselő magyarországi hódmocsár látható.

Fotó: Szendőfi Balázs

A hód NEM VADÁSZHATÓ. Miért jó ez? A természetvédőknek azért, mert így továbbra is az ő hatáskörükbe tartoznak az ökoszisztéma-mérnök fajjal kapcsolatos döntések, a vadgazdálkodóknak pedig azért, mert így biztosan nem merül fel, hogy a vadgazdálkodó fizessen hódkárt.

A hód természetvédelmi hatósági engedéllyel GYÉRÍTHETŐ, 2016 óta adnak ki erre engedélyeket, de 2022 előtt csak közérdekként definiált szempontok alapján kerülhetett sor ilyen beavatkozásra.

KÖZÉRDEK alatt általában vízügyi szempontokat értünk, ilyenek az árvízvédelmi töltésben készült kotorék – mely gyengíti a töltés szerkezetét –, illetve a hódgátak miatt jelentkező árvízvédelmi kockázat. Megjegyzés: Nem vonva kétségbe azt, hogy egyes esetekben a hód általi visszaduzzasztásba való beavatkozás indokolt, fontosnak tartom figyelembe venni, hogy a lakóingatlanoktól távoli hódgát-rendszereknek az alattuk lévő szakaszokon árvízkockázat-csökkentő szerepük van, lassítják az árhullám levonulását. Ma már GAZDASÁGI ÉRDEKBŐL is gyéríthető a hód, ezt hozta a 2022-es módosítás (20/2022 (VII.29.) AM rendelet).

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Védelmi státusza megváltozott, ez teszi lehetővé a nem “közérdekből” való gyérítést. Továbbra is TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOM alatt áll, de már nem szerepel a hazai védett fajok listáján (13/2001. (V.9.) KöM rendelet, 2023.01.01-től hatályos módosítása). Természetvédelmi szempontból jelentős faj, azaz közösségi jelentőségű faj az Európai Unióban (Élőhelyvédelmi Irányelv, II. és IV. függelék), ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy uniós jogszabály biztosítja a védelmét. A hód pénzben kifejezett természetvédelmi értéke továbbra is 50.000 Ft.

Fotó: Juhász Erika – Ökológiai Kutatóközpont

A gátak, várak bontásához is szükséges a TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLY. Kitétel a 20/2022-es rendeletben: „A vízvisszatartásra alkalmas, mérhető vízszint különbséget okozó, a vízfolyás teljes keresztmetszetét átfogó, hód által épített struktúra (a továbbiakban: hódgát) elbontásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Ha a hódgát elbontása nem közvetlen közegészségügyi vagy közbiztonsági okból történik, akkor az elbontás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a hódgát által megváltoztatott élőhelyeken élő védett és fokozottan védett fajok védelmének szempontjai nem sérülnek. Az engedélyezés során mérlegelni kell a vízvisszatartásra alkalmas hódgát környező területek vízellátottságára gyakorolt hatásait, és a bontás vadon élő őshonos szervezetekre, valamint a víztestek morfológiai állapotára gyakorolt esetleges negatív hatásait.”

KITEKINTÉS Mivel nem mindenki látott hódmocsarat, ezért pár szóban jellemezném ezeket az élőhelyeket: Néhány tíz négyzetméteres vagy akár sokhektáros vizesélőhelyek, melyek kiemelkedően értékes szaporodóhelyet jelentenek a kétéltűeknek és vízimadaraknak, számos védett és fokozottan védett fajnak, valamint vízlelőhelyet, dagonyázóhelyet és vadregényes búvóhelyet a vadászható emlősfajoknak. Bár egyre több ilyen vizesélőhely jön létre itthon, sajnos szinte mindegyiküket veszélyezteti valamilyen átgondolatlan emberi beavatkozás vagy erre irányuló szándék (útépítés, vasútépítés, ipari park, lakópark, napelempark, horgásztó-létesítés). Ilyen helyeken a hód általi tájátalakításba való beavatkozás a természeti értékekre súlyos negatív hatást gyakorol és a vadállománynak sem kedvez. Minden hódmocsár egy hódgáttal kezdődik…

A hódmocsarak nem mindig a hód megjelenésének első néhány évében keletkeznek, nagyon fontos, hogy a vadászok és a természetvédők is meglássák a potenciált a hód hosszútávú munkájával elönthető, mélyfekvésű, nem lakott, nem ipari területekben.

Az alábbi cikkekben bővebb információkat olvashatnak a hódokkal kapcsolatos konfliktusokról, valamint a természetvédelmi szempontból pozitív és negatív hatásokról. A történetszál mindig az élőhelyek ember általi megváltoztatásával kezdődik.

https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/vizgazdalkodas-eurazsiai-hod-kartetel-54679-001?fbclid=IwAR0qNd7Vg9TWLlUr2P73sstHf_n-LFBY-jbSk5RysyDrxjg_Y1UvKFA6-H0

https://telex.hu/tudomany/2022/05/13/hod-elterjedes-magyarorszag-juhasz-erika-kutato-okologia-tapio-vizgazdalkodas

HÓDSTRATÉGIÁRA lenne szükség. Hazai kutatási és monitorozási eredményeink egyre nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre ennek kidolgozásához. Reméljük, hogy a közeljövőben meghallgatásra találunk. A hazai hódállománnyal felelősen és átgondoltan kell terveznünk, ami magában foglalja egyes hatások és élőhelyek következetes védelmét, más esetekben gyérítési lehetőség alkalmazását, egyes súlyosan problémás esetekben (töltésmegfúrás, arborétum károsítása) pedig gördülékeny konfliktuskezelést, azonnali beavatkozást.

Gyakran felmerülő témakörök még a KOMPENZÁCIÓ és a TÁMOGATÁS: Ezekről az állam rendelkezhet, kifejezetten erre a feladatra kapott pénzügyi keret nélkül a természetvédelem helyi képviselői nem tudnak anyagi segítséget biztosítani. Egyes konfliktushelyzetek kezelését (tavak töltésének, mesterséges gátjainak védőrácsozása, speciális átereszek hódgátba való beépítése, útmenti fák védelme) szerintem érdemes lenne állami forrásból finanszírozni. Hogy pontosan mit és milyen mértékben, ennek megtervezése is része lehet egy hódstratégiának.”

A hódokkal foglalkozó kutatók adataikat főként terepen dolgozva gyűjtik. Monitorozási munkájukat azonban Önök is segíthetik azzal, ha a fajjal kapcsolatos megfigyeléseiket feltöltik a www.hodterkep.hu weboldalra.

Írta:  Juhász Erika, hódkutató, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa

Fényképek forrása: Juhász Erika és Szendőfi Balázs

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Természetvédelem

Kútba esett hiúzon segítettek a hegyimentők

Kútba esett hiúzt mentettek a Páring-hegységben

Published

on

Kútba esett hiúzt hoztak felszínre és engedtek szabadon kedden a Páring-hegységben – közölte közösségi oldalán a Salvamont hegyimentő szolgálat.

Fotó: Székelyhon

A nagyragadozót egy 15 méter mély, kiszáradt kút alján találták meg a helyi lakosok, megmentésében pedig a helyszínre riasztott hegyimentők munkáját tűzoltók és erdészek is segítették. Először egy orvost engedtünk le, aki altatólövedékkel elkábította, majd lemászott hozzá az egyik hegyimentős, biztosítóhámra kötözte az állatot és együtt felhúztuk őket” – idézte Sabin Cornoiut, a Gorj megyei Salvamont vezetőjét az Agerpres hírügynökség.

Fotó: Székelyhon

Mivel az állat nem szenvedett sérüléseket, szabadon engedték az erdőben.

A hiúz a legnagyobb Európában honos macskaféle, a harmadik a földrész nagyragadozói sorában a medve és a farkas után. Európai állományát 9000 példányra becsülik, ebből 2700 él a Kárpátokban, azon belül 1200 Romániában. A Romsilva román állami erdészet Horvátországba és Németországba is telepített hiúzokat az utóbbi években a veszélyeztetett faj ottani genetikai állományának helyreállítása, túlélési esélyeinek növelése érdekében.

Forrás: Székelyhon

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Sasszinkronnal egybekötött madarásztúra a Tisza-tavon

Programajánló: Közeledik az Országos Sasszinkron ideje!

Published

on

Közeledik az Országos Sasszinkron ideje, amit immáron 22. alkalommal szervez meg az MME. A sasok számlálása közösségünk összehangolt munkája által történik, kisebb csapatok indulnak el kutató útjukra a megjelölt napokon, a működési területünk kijelölt helyszínein.

Rétisas (Fotó: Szitta Tamás).

Idén a korábbiakhoz képest még inkább megnyitjuk a lehetőséget az érdeklődők számára:

A Sasszinkron apropójából szervezünk egy MADARÁSZ TÚRÁT, amelyre szeretettel várjuk mindazokat, akik szeretnék a madarakat és a védelmükre szolgáló gyakorlati terepi munka rejtelmeit jobban megismerni.

Ami várható:

Szabó Attila tagtársunk szakvezetésével Poroszlóról induló, összesen 5-6 km-es séta a Tisza-tó gátján, mely során kedvező időjárási körülmények között számos madárfajt láthatnak a résztvevők. Vízhez kötődő madarak – pl. rétisas (amely Szitta Tamás alábbi fotóján is látható), réce- és libafajok, stb. – mellett ligetek, vízközeli cserjések, nádasok énekesmadarai is jó eséllyel megmutatják majd magukat.

A madarak tanulmányozása mellett a csapat tagjai bepillantást nyerhetnek a Bükki Helyi Csoport természetvédelmi munkájába is.

Találkozó és visszaérkezés helyszíne: Fűzfa Hotel – Poroszló, Kossuth út 81.

Időpont: 2024. január 18. szombat 10:00-14:00

A túra vezetője: Szabó Attila –madarak ismeretében jártas, tapasztalt túravezető, akitől további információ is kapható a 06-70-321-4868-es telefonszámon, vagy a szaboattilaalabaj@gmail.com e-mail címen.

Fontos: a madarászsétán való részvétel INGYENES, DE REGISZTRÁCIÓHOZ KÖTÖTT, 30 fő jelentkezését tudjuk fogadni!

Regisztrálni az alábbi űrlap kitöltésével lehet:

https://forms.gle/rpXnjfi9kySgCdtRA 

Szeretettel várjuk az érdeklődőket, hamarosan találkozunk a Tisza-tó gátján!

Forrás: Szitta Emese – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Telelő gólyák

Egyre több gólya telel át hazánkban

Published

on

Egyre több gólya telel át. Enyhék a telek, és ha egyszer bármi okból kipróbálta, megszokta a gólya, hogy talál ennivalót, és az emberek is segítenek neki, etetik, itatják, akkor minek is kellene elvonulnia?

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

A bármi ok, ami miatt itt marad lehet betegség, sérülés, késői kelés, másodköltés, ami miatt augusztusban okkal nem vonult el, és ha valóban sérült, és súlyos az eset, előbb-utóbb bekerül hozzánk, vagy más mentőhelyre. De ha nem, szeptemberre-októberre általában rendbe jön, csak akkor már nincs csapat, melyhez csatlakozva el is jut Afrikába. Mint ezzel foglalkozó állatorvos, 40 év gyakorlati tapasztalatával a hátam mögött állítom, hogy nincs igaza azoknak az akár tapasztalt, de állatorvosi gyakorlattal nem rendelkező madármentőknek, sem a gólya teleltető csoportok megmondó embereinek, hogy az itt maradt gólyák mind sérültek, és segítségre szorulnak. Pedig nem. Ha jól repül, és nem sánta, akkor nem kell, nem is szabad, és nem is lehet befogni, fölösleges hajkurászni, mentőcsapatot szervezni, 0-24 órában figyeltetni, etetéssel emberhez szoktatni, mert ha egyszer mégis elvonul, esetleg lelövik az arabok, vagy megeszik az afrikai bennszülöttek.

 A hideg nem számít nekik. Nincs annyi pehelytolluk, mint egy pingvinnek, de elég ahhoz, hogy akár mínusz 20-30 fokban is jól érezzék magukat, ha van elég ennivaló, mely belülről fűt. És van, mert a pockok, egerek nem alszanak téli álmot, csigák, giliszták vannak, csak rovarok, kétéltűek, hüllők nincsenek, a halak is elvermelnek.

Csak akkor kell etetni, ha minden befagy és mély a hó, mely alatt már nem találhatók meg a pockok. Ez az utóbbi évtizedekben egy-két hétig tartott, és idén sem várható hosszabb havas időszak. Az igen jelentős hasi zsírtartalék a beleik között egy hétig simán kitart. Ennél hosszabb havas, fagyos időben, ha a gólyának bármi baja van, legyengült, megsérült, sánta, de repül, etetéssel helyhez kötjük, és ha kell, becsapdázható. Ezt mi megoldjuk, de az etetést a helybelieknek kell végezni. Hogy kell-e menteni, azt a nemzeti parkok természetvédelmi őrei meg tudják ítélni, mivel fokozottan védett madárról van szó, nem is szabad ezt tudtuk és engedélyük nélkül megkezdeni.

Az etetést minden nap ugyanabban az időben, ugyanott, ugyanaz a személy, ugyanabban a ruhában, ugyanolyan hívó hanggal, ugyanúgy végezze, így a gólya egy valakihez, egy dologhoz szokik hozzá, nem valamennyi emberhez. De csak addig, ameddig szükséges, nem kell visszaszoktatni a mamahotelbe. Elég naponta egyszer, a kora délutáni órákban, de lehet, sőt ajánlott reggel-este fél-fél kg számára ismerten ehető tápláléknak azonosítható apró halat egy vödörből látványosan kiönteni a gólya látóterében, majd legalább 50-100 méterre eltávolodni.  A harmadik napon már jön az ember elé. Akkor már más nyers húsfélét is adhatunk, de ne sertéshúst, mert az káros a madarakra. Akkora darabokra vágva, melyet egyszerre le tud nyelni, mert nem csipkedi, hanem egészben nyeli le. Az itatást csak és kizárólag lavórból, ahonnan a hosszú csőrével vízszintesen meríteni tud, és nem vödörből ahonnan a vízben úszó táplálékot kihalássza, de a víz függőlegesen kifolyik a csőréből. Akkor sem, ha mások ezt jónak tartják.

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom