Természetvédelem
Ökológus kutatók országos hódstratégia kidolgozását sürgetik
Ebben a cikkben Juhász Erika (hódkutató, Ökológiai Kutatóközpont) írását közöljük. Az illusztráló fotón egy a vízmegtartás és biodiverzitás-megőrzés szempontjából nagy értéket képviselő magyarországi hódmocsár látható.
Fotó: Szendőfi Balázs
A hód NEM VADÁSZHATÓ. Miért jó ez? A természetvédőknek azért, mert így továbbra is az ő hatáskörükbe tartoznak az ökoszisztéma-mérnök fajjal kapcsolatos döntések, a vadgazdálkodóknak pedig azért, mert így biztosan nem merül fel, hogy a vadgazdálkodó fizessen hódkárt.
A hód természetvédelmi hatósági engedéllyel GYÉRÍTHETŐ, 2016 óta adnak ki erre engedélyeket, de 2022 előtt csak közérdekként definiált szempontok alapján kerülhetett sor ilyen beavatkozásra.
KÖZÉRDEK alatt általában vízügyi szempontokat értünk, ilyenek az árvízvédelmi töltésben készült kotorék – mely gyengíti a töltés szerkezetét –, illetve a hódgátak miatt jelentkező árvízvédelmi kockázat. Megjegyzés: Nem vonva kétségbe azt, hogy egyes esetekben a hód általi visszaduzzasztásba való beavatkozás indokolt, fontosnak tartom figyelembe venni, hogy a lakóingatlanoktól távoli hódgát-rendszereknek az alattuk lévő szakaszokon árvízkockázat-csökkentő szerepük van, lassítják az árhullám levonulását. Ma már GAZDASÁGI ÉRDEKBŐL is gyéríthető a hód, ezt hozta a 2022-es módosítás (20/2022 (VII.29.) AM rendelet).
Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/
Védelmi státusza megváltozott, ez teszi lehetővé a nem “közérdekből” való gyérítést. Továbbra is TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOM alatt áll, de már nem szerepel a hazai védett fajok listáján (13/2001. (V.9.) KöM rendelet, 2023.01.01-től hatályos módosítása). Természetvédelmi szempontból jelentős faj, azaz közösségi jelentőségű faj az Európai Unióban (Élőhelyvédelmi Irányelv, II. és IV. függelék), ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy uniós jogszabály biztosítja a védelmét. A hód pénzben kifejezett természetvédelmi értéke továbbra is 50.000 Ft.
Fotó: Juhász Erika – Ökológiai Kutatóközpont
A gátak, várak bontásához is szükséges a TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLY. Kitétel a 20/2022-es rendeletben: „A vízvisszatartásra alkalmas, mérhető vízszint különbséget okozó, a vízfolyás teljes keresztmetszetét átfogó, hód által épített struktúra (a továbbiakban: hódgát) elbontásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Ha a hódgát elbontása nem közvetlen közegészségügyi vagy közbiztonsági okból történik, akkor az elbontás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a hódgát által megváltoztatott élőhelyeken élő védett és fokozottan védett fajok védelmének szempontjai nem sérülnek. Az engedélyezés során mérlegelni kell a vízvisszatartásra alkalmas hódgát környező területek vízellátottságára gyakorolt hatásait, és a bontás vadon élő őshonos szervezetekre, valamint a víztestek morfológiai állapotára gyakorolt esetleges negatív hatásait.”
KITEKINTÉS Mivel nem mindenki látott hódmocsarat, ezért pár szóban jellemezném ezeket az élőhelyeket: Néhány tíz négyzetméteres vagy akár sokhektáros vizesélőhelyek, melyek kiemelkedően értékes szaporodóhelyet jelentenek a kétéltűeknek és vízimadaraknak, számos védett és fokozottan védett fajnak, valamint vízlelőhelyet, dagonyázóhelyet és vadregényes búvóhelyet a vadászható emlősfajoknak. Bár egyre több ilyen vizesélőhely jön létre itthon, sajnos szinte mindegyiküket veszélyezteti valamilyen átgondolatlan emberi beavatkozás vagy erre irányuló szándék (útépítés, vasútépítés, ipari park, lakópark, napelempark, horgásztó-létesítés). Ilyen helyeken a hód általi tájátalakításba való beavatkozás a természeti értékekre súlyos negatív hatást gyakorol és a vadállománynak sem kedvez. Minden hódmocsár egy hódgáttal kezdődik…
A hódmocsarak nem mindig a hód megjelenésének első néhány évében keletkeznek, nagyon fontos, hogy a vadászok és a természetvédők is meglássák a potenciált a hód hosszútávú munkájával elönthető, mélyfekvésű, nem lakott, nem ipari területekben.
Az alábbi cikkekben bővebb információkat olvashatnak a hódokkal kapcsolatos konfliktusokról, valamint a természetvédelmi szempontból pozitív és negatív hatásokról. A történetszál mindig az élőhelyek ember általi megváltoztatásával kezdődik.
HÓDSTRATÉGIÁRA lenne szükség. Hazai kutatási és monitorozási eredményeink egyre nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre ennek kidolgozásához. Reméljük, hogy a közeljövőben meghallgatásra találunk. A hazai hódállománnyal felelősen és átgondoltan kell terveznünk, ami magában foglalja egyes hatások és élőhelyek következetes védelmét, más esetekben gyérítési lehetőség alkalmazását, egyes súlyosan problémás esetekben (töltésmegfúrás, arborétum károsítása) pedig gördülékeny konfliktuskezelést, azonnali beavatkozást.
Gyakran felmerülő témakörök még a KOMPENZÁCIÓ és a TÁMOGATÁS: Ezekről az állam rendelkezhet, kifejezetten erre a feladatra kapott pénzügyi keret nélkül a természetvédelem helyi képviselői nem tudnak anyagi segítséget biztosítani. Egyes konfliktushelyzetek kezelését (tavak töltésének, mesterséges gátjainak védőrácsozása, speciális átereszek hódgátba való beépítése, útmenti fák védelme) szerintem érdemes lenne állami forrásból finanszírozni. Hogy pontosan mit és milyen mértékben, ennek megtervezése is része lehet egy hódstratégiának.”
A hódokkal foglalkozó kutatók adataikat főként terepen dolgozva gyűjtik. Monitorozási munkájukat azonban Önök is segíthetik azzal, ha a fajjal kapcsolatos megfigyeléseiket feltöltik a www.hodterkep.hu weboldalra.
Írta: Juhász Erika, hódkutató, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa
Fényképek forrása: Juhász Erika és Szendőfi Balázs
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Természetvédelem
Új kutatás: a borzok jelentős ragadozói a vörös listás parti madaraknak
Egy új kutatás szerint a borzok az egyik legjelentősebb veszélyt jelentik a földön fészkelő parti madarakra.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Egy új kutatás szerint a borzok az egyik legjelentősebb veszélyt jelentik a vörös listán szereplő, földön fészkelő parti madarak – köztük a bíbic és a nagy goda – fennmaradására. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a fészkek kifosztásának kockázata hideg vagy száraz időjárás idején nő meg, amikor a borzok fő táplálékát jelentő giliszták nehezebben érhetők el a talaj felszínén.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az egyik tanulmány – amely az Egyesült Királyság területéről származó kameracsapdás adatok átfogó elemzésén alapul – eddig a legvilágosabb képet adja arról, mely állatfajok felelősek a madárfészkek pusztulásáért Nagy-Britanniában.
A vizsgálatban 2 088 fészket elemeztek, ezek 29,2%-át ragadozók pusztították el. A parti madarak fészkeit leggyakrabban emlősök fosztották ki. A pusztítás 41,7%-áért a borzok, míg 23%-áért a rókák voltak felelősek.
Andrew Hoodless, a GWCT (Game & Wildlife Conservation Trust) kutatási igazgatója – amely szervezet többek között az RSPB, az Essex Wildlife Trust és a Wildfowl and Wetlands Trust mellett adatokat szolgáltatott a tanulmányhoz – így fogalmazott:
„Az élőhelyek folyamatos javítása és helyreállítása kulcsfontosságú a parti madarak védelmében, de ragadozószabályozás nélkül ez gyakran hiábavaló. Ez a tanulmány értékes képet ad a fészkelőhelyeket érő ragadozói nyomás mértékéről és jellegéről, és segíthet a földön fészkelő fajok védelmét célzó kezelési stratégiák kialakításában.
Ugyanakkor kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban is, hogyan kezeljük a védett ragadozók – például a borz – jelentette veszélyt. A nem halálos módszerek, mint például a fészkek ideiglenes elektromos kerítéssel való védelme, hatékonyak lehetnek, de nem minden esetben kivitelezhetők.”
Hoodless hozzátette:
„A bíbic állománya az 1990-es évek közepe óta 53%-kal csökkent, ami mintegy 110 000 pár eltűnését jelenti az Egyesült Királyságban. A Birminghamtől délre fekvő területeken pedig mindössze 300–450 költő nagy godapár maradt. Mindkét faj esetében helyi kihalás veszélye áll fenn, miközben az általános táplálkozású ragadozók állományai növekedtek, és sok más európai országhoz képest magas szinten vannak.
Ha meg akarjuk menteni ikonikus madarainkat, a jövőben nehéz döntéseket kell hozni, akár egyes fajok célzott, engedélyezett szabályozásáról is, hogy másokat megvédhessünk – mielőtt túl késő lenne.”
A GWCT által a tanulmányhoz benyújtott adatok egy hatéves vizsgálatból származnak, amelyet a szervezet korábbi bemutató gazdaságában, Auchnerranben (Aberdeenshire) végeztek bíbicfészkekkel kapcsolatban. Az eredmények szerint minden negyedik fészekpusztítást borzok követtek el.
A 372 vizsgált fészekből 90-et ragadozók pusztítottak el, ezek közül 23-at borzok. A kutatás rámutatott arra is, hogy az időjárás kulcsszerepet játszik: hideg vagy száraz időszakokban a borzok nagyobb valószínűséggel fogyasztották el a bíbic tojásait, mivel ilyenkor a giliszták kevésbé elérhetők.
Ezért a száraz vagy hideg tavaszok további nyomást gyakorolhatnak az amúgy is csökkenő parti madárállományokra, különösen ott, ahol borzok és parti madarak ugyanazokat a gyepeket használják.
Nick Hesford, a GWCT skót igazgatója így értékelte az eredményeket:
„Ez a hosszú távú vizsgálat azt mutatja, hogy bár országos szinten továbbra is a rókák és a varjúfélék a leggyakoribb fészekragadozók, gyepterületeken a borzok ragadozása komoly korlátozó tényezője lehet a bíbic állományának regenerálódásában, különösen hideg tavaszokon és a borzvárak közelében.
Az eredmények arra utalnak, hogy az időjárás-előrejelzések felhasználhatók lennének célzott, megelőző ragadozókezelési intézkedésekhez, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megállítsuk – és visszafordítsuk – a bíbic állományának további csökkenését Skóciában.”
***
A Game & Wildlife Conservation Trust (GWCT) kutatásalapú természetvédelmi munkát végez egy élettel teli, fenntartható vidéki környezet érdekében.
A GWCT egy független természetvédelmi jótékonysági szervezet, amely az 1930-as évek óta folytat tudományos kutatásokat Nagy-Britannia vad- és élővilágával kapcsolatban.
A szervezet gazdálkodóknak és földtulajdonosoknak nyújt szakmai tanácsadást a vadon élő állatok élőhelyeinek javítása érdekében. Több mint 60 posztdoktori kutatót és más kutatási szakembert foglalkoztat, akik olyan szakterületeken rendelkeznek tapasztalattal, mint a madártan, rovartan, emlőskutatás, mezőgazdaság, halbiológia és statisztika.
A Trust saját kutatásokat is végez, emellett kormányzati és magánszervezetek által finanszírozott, szerződéses és pályázati projektekben is részt vesz.
A GWCT emellett különálló, professzionális tanácsadó szolgálattal is rendelkezik annak érdekében, hogy kutatási eredményei közérthető és gyakorlatban alkalmazható formában jussanak el a gazdálkodókhoz, földtulajdonosokhoz, vadőrökhöz, vadgazdálkodókhoz és mindazokhoz, akik a természetvédelmi gyakorlat megvalósításában szerepet vállalnak.
Forrás: GWCT
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Megérkeztek a vándorsólymok Dévaványa térségébe
A hideg idő beálltával a vándorsólymok is megjelentek a Körös–Maros Nemzeti Park területén.
A hideg idő beálltával a vándorsólymok is megjelentek a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén. A korábbi évekhez hasonlóan idén is mintegy tíz példány tölti a telet a térségben.
A fotó illusztráció, készítette Czifrák Gábor
A vándorsólymok alapvetően nem költőző madarak, de télen ők is elkóborolnak élelem után kutatva. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon igen jó környezeti adottságok vannak telelésükhöz. Az itteni nagy, nyílt puszták, a sok apróvad és a Hortobágy-Berettyó folyón időző aprótestű barát- és csörgő récék vonzóak a vándorsólymok számára. Esetenként még akár a nagyobb testű tőkés récéket is zsákmányul ejtik.
Az ártéri magasabb fákon ülve éles szemmel kifigyelik a megsebzett, gyengébb récéket és gyorsan lecsapnak rájuk. Zuhanórepülés közben akár a 360 km/órás sebességet is elérhetik. Az orrukban lévő speciális nyúlvány (orrcsap) megóvja őket attól, hogy nagy sebességnél a légnyomás kárt tegyen a tüdejükben. Vadászat közben arra is figyelnek, hogy a parlagi sasok ne vegyék őket észre, mert akkor könnyen elkobozzák tőlük a megszerzett zsákmányt.
Telente általában 5-10, maximum 15 példány telel Dévaványa térségében. November végén, december végén érkeznek az orosz tundrákról, illetve Svédországból és Norvégiából. Február elején már mennek is vissza költőhelyükre, ahol megkezdik a területfoglalást.
Érdekesség, hogy időnként a városok belterületén is megfigyelünk vándorsólymokat, amelyek magas épületek tetejéről lesnek a galambokra. Orosházán, a víztorony tetején és Békéscsabán a református templom tetején is láttunk már vándorsólymot.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
POLICE: Orvvadász rendőrkézen
Feljelentést tett a Hortobágyi Nemzeti Park a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányságon, az ügyben nyomozás indult.
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Védett madarakat fogott el tiltott módon egy szolnoki férfi, majd ismeretségi körében értékesítette őket. A Hortobágyi Nemzeti Park tett feljelentést a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányságon, mivel információik alapján egy szolnoki lakos engedély nélkül védett madarakat tart, illetve azokkal kereskedik. A nyomozók ellenőrizték a férfi Facebook-profilját, és a madarak tartására, eladására utaló fotókat, bejegyzéseket találtak.
Fotó: Rendőrség
A rendőrök december 4-én kutattak az 54 éves gyanúsított ingatlanjában, és hatósági engedélyek nélkül, illegálisan tartott 12 tengelicet, 15 csízt, három-három csicsörkét, kenderikét, zöldikét, valamint egy karvalyt halva találtak, illetve foglaltak le. A nyomozók lefoglaltak továbbá három, a madarak befogásához használt, fa- és fémkeretes, élve befogó kalitkát, valamint hat lépvesszőt a hozzá tartozó léptáskával.
Előállították az orvvadászt a rendőrkapitányságra, majd kétrendbeli természetkárosítás bűntett és orvvadászat bűntett gyanúja miatt hallgatták ki.
Átadták a közel 1 millió forint eszmei értékű védett egyedeket a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársainak, akik gondoskodtak a természetes közegükbe történő visszahelyezésről.
Forrás: Rendőrség
A jégen tartózkodás szabályai és veszélyei
Megnyílt a lehetőség a növényvédelmi kezelésekkel kapcsolatos nemleges nyilatkozatok megtételére az AÖP, ST AKG TK 2024 és ST ÖKO TK 2024 jogcímekben
Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza
Találkozzunk 2026-ban is a FeHoVá-n!
Megemlékezés Fekete István házasságkötésére Bakócán
POLICE: Lekapcsolták őket
Remegő kezek…
Őzet mentettek a veszprémi zsaruk
Támár Zoltán: A karácsonyi bikám
Új kutatás: a borzok jelentős ragadozói a vörös listás parti madaraknak
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
Azonnal felfüggesztette egy vadfeldolgozó üzem működését a Nébih súlyos élelmiszerbiztonsági problémák miatt
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
