Természetvédelem
Ökológus kutatók országos hódstratégia kidolgozását sürgetik
Ebben a cikkben Juhász Erika (hódkutató, Ökológiai Kutatóközpont) írását közöljük. Az illusztráló fotón egy a vízmegtartás és biodiverzitás-megőrzés szempontjából nagy értéket képviselő magyarországi hódmocsár látható.
Fotó: Szendőfi Balázs
A hód NEM VADÁSZHATÓ. Miért jó ez? A természetvédőknek azért, mert így továbbra is az ő hatáskörükbe tartoznak az ökoszisztéma-mérnök fajjal kapcsolatos döntések, a vadgazdálkodóknak pedig azért, mert így biztosan nem merül fel, hogy a vadgazdálkodó fizessen hódkárt.
A hód természetvédelmi hatósági engedéllyel GYÉRÍTHETŐ, 2016 óta adnak ki erre engedélyeket, de 2022 előtt csak közérdekként definiált szempontok alapján kerülhetett sor ilyen beavatkozásra.
KÖZÉRDEK alatt általában vízügyi szempontokat értünk, ilyenek az árvízvédelmi töltésben készült kotorék – mely gyengíti a töltés szerkezetét –, illetve a hódgátak miatt jelentkező árvízvédelmi kockázat. Megjegyzés: Nem vonva kétségbe azt, hogy egyes esetekben a hód általi visszaduzzasztásba való beavatkozás indokolt, fontosnak tartom figyelembe venni, hogy a lakóingatlanoktól távoli hódgát-rendszereknek az alattuk lévő szakaszokon árvízkockázat-csökkentő szerepük van, lassítják az árhullám levonulását. Ma már GAZDASÁGI ÉRDEKBŐL is gyéríthető a hód, ezt hozta a 2022-es módosítás (20/2022 (VII.29.) AM rendelet).
Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/
Védelmi státusza megváltozott, ez teszi lehetővé a nem “közérdekből” való gyérítést. Továbbra is TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOM alatt áll, de már nem szerepel a hazai védett fajok listáján (13/2001. (V.9.) KöM rendelet, 2023.01.01-től hatályos módosítása). Természetvédelmi szempontból jelentős faj, azaz közösségi jelentőségű faj az Európai Unióban (Élőhelyvédelmi Irányelv, II. és IV. függelék), ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy uniós jogszabály biztosítja a védelmét. A hód pénzben kifejezett természetvédelmi értéke továbbra is 50.000 Ft.
Fotó: Juhász Erika – Ökológiai Kutatóközpont
A gátak, várak bontásához is szükséges a TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLY. Kitétel a 20/2022-es rendeletben: „A vízvisszatartásra alkalmas, mérhető vízszint különbséget okozó, a vízfolyás teljes keresztmetszetét átfogó, hód által épített struktúra (a továbbiakban: hódgát) elbontásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Ha a hódgát elbontása nem közvetlen közegészségügyi vagy közbiztonsági okból történik, akkor az elbontás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a hódgát által megváltoztatott élőhelyeken élő védett és fokozottan védett fajok védelmének szempontjai nem sérülnek. Az engedélyezés során mérlegelni kell a vízvisszatartásra alkalmas hódgát környező területek vízellátottságára gyakorolt hatásait, és a bontás vadon élő őshonos szervezetekre, valamint a víztestek morfológiai állapotára gyakorolt esetleges negatív hatásait.”
KITEKINTÉS Mivel nem mindenki látott hódmocsarat, ezért pár szóban jellemezném ezeket az élőhelyeket: Néhány tíz négyzetméteres vagy akár sokhektáros vizesélőhelyek, melyek kiemelkedően értékes szaporodóhelyet jelentenek a kétéltűeknek és vízimadaraknak, számos védett és fokozottan védett fajnak, valamint vízlelőhelyet, dagonyázóhelyet és vadregényes búvóhelyet a vadászható emlősfajoknak. Bár egyre több ilyen vizesélőhely jön létre itthon, sajnos szinte mindegyiküket veszélyezteti valamilyen átgondolatlan emberi beavatkozás vagy erre irányuló szándék (útépítés, vasútépítés, ipari park, lakópark, napelempark, horgásztó-létesítés). Ilyen helyeken a hód általi tájátalakításba való beavatkozás a természeti értékekre súlyos negatív hatást gyakorol és a vadállománynak sem kedvez. Minden hódmocsár egy hódgáttal kezdődik…
A hódmocsarak nem mindig a hód megjelenésének első néhány évében keletkeznek, nagyon fontos, hogy a vadászok és a természetvédők is meglássák a potenciált a hód hosszútávú munkájával elönthető, mélyfekvésű, nem lakott, nem ipari területekben.
Az alábbi cikkekben bővebb információkat olvashatnak a hódokkal kapcsolatos konfliktusokról, valamint a természetvédelmi szempontból pozitív és negatív hatásokról. A történetszál mindig az élőhelyek ember általi megváltoztatásával kezdődik.
HÓDSTRATÉGIÁRA lenne szükség. Hazai kutatási és monitorozási eredményeink egyre nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre ennek kidolgozásához. Reméljük, hogy a közeljövőben meghallgatásra találunk. A hazai hódállománnyal felelősen és átgondoltan kell terveznünk, ami magában foglalja egyes hatások és élőhelyek következetes védelmét, más esetekben gyérítési lehetőség alkalmazását, egyes súlyosan problémás esetekben (töltésmegfúrás, arborétum károsítása) pedig gördülékeny konfliktuskezelést, azonnali beavatkozást.
Gyakran felmerülő témakörök még a KOMPENZÁCIÓ és a TÁMOGATÁS: Ezekről az állam rendelkezhet, kifejezetten erre a feladatra kapott pénzügyi keret nélkül a természetvédelem helyi képviselői nem tudnak anyagi segítséget biztosítani. Egyes konfliktushelyzetek kezelését (tavak töltésének, mesterséges gátjainak védőrácsozása, speciális átereszek hódgátba való beépítése, útmenti fák védelme) szerintem érdemes lenne állami forrásból finanszírozni. Hogy pontosan mit és milyen mértékben, ennek megtervezése is része lehet egy hódstratégiának.”
A hódokkal foglalkozó kutatók adataikat főként terepen dolgozva gyűjtik. Monitorozási munkájukat azonban Önök is segíthetik azzal, ha a fajjal kapcsolatos megfigyeléseiket feltöltik a www.hodterkep.hu weboldalra.
Írta: Juhász Erika, hódkutató, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa
Fényképek forrása: Juhász Erika és Szendőfi Balázs
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Természetvédelem
Fiatal csüllő repült át a Kardoskúti-puszta felett
Magyarországon rendkívül ritkán látható madárfajt figyeltek meg a napokban a Körös-Maros Nemzeti Park területén
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Magyarországon rendkívül ritkán látható madárfajt, csüllőt figyeltek meg a napokban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A fiatal, tengerparti madár a Kardoskúti-puszta felett repült át.
Fotó: KMNP
A sirályok családjába tartozó csüllő tipikus tengerparti madár. Az északi féltekén a skandináv országokban, Oroszországban és Alaszkában egyaránt költ, jellemzően igen nagy, esetenként több tízezres telepekben. Cirkumpoláris faj, ami azt jelenti, hogy jellemzően a sarkvidékhez közeli tájakon költ, de az egész földön elterjedt. Az elmúlt két évtizedben az európai állomány költési területének déli határa egy kicsit északabbra húzódott. Fő táplálékául a halak szolgálnak, de időnként gerincteleneket is elfogyaszt.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Csüllők jellemzően október vége és december eleje között bukkannak fel Magyarországon. Évente országos szinten 10-15 megfigyelés van, 2012 azonban inváziós év volt, akkor 26 alkalommal láttak csüllőt. Az esetek döntő többségében fiatal, kóborló példányokról van szó, öreg madarak csak elvétve fordulnak elő, ők már a megszokott útvonalakon mennek telelni a délebbi tengerpartokra.
A kardoskúti Fehér-tó térségében a korábbi években is felbukkantak már csüllők. Ez azért is érdekes, mert hazánkban általában a nagyobb kiterjedésű tavaknál (Balaton, Tisza-tó, Szegedi Fehér-tó) jelenik meg, a kardoskúti Fehér-tó viszont egy kisebb kiterjedésű állóvíz. Ráadásul idén november közepén, amikor a kóborló példány felbukkant, a tó teljesen ki volt száradva, ezért a madár valószínűleg le sem szállt. Röptében figyeltük meg, amint a tó irányából Békéssámson felé haladt.
A csüllő a térségünkben is költő dankasirálynál nagyobb testméretű sirályféle. A fiatal példányoknak fekete gallérjuk van a nyakuknál és repülés közben felülről nézve jellegzetes, fekete, W-alakú mintázat látható a hátukon és a szárnyukon. Hátuk szürke, szárnyuk belülről fehér, illetve szürke.
Forrás: KMNP
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Természetvédelem
50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia
Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia november 23-án a kisújszállási Vigadóban, ahol méltóképpen ünnepeltük meg a Kutatótábor fél évszázados fennállását. A konferencia résztvevőit dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, kormánybiztos, Kapocsi István a HNPI igazgatóhelyettese és Tóth József, a Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda igazgatója köszöntötte.
Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
Az esemény fényét jelenlétével emelte dr. Rácz András úr, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára és Szűcs Tamás úr, Kisújszállás város polgármestere. A program kezdetén Tóth Csaba táborvezető-helyettes előadásában bepillantást nyerhettünk a tábor gazdag 50 éves történetébe, aki egyben bemutatta a tábor immár hatodik tábortörténeti és publikációs kötetét. Ezt követően Ulicsni Viktor hússzoros táborozó élményekkel teli történetekkel elevenítette fel a tábori élet mindennapjait.
Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
A rendezvén fénypontjaként a tábor ötvenéves fennállása során kiemelkedő támogatást nyújtó négy szervezet és két táborszervező magánszemély emlékplakettet és elismerő oklevelet vehetett át:
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
• Kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda
• SOE ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomás
• Agrárminisztérium
• Papp Gyula tanár úr, aki közel 30 évig vett részt a tábor szervezésében.
Ábra: Facebook
Végül elismerésben részesült Dr. Tóth Albert, a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor megálmodója és táborvezetője, az Alföldkutatásért Alapítvány alapító elnöke, akinek kitartó lankadatlan lelkesedéssel végzett munkája nélkül ez a tábor nem élhette volna meg ötvenéves jubileumát. Az emlékplakettet Győrfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész készítette.
A konferencia szakmai programjának keretében a táborban zajló kutatómunka legfrissebb eredményeit bemutató tudományos előadások hangoztak el a kunhalmok és a Hortobágy botanikai viszonyairól, az alföldfásítás múltjáról és jövőjéről, a szikes talajok talajtérképezéséről és vizsgálatairól, a Tisza-tó halfaunájának változásairól, a hortobágyi vízterek makrogerinctelen élőlény-együtteseiről, az etnoökológiai kutatások eredményeiről és a hagyományos legeltetés természetvédelmi hatásairól, Ágota-puszta csárdáinak sorsáról, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park területén zajló tájrehabilitációról.
Előadók voltak: Keserű Zsolt, Tóth Tibor, Novák Tibor, Olasz Ákos, Kis Szabolcs, Sallai Zoltán, Csányi Béla, Ulicsni Viktor, Biró Marianna, Csiha Sára, Pethe Mihály és Hoffmann Károly.
Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
A konferenciát Agócs Gergely, Kecskés-Bába Hajnalka és Kecskés Gergő népzenei előadásai foglalták ünnepélyes keretbe. Optimistán tekintünk a jövőbe, bízunk a folytatásban, találkozzunk 2025 nyarán az 51. Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáborban!
Forrás: Bak-Csiha Sára & Tóth Csaba
Fotók: Széll Antal, Szűcs Tamás, Kozmáné Tóth Györgyi, Csiha Sára
A mezőgazdasági termelőkkel, vadgazdálkodókkal és áramszolgáltatókkal folytatott több évtizedes együttműködésnek, különösen a LIFE projektnek köszönhetően, a Kárpát-medencében a túzokállomány nemcsak stabilizálódott, hanem növekedésnek indult – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában projekt zárórendezvényén szerdán, Kunszentmiklóson.
Fotó: Vermes Tibor – AM
A túzok a hazai természetvédelem emblematikus madara. Ezt a megtisztelő címet nem csupán népszerűségének és méreteinek köszönheti ez a faj, hanem annak is, hogy az elmúlt években nem csak sikerült megállítani az egyedek számának csökkentését, hanem növekedést is sikerült elérni, amire nemzetközi szinten is büszkék lehetünk – emelte ki beszédében a helyettes államtitkár.
Balczó Bertalan arra emlékeztetett, hogy a hazai túzokállomány megőrzése és gyarapítása komplex stratégiát igényel. A mezőgazdasági területeken való fészkeléshez környezetkímélő munkálatok szükségesek, ezért az agrár-környezetgazdálkodási programok kidolgozása során szoros együttműködés valósul meg a gazdákkal. Emellett a vadgazdálkodókkal folytatott együttműködés is segíti a madarak szaporulatát veszélyeztető ragadozó fajok szabályozását, míg az áramszolgáltatókkal való szövetkezés révén csökkent a szabadvezetékek okozta mortalitás is.
Fotó: Vermes Tibor – AM
Kifejtette, más országokban, például Oroszországban és az Ibériai-félszigeten, a túzok állománya csökkenő tendenciát mutat, ezért folyamatos nemzetközi összefogásra és megújulásra van szükség. A LIFE projekt mellett az agrártárca Túzokvédelmi Munkacsoportja is aktívan részt vesz a fajmegőrzési terv jövőbeli megújításában. A Bonni Egyezmény égisze alatt a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló túzokvédelmi megállapodás jött létre a szlovák és osztrák partnerekkel a határmenti, közös populáció megőrzéséről és növeléséről. Emellett megvalósult a „Túzokok határok nélkül” kezdeményezés is, amelynek keretében közös fajmegőrzési terv készül a világ összes 26 túzokfajáról. A záróesemény keretében a résztvevő partnerszervek megállapodást írtak alá a túzokok védelme érdekében kialakított ágazatokon átívelő együttműködés fenntartásáról.
A helyettes államtitkár bízik abban, hogy az újabb együttműködés és a közös munka további sikereket hoz a túzokvédelem terén, és jó példával szolgál majd a madarak nemzetközi megóvásában is.
Segítünk eligazodni az e-GN-re vonatkozó kötelezettségek között
Kiemelt lehetőség a fejlődő országoknak a FAO és az AM ösztöndíjprogramja
Dr. Polgár Kálmán vadászkutyás emlékverseny Siófok-Balatonszabadiban
Egy hihetetlen vadlibavadászat története
Jogsegély-szolgálat a Védegyletnél
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
Fát vágtak, bozótot irtottak Komádi, Zsadány és Körösújfalu között – VIDEÓ
Fiatal csüllő repült át a Kardoskúti-puszta felett
A tavalyi évhez képest kedvezőbben állnak a talaj-előkészítési munkák
Ősz végén, ünnepek előtt
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
Farkas Imre a Bakony vadásza
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
Komádi aranysakál
Béldi Balázs: Utánkeresés Dorkával
A bronzérmes kan
Domolykó a Rábcából
Vadkamera buktatta le az orvvadászokat
