Természetvédelem
Irány a Nyírerdő Zrt.: Ideális túracélpontok Magyarország észak-keleti részén
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. az elmúlt 5 évben, 880 ezer csemete elültetésével, több mint 126 hektár erdő telepítését fejezte be. A februárban lezárult szociális tűzifaprogramhoz csaknem 43.800 köbméter fával járult hozzá, ami az országban kiszolgált mennyiség egyötöde. Az állami erdőgazdaság kiemelt figyelmet fordít a fenntartható erdőgazdálkodásra, az őshonos fafajokra, valamint folyamatosan fejleszti turisztikai szolgáltatásait.
Magyarország észak-keleti részén az épített örökségek mellett számtalan erdei turisztikai célpont várja a természetjárókat. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a térség akác erdőállományainak fenntartására és különleges minőségű fájának hazai és európai elismertetésére. A fenntartható erdőgazdálkodásért tett erőfeszítéseiket egyebek mellett az is jelzi, hogy Magyarországon elsőként kaptak a külföldi erdőgazdálkodó és faipari cégeknél elterjedt nemzetközi FSC tanúsítványt, ami hiteles kapcsolatot teremt a felelős termelés és feldolgozás, illetve a fogyasztók között.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyékben több mint 60 ezer hektár állami tulajdonú területet kezelő NYÍRERDŐ Zrt. erdei megannyi élményt kínálnak minden korosztály számára. Nyíregyházán a település tüdejeként ismert Sóstói-erdő, a debreceniek által a város zöld koronájaként számon tartott Nagyerdő, a vadregényes Baktai-erdő vagy a dámbikákról világhírűvé vált Gúthi-erdő – csak néhány a megismerésre érdemes terület közül.
A Társaság a városok környékén, esőbeállókkal, padokkal, szalonnasütő-helyekkel, körszínekkel és tanösvényekkel gazdagított parkerdőket tart fenn, illetve számos pihenőcentrumot, játszóteret, erdei tornapályát alakított ki. Működési területén összesen 55 kilométer túraútvonal várja a természetjárókat. A térségben élő emberek mindennapjaiban az erdő és az erdőgazdálkodás jelentős szerepet tölt be.
A kezelt erdők több mint egyharmada része a hazai és nemzetközi természetvédelmi területek hálózatának. Működési területén fekszik a Hortobágyi Nemzeti Park, három tájvédelmi körzet, öt természetvédelmi terület, és jó néhány helyi jelentőségű védett terület. Nem véletlen, hogy a kimagaslóan jelentős természeti értékeket hordozó hazai erdőrezervátumok sorából hármat a Zrt. kezel.
Az erdészek munkájának bemutatásában kiemelkedő szerepet tölt be a térségben a Nyíregyházi Erdészet központjában működő Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola, valamint a Debreceni Erdészet épületében üzemelő Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola. A foglalkozások során a gyerekek az erdő valóságában találkozhatnak annak sajátos ökoszisztémájával és tanulmányozhatnak mindent, ami a természetben felfedezhető. Évente 5-8000 gyermek vesz részt foglalkozásaikon és programjaikon.
A NYÍRERDŐ Zrt. által fenntartott erdők változatos turisztikai célpontok a természetjárók számára. A vidék a maga egyszerű szépségével, a helyi emberek közvetlenségével, örök emléket nyújt az ideérkezőknek, akik számos kulturális, gasztronómiai és természeti élménnyel gazdagodhatnak látogatásuk során.
Látogasson el Ön is Észak-Kelet-Magyarországra!
Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán a Nyírerdő Zrt. legszebb területére!
Találjuk meg együtt Magyarország legvonzóbb erdejét!
Az Agrárminisztérium 2023. február 11-én indult sorozatában hetente bemutat egy állami erdőgazdaságot, illetve a Facebook oldalán megoszt 8 helyszínt az adott állami erdőgazdaság területén, amelyre a közösségi oldalon voksolni lehet. A szavazók között hetente sorsolunk ki nyereményeket. Erdeink természeti kincsei minden évszakban csodálatosak, így bármikor érdemes meglátogatni őket!
Kapcsolódó oldalak:
Agrárminisztérium Facebook oldal
AGRÁRMINISZTÉRIUM Sajtóiroda
Természetvédelem
Tanyaromok: ahol egykor gyerekek játszottak, ott most madarak nevelik fiókáikat
A madarak visszafoglalták az elhagyatott tanyákat a Csanádi pusztákon
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákat járva még napjainkban is láthatók az egykori tanyasi élet nyomai – igaz, már csak romokban. Az udvarok zöldellő fáin és a romos padlásokon azonban ma is van élet: a hajdani lakhelyek most madaraknak adnak otthont.
Fotó: Balla Tihamér – KMNP
Manapság már nagyon kevesen adják arra a fejüket, hogy a településektől távol, tanyán éljenek. Nem is olyan régen, néhány évtizede azonban még kifejezetten általános volt a tanyasi életforma, kiterjedt tanyavilág működött az egész magyar Alföldön, így a Csanádi puszták térségében is.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Bár sok tanya teljesen eltűnt már a föld színéről, néhányuknál a valamikori tanyaudvart megkímélték a beszántástól, műveléstől, így az ott régen ültetett fák még megvannak, sok esetben sűrű bozót nőtte be a tanyahelyeket. Ezek a pusztákba, szántóföldekbe beékelődő kis facsoportok jelzik a hajdani otthonokat. Az egyébként igencsak fátlan vidéken ezek, a régi tanyasiak által ültetett fák felértékelődnek, pihenő-, kilátó-, fészkelőhelyet biztosítanak például a térség ragadozó madarainak, egerész- és pusztai ölyveknek, parlagi sasoknak.
Fotó: Balla Tihamér – KMNP
Nemcsak a tanyaudvarok fái, de maguk az épületek, a régi otthonok is élőhelyet jelentenek számos védett madárfaj számára. Ezek a tanyaépületek még természetes anyagokból, sárból, szalmából, nádból épültek. Mióta nem lakják, és nem tartják karban őket, lassan omladoznak, összedőlnek, végül újra eggyé válnak a földdel. A tetők beszakadnak, az omladozó falakban számos üreg keletkezik. Ezeket a helyeket keresi például több bagolyfaj is. Egyik legimpozánsabb megjelenésű éjjeli ragadozónk, a gyöngybagoly például előszeretettel rakja tojásait a romos épületek padlásaira, ahol védett körülmények között nevelkedhetnek fiókái. A lakott emberi településeket is kedvelő kuvikok szintén szívesen választják költőhelyül a romok falainak üregeit, padlásait. Vörös vércsékkel is találkozhatunk, ha a tanyaromokon találnak olyan alkalmas párkányt, üreget, ahol költeni tudnak. A színpompás szalakóták és búbosbankák is gyakran költenek ezeken a helyeken, a nagyszámú mezei veréb és seregély mellett. Az énekesmadarak közül még a házi rozsdafarkúra jellemző a romos épületekben való fészkelés. Nem egyszer előfordul, hogy az épületekben maradt, korhadó, poros bútorokban találkozunk madárfészkekkel.
A pusztákat járva épp ezért érdemes alaposabban szemügyre venni egy-egy régi tanyahelyet. Az udvarok, melyeken nem is oly rég még gyerekek játszhattak, ma már madárzsivajtól hangosak.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében
Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén
Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.
Fotó: TAEG Zrt.
A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.
Fotó: TAEG Zrt.
A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!
Forrás: TAEG Zrt.
Természetvédelem
Halászmadarak az apaji halastavakon
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:
Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.
Írta és fényképezte: Gyenge László
IV. Farkas Dénes emlékverseny 2024.06.23.
Az ököljog társadalma a gímszarvasoknál
Még egy fagyos reggel
Vadászat – egy életen át
Parókás bak esett a Mogyoróshegy Vt. területén
Tájékoztató a lőfegyverek szabályos tárolásáról
IV. Harcsafogó OB. első forduló, Tiszalúc
Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás
Óriás csuka Szurdokpüspökiben
Kitekintő: “A természetért az iskolában: Egy vadászhölgy beszél az erdei állatokról és a természetvédelemről”
Újabb rekord született Ohaton
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A vadkanom
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
