Keressen minket

Természetvédelem

Kertésznadrágos szőrgombóc

Közzétéve:

+2

Duna-Ipoly Nemzeti Park: Az Év Emlőse a vakond. Kinek ne lenne ismerős Zdenek Miler és Eduard Petiska: A kisvakond nadrága meséje? De mit is tudunk pontosan a főszereplő kisemlősről?

A közönséges vakond a cickányalakúak rendjének egyik képviselője. Hengeres teste 12-16 cm hosszúságú lehet, farokhossza pedig 3 cm. Testét koromfekete, bársonyos és tömött szőr fedi, aminek köszönhetően könnyedén leperegnek róla a talajszemcsék, ezzel is segítve a földalatti közlekedést. Ehhez az életmódhoz alkalmazkodtak az érzékszervei is: szemei aprók, fülkagylói nincsenek, szem-és fülnyílásait bőrredővel le tudja zárni. Orra megnyúlt, ormányszerű. Bajuszszőreivel könnyen megtalálja zsákmányállatait a járatrendszerében.  Szintén a föld alatti közlekedést szolgálja erős mellső ásólába. Felszínen ritkán figyelhető meg, csak a járatkészítés során feleslegessé vált és felszínre tolt földkupacokból, másnéven vakondtúrásokból tudjuk, hogy a közelben van.

Vadonleső logója az Év Emlőséről

A földalatti életmódjuk miatt nem igazodnak a napszakok változásához, saját belső órájuk szerint viselkednek, akár nappal vagy éjjel is elindulhatnak táplálékot keresni. Meglepően hosszú, 100 métert is meghaladó járatrendszerébe esett rovarokat, gilisztákat, pajorokat fogyasztja. Érdekesség még, hogy kifejezetten gyorsan halad az ásással, 5-15 métert is megtehet egy óra alatt. Folyosói gyakran átfedik egymást, kissé lefelé haladva lakó-vagy fiaskamrába vezetnek, melyeket fűvel, mohával és egyéb puha anyagokkal tesz otthonossá. Minden folyósó valamilyen célt szolgál: van főbejárat, vészkijárat, közlekedőfolyósók, szellőzőfolyósók és persze vadászfolyósók. Nem alszik téli álmot, hanem erre az időszakra felhalmoz egy kisebb élelemtartalékot férgekből, csigákból. Azonban szüksége van utánpótlásra, hiszen egy nap képes megenni saját testsúlyának megfelelő mennyiségű táplálékot. Járatrendszerében éléskamrákat alakít ki, ami nem csak a téli hónapokban fontos számára, hanem a vemhes nőstényeknek is nagy segítség. Nem öli meg a tartalékba szánt zsákmányállatait, nehogy idő előtt megromoljanak, csak harapásával lebénítja őket, így azok mozdulatlan várják, hogy megegye őket.

Párzási időszakuk március-június környékére tehető. A nőstény 3-8 vakondfiókának ad életet, melyeket két hónapos korukig szoptat, egy éves korukra válnak ivaréretté. Április-június környékén megszaporodhatnak a túrások a fiatal állatok önállósodásával. Ebben az időszakban keresnek saját területet maguknak a fiatalok, ami nem is olyan könnyű, ugyanis az idősebb felnőttek szigorúan felosztják egymás között a területet, nem engednek betolakodókat a saját parcellájukra. Kifejezetten harciasak tudnak lenni egymással, ha egy jobb élőhelyfolt megszerzése a tét.

Magyarország egész területén előfordul, csak a mocsaras, sziklás és intenzíven művelt területeket kerüli el. A kerttulajdonosok nem mindig örülnek a felbukkanásának, hiszen a szépen megkomponált kert részét eredetileg nem képzik a vakondtúrások. Azonban ez az aprócska emlős hatalmas mennyiségű rovart tud elejteni, így nagy segítségünkre lehet a kártevők elleni védekezésben. Emellett pedig a talaj átforgatásában, korhadó levelek elkeverésében is jelentős szerepe van.

Vadonleső logója az Év Emlőséről

A földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác 1901. évi 24.655. számú körrendelete a mezőgazdaságra hasznos állatok védelme érdekében természetvédelmi oltalom alá helyezte a vakondot, és vele együtt több mint száz madárfaj és néhány más emlősfajt is. Akkor még csak „a virágos, veteményes kertek és csemete ültetvények”-en kívüli területeken volt rá érvényes a védelem, azóta azonban már teljes védettséget élvez. Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke jelenleg 25 000 Ft.

Szükség is van a védelmére, hiszen az 1930-as években majdnem teljes állományuk kipusztult. Tömött, selymes, puha és gyönyörű fekete bundája miatt nagy népszerűségre tett szert a szőrmeiparban, előszeretettel készítettek gereznájukból divatos kalapokat, gallérokat. A gazdasági világválság hatására azonban hanyatlani kezdett a szőrmeipar, így a milliószámra exportált vakondbundára már nem volt kereslet.

Nem csak az emberek jelentenek veszélyt számára. Legyakrabban macskabaglyok köpetében lehet beazonosítani vakondcsontokat, azonban a házimacskák és a menyétek is elkaphatják őket.

Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park

+2

Természetvédelem

Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyon

Published

on

0

Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) elsősorban nyírségi homoki sztyeppréteket, erdősztyepp-réteket, és a nyíltabb nyírségi mészkerülő homokpusztagyepeket kedvelő fokozottan védett, endemikus faj.

Virágzik a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese

Virágzása az utóbbi években a szakirodalom szerinti adatokhoz képest egy hónappal korábban kezdődött.

A magyar kökörcsin hazánkban őshonos virág. Fotó: Demeter Emese

A magyar kökörcsin hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

2025-ben egy hónappal korábban virít a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese

 

Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta: Utassy Bence – Természetvédelmi Őrszolgálat
Fotó: Demeter Emese

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Természetvédelem

Nem zárt be a Hortobágyi Nemzeti Park

Published

on

0

Tévesen látott napvilágot az a hír, mely szerint a Hortobágyi Nemzeti Park nem fogad látogatókat. A párosujjú patás állatokat veszélyeztető ragadós száj-és körömfájás fertőző betegség megelőzésének érdekében a Hortobágyi Vadaspark határozatlan ideig valóban zárva tart és emiatt az erre a helyszínre 2025. március 15-re meghirdetett „Gólyaelengedés a Hortobágyi Vadasparkban” programunk is elmarad. Azonban a többi létesítményük működése zavartalan.

Továbbra is látogatható a Hortobágyi Nemzeti Park.

A jelenlegi is látogatható helysznínek listája a következő:

a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont, a „Hortobágy természete” és a Pusztai Kincsestár „A Jószág haszna” kiállítások.
a Hortobágyi Pásztormúzeum
a Hortobágy-halastavi tanösvény
a Szálkahalmi Tanösvény
az Egyek-pusztakócsi mocsarak és Górési tanösvény
a Tiszakürti Arborétum
a Cégénydányádi Cégénydányádi Kende Kúria és Kastélypark Természetvédelmi Terület
A gólyaelengedés kivételével megtartjuk szakvezetett túráinkat.

A márciusi programok és a létesítmények elérhetőek honlapukon. Kattintson ide!

Forrás:
Hortobágyi Nemzeti Park

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Természetvédelem

A farkas és a prérifarkas – A méretkülönbség megértése

+1

Farkas és a prérifarkas méretkülönbségei a Yellowstone Nemzeti Parkban:

+1

Published

on

+1

Először is érdemes megjegyezni, hogy a Yellowstone Nemzeti Park ad otthont az Egyesült Államok legnagyobb és legegészségesebb prérifarkasainak. A park bőséges táplálékforrást biztosít számukra, és a védett terület határain belül, valamint a zord telek hatására, ezek az állatok általában valamivel nagyobbra nőnek és hosszabb ideig élnek, mint máshol. Nem kérdés, hogy itt találhatók a legpompásabb példányok közül is a legimpozánsabbak.

Fotó: Yellowstone Through The Lens

Évente számtalan alkalommal találkozom olyan utazókkal, akik keresztezték egy ilyen robusztus Yellowstone-i prérifarkas útját. Sok esetben azonban azt hiszik, hogy farkassal találkoztak, vagy legalábbis bizonytalanok abban, hogy melyik állatot látták. Ha érdeklődőek és tanulni szeretnének, vagy esetleg fényképet is készítettek, szívesen elmagyarázom a különbségeket. Néha viszont, ha csak egy emlékről van szó, hagyom, hogy megmaradjon számukra az élmény izgalma.

De az igazság egyszerű: amikor egy farkast látsz… nem lesz kérdésed felőle.

Ez a fénykép az eddigi legjobb példám arra, hogy milyen hatalmas méretkülönbség van a Yellowstone két csúcsragadozója között. A hajnali napfényben öt prérifarkas köröz egy friss tetem felett. Bár öten vannak, mégsem tudják megakadályozni, hogy az igazi csúcsragadozó elvegye azt, amit kinézett magának. Egy szürke farkas nyugodtan lép be a jelenetbe, és minden gond nélkül elsétál a dühösen ugató és nyüszítő prérifarkasok között. Erőteljes mozdulattal kitép egy lábat a tetemből, majd zavartalanul elvonul. A prérifarkasok próbálják kifejezni méltatlankodásukat, az egyik legnagyobb példány pedig egy rövid ideig még követi is a farkast.

És itt él ez a fénykép. Mindig is az egyik személyes kedvencem marad, mert tökéletesen megmutatja azt a hatalmas különbséget, ami a két faj között fennáll.

Forrás: Yellowstone Through The Lens

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom