Keressen minket

Természetvédelem

Kertésznadrágos szőrgombóc

Közzétéve:

Duna-Ipoly Nemzeti Park: Az Év Emlőse a vakond. Kinek ne lenne ismerős Zdenek Miler és Eduard Petiska: A kisvakond nadrága meséje? De mit is tudunk pontosan a főszereplő kisemlősről?

A közönséges vakond a cickányalakúak rendjének egyik képviselője. Hengeres teste 12-16 cm hosszúságú lehet, farokhossza pedig 3 cm. Testét koromfekete, bársonyos és tömött szőr fedi, aminek köszönhetően könnyedén leperegnek róla a talajszemcsék, ezzel is segítve a földalatti közlekedést. Ehhez az életmódhoz alkalmazkodtak az érzékszervei is: szemei aprók, fülkagylói nincsenek, szem-és fülnyílásait bőrredővel le tudja zárni. Orra megnyúlt, ormányszerű. Bajuszszőreivel könnyen megtalálja zsákmányállatait a járatrendszerében.  Szintén a föld alatti közlekedést szolgálja erős mellső ásólába. Felszínen ritkán figyelhető meg, csak a járatkészítés során feleslegessé vált és felszínre tolt földkupacokból, másnéven vakondtúrásokból tudjuk, hogy a közelben van.

Vadonleső logója az Év Emlőséről

A földalatti életmódjuk miatt nem igazodnak a napszakok változásához, saját belső órájuk szerint viselkednek, akár nappal vagy éjjel is elindulhatnak táplálékot keresni. Meglepően hosszú, 100 métert is meghaladó járatrendszerébe esett rovarokat, gilisztákat, pajorokat fogyasztja. Érdekesség még, hogy kifejezetten gyorsan halad az ásással, 5-15 métert is megtehet egy óra alatt. Folyosói gyakran átfedik egymást, kissé lefelé haladva lakó-vagy fiaskamrába vezetnek, melyeket fűvel, mohával és egyéb puha anyagokkal tesz otthonossá. Minden folyósó valamilyen célt szolgál: van főbejárat, vészkijárat, közlekedőfolyósók, szellőzőfolyósók és persze vadászfolyósók. Nem alszik téli álmot, hanem erre az időszakra felhalmoz egy kisebb élelemtartalékot férgekből, csigákból. Azonban szüksége van utánpótlásra, hiszen egy nap képes megenni saját testsúlyának megfelelő mennyiségű táplálékot. Járatrendszerében éléskamrákat alakít ki, ami nem csak a téli hónapokban fontos számára, hanem a vemhes nőstényeknek is nagy segítség. Nem öli meg a tartalékba szánt zsákmányállatait, nehogy idő előtt megromoljanak, csak harapásával lebénítja őket, így azok mozdulatlan várják, hogy megegye őket.

Párzási időszakuk március-június környékére tehető. A nőstény 3-8 vakondfiókának ad életet, melyeket két hónapos korukig szoptat, egy éves korukra válnak ivaréretté. Április-június környékén megszaporodhatnak a túrások a fiatal állatok önállósodásával. Ebben az időszakban keresnek saját területet maguknak a fiatalok, ami nem is olyan könnyű, ugyanis az idősebb felnőttek szigorúan felosztják egymás között a területet, nem engednek betolakodókat a saját parcellájukra. Kifejezetten harciasak tudnak lenni egymással, ha egy jobb élőhelyfolt megszerzése a tét.

Magyarország egész területén előfordul, csak a mocsaras, sziklás és intenzíven művelt területeket kerüli el. A kerttulajdonosok nem mindig örülnek a felbukkanásának, hiszen a szépen megkomponált kert részét eredetileg nem képzik a vakondtúrások. Azonban ez az aprócska emlős hatalmas mennyiségű rovart tud elejteni, így nagy segítségünkre lehet a kártevők elleni védekezésben. Emellett pedig a talaj átforgatásában, korhadó levelek elkeverésében is jelentős szerepe van.

Vadonleső logója az Év Emlőséről

A földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác 1901. évi 24.655. számú körrendelete a mezőgazdaságra hasznos állatok védelme érdekében természetvédelmi oltalom alá helyezte a vakondot, és vele együtt több mint száz madárfaj és néhány más emlősfajt is. Akkor még csak „a virágos, veteményes kertek és csemete ültetvények”-en kívüli területeken volt rá érvényes a védelem, azóta azonban már teljes védettséget élvez. Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke jelenleg 25 000 Ft.

Szükség is van a védelmére, hiszen az 1930-as években majdnem teljes állományuk kipusztult. Tömött, selymes, puha és gyönyörű fekete bundája miatt nagy népszerűségre tett szert a szőrmeiparban, előszeretettel készítettek gereznájukból divatos kalapokat, gallérokat. A gazdasági világválság hatására azonban hanyatlani kezdett a szőrmeipar, így a milliószámra exportált vakondbundára már nem volt kereslet.

Nem csak az emberek jelentenek veszélyt számára. Legyakrabban macskabaglyok köpetében lehet beazonosítani vakondcsontokat, azonban a házimacskák és a menyétek is elkaphatják őket.

Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park

Természetvédelem

Öreg néne őzikéje

Őzsutát műtöttek meg a Hortobágyi Madárpark szakemberei.

Published

on

Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.

A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

1 éve történt… A madárinfluenza pusztított

Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.

Published

on

Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer.  Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.

De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani.  A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.

A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem.  Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.

Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdőfürdő a kidobott kanapé

Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.

Published

on

Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.

Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.

A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott.  A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.

A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.

A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.

Forrás: Magyarország Bíróságai

Tovább olvasom