Keressen minket

Természetvédelem

Gémek, gólyák, kányák és sasok egy asztalnál

Közzétéve:

Május végén a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén egy lucernatarlón több száz madár táplálkozott egyszerre. Pockokat zsákmányoltak a frissen lekaszált területen.

Fotó: Körös-Maros Nemzeti Park

A 60 hektáros táblán szenázsnak takarították be a lucernát. A frissen kaszált tarlón 192 nagy kócsagot, 8 vörös gémet, 47 fehér gólyát, 7 barna kányát, 14 barna rétihéját, 18 egerészölyvet, 2 békászó sast, 6 fiatal parlagi sast, 18 vörös vércsét, 6 kék vércsét és 250 vetési varjút figyeltünk meg. A madarak többnyire mezei pockokra vadásztak.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

A nagy kócsagok és vörös gémek a közeli gémtelepről érkeztek. A fiatal barna kányák és a békászó sasok nem költöttek a térségben. Folyóink árterületén fészkel néhány kánya, de egyszerre hét példány megjelenése ritkaságnak számít. A békászó sas csak táplálékban gazdagabb években, elsősorban a kaszálások időszakában fordul elő Cserebökény térségében.

Fotó: Körös-Maros Nemzeti Park

Meglepő volt a közel félszáz fehér gólya jelenléte is. Ők a tarló szélén, egy csoportban álltak, majd szétszóródva, laza vonalban kutattak táplálék után. Egy-egy mezei pockot ötször-hatszor is elkaptak. Mivel hiába tartották a csőrükkel a zsákmányt, nem tudták elfogyasztani, így elengedték azt. Igaz, időnként sikerrel jártak, ilyenkor gyorsan eltűnt a pocok a csőrük mélyén. Látványos volt, ahogyan a gólyák a járatokba menekülő rágcsálók után kutattak a hosszú csőrükkel. Egészen mélyen lenyúltak, ilyenkor szinte a teljes csőrüket elnyelte a föld.

Fotó: Körös-Maros Nemzeti Park

Cserebökény térségében a legerősebb mezei pocok gradációt 2014-ben tapasztaltunk. Akkor az enyhe tél és a száraz idő megfelelő körülményeket biztosított a rágcsálók szaporodásához. A gyepeket és a vetéseket járatok sokasága hálózta be, s a pockok jelentős mezőgazdasági kárt okoztak. A rágcsálók szaporodásának ütemét követte az őket fogyasztó ragadozó madarak állománya is. A pocok gradációnak akkor a júliustól bekövetkező esős időszak vetett véget.

A következő pockos év a 2020-as volt, akkor az év végéig folyamatosan növekedett a mezei pocok járatok száma Cserebökényben. Az állomány végül a december-januári esőzések hatására összeomlott. A következő évben a szárazabb időjárás ellenére sem emelkedett a pockok száma, ezért kevesebb volt a ragadozó madár is. A mezei pockok jelentős szaporodás a tavaly ősztől tapasztalható, s ezt egyből követte a pockokat fogyasztó madarak számának növekedése is.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Természetvédelem

Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát

Published

on

A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.

Részletekért kattintson a feliratra!

Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.

A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.

Fiatal tollazatú tamariszkusz poszáta a szegedi Fehér-tavon ( Tokody Béla)

Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.

Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla

Tovább olvasom

Horgászat

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”

Published

on

A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.

A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.

A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor

Tovább olvasom

Természetvédelem

Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban

Published

on

Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.

A madarat 2024. június 13-án gyűrűzték fiókaként a Kelemen-széken (fotó: Sápi Tamás)

A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.

“A faj hazánkban fokozottan védett,

természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”

A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.

A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén (fotó: Mattia Bacci)

A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom