Keressen minket

Természetvédelem

Egy bíbic naplója – első rész

Vadkamerával figyelünk napról, napra egy bíbic fészket a Békés vármegyei Zsadány határában található Macskásban. Magyarországon ezen az egyetlen bíbic fészken található vadkamera.

Közzétéve:

2023. május utolsó dekádját írjuk, amikor Zsadányban, Macskásban, ahol biogazdálkodásban különféle növényeket termelünk, egy bíbicre leszek figyelmes. Gyerekkoromtól ismerem ezt a madarat, hiszen akkor gyakran a hétvégéket Pusztaszeren, a Fülöp-tó partján töltöttem, ahol igen kiismertem őket. Nagy fajgazdagság nem jellemző a fehér, szikes tavakra és az éles gyerekszem elől a bíbicnek nem volt hova bújnia – ahogyan jó 30 évvel később, itt Biharban sem. 2023-ban ez az egyetlen egy vadkamera figyel bíbicfészket Magyarországon.

Bíbicünk Bori, Macskásban, már három tojáson ül Fotó: Agro Jager News

A jajongó madár ügyesen csalogatott bennünket. Kifejezetten örültem is neki, hiszen az elmúlt években a rovaregyüttes megerősödött és egyre több madár jelent meg táplálkozni, pihenni és ma már egyre több fészkel is.

A gazdálkodás, a szegélyek megtartása és más agrotechnikai elemek, vetésszerkezet, ami mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy az ízeltlábúak után a gerincesek is megjelentek. Számokban ez azt jelenti, hogy tíz éve, mindössze egyetlen egy mezei nyúllal bírtunk, s ma már egy rendes hajtást is lehet szervezni.

A bíbic végül nem tudta elrejteni azt, amit mindenkitől óv és félt, s előbb kettő, majd három tojást találtunk. Hamar el is kereszteltük: Bíbic Borbálának, akit csak Borinak emlegetünk!

Bíbicünk Bori, egész nap kotlott Fotó: Agro Jager News

Persze az öröm határtalan volt, hiszen egy újabb madárfaj megjelenése mégiscsak visszaigazolás számunkra, hogy az egyetemi évek, Fischl professzor biológiai növényvédelmi órái és egyáltalán a biogazdálkodásnak megtérül az előnye.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Újszegedi Csoportjában, még középiskolás koromban megismerkedtem Dr. Tokody Bélával, akivel Peszere-pusztára sikerült letelepítenünk fokozottan védett szalakótákat s még kint, a szántóföldön, küldtem neki egy fotót a fellelt fészekről.

Perceken belül jött a válasz, ha van energiánk, telepítsünk egy vadkamerát és figyeljük meg a fészket. Fontos lenne, hiszen a bíbic állományaira ma egyre nagyobb figyelmet kell szentelni s viselkedését, utódnevelési startégiáját, költését és a ragadozók fészekre gyakorolt hatását meg kellene figyelni.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Nem késlekedtünk és egy kamerát élesítve kihelyeztünk a fészek mellé, s eközben a helyi vadgazdálkodóval egyeztetve, két élvefogó csapdát is felállítottunk, ami persze az ellenőrzési, felügyeleti feladatokat szélesítette. Úgy számoltunk ezzel is, hogy a kamera miatt naponta mindenképpen kilátogatunk és belefér alapon ellenőrizzük a csapdákat is: csak keljenek ki a kismadarak.

Kutya ide, emberek oda, de a tollaknak még a fészken is rendbe kell lenni! Bori láthatóan hamar elfogadta, hogy fészke körül most nagyobb a mozgás. Fotó: Agro Jager News

A szántóföldi ápolási munkák miatt másnap egész nap kint voltunk, de távcsőn már hajnalban láttuk, hogy nem zavartatta magát a bíbic: elfogadta a fészek melletti dobozt.

Béla, mint a kis kutatásunk, megfigyelésünk vezetője, nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy a lehető legkisebb változtatással kell kitegyük, mert a dolmányos varjú rendkívül kíváncsi és már a kíváncsisága miatt is feltűnhet a tojások körül.

Aznap rendkívül meleg volt, a talajon 38 oC-ot mértünk. Mivel rendszeresen magunkkal visszük a német vizslánkat, Ottokárt is, a kutyával összesen hárman voltunk kint egy öt hektáros táblában.

Azért mindig szemmel tartott bennünket és Ottokárt Bori, aki a kutyát  rendre elcsalta oly annyira, hgy még egy fotó sem készült a kutyáról. Fotó: Agro Jager News

A madár a gépek, az emberek és a kutya ellenére szemmel láthatóan mindig a fészkén volt, láthatóan egyáltalán nem zavarta a mozgás és amikor a fészek felé néztünk legtöbb esetben helyben maradt. A látszólagosság azonban a számokban ütközött ki, mert az első nap, annak ellenére, hogy estefelé a kamera valami miatt felborult, mindösszesen 1881 fénykép készült. Ezt betudtuk annak, hogy közel tettük ki a kamerát és a madár minden mozgására aktiválódott, de másnap a kártya cseréjénél kiderült, hogy a következő napig – tehát 24 óra alatt – alig 366 fotó készült.

Vadgazdaként és az MME tagjaként is megdöbbentő volt ez a két szám. Érthető és jogos is, hogy az ember és a kutya mennyire zavarja a környezetét. Így Ottokár másnap – tekintettel a bíbicre is – otthon maradt.

Bíbicünket Borit, ma egy seregély látogatta meg. Fotó: Agro Jager News

Az első nap képeiből válogattunk néhányat. Látható, hogy viszonylag közel engedett magához a madár és az is, hogy még egy seregély is meglátogatta, de, hogy mi történt a következő nap, hogy milyen időben ült a fészkén a bíbic, amikor éjjel is dolgozott a kamera, azt csak a következő cikkünkben áruljuk el.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Dr. Szilágyi Gergely PhD
Dr. Tokody Béla

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Természetvédelem

Öreg néne őzikéje

Őzsutát műtöttek meg a Hortobágyi Madárpark szakemberei.

Published

on

Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.

A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

1 éve történt… A madárinfluenza pusztított

Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.

Published

on

Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer.  Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.

De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani.  A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.

A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem.  Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.

Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdőfürdő a kidobott kanapé

Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.

Published

on

Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.

Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.

A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott.  A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.

A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.

A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.

Forrás: Magyarország Bíróságai

Tovább olvasom