Pünkösdvasárnap különleges természetfotós élményben volt része Kövesi Péternek a Hortobágy déli részén. Eredetileg egy virágzó pipacs- és facéliamezőt szeretett volna lefotózni Nádudvar közelében, hazafelé azonban Püspökladány határában darvakkal találkozott.

A nyarat Magyarországon tölti néhány daru. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager

Kövesi Péter Püspökladányban él. Ha csak hobbi szinten is, de 2019 óta fotózik. Elmondása szerint kezdetben még a látványosabb égi jelenségek és viharok keltették fel az érdeklődését, de a határt járva hamar felfigyelt a körülöttünk lévő gazdag élővilágra: az itt élő madárfajokra, az őzekre, valamint a változatos táji környezetre.

Messziről virít a pipacs. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager

2023-ban sikerült beszereznie egy teleobjektívet, amelynek segítségével a környék élővilágát közelebbről is megörökíthette. Pünkösdvasárnap azonban váratlan élmény érte, hiszen a nyarat nálunk töltő darucsapattal találkozott, amelyről az Agro Jager érdeklődésére be is számolt.

Lehet a gidája is a közelben fekszik. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager

Pünkösdi túra Nádudvar és Püspökladány között

Pünkösdvasárnap eredetileg egészen más céllal indultam útnak: egy Nádudvar közelében virágzó pipacs- és facéliamezőt szerettem volna megnézni és lefotózni. Innen aztán a Hortobágyi Nemzeti Park déli részén át vezetett az utam vissza Püspökladányba, és bár már maga a táj is bőven tartogatott látnivalót, a nap végül egy egészen váratlan élmény miatt maradt emlékezetes.

Valaha nagy tömegben költött a daru hazánkban. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager

A Szent Ágota-hídon áthaladva, a Püspökladány északnyugati határában elterülő Ágota-pusztára érve először nagy kócsagokat vettem észre kisebb-nagyobb csapatokban, miközben a távolban egy-két őz is feltűnt. A puszta ilyenkor különösen élőnek tűnik, mindenhol akad valami mozgás, amit érdemes figyelni.

Hirdessen Ön is az Agro Jageren

Darvak az Ágota-pusztán

A legnagyobb meglepetés azonban csak ezután következett. A Rév-halomhoz közeledve egyszer csak darvakat pillantottam meg. Elsőre szinte nem akartam hinni a szememnek, hiszen a darvak látványa legtöbbünknek inkább az őszi hortobágyi vonulás emlékeivel forrt össze.

Ilyen időben ma már ritkán lehet daruval találkozni a Hortobágyon. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager

Bár ismert, hogy tavasszal és nyáron is lehet velük találkozni a hortobágyi tájakon, mégis egészen különleges érzés volt ilyen váratlanul szembetalálkozni velük.

A pusztán sétáló, majd később felröppenő csapat látványa igazi ajándék volt egy olyan túrán, amely eredetileg egészen másról szólt.

A daru a magyarság mindig kedves madarának számított. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager

A Hortobágy már csak ilyen: az ember elindul egy pipacsmező miatt, aztán végül darvak teszik igazán emlékezetessé a napot.

Írta és fényképezte:
Kövesi Péter

Kövesi Péter további fényképei itt érhetőek el

Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

 A közelmúlt jelentős csapadéka nemcsak az erdők talaját frissítette fel, hanem ismét igazolta a természetes vízmegtartást szolgáló erdei infrastruktúrák fontosságát. A Mecsekerdő Zrt. által kialakított tókák több helyszínen is megteltek, újra vízhez juttatva a környező erdei élőhelyeket.

Fotó: Mecsekerdő Zrt.

Az elmúlt időszakban számottevő csapadék érkezett a Mecsekerdő Zrt. működési területére. A társaság mérőpontjai alapján Sellye térségében 67,2 mm, Miklós-várnál 123,8 mm, Bakonyán 77,6 mm, Kisvaszaron pedig 91,6 mm eső hullott. A jelentős mennyiségű csapadék különösen fontos volt az erdők számára, hiszen az elmúlt években egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok komoly terhelést jelentenek az erdei ökoszisztémákra.

A mostani esőzések hatása a terepen is látványosan érzékelhető: több, erdészek által kialakított erdei tóka megtelt vízzel. Ezek a kisebb, természetközeli vízmegtartó létesítmények nem horgászati vagy turisztikai célokat szolgálnak, hanem az erdei vízháztartás javítását, a vizes élőhelyek megőrzését és a helyben lehulló csapadék minél hosszabb ideig történő megtartását. A tókák szerepe azért kiemelkedő, mert a hirtelen lezúduló esővíz egy része így nem folyik el azonnal a területről, hanem helyben marad. Ez javítja a környező talaj nedvességi állapotát, kedvezőbb mikroklímát teremt, és vízhez juttat számos erdei élőlényt. A kisebb vízfelületek különösen fontosak a kétéltűek, rovarok, madarak és más vadon élő állatok számára, miközben hozzájárulnak az erdők klímaváltozással szembeni ellenálló képességéhez is.

A Mecsekerdő Zrt. az elmúlt időszakban több helyszínen alakított ki ilyen vízmegtartó erdei infrastruktúrát. Az Almamellék–Sasrét térségében kialakított tóka maximális víztérfogata 2 470 m³, a fekedi tókáé 752 m³, a mecseknádasdié 1 331 m³, az erdősmecskei tókáé pedig 804 m³. Ezek a létesítmények együttesen több ezer köbméter víz időszakos megtartására képesek az erdei környezetben.

Fotó: Mecsekerdő Zrt.

„A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a hosszú, száraz időszakok és a hirtelen érkező, nagyobb csapadékesemények. A tókák feladata, hogy ezekből a vizekből minél többet helyben tartsanak: csökkentsék az elfolyást, javítsák a mikroklímát, és biztosítsák az erdei élővilág számára nélkülözhetetlen időszakos vizes élőhelyeket. A most feltöltődött tókák kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy ezeknek a kis léptékű, természetközeli beavatkozásoknak komoly ökológiai jelentőségük van” – foglalta össze Partos Kálmán a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.

A Mecsekerdő Zrt. célja, hogy az erdők természetes folyamataira építve, a táji adottságokhoz illeszkedő megoldásokkal segítse az erdei élőhelyek megőrzését.

Forrás: Mecsekerdő Zrt.

A „Vak sas” harmadéve érkezett a hortobágyi Madárkórházba. Akkor első éves, frissen kirepült hím parlagi sas fióka Hajdúböszörmény határában országúti baleseti sérülés miatt mindkét szárnyának felkarcsontja nyílt törést szenvedett, a véres csontégek mindkét könyök közelében szabadon lógtak ki a bőr alól, szennyeződve, fertőződve, de nem kiszáradva, még éppen műthető állapotban. A szemek is sérültek, de akkor még csak a szaruhártya felületi sérülése volt látható, az egyik szemen alig, a másikon határozottabban.

Fotó: Hortobágyi Madárpark

A szárny mentése és a repülésre való alkalmassága miatt azonnali műtétre került sor. Mindkét szárny felkarcsontját a szabadon kiálló csontvégek tisztítása, fertőtlenítése után a csontok velőüregébe vezetett rozsdamentes orvosi acélrudakkal, kötegelő velőűrszegzéses technikával belülről csapoltam össze, minkét csontba 3-3 fém beültetésével. A seb zárása és rögzítő kötés felhelyezése után a szemek híg, szalmasárga betadinos öblítése és antibiotikumos kezelése is megtörtént, melyet az utókezelés során két héten át folytattunk. De a sas nem volt együttműködő. Karmával belevakart mindkét szemébe, és a szaruhártyaseb elfertőződött, és minden szemcseppes és a kötőhártya zsákba adott injekciós kezelés ellenére elhomályosodott.

A felkarcsontok hat hét alatt összeforrtak, a jobb oldali tökéletesen, a bal, mely több részre tört, a könyök közvetlen közelében lévő fél centis ízületi törvég többszörös ismételt műtéti rögzítés ellenére sem forrt teljesen össze, ezen ma is dolgozunk. A fém most is benne van.

A sas viszont mindkét szemére megvakult. Nem véglegesen, mert csak a törőközegek homályosultak el, nevezetesen a legkülső átlátszó réteg, a szaruhártya, melyhez a bal szemen a szivárványhártya is letapadt, a jobb szemnél a szaruhártya homály mellett a szemlencsén is átlátszatlan szürkehályog keletkezett. Az üvegtest és az ideghártya (retina) ép maradt. A látást az ideghártyán megjelenő kép adja, mely információt a látóideg szállítja az agy nyakszirti lebenyében lévő látómező idegsejtjeihez, ahol a kép tudatosul. Amíg ez a folyamat működik, a látás visszaadható. A törőközegek javíthatóak, vagy ha nem, akkor pótólhatók. Ez történt két világelső műtéttel a parlagi sas szemén.

A műtéteket Dr. Dobos András címzetes egyetemi docens szentesi állatorvos végezte a Kiséri Lézerszemészeti rendelőben. Több, mint egy évtizedes tapasztalattal és egyedülálló szemészeti diagnosztikai gépparkkal rendelkezik. A Vak sas szemét három év alatt többször kezelte nagy energiájú lézerrel, a kezelések között szemcseppes és injekciós utókezelés mellett. A jobb szem szaruhártyája egy év után letisztult, és a szürkehályogos lencse látható és műthető volt. A sas tavaly szeptemberben az emberi szürkehályog műtéttel megegyező módon műanyag szemlencsét kapott, mely akkor a világon az első madár szemlencse beültetés volt. A műtét sikerült, a sas a jobb szemével lát.

Fotó: Hortobágyi Madárpark

A bal szemén a vastag tejfehér homályos szaruhártyát sem többszörös lézeres kezeléssel, sem gyógyszers kezeléssel nem sikerült átlátszóvá tenni, viszont a hozzá nőtt szivárványhártya leválasztása lézerrel sikerült. A kezelések között több hónapnak kellett eltelni, hogy a lézer okozta gyulladás elmúljon. A szaruhártyát nem lehetett átlátszóvá tenni, ezért Dobos doktor az átültetés mellett döntött. Egy hasonló méretű madár szaruhártgyáját kellett levenni és átoperálni a sas szemére. Ehhez kellett egy donor. A madaraknál nincsenek vércsoportok, ezért sem a vérátömlesztésnek, sem a transzplantációnak nincs akadálya fajok között sem. A donor bármilyen madár lehet, de ne legyen fertőző beteg, és perceken belül legyen konzerválva a szeme, melyet 20 órán belül fel kell használni. Hortobágy és Szentes között útközben, Dunföldváron egy frissen elhullott balesetes pézsmakacsa azonnal kivett szemét betadinos szállítófolyadékban hűtve egy órán belül Szentesre vittük, ahol Dobos doktor a szaruhártyát lemetszette és tároló folyadékba tette. A sast azonnal bealtattam izoflurános inhalációs narkózisban előbb a fejére húzott maszkkal, majd intubálva, azaz a légcsövébe vezetett csövön át kapta az altatógázt. A műtéti terület előkészítése tisztítása, fertőtlenítése, izolálása után a sas mélyen ülő szemét kellett kiemelni arra szintre, ahol a szaruhártya széle a szemöldökcsont vonalában elérhető. Ehhez 5 ml infúziót kellett a szem mögé nyomni és be kellett metszeni a belő és külső szemzugot és az alsó és a felső szemhéjat is. A megvastagodott és átlátszatlan szaruhártya méretre való körbevágása és eltávolítása után az új, fél mm vékony új, ugyan olyan méretre vágott szaruhártya felhelyezése és varrása következett szabad szemmel nem, csak operáló mikroszkóppal látható 10.0-ás fonállal, 13 varrattal. A műszeres monitorozás során a vér oxigén koncentrációja többször csökkent 50 % alá, pont a legkritikusabb pillanatokban, mely feladta a leckét nekem, mint a műtétet biztosító aneszteziológusnak, de a sas nem mozdult meg a beavatkozás alatt, és túlélte a háromórás műtétet. A műtét sikerült, a szaruhártya átlátszó, varratszedés két hét múlva. Addig Dobos doktor bevarrta a szemhéjat, én pedig leukoplaszttal elburkoltam a karmokat, hogy a sas ne vakarja szét a szemét. A kötőhártya mögé antibiotikumot és gyulladás csökkentőt kapott.

Fotó: Hortobágyi Madárpark

A sas jól van, jelenleg a Hortobágyi Madárpark nagyröpdéjében elkülönítve gyógyul. Ha látni fog, és a könyöke is működőképes lesz, és tud majd termikelve, körözve is repülni, van esély a szabadon engedésre. De ha nem lesz minden szempontból tökéletes, akkor a Madárpark lakója marad a többi tartósan sérült sassal együtt, ahol párba állhat, fiókákat nevelhet, és elfogadható életkörülmények között élhet.

Hasonló műtét madáron már volt, ugyancsak Dobos doktor által évekkel korábban egy uhu kapott szaruhártya átültetést házilúd donortól, mely sikeres volt, az uhu szabadon bocsátásra került. Parlagi sason a világon ez volt az első ilyen műtét!

A sas bevart szemhéját 14 nap után Dobos doktor felnyitotta, a szaruhártya varratokat kiszedte, a sas most a nagyröpde elkülönített részében ismerkedik a látható világgal. Egyelőre homályosan, mert a műtét során beültetett kristálytiszta szaruhártya a varrás során enyhe gyulladással forrad vissza, mely erek hiányában diffúziós táplálással pár hét alatt tisztul le. A több éve nem alkalmazkodott szemlencsének és az agynak is gyakorolni kell. Jó esetben pár hét alatt tér vissza a tökéletes látás. Addig kapja a gyógyszeres támogató kezelést.

Forrás: Dr. Déri János – Madárpark