Természetvédelem
Szép számban akadnak átnyaraló darvak a Kígyósi-pusztán
Átnyaraló darvakat fényképeztek a Körös-Maros Nemzeti Park területén
Június második felében 19 átnyaraló darut számoltunk a Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta részterületén. Ez újdonságnak számít, ugyanis eddig a nyári időszakban a darvak nem használták állomáshelyül ezt a térséget.

Fotó: Körös-Maros Nemzeti Park
Bár a Kígyósi-puszta nem tartozik a darvak vonulási útvonalának stabil megállóhelyei közé, az utóbbi időben mégis voltak olyan esztendők, amikor az őszi időszakban szép számban megálltak itt. Mi több, népes telelő csapatok is akadtak errefelé. Az elmúlt tíz évben két alkalommal is előfordult, hogy egyszerre 7500-nál is több példány tartózkodott itt. Így volt ez például 2021 őszén, amikor a klasszikus állomáshelyül szolgáló kardoskúti Fehér-tóban nem volt víz, ezért a darvak jelentős része inkább a Kígyósi-pusztát választotta.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
A darvak átnyaralása azonban eddig nem volt jellemző a Kígyósi-puszta térségében. Éppen ezért meglepő, hogy idén még június második felében is 19 példányt számoltunk. Bár táplálkozni messzebbre is eljártak, éjszakázni mindig visszatértek a puszta fokozottan védett mocsarába, ahonnan már napfelkeltekor hallhattuk jellegzetes krúgatásukat. Minden bizonnyal fiatal, ivaréretlen madarakról van szó.
Az, hogy ilyen sok átnyaraló daru van a térségben, valószínűleg annak köszönhető, hogy megfelelőek számukra a körülmények. A pontos okot nem tudjuk, mivel a korábbi években is voltak a mostaninál jóval nagyobb pusztai vízállások, mégsem tartózkodtak itt darvak. Általában elmondható, hogy a darvak magyarországi mozgásában az elmúlt néhány évben jelentős változások vannak. Növekszik az egyedszámuk (főként a Hortobágyon), s már költési kísérleteik is voltak hazánkban. Már nemcsak az őszi és tavaszi vonuláskor fordulnak elő nálunk, hanem a leghidegebb időszakok kivételével szinte egész évben.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
Természetvédelem
Szentélyerdők a Pilisi Parkerdőben
A Pilisi Parkerdő szakemberei cikket írtak a „szentélyerdőkről”
Az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján 2013-tól kezdődően minden évben világszerte megemlékezzünk az erdők és fák jelentőségéről március 21-én, az Erdők Nemzetközi Napján, azért, hogy rendszeresen ráirányítsuk a figyelmet arra fontos szerepre, amelyet az erdők és fák a természetben és az emberi társadalom fejlődésében betöltenek. A Pilisi Parkerdő a kiemelt nap alkalmából az úgynevezett „szentélyerdőkről” nyújt rövid áttekintést.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A szentélyerdők olyan erdőterületek, amelyek idős fákkal, természetes szerkezettel és nagy biodiverzitással rendelkeznek. Általános jellemzőjük, hogy a durvább mértékű emberi beavatkozástól viszonylag mentesen maradtak, őrzik az eredeti növény- és állatvilágot, valamint biztosítják a természetes folyamatok zavartalan működését.
Miért fontosak a szentélyerdők?
A szentélyerdők különlegessége abban rejlik, hogy élőhelyet biztosítanak számos ritka és veszélyeztetett fajnak, amelyek csak érintetlen, vagy kevéssé bolygatott élőhelyeken tudnak fennmaradni. Az idős fák jelenléte kulcsfontosságú, mivel ezek az ökoszisztéma egyik legfontosabb elemei: élettérként szolgálnak rovaroknak, madaraknak és gombáknak, valamint természetes holtfát biztosítanak, ami elengedhetetlen a talaj és a biodiverzitás fenntartásához. Emellett a szentélyerdők szerepet játszanak a klímavédelemben is, mivel az idős fák jelentős mennyiségű szén-dioxidot tárolnak és segítenek a csapadék szabályozásában, így mérsékelve az éghajlatváltozás hatásait.
Mitől lesz egy erdő szentélyerdő?
Ahhoz, hogy egy erdőt szentélyerdőnek nevezhessünk, a témában eddig megjelent szakirodalom alapján négy fő szempontnak kell teljesülnie:
- Legyenek benne idős, legalább 150 éves korú fák
- Jellemezze őket magas természetesség
- Őrizzen egyedi táji értékeket
- Élővilága minél gazdagabb legyen
Szentélyerdők Magyarországon
Európában csak néhány régióban találhatók jelentősebb természetes erdők, például a Keleti- és Déli-Kárpátokban, míg Magyarországon az erdők nagy részét az ember átalakította és gazdálkodás alá vonta. A fennmaradt szentélyerdők leggyakrabban hegyvidéki területeken, elzárt völgyekben és egykori uradalmi birtokokon találhatók. Ezeket az erdőket gyakran csak kis foltokban lehet fellelni, és közös jellemzőjük, hogy az emberi hatások csak korlátozottan érvényesültek bennük.
Szentélyerdők a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőterületeken
A Pilisi Parkerdő kezelt, összesen 65 000 hektáros erdőterületén szép számmal találunk olyan erdőterületeket, amelyekben az egyes faegyedek meghaladják a 150 éves kort, így méltóak arra, hogy szentélyerdőként tartsuk őket számon. A Pilisi Parkerdő erdőkezelési gyakorlata az integrált természetvédelem elveit követi, vagyis az erdőgazdálkodás és a természetvédelem összehangolt módon történik, lehetővé téve a biológiai sokféleség megőrzését és az erdők természetességének fokozatos visszaállítását. Jó példa erre a Visegrád határában, az Erdőanyai-völgyben lévő erdőtömb, mely az örökerdő-gazdálkodás egyik legjelentősebb hazai előfutárának számító terület. A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztályának és a Pilisi Parkerdő szakembereinek 2021-ben készült felmérése kimutatta, hogy az 1954-ben még egykorú, homogén bükkös mára a tudatos és természetközeli erdőkezelésnek köszönhetően megközelíti az évszázadokon keresztül érintetlen őserdők szerkezetét.
A szentélyerdők jövője a Parkerdőnél
A Parkerdő fontos feladatának tartja, hogy azonosítsa és megőrizze a legértékesebb szentélyerdőket, biztosítsa azok hosszú távú fennmaradását. Ehhez szükséges az erdőkezelési gyakorlatok átalakítása, amelyben a természetközeli erdőgazdálkodás és a fokozottan védett státusz kijelölése kulcsszerepet játszik. Az olyan kezdeményezések, mint a Pilisi Parkerdő integrált természetvédelmi stratégiája, jó példák arra, hogy a gazdálkodás és a természetvédelem hogyan működhet együtt a jövő erdeinek megőrzése érdekében.
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
Természetvédelem
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyon
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) elsősorban nyírségi homoki sztyeppréteket, erdősztyepp-réteket, és a nyíltabb nyírségi mészkerülő homokpusztagyepeket kedvelő fokozottan védett, endemikus faj.

Virágzik a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese
Virágzása az utóbbi években a szakirodalom szerinti adatokhoz képest egy hónappal korábban kezdődött.

A magyar kökörcsin hazánkban őshonos virág. Fotó: Demeter Emese
A magyar kökörcsin hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

2025-ben egy hónappal korábban virít a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese
Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta: Utassy Bence – Természetvédelmi Őrszolgálat
Fotó: Demeter Emese
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Nem zárt be a Hortobágyi Nemzeti Park
Tévesen látott napvilágot az a hír, mely szerint a Hortobágyi Nemzeti Park nem fogad látogatókat. A párosujjú patás állatokat veszélyeztető ragadós száj-és körömfájás fertőző betegség megelőzésének érdekében a Hortobágyi Vadaspark határozatlan ideig valóban zárva tart és emiatt az erre a helyszínre 2025. március 15-re meghirdetett „Gólyaelengedés a Hortobágyi Vadasparkban” programunk is elmarad. Azonban a többi létesítményük működése zavartalan.

Továbbra is látogatható a Hortobágyi Nemzeti Park.
A jelenlegi is látogatható helysznínek listája a következő:
a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont, a „Hortobágy természete” és a Pusztai Kincsestár „A Jószág haszna” kiállítások.
a Hortobágyi Pásztormúzeum
a Hortobágy-halastavi tanösvény
a Szálkahalmi Tanösvény
az Egyek-pusztakócsi mocsarak és Górési tanösvény
a Tiszakürti Arborétum
a Cégénydányádi Cégénydányádi Kende Kúria és Kastélypark Természetvédelmi Terület
A gólyaelengedés kivételével megtartjuk szakvezetett túráinkat.
A márciusi programok és a létesítmények elérhetőek honlapukon. Kattintson ide!
Forrás:
Hortobágyi Nemzeti Park
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131