Természetvédelem
Költési sikerek: a Dél-Alföldön kimagaslóan jó évük volt a gólyáknak
Gólya hírek a Körös-Maros Nemzeti Parkból
Az átlagosnál jelentősen több fiókát neveltek fel az idén a Körös-Maros Nemzeti Park működési területén költő fehér gólyák. Szép számban voltak ötfiókás fészekaljak, sőt akadt egy olyan pár is, amelyik hat utódot nevelt fel.

Fotó: Őze Péter
Békés vármegyében tavasszal 343 pár foglalta el a fészkét, közülük 283-nak volt sikeres a költése. Összesen 912 fiókát reptettek, így az átlagos fiókaszám (ha csak a sikeres költéseket vesszük figyelembe) 3,22 volt. Ezek a mutatók lényegesen meghaladják a tavalyi eredményeket, 2022-ben ugyanis 240 pár költött sikeresen, összesen 738 fiókát reptettek, az átlagos fiókaszám pedig 2,83 volt. Nagyon sok volt a négyfiókás fészek, sőt 23 ötfiókás is akadt, ami rendkívül jó eredménynek számít. Az állomány sűrűsége szintén növekedett, a tavalyi 5,35 pár/ négyzetkilométer helyett idén 6,09 pár/négyzetkilométer lett.
Az, hogy a mutatók ilyen mértékben javultak, elsősorban annak köszönhető, hogy míg 2022-ben rendkívüli aszály volt, addig idén optimális időjárási körülmények között zajlottak a fészkelések. Békés vármegyén belül a legtöbb sikeres költés Békéscsabán és Szeghalmon volt, mindkét városban 24 pár reptetett fiókákat. Békéscsabán 67, Szeghalmon 77 fióka repült ki.
Csongrád-Csanád vármegyében Cserebökény és Hódmezővásárhely térségében is jóval sikeresebbek voltak a költések, mint tavaly. Összesen 133 fehér gólya fészkét, vagy kihelyezett fészektartót ellenőriztünk. A költések felmérése során fészekfoglalást, fészeképítést, tojásrakást 69 fészekben találtunk. Fiókák 62 helyen keltek ki, később hat fészekben meghiúsult a költés. Az ellenőrzött fészkek közül nyolcban 5, huszonötben 4, tizenháromban 3, ötben 2, ötben pedig 1 fióka nevelkedett. A 133 fészekből 40 fészekanyag nélküli üres fészektartó volt. A tartókon korábban aktív fészkek voltak, így várjuk a gólyák ismételt megtelepedését. Idén a költési időszakban és azt megelőzően kedvezőbben alakultak a csapadékviszonyok, mint egy évvel korábban. A kialakult vizes élőhelyeken és a mezei pocok gradációval érintett területeken bőségesen találtak táplálékot a gólyaszülők, így több fióka felnevelését vállalták. 2022-ben a vizsgált területen egyetlen ötös fészekalj sem volt, négy fióka is csak hat fészekből repült ki.
Az Igazgatóság Makói Tájegységében is több pár fehér gólya költött, mint tavaly. Itt egy rekorder pár is akadt, ők hat fiókát neveltek fel. A legtöbb párnál négy fióka volt, de szép számmal akadtak ötfiókás fészkek is.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131








