Természetvédelem
Januártól jönnek a kötelező visszaváltási díjas termékek
Hamarosan elindul a műanyag palackok kötelező visszaváltási rendszere
Már csak néhány hónap és hazánkban is életbe lép a 0,1-3 literig terjedő fém, műanyag és üveg italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere. Bár a fogyasztók a visszaváltási díj miatt magasabb árakkal találkozhatnak majd a boltokban, azonban a visszaváltást követően ezt a díjat akár háromféle módon is megkaphatják. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy ez az összeg nem a gyártók, illetve a forgalmazók bevételeit gyarapítja, a visszaváltási díj a hatékonyabb, fenntarthatóbb hulladékkezelés megvalósítását szolgálja.
Nagy változásokon megy keresztül a hazai hulladékgazdálkodás. A rendszer átalakításának második lépéseként 2024. január 1-től indul a kötelező visszaváltási rendszer, amely a 0,1 – 3 literes űrtartalmú műanyag, fém vagy üveg csomagolású italtermékekre – kivéve a tejet és a tejalapú italokat – vonatkozik.
A fogyasztókat érintő legnagyobb újdonság, hogy a korábbi önkéntes, többutas italcsomagolások esetében alkalmazott és jól ismert visszaváltási díj mellett a nem újrahasználható csomagolások esetében is visszaváltási díjjal növelten tudják megvásárolni a termékeket. Ezen csomagolások esetében a díj mértéke palackonként 50 forint lesz.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamra felhívja a figyelmet, hogy ez az összeg nem a gyártók, illetve a forgalmazók bevételeit gyarapítja. A gyártóknak és forgalmazóknak visszaváltási díjat kell fizetnie a MOHU részére, amely beépül a termék fogyasztói árába is. A visszaváltási díjakból hatékonyabb, fenntarthatóbb hulladékkezelés valósítható meg.
Bár a kötelező visszaváltási rendszerbe került italtermékek vásárlásakor a fogyasztók 2024. január 1-ét követően magasabb fogyasztói árral szembesülnek ugyan, a visszaváltási díjat azonban a palackok visszaváltását követően három féle módon is megkaphatják, így a korábbi árszinten jutnak a termékhez.
A kötelező visszaváltási rendszert működtető MOHU országos lefedettséggel automata, illetve kézi visszaváltási hálózatot alakít ki annak érdekében, hogy a vásárlók a fogyasztói árban szereplő visszaváltási díjat visszakaphassák.
A kötelező visszaváltási díj azokra a palackokra vonatkozik, amelyeket a gyártók és az első hazai forgalomba hozó importőrök regisztráltak a MOHU rendszerében, és 2024. január 1. után hoznak forgalomba. Ezek a termékek egy logóval és új vonalkóddal lesznek azonosítva.
A visszaváltás az új vonalkódok leolvasásán és a termék regisztrálásán alapul és a csomagolás épségét, fizikai paramétereit is ellenőrzik. Fontos, hogy ne nyomjuk össze a palackot, mivel az automaták a csomagolás formáját, súlyát és vonalkódját azonosítják, ezért csak ép, eredeti alakját megőrző, jól olvasható vonalkódú termékeket fogadnak el visszaváltásra. A korábban gyártott, forgalomba hozott termékek 2024. június 30-ig továbbra is kaphatók lesznek és nem kell értük visszaváltási díjat fizetni, de nem is lehet őket visszaváltani.
Az új rendszer célja, hogy tudatosságra ösztönözze a fogyasztókat, így a szelektív hulladékgyűjtés-, és lakossági szemétszállítás helyett a vásárló a forgalmazási helyekre vigye vissza a kiürült csomagolást. Ennek köszönhetően jelentősen emelkedhet a fém, a műanyag és az üveg csomagolások visszagyűjtési és újrahasznosítási mennyisége. A kötelező visszaváltási díjas rendszer által a hazai és európai gazdaság is értékes újrahasznosítható alapanyaghoz juthat, amelyet felhasználhatnak új palackok gyártásához is. A rendszer átfogó célja az európai unióban a környezetvédelem elősegítése, az erőforrások megőrzése, az energia megtakarítása és a gazdasági előnyök biztosítása, valamint a fogyasztók tudatosságának növelése a hulladékkezelés és az újrahasznosítás fontosságával kapcsolatban a globális felmelegedés és az üvegházú gázkibocsátás csökkentése érdekében.
Tegyünk együtt környezetünk megóvása érdekében!
A kötelező visszaváltási díjjal érintett nem újrahasználható palackokon megjelenő jelölés:
Az újrahasználható, kötelező visszaváltási díjas termék esetén alkalmazandó jelölés:
(Az újrahasználható termékhez kapcsolódó ábrán feltüntetett összeg csak mintaként szolgál, a gyártó által meghatározott, adott termékre vonatkozó visszaváltási díj összege alkalmazandó)
Természetvédelem
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.
A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.
Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.
Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Természetvédelem
Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban
Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.
“A faj hazánkban fokozottan védett,
természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”
A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.
A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park