Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Természetvédelem

Ritka vendég, egy lilebíbic jelent meg a kardoskúti Fehér-tónál

Print Friendly, PDF & Email

Egy hazánkban rendkívül ritkán látható madárfajt pillantottak meg Kardoskúton

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

November 6-án egy hazánkban rendkívül ritkán látható madárfaj, lilebíbic bukkant fel a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tavon.

Fotó: Kaczkó Ádám

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

A madarat egy népes, 2800 egyedből álló bíbiccsapatban figyelték meg Igazgatóságunk munkatársai. A Fehér-tóban a száraz időszak után október végén alakult ki kisebb vízborítás, amely a november eleji esőzések hatására folyamatosan nőtt. Jelenleg a meder felületének mintegy 25 százalékán van víz, s az esők hatására annak szintje is emelkedik.

A víz vonzza a partimadarakat, néhány nap alatt 270-ről 2800-ra nőtt az itt állomásozó bíbicek száma. Ebben a népes csapatban sikerült megfigyelnünk a lilebíbicet. Érdekesség, hogy idén ősszel ez az első magyarországi felbukkanása a fajnak.

A lilebíbic a bíbicekkel együtt a déli órákban bejött pihenni a tóra, majd délután velük együtt táplálkozott a tó déli részén elterülő gyepeken. A kardoskúti Fehér-tavon legutóbb tavaly ősszel láttunk lilebíbicet. A mostani viszonylag késői felbukkanásnak számít, ugyanis általában októberben jelenik meg néhány magányos példány Magyarországon. Ősszel mindig fiatal madarak jönnek, tavasszal pedig idősebb, téli vándorútról visszatérő példányok.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

A lilebíbicek tőlünk keletebbre, Kazahsztán és Dél-Oroszország sztyeppjein költenek. Nagy részük India nyugati részén és Pakisztánban telel, a nyugati állomány pedig az Arab-félszigeten és Észak-Afrika keleti részein. Valószínűleg utóbbiak közül halad át hazánkon is néhány példány.

A lilebíbicek valamivel kisebbek, mint a bíbicek. Leginkább a színezetük alapján lehet őket megkülönböztetni. A bíbicek felül kékes, csillogó zöldes színűek, a lilebíbicek pedig homokbarnák. Repüléskor a bíbicek szárnyai felülről feketék, a lilebíbiceknél viszont három szín figyelhető meg: fekete, fehér és homokbarna. Faroktollaikban is lényegesen több a fehér szín, mint a bíbiceknél.

A lilebíbic világállománya folyamatosan csökken, élőhelyei hanyatlóban vannak. Éppen ezért különösen veszélyeztetett fajként szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Természetvédelem

Hogyan fészkelnek a fehér gólyák Észak-Afrikában?

Print Friendly, PDF & Email

Fehér gólyák mindennapjai Észak-Algériában: Megfigyelések és érdekességek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Természetvédelmi szempontból is nagyon fontos megfigyelni, hogy egy nálunk is előforduló madárfaj külföldön hogyan él. Szabadságon lévő kollégáink Észak-Algériában (Constantine és Jijel között) járva a “világ minden fehér gólyájával” találkoztak, több százas nagyságrendben látták fészkeiket, ott is elsősorban lakott területeken.


Számos fotót készítve most a hazai gólyabarátok is bepillantást nyerhetnek az algériai állomány életébe, különösen az itthoni helyzettől eltérő újdonságokba:

– jóval nagyobb állománysűrűség és telepes fészkelés;
– városiasabb életmód, fészeképítés magasabb épületek között;
– a legveszélyesebb középfeszültségű hálózat oszlop
fejszerkezeteinek többsége madárbarát jellegű, függesztett
vezetéktartós megoldású;
– a nálunk is széles körben használt gólyafészek magasítók
(gólyakosarak) használata, a fenti, madárbarát középfeszültségű
hálózaton is;
– a nagyfeszültségű elektromos hálózat fém traverzeire épült
fészkek sokasága;
– egyes helyeken megfigyelhető volt a nagyfeszültségű fészkelést
akadályozó eszközök (félgömbök és tüskesorok) alkalmazása.

Írta és fényképezte: Orbán Zoltán – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Az indiai lótusz gyönyörű, de kárt okozhat a hazai élővilágban

Print Friendly, PDF & Email

Ismeretlenek inváziós fajt telepítettek be Mártélyra.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az idegenhonos, inváziós fajok az egyik legjelentősebb okát képviselik a biológiai sokféleség csökkenésének és a fajok kipusztulásának. Ezek között olyan fajok is lehetnek, amelyek a szemnek kifejezetten „jólesnek”, azaz gyönyörűek, de a hazai flórára és faunára attól még ugyanolyan veszélyesek. Egy ilyen szép növényfaj, az indiai lótusz egy növekvő állományát kellett most eltávolítanunk a Mártélyi Holt-Tiszából. 

Kérjük, semmiképp se ültessék ki a hazai vizekbe, bármily tetszetős is a külleme! Fotók: Puskás József – KNP

Számtalan olyan állat- és növényfajjal osztjuk meg életünket, melyek távoli földrészekről, emberi közreműködéssel kerültek hazánkba. Sokuk nem is okoz különösebb problémát az új környezetében, de vannak olyanok is, melyek a számukra új körülmények között intenzív terjedésbe kezdenek, és ezzel az őshonos élőlényekre kedvezőtlen hatással vannak. Mára már nagyon jelentős természetvédelmi problémákat jelentenek az idegenhonos inváziós fajok okozta károk. Ezek a fajok ugyanis a biológiai sokféleség csökkenésének és a fajok kipusztulásának egyik fő, egyre jelentősebbé váló okát képviselik.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Emiatt nem nézhettük tétlenül, hogy megjelent egy potenciálisan invázióssá váló növény, az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) a Mártélyi Holt-Tiszán. A faj jelenlétére 2023 tavaszán dr. Kiss Orsolya biológus figyelt fel, aki értesítette erről a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot.

„A mártélyi pallósoros vízi tanösvényen, közvetlenül a pallósor mellett kis kiterjedésben észleltük az indiai lótusz jelenlétét 2023-ban” – mondta el Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője. „Mivel az indiai lótusz rendkívül erőteljes növekedésű növény, amely hatalmas leveleivel teljesen képes beborítani a nyílt felszínt, úgy döntöttünk, inkább eltávolítjuk ezt a néhány tövet, hiszen jelenleg még nincs tapasztalatunk arról, milyen károkat képes okozni a hazai élővizekben.”

Kiszedése nem egyszerű, különösen a gyékényesben Fotók: Puskás József – KNP

Azóta kiderült, a növény eltávolítása nem sikerült maradéktalanul, és az enyhe télnek köszönhetően áttelelt a holtág iszapjában, idén tavasszal pedig erőteljes fejlődésnek indult.

„Döbbenetesen gyorsan terjed, a tavalyi kiterjedésének háromszorosát érte el idén! A drónfelvételen az is jól látszik, ahogy a sűrű gyékényesben is utat tör magának” – számolt be Albert András.

Hazájában a lótusz minden részét hasznosítják valamire, mi a rekkenő hőségben árnyékolóként használtuk a levelét. Fotó: KNP

A nemzetipark-igazgatóság munkatársai nagyobb csapattal vonultak a helyszínre az elmúlt napokban, de a növény kiszedése nem bizonyult egyszerűnek. A lótusz rhizómái, vagyis föld alatti hajtásai akár karvastagságúak is lehetnek az iszapban, és 5-10 méterre is elágaznak. Tavasszal ezekből jönnek fel az újabb levelek és a virágok. Ezt a nagy szövevényt a nyílt víz iszapjából még csak-csak ki lehet szedni, de a gyékényesben már majdhogynem lehetetlen feladatnak bizonyult. Éppen ezért a következő években is figyelni kell a növény terjedésére, mert lehetséges, hogy újabb beavatkozás lesz szükséges.

Zuhanyrózsára emlékeztető termésében ülő magok rendkívül ellenállóak Fotók: Puskás József – KNP

„Az indiai lótusz a hazai természetes élőhelyeken nemkívánatos, idegenhonos, potenciálisan inváziós növényfaj. Gyors terjedésre képes a számára kedvező klimatikus viszonyokkal rendelkező élőhelyen, amelyek kiterjedése a klímaváltozás hatására a Föld mérsékeltövi területein is egyre nő. Vegetatív terjedése révén sűrű sarjtelepeket hoz létre, teljesen beborítva a vízfelületeket az elözönlött területeken. Emiatt kiszoríthatja az őshonos növényeket, mint például a fehér tündérrózsát, a tündérfátyolt vagy a vízitököt, és megváltoztatja az élőhelyek vízdinamikai jellemzőit és tápanyagforgalmát – hangsúlyozta dr. Kelemen András, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa. „Az idegenhonos inváziós növények természeti értékekre gyakorolt károkozását leghatékonyabban a természetbe való kijutásuk megelőzésével akadályozhatjuk meg, vagy ha ez már megtörtént, akkor minél gyorsabban be kell avatkoznunk, hogy megelőzzük intenzív terjedésüket, azaz ebben az esetben a legjobb döntés a lótuszállomány felszámolása volt. Annál is inkább, mert ha az állomány tömeges virágzásba kezd és nagy mennyiségű magot érlel, akkor még nehezebb dolgunk van, mivel magjai akár 1300 évig is megőrzik csíraképességüket – tette hozzá dr. Kelemen András, aki évek óta foglalkozik hazánkban az inváziós fajok ökológiájával.

És hogy hogyan kerülhetett Mártélyra az indiai lótusz? Nem tudjuk biztosan, de úgy véljük, valaki szándékosan telepíthette oda. Ezt támasztja alá, hogy tavaly közvetlenül a tanösvény pallója mellett jelent meg, és a terjedésén látszik, hogy onnan indult hódító útjára.

Az idegenhonos, inváziós fajok alapvetően kétféle módon juthatnak be Európába: szándékos betelepítéssel vagy véletlen behurcolással.

A mártélyi tanösvény pallósora mellett jelent meg az indiai lótusz Fotók: Puskás József – KNP

A bekerülés és terjedés megakadályozása, illetve korlátozása közös felelősségünk és feladatunk. Jogszabályokkal, központi intézkedésekkel az idegenhonos inváziós fajok kis hányada ellen tudunk csak hatékonyan fellépni, a társadalmi összefogás elengedhetetlen.

A Dél-, és Délkelet-Ázsiában honos indiai lótusz a keleti kultúrák kedvelt növénye. Hazájában a buddhizmus szimbóluma, a tisztaság, a felvilágosodás, a megújulás és újjászületés jelképeként tisztelik. Virágzásban a növény valóban lenyűgözően meseszép, méltán van helye a hazai botanikus kertekben. De csakis ilyen helyeken, és nem a hazai élővizekben!

Potenciálisan invázióssá váló növény az indiai lótusz Fotók: Puskás József – KNP

A Szegedi Füvészkertben található Közép-Európa legnagyobb lótuszállománya. 1932-es betelepítésük óta folyamatosan jelen vannak, a tó vizének felét birtokolják. Minden év júliusában, a virágzás idején Lótusz Napokat rendeznek a Füvészkertben, idén július 27-28-án rendezik meg. Javasoljuk, hogy ott csodálják meg ezt a valóban gyönyörű növényt, de kérjük, semmiképp se ültessék ki a hazai vizekbe, bármily tetszetős is a külleme!

Tények az inváziós fajokról:

  • Az Európai Unió éves szinten12 milliárd Eurót költ a tájidegen, inváziós fajok terjedésének féken tartására.
  • 1982 óta1 80 LIFE projekt összesen 38 milló Eurót költött el inváziós fajok irtására Natura2000 területeken.
  • A DAISIE (Delivering Alien Invasive Species Inventory for Europe) nevű adatbázis több, mint 12.000 tájidegen fajt tart számon Európában.
  • A fajok terjedésének sebessége napjainkban tízezerszer gyorsabb, mint a természetes úton történő terjedés sebessége.

Forrás: KNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Minden palack számít!

Print Friendly, PDF & Email

A visszaváltási díj az MME részére is felajánlható!

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Budapest 2023. október 9. – A jövő év elejétől minden visszaváltási jelöléssel ellátott üveg, fém és műanyag palackos italtermék csomagolása visszaváltható lesz a REpontokon. Ezen csomagolások értékesítésekor 50 fori nt visszaváltási díjat kell felszámítani, amit a fogyasztó a palack visszaváltása esetén kap majd vissza. Az új rendszer előnye, hogy motiválja a fogyasztót arra, hogy visszavigye azokat az üveg, fém és műanyagpalackokat, amelyek jelentős része korábban hulladékká vált. Az EU szabályozás előírja, hogy 2029-re 90%-nak kell lennie a pet palackok visszagyűjtési arányának.

Ábra: MOHU

Ábra: MME

2024. január 1-től Magyarországon is bevezetik a belföldön forgalomba hozott visszaváltási díjas termékek kötelező visszaváltási rendszerét (nemzetközi megnevezéssel a DRS, azaz Deposit Refund System-et). A rendszer lényege, hogy minden üveg, fém és műanyag palackos, egyutas italtermék értékesítésekor palackonként, egységesen 50 Ft visszaváltási díjat fizet a vásárló, amit visszakap, miután visszaváltotta a palackot. Az ún. többutas, azaz újratölthető palackok esetében a visszaváltási díj mértékét a palackozó határozza meg, és tünteti fel az értékét a logóban (ld. lenti ábra 70 Ft-os példával). Ez a módszer az egyik leghatékonyabb környezetvédelmi szempontból, hiszen motiválja a fogyasztót arra, hogy visszavigye a palackot, és annak anyaga újrafeldolgozható legyen a körforgásos gazdaságban.

2024. január 1-től azon palackokat lehet visszaváltani, amelyek 2024. január 1. után kerültek forgalomba és rendelkeznek a visszaváltási logóval és a korábbi csomagoláson találhatóhoz képest új vonalkóddal. A gyártóknak az új jelölési rendelkezéseknek megfelelő palackokat a

MOHU-nál regisztrálni kell. A termékregisztráció hamarosan indul, erről a folyamatról a MOHU folyamatosan tájékoztatja a gyártókat.

Az alábbi jelöléseket kell tehát keresni 2024. január 1. után a 0,1-3l közötti kiszerelésű ásványvizes, üdítős, sörös, boros és szeszesital csomagolásokon, legyenek azok műanyag vagy üveg palackok vagy fém dobozok:

A jogszabály által biztosított átmeneti időszakban, 2024. június 30-ig lehet forgalomba hozni még az új jelölés nélkül palackokat, ez után már csak a visszaváltási díjas jelöléssel ellátott palackok hozhatóak forgalomba, de a még jelölés és visszaváltási díj nélkül forgalomba hozott, italcsomagolások továbbra is a boltok polcain maradhatnak, ezek nem lesznek visszaválthatóak a REpontokon.

Ábra: MOHU

A jövő januárban életbelépő szabályozás szerint a visszaváltást kötelezően gépi úton (RVM, visszaváltó automata) kell biztosítani a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező olyan üzleteknek, amelyek forgalmának döntő része élelmiszer értékesítésből származik. A rendszerhez önkéntes alapon a kisebb eladótérrel rendelkező üzletek is csatlakozhatnak gépi visszaváltóként , amennyiben az automata visszaváltó berendezés üzemeltetésére vonatkozó feltételeket elfogadják. Ennek köszönhetően induláskor közel 2000, majd a partnerek fokozatos csatlakozásával tervek szerint fokozatosan 4-5000 boltban lesznek visszaváltó automaták. Az üzletek kézi visszaváltó pontként is csatlakozhatnak a rendszerhez, amennyiben a visszaváltást kézi úton, mobil alkalmazás támogatásával kívánják biztosítani. A csatlakozás részleteiről a MOHU weboldalán található részletes információ.

Ábra: MME

A leszerződött és a fogyasztók számára elérhető visszaváltó pontokat a MOHU weboldalán és a hamarosan elérhető REpont applikációban tesszük közzé.

A visszaváltási folyamat során a felhasználó választhat, hogy a visszaváltási díjat milyen formában kéri megtéríteni.

• Utalvány: A visszaváltott palackok ellenértékét, az automata utalvány formájában nyomtatja ki, amely levásárolható, vagy készpénzre váltható az adott üzletben vagy üzletláncban.

• Utalás bankszámlára: az automatába épített vonalkód leolvasó segítségével a hamarosan elérhető applikációban a regisztrált ügyfél az elektronikus ügyfélkódjával telefonja segítségével azonosíthatja magát, a visszaváltási díj pedig automatikusan jóváírásra kerül az ügyfélprofiljában rögzített bankszámláján.

• Jótékonysági célú felajánlás: A visszaváltási díj jótékonysági szervezet részére is felajánlható az automata kijelzőjén jelzett lehetőség választásával. Az egy adott időszak alatt így felajánlott összegek az időszak végeztével átutalásra kerülnek a kedvezményezett számára.

A MOHU már korábban lefolytatta a rendszerhez szükséges visszaváltó automaták beszerzési eljárását. Az eljáráson a TOMRA Collection Hungary Kft. és az ENVIPCO HOLGIND NV került kiválasztásra. Mindkét, visszaváltó automatákat gyártó cég több évtizedes szakértelemmel rendelkezik az italcsomagolások gépi visszagyűjtésének területén, a világ számos országában vettek részt az országos visszaváltási rendszerek kialakításában. Az eszközöket a MOHU MOL adja üzemeltetésbe a kiskereskedelmi egységeknek, a regisztráció és szerződéskötés ehhez szükséges.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Továbbra is folyamatosan regisztrálhatnak a MOHU-nál azok a kiskereskedelmi egységek, akik önkéntesen szeretnének csatlakozni a rendszerhez. regisztrációra és annak keretében a gépigények leadására elektronikus úton, a MOHU MOL által biztosított partnerportálon van lehetőség. A regisztráció menetéről és a határidőkről a mohu.hu weboldalon olvasható részletes információ.

****

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Magyarország és a térség egyik legnagyobb természetvédelmi civil szervezete. 

A visszaváltási díj az MME részére is felajánlható. A felajánlott összeggel óvhatjuk a hazánkban élő madarakat és élőhelyüket. Üveg, flakon vagy fémdoboz visszaváltásával palackonként 50 forinttal támogathatod munkánkat.

Ábra: MME

Mentsd el a képet a telefonodra vagy a Google Wallet alkalmazásba és olvasd be a Reponton! Neked egy mozdulat, nekünk nagy segítség.

Köszönjük, ha gondolsz ránk!

Forrás: MOHU, MME

Tovább olvasom