Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Természetvédelem

Megbolygatták a Tarna folyását, így védett állatfajok tömegeit pusztították el

Print Friendly, PDF & Email

Vádat emelt a Füzesabonyi Járási Ügyészség

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Füzesabonyi Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt emelt vádat két férfival szemben, akik engedély nélküli tevékenységükkel védett állatfajok tömegeit pusztították el.

Fotó: Ügyészség

A vád szerint Füzesabony közelében üzemel egy szőlőoltvány iskola, ahol az egyik vádlott telephelyvezetőként, társa szőlőtermesztő segédmunkásként dolgozott. A területen lévő 400.000 darab szőlőoltvány öntözése régóta a Tarna patakból való engedélyezett vízkivétellel történt, mely meghatározta az öntözés módját és az öntözési tilalmakat is. Az erre vonatkozó jogosultság 2019. október 31-én lejárt, így ettől kezdve engedély nélkül történt az oltványok öntözése.

2022 júliusában a telepvezető – és ismeretlenül maradt társai – szőlővenyigékkel, rőzsékkel és homokzsákokkal elgátolták a Tarna medrét az Aldebrő- Kápolna közötti szakaszon, ezzel a vizet felduzzasztották. A mederben elhelyezett tárgyakkal áramlástani szempontból megbolygatták a Tarna folyását, a gát pedig rendkívüli mértékben útját állta a víz folyásának.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A vádlottak 2022. július 21-én, reggel 5 órától 7 óra 30 percig az így kialakított gátrendszer elé és mögé elhelyezett két darab, nagy teljesítményű szivattyú segítségével locsolták a szőlőoltványokat. A szivattyúk működtetése azonnali, teljes vízhiányt okozott, továbbá a szűrő nélküli szivattyúk elé épített duzzasztórendszerrel a folyóvizet megállítva a vízhozam 100%-át és azzal együtt a patakban élő állatokat is kiemelték. Az elgátolás és vízkivétel időpontjában a Tarna vízfolyás vízhozama nem érte el az ökológiai vízmennyiséget.

Fotó: Ügyészség

A vádlottak az öntözést végleges vízjogi engedély nélkül végezték, vízi munkát, illetve víz duzzasztással járó tevékenységet folytattak, melynek során engedély nélkül beavatkoztak a vízfolyás lefolyási- és áramlási viszonyaiba. A Tarna medrének elzárásával károsították a folyó érintett szakaszának élővilágát, és több védett egyed elpusztulását okozták.

A terület ökológiai rehabilitációja 2022 szeptemberében, amint a folyószakasz megfelelő mennyiségű és minőségű vízhez jutott, azonnal beindult.

Fotó: Ügyészség

A vádiratában a járási ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.

A fotók a rendőrségi helyszíni szemlén készültek.

Természetvédelem

Az indiai lótusz gyönyörű, de kárt okozhat a hazai élővilágban

Print Friendly, PDF & Email

Ismeretlenek inváziós fajt telepítettek be Mártélyra.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az idegenhonos, inváziós fajok az egyik legjelentősebb okát képviselik a biológiai sokféleség csökkenésének és a fajok kipusztulásának. Ezek között olyan fajok is lehetnek, amelyek a szemnek kifejezetten „jólesnek”, azaz gyönyörűek, de a hazai flórára és faunára attól még ugyanolyan veszélyesek. Egy ilyen szép növényfaj, az indiai lótusz egy növekvő állományát kellett most eltávolítanunk a Mártélyi Holt-Tiszából. 

Kérjük, semmiképp se ültessék ki a hazai vizekbe, bármily tetszetős is a külleme! Fotók: Puskás József – KNP

Számtalan olyan állat- és növényfajjal osztjuk meg életünket, melyek távoli földrészekről, emberi közreműködéssel kerültek hazánkba. Sokuk nem is okoz különösebb problémát az új környezetében, de vannak olyanok is, melyek a számukra új körülmények között intenzív terjedésbe kezdenek, és ezzel az őshonos élőlényekre kedvezőtlen hatással vannak. Mára már nagyon jelentős természetvédelmi problémákat jelentenek az idegenhonos inváziós fajok okozta károk. Ezek a fajok ugyanis a biológiai sokféleség csökkenésének és a fajok kipusztulásának egyik fő, egyre jelentősebbé váló okát képviselik.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Emiatt nem nézhettük tétlenül, hogy megjelent egy potenciálisan invázióssá váló növény, az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) a Mártélyi Holt-Tiszán. A faj jelenlétére 2023 tavaszán dr. Kiss Orsolya biológus figyelt fel, aki értesítette erről a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot.

„A mártélyi pallósoros vízi tanösvényen, közvetlenül a pallósor mellett kis kiterjedésben észleltük az indiai lótusz jelenlétét 2023-ban” – mondta el Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője. „Mivel az indiai lótusz rendkívül erőteljes növekedésű növény, amely hatalmas leveleivel teljesen képes beborítani a nyílt felszínt, úgy döntöttünk, inkább eltávolítjuk ezt a néhány tövet, hiszen jelenleg még nincs tapasztalatunk arról, milyen károkat képes okozni a hazai élővizekben.”

Kiszedése nem egyszerű, különösen a gyékényesben Fotók: Puskás József – KNP

Azóta kiderült, a növény eltávolítása nem sikerült maradéktalanul, és az enyhe télnek köszönhetően áttelelt a holtág iszapjában, idén tavasszal pedig erőteljes fejlődésnek indult.

„Döbbenetesen gyorsan terjed, a tavalyi kiterjedésének háromszorosát érte el idén! A drónfelvételen az is jól látszik, ahogy a sűrű gyékényesben is utat tör magának” – számolt be Albert András.

Hazájában a lótusz minden részét hasznosítják valamire, mi a rekkenő hőségben árnyékolóként használtuk a levelét. Fotó: KNP

A nemzetipark-igazgatóság munkatársai nagyobb csapattal vonultak a helyszínre az elmúlt napokban, de a növény kiszedése nem bizonyult egyszerűnek. A lótusz rhizómái, vagyis föld alatti hajtásai akár karvastagságúak is lehetnek az iszapban, és 5-10 méterre is elágaznak. Tavasszal ezekből jönnek fel az újabb levelek és a virágok. Ezt a nagy szövevényt a nyílt víz iszapjából még csak-csak ki lehet szedni, de a gyékényesben már majdhogynem lehetetlen feladatnak bizonyult. Éppen ezért a következő években is figyelni kell a növény terjedésére, mert lehetséges, hogy újabb beavatkozás lesz szükséges.

Zuhanyrózsára emlékeztető termésében ülő magok rendkívül ellenállóak Fotók: Puskás József – KNP

„Az indiai lótusz a hazai természetes élőhelyeken nemkívánatos, idegenhonos, potenciálisan inváziós növényfaj. Gyors terjedésre képes a számára kedvező klimatikus viszonyokkal rendelkező élőhelyen, amelyek kiterjedése a klímaváltozás hatására a Föld mérsékeltövi területein is egyre nő. Vegetatív terjedése révén sűrű sarjtelepeket hoz létre, teljesen beborítva a vízfelületeket az elözönlött területeken. Emiatt kiszoríthatja az őshonos növényeket, mint például a fehér tündérrózsát, a tündérfátyolt vagy a vízitököt, és megváltoztatja az élőhelyek vízdinamikai jellemzőit és tápanyagforgalmát – hangsúlyozta dr. Kelemen András, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa. „Az idegenhonos inváziós növények természeti értékekre gyakorolt károkozását leghatékonyabban a természetbe való kijutásuk megelőzésével akadályozhatjuk meg, vagy ha ez már megtörtént, akkor minél gyorsabban be kell avatkoznunk, hogy megelőzzük intenzív terjedésüket, azaz ebben az esetben a legjobb döntés a lótuszállomány felszámolása volt. Annál is inkább, mert ha az állomány tömeges virágzásba kezd és nagy mennyiségű magot érlel, akkor még nehezebb dolgunk van, mivel magjai akár 1300 évig is megőrzik csíraképességüket – tette hozzá dr. Kelemen András, aki évek óta foglalkozik hazánkban az inváziós fajok ökológiájával.

És hogy hogyan kerülhetett Mártélyra az indiai lótusz? Nem tudjuk biztosan, de úgy véljük, valaki szándékosan telepíthette oda. Ezt támasztja alá, hogy tavaly közvetlenül a tanösvény pallója mellett jelent meg, és a terjedésén látszik, hogy onnan indult hódító útjára.

Az idegenhonos, inváziós fajok alapvetően kétféle módon juthatnak be Európába: szándékos betelepítéssel vagy véletlen behurcolással.

A mártélyi tanösvény pallósora mellett jelent meg az indiai lótusz Fotók: Puskás József – KNP

A bekerülés és terjedés megakadályozása, illetve korlátozása közös felelősségünk és feladatunk. Jogszabályokkal, központi intézkedésekkel az idegenhonos inváziós fajok kis hányada ellen tudunk csak hatékonyan fellépni, a társadalmi összefogás elengedhetetlen.

A Dél-, és Délkelet-Ázsiában honos indiai lótusz a keleti kultúrák kedvelt növénye. Hazájában a buddhizmus szimbóluma, a tisztaság, a felvilágosodás, a megújulás és újjászületés jelképeként tisztelik. Virágzásban a növény valóban lenyűgözően meseszép, méltán van helye a hazai botanikus kertekben. De csakis ilyen helyeken, és nem a hazai élővizekben!

Potenciálisan invázióssá váló növény az indiai lótusz Fotók: Puskás József – KNP

A Szegedi Füvészkertben található Közép-Európa legnagyobb lótuszállománya. 1932-es betelepítésük óta folyamatosan jelen vannak, a tó vizének felét birtokolják. Minden év júliusában, a virágzás idején Lótusz Napokat rendeznek a Füvészkertben, idén július 27-28-án rendezik meg. Javasoljuk, hogy ott csodálják meg ezt a valóban gyönyörű növényt, de kérjük, semmiképp se ültessék ki a hazai vizekbe, bármily tetszetős is a külleme!

Tények az inváziós fajokról:

  • Az Európai Unió éves szinten12 milliárd Eurót költ a tájidegen, inváziós fajok terjedésének féken tartására.
  • 1982 óta1 80 LIFE projekt összesen 38 milló Eurót költött el inváziós fajok irtására Natura2000 területeken.
  • A DAISIE (Delivering Alien Invasive Species Inventory for Europe) nevű adatbázis több, mint 12.000 tájidegen fajt tart számon Európában.
  • A fajok terjedésének sebessége napjainkban tízezerszer gyorsabb, mint a természetes úton történő terjedés sebessége.

Forrás: KNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Minden palack számít!

Print Friendly, PDF & Email

A visszaváltási díj az MME részére is felajánlható!

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Budapest 2023. október 9. – A jövő év elejétől minden visszaváltási jelöléssel ellátott üveg, fém és műanyag palackos italtermék csomagolása visszaváltható lesz a REpontokon. Ezen csomagolások értékesítésekor 50 fori nt visszaváltási díjat kell felszámítani, amit a fogyasztó a palack visszaváltása esetén kap majd vissza. Az új rendszer előnye, hogy motiválja a fogyasztót arra, hogy visszavigye azokat az üveg, fém és műanyagpalackokat, amelyek jelentős része korábban hulladékká vált. Az EU szabályozás előírja, hogy 2029-re 90%-nak kell lennie a pet palackok visszagyűjtési arányának.

Ábra: MOHU

Ábra: MME

2024. január 1-től Magyarországon is bevezetik a belföldön forgalomba hozott visszaváltási díjas termékek kötelező visszaváltási rendszerét (nemzetközi megnevezéssel a DRS, azaz Deposit Refund System-et). A rendszer lényege, hogy minden üveg, fém és műanyag palackos, egyutas italtermék értékesítésekor palackonként, egységesen 50 Ft visszaváltási díjat fizet a vásárló, amit visszakap, miután visszaváltotta a palackot. Az ún. többutas, azaz újratölthető palackok esetében a visszaváltási díj mértékét a palackozó határozza meg, és tünteti fel az értékét a logóban (ld. lenti ábra 70 Ft-os példával). Ez a módszer az egyik leghatékonyabb környezetvédelmi szempontból, hiszen motiválja a fogyasztót arra, hogy visszavigye a palackot, és annak anyaga újrafeldolgozható legyen a körforgásos gazdaságban.

2024. január 1-től azon palackokat lehet visszaváltani, amelyek 2024. január 1. után kerültek forgalomba és rendelkeznek a visszaváltási logóval és a korábbi csomagoláson találhatóhoz képest új vonalkóddal. A gyártóknak az új jelölési rendelkezéseknek megfelelő palackokat a

MOHU-nál regisztrálni kell. A termékregisztráció hamarosan indul, erről a folyamatról a MOHU folyamatosan tájékoztatja a gyártókat.

Az alábbi jelöléseket kell tehát keresni 2024. január 1. után a 0,1-3l közötti kiszerelésű ásványvizes, üdítős, sörös, boros és szeszesital csomagolásokon, legyenek azok műanyag vagy üveg palackok vagy fém dobozok:

A jogszabály által biztosított átmeneti időszakban, 2024. június 30-ig lehet forgalomba hozni még az új jelölés nélkül palackokat, ez után már csak a visszaváltási díjas jelöléssel ellátott palackok hozhatóak forgalomba, de a még jelölés és visszaváltási díj nélkül forgalomba hozott, italcsomagolások továbbra is a boltok polcain maradhatnak, ezek nem lesznek visszaválthatóak a REpontokon.

Ábra: MOHU

A jövő januárban életbelépő szabályozás szerint a visszaváltást kötelezően gépi úton (RVM, visszaváltó automata) kell biztosítani a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező olyan üzleteknek, amelyek forgalmának döntő része élelmiszer értékesítésből származik. A rendszerhez önkéntes alapon a kisebb eladótérrel rendelkező üzletek is csatlakozhatnak gépi visszaváltóként , amennyiben az automata visszaváltó berendezés üzemeltetésére vonatkozó feltételeket elfogadják. Ennek köszönhetően induláskor közel 2000, majd a partnerek fokozatos csatlakozásával tervek szerint fokozatosan 4-5000 boltban lesznek visszaváltó automaták. Az üzletek kézi visszaváltó pontként is csatlakozhatnak a rendszerhez, amennyiben a visszaváltást kézi úton, mobil alkalmazás támogatásával kívánják biztosítani. A csatlakozás részleteiről a MOHU weboldalán található részletes információ.

A leszerződött és a fogyasztók számára elérhető visszaváltó pontokat a MOHU weboldalán és a hamarosan elérhető REpont applikációban tesszük közzé.

A visszaváltási folyamat során a felhasználó választhat, hogy a visszaváltási díjat milyen formában kéri megtéríteni.

• Utalvány: A visszaváltott palackok ellenértékét, az automata utalvány formájában nyomtatja ki, amely levásárolható, vagy készpénzre váltható az adott üzletben vagy üzletláncban.

• Utalás bankszámlára: az automatába épített vonalkód leolvasó segítségével a hamarosan elérhető applikációban a regisztrált ügyfél az elektronikus ügyfélkódjával telefonja segítségével azonosíthatja magát, a visszaváltási díj pedig automatikusan jóváírásra kerül az ügyfélprofiljában rögzített bankszámláján.

• Jótékonysági célú felajánlás: A visszaváltási díj jótékonysági szervezet részére is felajánlható az automata kijelzőjén jelzett lehetőség választásával. Az egy adott időszak alatt így felajánlott összegek az időszak végeztével átutalásra kerülnek a kedvezményezett számára.

A MOHU már korábban lefolytatta a rendszerhez szükséges visszaváltó automaták beszerzési eljárását. Az eljáráson a TOMRA Collection Hungary Kft. és az ENVIPCO HOLGIND NV került kiválasztásra. Mindkét, visszaváltó automatákat gyártó cég több évtizedes szakértelemmel rendelkezik az italcsomagolások gépi visszagyűjtésének területén, a világ számos országában vettek részt az országos visszaváltási rendszerek kialakításában. Az eszközöket a MOHU MOL adja üzemeltetésbe a kiskereskedelmi egységeknek, a regisztráció és szerződéskötés ehhez szükséges.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Továbbra is folyamatosan regisztrálhatnak a MOHU-nál azok a kiskereskedelmi egységek, akik önkéntesen szeretnének csatlakozni a rendszerhez. regisztrációra és annak keretében a gépigények leadására elektronikus úton, a MOHU MOL által biztosított partnerportálon van lehetőség. A regisztráció menetéről és a határidőkről a mohu.hu weboldalon olvasható részletes információ.

****

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Magyarország és a térség egyik legnagyobb természetvédelmi civil szervezete. 

A visszaváltási díj az MME részére is felajánlható. A felajánlott összeggel óvhatjuk a hazánkban élő madarakat és élőhelyüket. Üveg, flakon vagy fémdoboz visszaváltásával palackonként 50 forinttal támogathatod munkánkat.

Ábra: MME

Mentsd el a képet a telefonodra vagy a Google Wallet alkalmazásba és olvasd be a Reponton! Neked egy mozdulat, nekünk nagy segítség.

Köszönjük, ha gondolsz ránk!

Forrás: MOHU, MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Konferenciánk a KAP-ról – VIDEÓK AZ ELŐADÁSOKRÓL

Print Friendly, PDF & Email

„Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban az agrártámogatási lehetőségek” címmel konferenciát szerveztek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottsága több éve szervez szakmai rendezvényeket, amelyeken következetesen a vadgazdálkodás és valamely társterület keresztmetszetében található témaköröket veszi górcső alá. Idén június 12-én, a Békés vármegyei Szarvason került sor az éves konferenciára „Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban az agrártámogatási lehetőségek” címmel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös szervezésben.

A konferencia megnyitója. A mikrofonnál Tóth Péter. Fotó: OMVK

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Anna-ligeti központjában tartott esemény apropója evidens: a mezőgazdasági területek művelésének módja meghatározza egyebek mellett az apróvadfajok állományát, a művelés mikéntjét pedig az agrártámogatási rendszerek befolyásolhatják. Ahogy Tóth Péter, a szervező szakbizottság elnöke elmondta, az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszerének, a közös agrárpolitikának (KAP) tavaly megkezdődött költségvetési ciklusában a földhasználók számára egy sor olyan új lehetőség nyílt meg, amelyek a környezet és az élőhelyek szempontjából is kedvező változásokat tehetnek lehetővé. A támogatások fejében önként vállalt kötelezettségek teljesítésével tehát a gazdálkodók érdemben változtathatnak az agrárélőhelyek állapotán, minőségén. A kulcs a földhasználók önkéntessége: így a társágazatoknak – természetvédelemnek, vadgazdálkodásnak – partnerként tekintve a gazdálkodókra meg kell győzniük őket a vállalások előnyeiről. Ehhez adott részletes ismereteket a szarvasi rendezvény, amelyen gyakorlattal és rálátással rendelkező szakemberek osztották meg tapasztalataikat.

A résztvevőket elsőként a házigazda, dr. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy a vadgazdálkodás és természetvédelem egyik közös platformja egyértelműen az élőhelyfejlesztés. Személyes tapasztalataiból, emlékeiből a többi között felidézte azt is, hogy a ’80-es évek burgenlandi kultúrsivatagjai az agrárium fejlődésével nálunk is leváltották a biológiai sokféleségnek kedvezőbb mezőgazdasági struktúrát. A folyamat megállításához, de legalábbis lassításához van szükség olyan rendezvényekre, mint a kamara és az MME konferenciája.

Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében szintén üdvözölte a kezdeményezést. Ismertetve a nemzeti park igazgatóságok élőhelyfejlesztésben elért eredményeit – ezek közül kiemelve a kerecsensólyom és a túzok védelmét – felajánlotta az igazgatóságok és a szaktárca tapasztalatait, hogy a jövőben például a nemsokára induló, új Agrár-környezetvédelmi Program nagyobb hatékonysággal futhasson. Ebben nagy szerepet játszhatnak azon szakértők, akik mára több tízezer helyszíni ellenőrzést tudhatnak a hátuk mögött, és többezer gazdálkodóval beszéltek, megismerve hozzáállásukat, tapasztalataikat.

Bajdik Péter, a vadászkamara főtitkára emlékeztetett: az elmúlt években a konferenciasorozat keretében a szakbizottság és partnerei foglalkoztak a zöldítés hatásaival, a vízgazdálkodással, a vizes élőhelyek helyzetével, valamint a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével végzett kaszálással. Az adott rendezvény témáinak fontosságát a klímaváltozás adja, amely miatt egyre több gazdálkodó keres alternatív bevételi forrásokat: amelyek a KAP forrásai is lehetnek.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ha élnek ezekkel, a biodiverzitást is erősítik, ami az apróvadfajoknak szintén kedvez. Emlékeztetett: a Vadászkamara saját forrásait is hadrendbe állítja a cél érdekében: az Országos Vadgazdálkodási Alapból az elmúlt években milliárdos nagyságrendű finanszírozást biztosított a vadgazdálkodóknak élőhelyfejlesztésre. Gondolatai zárásaként úgy fogalmazott: az esemény lehet az első lépés egy olyan tanácsadói hálózat létrehozására, amelyben minden érdekelt szakterület képviseltetheti magát.

Dr. Halmos Gergő, az idén 50 éves MME ügyvezető igazgatója elmondta: a szervezet figyelemmel kísérte a mezőgazdasági területeken az EU-csatlakozást követően tapasztalt változásokat. Nem meglepő módon Magyarországon is az steril élőhelyi környezet alakult ki, amely évtizedekkel korábban már tagországokban. Hozzátette: még azzal együtt is, hogy az elmúlt időszakban javult a helyzet, igen messze vagyunk az uniós csatlakozás előtti állapotoktól. Megjegyezte: a nehezen követhető a társadalmi változásokat is fontos megérteni, hogy meg lehessen határozni, mily módon motiválhatók a földhasználók a KAP-os lehetőségek kihasználására. Az MME a maga részéről kezdetektől igyekszik közreműködni a szakpolitikában, a szemléletformálásban, és mindezt partnerekkel – így a vadászkamarával – együttműködésben teszi, hiszen a közös munka hatékony, még ha nem is mindig és minden témában jutnak közös nevezőre. A konferenciáról szólva leszögezte: az nem az egyes szakterületekről szól, sokkal inkább a jövőnkről, a fenntarthatóság megteremtéséről.

A konferencia előadásai teljes egészükben visszanézhetők (forrás: az MME YouTube csatornája)

Forrás: OMVK

Tovább olvasom