Keressen minket

Természetvédelem

1 éve történt… A madárinfluenza pusztított

+1

Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.

+1

Közzétéve:

+1

Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer.  Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.

De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani.  A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.

A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem.  Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.

Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

+1

Természetvédelem

Gőtementés

+1

Bakonyi alpesi gőtéket mentettek a Burok-völgy környékén

+1

Published

on

+1

A bakonyi alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris bakonyiensis) jelenlegi ismeretink alapján kizárólag a Bakonyban és az Őrségben fordul elő, így a Kárpát-medence egyik bennszülött gerinces állata! Megőrzése – mint valódi hungaricum – ezért a mi feladatunk!

A Bakonyban az alpesi gőték többsége a hegység magasabban fekvő északi illetve középső részén él, de van egy elszigetelt populáció a Keleti-Bakonyban is, a Burok-völgy környékén. Ezt az állományt tavaly kezdtük el felmérni (korábbi írásunk itt érhető el).

Szaporodóhelyeinek többsége itt a rendszeresen járt erdészei utak pocsolyáiban található, mely komoly veszélyeztető tényező az elszigetelt populáció fennmaradása szempontjából. A taposás és a víz állandó felkavarása mellett ezek a pocsolyák ráadásul tavaly nyáron ki is száradtak, még mielőtt a lárvák kifejlődhettek volna, így ennek az egyébként is ritka állatnak nem volt szaporulata!

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) és a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. együttműködésének köszönhetően idén komoly munkálatok zajlottak e bennszülött állatunk megmentése érdekében. A tél folyamán munkagép segítségével árkok készültek, melyekben a gőtelárvák kifejlődésére jóval nagyobb az esély. Egy részük a meglévő, kikerülhető, de sekély szaporodóhelyek mélyítésével, többségük viszont a közlekedést is nehezítő keréknyom pocsolyák mellett lett kialakítva. Utóbbiak vizét az újonnan kialakított árkokba vezettük be. Az új árkok többségéből sajnos elszivárogna a víz, ezért még kora tavasszal, a gőték szaporodása előtt elkészült ezek vízzáró bélelése is.

Forrás: Dr. Riezing Norbert – DINPI

+1
Tovább olvasom

Természetvédelem

Tavaszi szél…. vizet áraszt???

+1

Az MME cikket írt a vízmegőrzés szerepéről.

+1

Published

on

+1

A mezőgazdasági élőhelyek – szántók, gyepek és a köztük fennmaradt természetes élőhelyfoltok – kivételes jelentőségűek madárfajaink megőrzésében. Régóta ismert, hogy az itt élő madárfajok állományai jelentősen csökkentek, korábban gyakori fajok – például a fogoly – mára az eltűnés határára kerültek. Nagy jelentősége van tehát annak, hogy a mezőgazdasági ágazat szereplői hogyan alakítják a földhasználatukat, hiszen ezzel a tájat és a benne élő állat- és növényfajok fennmaradását is befolyásolják. 

Fotó: Orbán Zoltán – MME

Miért fontos a vízmegőrzés a mezőgazdasági területeken?

Az elmúlt évek szélsőséges időjárási jelenségei – aszályok, porviharok, nagy intenzitású csapadékesemények, kései fagyok – válaszút elé állítják a hazai gazdálkodókat. A korábban megszokott termelési módszerek nemcsak környezeti, de gazdasági szempontok miatt is egyre kockázatosabbak, hiszen a hozamok gyakran elmaradnak a várttól és a termelőknek eddig ismeretlen piaci és növényegészségügyi kihívásokkal is kell szembe nézniük.

Meggyőződésünk, hogy ebben a kiélezett helyzetben a környezeti adottságokhoz rugalmasan alkalmazkodó mezőgazdasági földhasználat hozhatja el azt a fenntartható jövőt, melyben helye van a termelésnek, a táji értékek védelmének és a természeti sokféleség megőrzésének. A mezőgazdasági földhasználat megváltoztatásának potenciális célterületeire vonatkozóan az MME GRASSLAND LIFE IP (LIFE17 IPE/HU/000018)  projekt keretében korábban már élt javaslattal.

Az alkalmazkodó földhasználat kiemelt jelentősége az éghajlatváltozással összeköthető egyik legfontosabb hatás, a vízhiány hosszú távú kezelése. A mezőgazdasági területeken gyülekező időszakos felszíni vizek megőrzése egyszerre szolgálja az élelmiszertermelés körülményeinek fenntartását, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és az élővilág megőrzését is. Ezt felismerve a mezőgazdasági támogatási rendszer – mint az ágazat egyik legfőbb irányítója és bevételi forrása – is alkalmazkodik új körülményeket és lehetőségeket tárva a vízmegőrző gazdálkodók felé.

Új támogatási szabályok a víz megőrzésére

Az idei évtől a támogatások alapfeltétlei közé kerül beépítése a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelmét szolgáló előírás. A teljes hazai mezőgazdasági területen életbe lépő szabályozás garantálja a kijelölt vizes élőhelyek (kb. 100 ezer hektár) zavartalanságát és azok művelés alól történő mentesítését, oly módon, hogy az érintett területek továbbra is megőrzik támogatási jogosultságukat.

A 2024. év végén lezáruló agrár-környezetgazdálkodási pályázati felhívásra jelentkező – és az idei évtől támogatásban részesülő – területeken a támogatási rendszer egyik jelentős környezeti előre lépéseként kötelezővé válik a gyülekező és vízpótlásból származó vízborítás megőrzése. Ezzel akár a hazai mezőgazdasági területek 20 %-án válhat biztosítottá és támogatottá az, hogy az értékes vízborítás nem került levezetésre a termelési célok, vagy a kedvezőtlen támogatási részletszabályok miatt.

2025-ben új támogatási lehetőségek – az ún. nem termelő beruházások – is elérhetővé válnak, melyek a földhasználat megváltoztatásával (pl. gyepesítéssel) vagy kifejezetten vizes élőhelyek létrehozásával segítik az agrártáj átalakítását és vízmegőrzés céljait.

Lényegi előrelépést jelenthetne a jövőben az is, ha a gazdálkodók olyan speciális támogatásban részesülhetnének, amely a területükön ténylegesen megjelenő víz térbeli kiterjedése és időtartama alapján – tehát a vízmegőrzés eredményei alapján – részesülhetnének többlettámogatásban.

Mindezen intézkedések együttes alkalmazása kiutat mutathat a gazdálkodóknak az előttük álló környezeti választúton, segíthet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és hozzájárulhat az időszakos vízállásokhoz kötődő féltve őrzött madárfajaink – a böjti réce és a nagy goda – védelméhez.

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Felhívás! A ragadós száj- és körömfájás járvány megelőzésére

+1

Az elrendelt hatósági intézkedések köre folyamatosan bővül

+1

Published

on

+1

Tisztelt Erdőlátogatók!

A Ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) járvány kapcsán elrendelt hatósági intézkedések köre, amely területi érvényét tekintve a védő- és megfigyelési körzetekre is érvényes, egyelőre folyamatosan bővül. Naprakész információ a portal.nebih.gov.hu oldalon érhető el. Győr-Moson-Sopron Vármegye egész területe a “korlátozás alatt álló körzet” területi kategóriába esik, ahol az erdészeti és vadgazdálkodási szakszemélyzet tevékenyen hozzájárul a monitorozási és megelőzési munkához. A ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat érinti, beleértve a szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét. A vadon élő párosujjú patások (szarvasfélék és vaddisznó) is fogékonyak a vírusra, ezért járványügyi szempontból fontos a vadállomány megfigyelése.

Fotó: NÉBIH

A vírus képes tartósan fennmaradni a környezetben, és átkerül ragályfogó tárgyakra, például járművekre, az emberek ruhájára, cipőjére. A kirándulók is tehetnek a betegség megállítása érdekében, azzal, hogy elkerülik az állattartó telepeket és a legelő állatokat, illetve túrázás előtt és után fertőtlenítik a ruházatukat és cipőjüket.

A fentiek alapján az erdőgazdaság határozatlan időre – a korlátozások feloldásáig – a következő intézkedéseket hozza a vadállomány védelmében és az RSzKF terjedésének megakadályozása miatt:

– Az Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont és vadaspark zárva tart.
– A TAEG Zrt. a Soproni Parkerdő területére meghirdetett programjait felfüggeszti.

Ne adjunk lehetőséget se az RSzKF védő-, és megfigyelési körzet területéről származó esetleges további fertőzésnek! Ezért a következő felhívással fordulunk az erdőlátogatók felé:

– Minimalizáljuk az autós közlekedést! Ne hajtsunk földes erdei útra! Ne parkoljunk erdőterületen személygépkocsival, csak szilárd burkolatú utat, illetve parkolóhelyet használjunk!
– Kerékpárral csak a közlekedésre kijelölt szilárd burkolatú utakat használjuk!
– Ne szervezzünk nagy létszámú rendezvényeket az erdőterületre!
– Kérjük az erdei területre érkezés előtt vagy fertőtlenítsük, vagy használjunk külön lábbelit, öltözetet és egyéb felszerelést, amelyet nem használunk máshol!
– Kutyát csak pórázon sétáltassunk! Ne térjünk le a kijelölt utakról!
– Ne helyezzünk el semmi nemű biológiai hulladékot erdőterületen, se kiskertből származó talajt!

Mindannyiunk közös érdeke, hogy ennek az erősen fertőző, nagy gazdasági kárt okozó betegségnek a terjedését megelőzzük, ezért kiemelt jelenőséggel bír az elrendelt szigorú hatósági intézkedések és a vadállományért felelős gazdálkodó kéréseinek betartása.

Érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a hatósági tájékoztatást és betartani az előírásokat annak érdekében, hogy minimalizáljuk a vírus terjedésének kockázatát, védve ezzel a vadállományt és a háziállatokat. A bevezetett tiltások enyhítése fokozatosan történik majd, a járványügyi helyzet kedvező alakulásának függvényében.

Kérjük az erdőlátogatók türelmét, amint a korlátozások fokozatosan enyhülnek, saját csatornáinkon is értesítést fogunk adni!

Forrás: TAEG

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom