Keressen minket

Tudomány

Élelmiszeripari és gyógyászati célú kutatásba kezd a Debreceni Egyetem

Élelmiszeripari és gyógyászati célból innovatív alapanyagok fejlesztésébe kezd egy négyéves program keretében a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara. A kutatások során használt hagyományos és egzotikus gombákból számos új termék készülhet.

Közzétéve:

Élelmiszeripari és gyógyászati célból innovatív alapanyagok fejlesztésébe kezd egy négyéves program keretében a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara. A kutatások során használt hagyományos és egzotikus gombákból számos új termék készülhet.

Az élelmiszeripar előtt óriási lehetőségek állnak hazánkban (Kép: Debreceni Egyetem)

Több mint 10 éve foglalkoznak a funkcionálisélelmiszer-alapanyagok kutatásával a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (MÉK). Minden olyan növényt megvizsgálnak, amelyben olyan összetevők lehetnek, amelyek támogatják egészségünket.

A gomba kitűnő forrás, olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyeket koncentrálva nem csak élelmiszert lehet előállítani, hanem akár gyógyszereket is – mondta Prokisch József egyetemi docens.

A projekt célja, hogy koncentráljuk a hatóanyagokat (Kép: Debreceni Egyetem)

A programban a hazánkban legelterjedtebb csiperke, laska és shitake gomba felhasználásával állítanak elő a tervek szerint újabb termékeket, illetve alapanyagokat.

A konzerviparban hagyományosan a gyors, magas hőmérsékleten elvégzett hőkezelés az elterjedt. Az áltanunk használt sous vide technológia, a viszonylag alacsony, 50- 90 Celsius-fokon történő feldolgozás sokkal több hatóanyagot őriz meg. A konzervgyártáshoz, valamint a szárításhoz képest ez az eljárás azért is előnyös, mivel a sterilizálás után a késztermék íze nagyon hasonló lesz a friss gombáéhoz – részletezte az egyetemi docens.

A gomba feldolgozása során keletkezett nagy mennyiségű gombalevet is felhasználják. Tíz kilogramm nyersanyagból akár 4-5 liter lé is kinyerhető. A kutatások egyik fő iránya ennek a nagyon értékes alkotóelemeket tartalmazó, illatos folyadéknak a vizsgálata, amely gazdag vízoldható poliszacharidokban, valamint aminosavakban és polipeptidekben.

A projektben a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakember gárdája aktívan részt fog vállalni (Kép: Debreceni Egyetem)

A gomba levét további átdolgozás után az élelmiszeriparban egyebek mellett ízesítésre lehet használni, az egészségiparban pedig étrendkiegészítőként értékesíthető. A projekt célja, hogy koncentrálják a hatóanyagokat, például a kemoterápiás kezelésekben is használt lentinant vagy a koleszterinszint csökkentést támogató eritadenint. Emellett olyan termékeket hoznak létre, amelyek ízvilágában és kulinárisan is magas értéket képviselnek – jelentette ki Prokisch József.

A program célja a termékfejlesztésen túl új kutatási technológiák kidolgozása is, amelyeket sikerrel használhatnak fel jövőbeli vizsgálataik során egyebek mellett a projektben résztvevő DE MÉK Élelmiszeripari Intézet, az Élelmiszertechnológiai Intézet, valamint az Állattenyésztési Intézet szakemberei.

A kutatás a 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00100 azonosítószámú pályázat révén valósul meg a Debreceni Egyetem és a Magyar Gomba Kertész Kft. együttműködésében.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tudomány

Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák

A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben

Published

on

Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról

A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is.  A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.

Fotó: Ynetnews

Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.

Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.

A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.

Fotó: Ynetnews

A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.

Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.

A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.

Forrás: Ynetnews

Tovább olvasom

Tudomány

A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.

Published

on

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.

Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.

Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.

A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.

Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.

Bakonyerdő Zrt.

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom