Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) működő MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport megállapította, hogy a kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között. A kutatók legújabb agyi képalkotásos vizsgálataik révén a világon elsőként mutatták ki, hogy a kutyák agya más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán. Az eredményeket bemutató tanulmány a NeuroImage tudományos folyóiratban jelent meg – közölte az ELKH.

Magyar kutatók érdekes megállapításokat közöltek a kutyák képességeiről. A kutyák képesek megállapítani ha emberi beszédet hallanak, és képesek különbséget tenni a nyelvek között.(Kép: ELKH)

„Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De vajon a kutyáknak is feltűnnek a nyelvek közötti különbségek? Ennek kiderítésére egy agyi képalkotásos kísérletet terveztünk” – mondta Laura V. Cuaya, a cikk elsőszerzője, akinek saját kutyája, Kun-kun is részt vett a vizsgálatban 17 másik kutya mellett.

Minden résztvevő kutya csak egy nyelvet hallott a gazdájától egész életében: a magyart vagy a spanyolt. A kísérlet során A kis herceg részleteit játszották le a kutyáknak magyarul és spanyolul, hogy összehasonlítsák az agyi válaszaikat az általuk ismert és nem ismert nyelvre. Továbbá a szövegrészleteket egészen rövid szeletekre darabolva és összekeverve a kutatók természetellenes ingereket is előállítottak. Ezeket az ingereket arra használták, hogy megnézzék, a kutyák egyáltalán felismerik-e a különbséget a beszéd és a nem-beszéd között.

A kutatók azt találták, hogy a kutyák beszédre és nem-beszédre adott agyi válaszainak mintázata különbözött az elsődleges hallókéregben, függetlenül attól, hogy az ismert vagy az ismeretlen nyelvből származtak az ingerek. A kutatók ugyanakkor arra nem találtak bizonyítékot, hogy a kutyaagy előnyben részesítené a beszédet a nem-beszéddel szemben.

„A kutyaagy – hasonlóan az emberek agyához – képes elkülöníteni a beszédet a nem-beszédtől. Ugyanakkor a beszédszerűség érzékelésének mechanizmusa más lehet, mint emberek esetében: míg az emberi agy különös becsben tartja a beszédet, addig a kutyák agya feltehetően egyszerűen a hanginger természetességét érzékeli” – magyarázta Raúl Hernández-Pérez, a cikk társszerzője.

A kutatás másik fontos eredménye az volt, hogy a kutyák agya a magyar és a spanyol nyelvet is képes volt megkülönböztetni. Erre abból következtettek a kutatók, hogy a másodlagos hallókéregben is eltérő mintázatokat találtak az agyi válaszokban a két nyelvre. Minél idősebb volt egy kutya, az agya annál jobban el tudta különíteni a két nyelvet.

„Minden nyelvnek megvannak a saját hangzásbeli jellegzetességei. Az eredményeink arra utalnak, hogy a kutyák életük során egyre jobban megtanulják, hogy hogyan hangzik a gazdájuk nyelve” – tette hozzá Hernández-Pérez.

„Először sikerült kimutatnunk, hogy egy nem emberi agy is képes megkülönböztetni egymástól az emberi nyelveket. Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számon tartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait. Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy erre csak a kutyák képesek-e, vagy más fajok is. Vajon az ember közelében töltött több tízezer év során lezajlott agyi változások hozzájárultak ahhoz, hogy a kutyák ma értőbb füllel hallgassák a beszédet? Ennek megválaszolására további kísérletekre van szükség” – összegezte a kutatás eredményeit Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.

Forrás: etologia.elte.hu