Vadászat
Aranysakálok Budapest belterületén
Az aranysakálok térhódítását nemcsak az emelkedő terítékadatok igazolják, de egyre gyakrabban bukkannak fel a települések közvetlen közelében. Eddig a falvak, tanyás települések környezetében figyelhettük meg őket, ahogy erről már lapunkban többször be is számoltunk. Új jelenség Magyarországon, hogy a nagyvárosok belterületein is egyre gyakrabban találkozhatunk velük. Szerkesztőségünk számos olyan vadásszal készített riportot, aki szinte a falu “alatt” látott, figyelt meg egyedeket. Többen azt is elmondták, hogy a könnyű élelelemszerzés reményében, az aranysakálok célzottan indulnak a lakott települések felé.
Fotó: Árvai István – Agro Jager News
Hogy pontosan mit keres az aranysakál a nagyvárosokban, még nem tudunk egyértelmű magyarázatot adni. Árvai István, Budapesten a III. kerületben, a Hármashatár-hegy szomszédságában, évek óta figyeli a fajt. Látott már aranysakált a Csillaghegyen, Budakalász mindkét oldalán, Pomáz város területén. Szentendrén, a Skanzen felöli oldalon is gyakori a faj felbukkanása.
Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/
Szentendrén, az első lakossági megfigyelés körülbelül 2015-ben volt, amikor is egy “kutyafélére” hasonlító ragadozót láttak. Ezután célzottan keresni kezdték, ezt a visszatelepült ragadozót. Infrakamera segítségével gyorsan meg is találták az első egyedeket, amelyek vélhetően délről érkeztek. A nádi farkas olyan helyen is felbukkant a fővárosban és környékén, amire senki nem számított. Pomáz mellett fekszik a Mesélő-hegy, amely körbe be van építve, ennek ellenére ebben a pici zárványban is találkozhatunk aranysakállal.
Fotó: Árvai István – Agro Jager News
A sakál a városi környezetben jóval védettebb életet él, ennek ellenére a viselkedését nem változtatta meg: rejtőzködő életmódot folytat. A faj rendkívül óvatos, ugyanúgy, mint lakott területen kívül. Budapesten és környékén az aranysakálok megtanulták azt, hogy a felszíni vízelvezető csatornahálózatban feltűnés nélkül közlekedhetnek, a vízelvezetőárkok úgy funkcionálnak, mint egy sűrű, fedett erdősáv.
Hasonlóan, mint a belterületen élő vaddisznóállomány, teljes mértékben alkalmazkodott az emberek szokásaihoz, viselkedéséhez. Ezek az állatok jól érzik itt magukat, mivel jóval koncentráltabban találnak táplálékot. A vad pontosan jól tudja azt is, hogy a város a béke szigete, itt nem kell félni az embertől.
A fényképen látható vaddisznót Izraelben, Haifán fényképezték. (Fotó: David_Rudnick – Twitter)
A vaddisznó, az ember számára jóval érzékelhetőbb károkat okoz, az aranysakál szinte mindig rejtve, éjszakánként, alig észrevehetően keresi a táplálékát. A helyi lakosság nem is ismeri ezt a fajt. Míg a falvakban a baromfiak vannak veszélyben, addig egy városban jóval sokrétűbb táplálékforrása lehet a sakálnak. Sokan azt is feltételezik, hogy a toportyán a macskákat is prédálhatja. A közösségi médiában erre példa is van.
Egy ismert videómegosztó portálon, külföldön, lakott településen, egy macskát kapott el az aranysakál, amit levideóztak. A vadászokat kivéve erre kevesen gondolnak, hiszen például egy nagyvárosban a gázolás esélye egy házi kedvenc esetében jóval nagyobb, mint az, hogy prédaállat legyen. A sakál opportunista, így bármit elfogyaszthat. Külföldi példákat is ismerünk: Tel-Avivban, a Hayarkon parkban nagyszámú aranysakál populáció él, a város szívében.
Az elmúlt években többször tudósítottak már 18 kilogrammnál nagyobb tömegű sakálokról. A hibridizáció folyamata vélhetően itt is megtörténhetett, mivel kutya és az aranysakál is a kutyafélék családjába tartozik, azaz, önálló, szaporodásra képes utódokat hozhatnak világra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyes aranysakálok egyre nagyobbak az átlagnál. Minél nagyobb egy ragadozó, annál sikeresebbé válhat, mivel a prédaállatokat könnyebben fogja meg. Ha felbukkan az aranysakál, először az apróvadállományon lehet felfedezni a kártételét, majd ezt követi az őz és nagyvadállomány. Budapesten és környékén is hasonló tendenciákat fedezett fel Árvai István.
Az esetek többségében a fiatal, védtelen prédaállatokat keresik. Számszerűleg senki nem tudja megmondani, mennyi sakál élhet Budapesten és az agglomerációban, de vonyításukkal évről-évre felhívják magukra a figyelmét. Sokszor a házak mellől ordítanak, ami kora és késő esti órákban riadalmat kelthet a lakosságban.
Az állampolgároknak tisztában kell lennie avval, hogy a vadgazdálkodóknak, vadászoknak nincs jogi felhatalmazásuk arra, hogy a belterületen apasszák/vadásszák az aranysakált. A településen jegyzője intézkedhet abban az esetben, ha az ott élők ezt kifejezetten kérik.
Belterületen, lakott területen, a vaddisznó, a róka és az aranysakál gyérítése, mivel ez nem vadászati tevékenység, rendkívül sok engedélyhez, többek között rendőrségi engedélyhez, önkormányzati megbízáshoz, és egyéb követelményekhez kötött: pl. a kilövést vezető személynek vadgazdálkodási végzettségű személynek kell lennie.
A sűrűn lakott településeken, főleg a vaddisznó esetében, előre vetíthető a konfliktus. A sakál esetében is volt már erre példa: két évvel ezelőtt Keszthelyen, a belvárosban, követtek kutyasétáltatókat.
Az aranysakál viselkedése alapján, nagyságrendjük a főváros egyes kerületeiben gyarapodni fog. Az ember és vad közötti interakciók száma egyre gyakoribbá válik az elkövetkező években. A belterületen élő vadállomány előbb-utóbb eléri azt a kritikus szintet, amikor a lakosság segítséget kér a vadgazdálkodási szakemberektől. – zárta beszámolóját Árvai István.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.
Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.
A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.
A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.
A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.
A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.
Forrás: DjZ
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Szigorú feltételek az enyhítésekhez
A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.
A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.
Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.
A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú
Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.
Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.
Forrás: Wild und Hund
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Rétihéja támadt a kislibákra
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
Ha Ön Vixerant kíván alkalmazni a 2026. évi AÖP keretében, akkor ez a változás érdekelheti
“Elhatárolódnak a solymászok – KÖZLEMÉNY”
Újabb rovarölő szerek kaptak engedélyt az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésben
A Dévaványai-Ecsegi pusztákra megérkeztek az első szalakóták
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
Kitüntetések a vadgazdálkodási ágazat szereplőinek
