Vadászat
Életem kanja
Vadkant hoztak terítékre a Mátrában
2004. július 2-án Gáborral tartottunk egy közös barátunk és egykori iskolatársunk, Endre Mátrában lévő vadászterületére. Még erdészeti középiskolában szerettük meg a vadászatot, és azóta is hódolunk szenvedélyünknek lehetőségeinkhez képest. Már régóta terveztünk egy közös vadászatot, ám csak mostanra jött össze.

Fotó: Agro Jager News
Vendéglátónk kicsit késve érkezett Pásztóra, de a kötelező adminisztráció és egy közeli kis faluban lévő szállásunk elfoglalása után azonnal indultunk a területre. Endre több lest szór disznóknak, így már előre eltervezte, kit hova ültet. Nekem egy olyan les jutott, amelytől jobbra búzatábla feküdt, a les előtt illetve balra sűrű, nagy kiterjedésű galagonyás bozóttenger burjánzott. Balra a lestől úgy 70 méterre volt egy szóró, ami egy kisebb tisztáson volt kialakítva.
Még világosban sikerült elfoglalni a helyünket, így maradt időm a természetben gyönyörködni. Hamarosan megjelent egy szép suta a szórón, evett pár szem kukoricát. Perceken keresztül néztem a keresőtávcsőben, majd szép csendben, komótosan tovább állt. Nem vett észre, örömmel konstatáltam, hogy nincs rossz szelem, reméltem, így is marad.
Már jócskán sötét volt, amikor a búzában tőlem elég messze feltűnt egy szarvas. A 7×50-es orosz keresőtávcsővel jól láttam a sziluettjét, viszont ivarát megállapítani nem tudtam, feltételeztem, hogy egy tehén. Ebben megerősített Gábor sms-üzenete, aki a tehéntől nem messze ült és jól látta. Láttam már két vadat, lelki örömöm egyre csak fokozódott. Ekkor úgy éreztem, hogy ha nem is látok már más vadat, akkor is megérte kijönni.
Úgy éjfél körül hallottam, hogy a galagonyásban mozgolódás kezdődik. Minden idegszálammal a zaj irányába és azonosítására figyeltem. A hang egyre erősödött, ráadásul többfelől hallottam. Pár perc múlva egyértelműen felismertem, hogy disznók okozzák a zörgést. Bíztam benne, hogy először kijönnek a szóróra, mielőtt bemennek a gabonába elemózsiázni.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Reményeim valóra váltak, mert a konda kijött a szóróra. A keresőben jól láttam a feketén „világító” kocák és a kisebb, szürkébb malacok alakját. Kocát a társaságnál nem volt szabad lőni, így egy nagyobb malacot vagy süldőt kerestem a kondában. A szóró szélén láttam is két, egyértelmű szürke foltot, amint a szélen lévő kukoricát eszegeti. A 7×64-es ZKK-t a vállamhoz vettem és a 7×50-es Meoptában megkerestem a két süldőt.
Azaz kerestem volna, mert nem ment olyan könnyen. Bár telihold volt, a felhők takarták Luna Asszonyt, így elég rosszak voltak a látási körülmények. A puskalámpát természetesen meg otthon felejtettem. Végre megtaláltam kiszemeltjeimet, és mozgás alapján megcéloztam az egyiket.
Hangos dörrenés szakította félbe az éji természet nyugalmát. A konda azonnal szélnek eredt, ismételni szemernyi esélyem sem maradt. Füleltem, hátha hallok valami egyértelmű hangot, hörgést, ami alapján biztos lehetek magamban. Becsapódást nem hallottam, ezért felhívtam a közelben ülő Gábort, de ő sem hallotta azt a jellegzetes, buffanó hangot.
Igazából most voltam mérges magamra, amiért otthon hagytam a lámpát. Önvádaskodás közben jött Endre telefonja, hogy rálőtt egy disznóra, talált is vérnyomot, húsdarabokat, de aztán nem talált több nyomot. Megbeszéltük, hogy reggel keresünk utána, illetve tájékoztattam a velem történtekről.
A lövésem után egy-másfél órával hatalmas ágreccsenésre és egy fácánkakas jajveszékelésére lettem figyelmes, amely balról jött. Lankadó figyelmem azonnal megélénkült és a hang irányába koncentráltam. Csak félve mertem reménykedni Diana kegyeiben. A hang okozója szép lassan, de közeledett felém. Folyamatosan füleltem, de hirtelen megszűnt a növényzet zörgése.
Már-már lemondtam volna a lövésről, amikor megütötte fülemet a kukorica ropogtatásának számomra oly’ kedves hangja. A keresőben egyből megtaláltam a nagy szürke foltot. A disznó szép lassan eszegetett, nem érezte magát veszélyben.
Izgatottan vártam picit, hátha véletlenül koca és malacokkal van, de percek múlva is csak egyedül lakmározott. Felvettem a puskámat és megkerestem a szálkereszttel a disznót. Már biztos voltam benne, hogy kan és abban is, hogy ekkorát még életemben nem lőttem.
Mikor szépen megmutatta a jobb oldalát, gondos célzás követően meghúztam a ravaszt. Szinte egy időben ezzel hallottam egy puffanó hangot. Füleltem, de semmilyen zörgést, zajt nem hallottam. A becsapódás hangja miatt biztos voltam benne, hogy találtam.
Hívtam Gábort, ő is jól hallotta a becsapódást, de menekülő zörejeket nem. Egyre biztosabb voltam benne, hogy sikerült elejtenem.
Nemsokára megjöttek a barátaim, velük néztük meg a szórót. Lámpafénynél találtunk is vérnyomot, de nekem nem tűnt meggyőzőnek. Továbbá a kan feltételezett mérete miatt is úgy döntöttünk, hogy majd reggel folytatjuk az keresést.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Reggel először Endre disznóját kerestük meg. Nem volt egyszerű, mert többször is megszűnt a vérzés. Végül közel félórás keresés után a rálövés helyétől kb. 40 méterre, az erdőszélén találtuk meg a szív és tüdőlövéses emsét.
A töret átadása és a zsigerelés után felpakoltuk a zsákmányt a platóra és elindultunk az én disznóm felkutatására.
Hamar megtaláltuk az esti utolsó nyomot, azonban utána megszűnt a vér. Hárman kerestük három irányban. Én találtam is a rálövéstől lefelé néhány cseppet, de utána semmi. Végtelennek tűnő percek után Gábor kiáltott fel. Megvan a disznó!
Pont a sűrű szélén feküdt el, szerencsénk volt, hogy nem ment beljebb. A szájából kiálló ékességekből egyből tudtam, hogy ez életem eddigi legnagyobb disznója!
Zsigereléskor kiderült, hogy a lövés blatton találta el, a 11,2 grammos S&B gellert kapva végigment a vitális szerveken és a bal hátsó combjában állt meg. A rálövés helyétől úgy tizenöt-húsz métert ment el. Zsigerelve 102 kg nyomott.
A bal nagyagyar 17,2 a jobb 16 cm hosszúnak bizonyult, sajnos mindkettő enyhén sérült volt. A kisagyarak körmérete 7 illetve 6,8 centi.
Hihetetlen boldog voltam, ezt az érzést csak azt tudja megérteni, aki vadászik, aki már átélt hasonlót. Különösen azt tette számomra emlékezetessé a vadászatot, hogy két jó barátom társaságában hozhattam terítékre életem kanját.
Másfél hónappal később beszéltem Endrével, aki azt mondta, hogy megtalálták a másik disznómat is, korának megfelelő állapotban.
Előző este felült a lesre és kijött neki egy konda. Rálőtt egy süldőre, de a sötétben nem találta meg. Másnap kimentek kutyákkal, de azok egy tetemhez vezették őket. Azóta a lesen nem vadászott (legálisan) senki, ezért nagy százalékban valószínűsítették, hogy az általam lőtt disznó lehet az. A galagonya sűrűjében feküdt, úgy tíz méterre a másiktól.
Végül aztán a kutyák megtalálták a barátom disznóját is. Azóta az a les és szóró még jobban belopta magát a szívembe.
Vadászat
Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Sakálok támadtak nyaralókra Izraelben: 11 ember sérült meg
Izraelinfo: Tizenegy embert, köztük három gyereket láttak el kórházban, miután sakálok támadtak nyaralókra a Kinneretnél, a Duga strand környékén péntek éjjel. A sérültek könnyebb harapásos és karmolásos sérüléseket szenvedtek, valamennyien megkapták a szükséges oltásokat, és többségüket hazaengedték. Egy beteget további megfigyelésre bent tartottak.

Fotó: Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.
A Magen David Adom mentőszolgálat hajnali 2:52-kor kapott bejelentést arról, hogy több embert valószínűleg sakálok haraptak meg a Kinneret partján. A mentők első ellátásban részesítették a sérülteket, majd többeket a porijai Északi Egészségügyi Központba szállítottak.
Az első vizsgálatok szerint a sakálok feltehetően élelem után kutatva jutottak be a sátorozók területére. A hatóságok szerint az állatok valószínűleg megérezték a sátrak környékén hozzáférhetően hagyott étel szagát, ezért közelítették meg az éjszakázókat. A pánikban több nyaraló megsérült, a helyszínre érkező parti felügyelők és rendőrök végül elűzték az állatokat a strand területéről.
Az egyik legsúlyosabbnak tűnő eset egy 12 éves kislányt érintett. Családja szerint a gyerek az éjszaka közepén arra ébredt, hogy egy állat van a sátorban. A sötétben először azt hitte, hogy a család kutyája, majd a sakál az arcán sebesítette meg. Nagymamája az izraeli médiának azt mondta: az egész családi nyaralás néhány perc alatt rémálommá vált. A kislányt ellátták, varratokat kapott, és veszettség elleni megelőző kezelést kezdtek nála.
A történtek után az Egészségügy Minisztérium és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a támadó állatok közül legalább egy veszettséggel fertőzött lehetett. A gyanús állatot a figyelmeztetés kiadásáig nem fogták be. A minisztérium közölte: aki vadállattal érintkezett, harapást vagy karmolást szenvedett, azonnal forduljon orvoshoz, mert a veszettség veszélyes és kezelés nélkül halálos betegség.
A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és kempingezőktől, hogy ne etessenek vadállatokat, ne hagyjanak ételt vagy szemetet a természetben, még lezárt zacskóban sem, és az éjszakai táborhelyeken az élelmiszert lehetőleg zárt autóban tárolják. A háziállatok tulajdonosait arra is emlékeztették, hogy kutyáikat és macskáikat a törvény szerint be kell oltatni veszettség ellen.
Yossi Naba, a Kinneret Városok Szövetségének elnöke súlyosnak nevezte az esetet, és sürgős intézkedéseket kért a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságától, valamint az állategészségügyi szolgálatoktól. Szerinte a nyári szezonban éjszakai járőrökre van szükség a strandokon, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg.
A Kinneret környéke nyáron Izrael egyik legnépszerűbb belföldi üdülőhelye, a hétvégi eset azonban elég kellemetlen emlékeztető arra, hogy a természetben a „csak egy szendvicset hagytunk kint” mondat néha egészen rossz véget ér.
Forrás: Frank Péter – Izraelinfo
Vadászat
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.
A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.
Eredmények
Férfi egyéni
- Siffer Géza – 47 találat
- Hüll László – 45 találat
- Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)
Női egyéni
- Hettyei Emőke – 45 találat
- Hettyei Anita – 39 találat
- Hettyei Bianka – 29 találat
Csapatverseny
- Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
- Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
- Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat
Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat
Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.
A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.
Fotó: Szegedi László
Forrás: -PS- OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.

Fotó: OMVK
20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.
Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!
Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

















































You must be logged in to post a comment Login