Keressen minket

Vadászat

A madocsai vaddisznó

Közzétéve:

2024. február 28.-át írtunk, egy nappal a szezon vége előtt. Minden vadász ilyenkor értékeli az eltelt szezont, hogy a pohár teli vagy inkább félig üres. Ezt én is megtettem és értékeltem, hogy mit adott nekem Diána ebben a szezonban. És biztosan állíthatom, hogy a pohár teljesen tele volt, nem volt hiányérzetem, ugyanis többek közt ejtettem el vaddisznósüldőt, őzbakot, őztarvadat, gímtarvadat, valamint életem első dámbikáját is sikerült terítékre hoznom, a hajtásokban elejtett apróvadakról már nem is beszélve.

Fotó: Angyal Szabolcs – Agro Jager News

Február 28.-a reggelén saját vadásztársaságom területén (Tolna megye, Madocsa) elindultam, hogy a reggeli órán vajon tartogat-e nekem valamit a sors és az erdő, a szezon utolsó előtti napján. Már a vadászat vége felé jártam és a vadászles felől kifelé tartottam, amikor egy erdei úton megpillantottam valamit. Kb. nyolcvan méter távolságra egy vaddisznó állt velem szemben, fejét lefelé tartva szimatolt az avarban. A szelem tökéletes volt.

Puskámat gyorsan és óvatosan a lőbotomra helyeztem. A sertevad talán gyanút fogott és elfordult az úton teljesen keresztben, a sűrű rész irányába. Nekem több se kellett, a célkeresztet a lapocka mögé helyeztem és – mielőtt beválthatott volna az erdő sűrűjébe – útjára engedtem a golyót. Az egyes disznó – melyről határozottan feltételeztem, hogy kan – beváltott az erdőbe.

Fotó: Angyal Szabolcs – Agro Jager News

Bőven hagytam neki időt, mielőtt elkezdtem az utánkeresést. A rálövés helye tisztán kivehető volt, hol ugrott meg a vad, majd óvatosan az utánkereső puskámmal elindultam a nyomán. Nem kellett sokat haladnom, a szaga tisztán érezhető volt, majd továbbmenve a csapán, egyszercsak megláttam… Vadászpályafutásom során számos vaddisznót elejtettem már, de igazi kifejlett kant ez idáig még nem sikerült.

Az ember lőhet szebbet, jobbat, nagyobbat, de az első az első marad. Köszönöm szépen Diánának és a vadászszerencsének, mely ezt a csodálatos vadat világosban sodorta utamba és ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek (többek közt édesapámnak – aki szintén vadász – hogy a helyszínre sietett, aki a képen látható), aki bármilyen formában segített és részese volt az elejtésnek és az agyar kifőzésének!

Fotó: Angyal Szabolcs – Agro Jager News

Az agyar hossza 14 cm. Lehet, hogy első ránézésre nem kapitális, de az élmény és az emlék, az elejtés módja, ami hozzápárosul, amikor rápillantok, talán ez az az érzés, ami miatt érdemes vadászni!

Írta és fényképezte: Angyal Szabolcs

 

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Vadászat

KITEKINTŐ: Görögország – újabb kutya pusztult el

Újabb kutya pusztult el Filíben – farkastámadásra gyanakodnak Görögországban

Published

on

 

 

Tovább olvasom

Vadászat

Koros bika a terítéken – Szántód

Koros gímbika esett Szántódon, a SEFAG Zrt. területén

Published

on

„Magyar vendégekkel, egy apa-fia párossal kezdtük meg az idényt. A vendégek augusztus 31-én érkeztek, így szeptember első reggelén már vadászhattunk is.

Fotó: SEFAG Zrt.

A száraz, vízhiányos körülmények miatt meglehetősen nehézkes a vad megközelítése cserkeléssel, így magaslesen várva próbálkoztunk. Az esti vadászaton hosszú várakozást követően végül az óvatosan elénk lépkedő visszarakott, öreg, 12 év körüli gímbika elejtésével nyitottuk meg az idényt Kerekiben” – osztja meg az olvasókkal Uracs István, a kísérő vadász.

Forrás: SEFAG Zrt.

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Az éghajlatváltozás a vonuló madarak görögországi útvonalait is befolyásolja

Az éghajlatváltozás jelentősen befolyásolja a vonuló madarak útvonalait és telelését Görögországban.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A hőmérséklet, a csapadék és mindenekelőtt a rendelkezésre álló táplálék jelentősen befolyásolhatja a vonuló madarak mozgását és görögországi telelését. A megfigyelések szerint az olyan fajok, mint az erdei szalonka és a különböző vízimadarak, gyorsan reagálnak az időjárás változásaira, és kedvezőtlen körülmények esetén más területekre húzódnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kérdés a vadászok számára is különösen fontos, mivel az időjárás változása a madarak érkezésének időpontját és telelőterületeken belüli eloszlását egyaránt befolyásolhatja. Az iHunt.gr korábban már részletesen foglalkozott az időjárás és az őszi, illetve téli madárvonulás kapcsolatával.

  • A hideg idő kezdetben több vízimadarat terelhet Görögország felé.
  • A tartós fagy azonban arra késztetheti a madarakat, hogy még délebbre vonuljanak.
  • Az erdei szalonka alacsonyabban fekvő területekre húzódik, amikor a fagy miatt nehezebben fér hozzá a földigilisztákhoz.
  • A csapadék és a talaj nedvességtartalma jelentősen befolyásolja a rendelkezésre álló táplálék mennyiségét.
  • Az éghajlatváltozás nem minden fajra gyakorol azonos hatást, ezért következményeinek megismeréséhez hosszú távú tudományos megfigyelésekre van szükség.

A hideg Görögországba terelheti, de tovább is űzheti a madarakat

Az iHunt.gr Görögország egyik legnagyobb online vadászati szakportálja.

Periklísz K. Bírcasz, a Thesszáliai Egyetem vadbiológiai professzora és az egyetem Vadgazdálkodási Laboratóriumának igazgatója szerint a tél a vonuló madarak számára lényegében a táplálkozáshoz és a túléléshez legkedvezőbb körülmények folyamatos keresését jelenti.

Az északabbra fekvő területeken bekövetkező lehűlés nagyszámú madarat terelhet a görögországi vizes élőhelyek felé. Ha azonban az alacsony hőmérséklet tartósan fennmarad, és a táplálékhoz való hozzáférés nehezebbé válik, ugyanezek a madarak még délebbre vonulhatnak.

A madarak nagy számban történő megjelenése tehát nem pusztán attól függ, hogy hideg van-e. Meghatározó a hideg időszak hossza, az északabbra fekvő területeken uralkodó időjárás, valamint az is, hogy továbbra is hozzáférhető-e elegendő táplálék.

Az erdei szalonka a kedvező körülményeket és a táplálékot követi

Különösen érdekes az erdei szalonka viselkedése, amelyet a görög vadászok is jól ismernek. A faj helyzetének megértéséhez hasznos információkkal szolgálnak azok az adatok is, amelyek bemutatják, hol költ az erdei szalonka, és milyen körülmények kedveznek számára.

Erős lehűlés idején az erdei szalonka elhagyhatja a magasabban fekvő erdőket, és alacsonyabb területekre húzódhat, ahol a talaj még nem fagyott meg.

Ennek oka közvetlenül összefügg a táplálkozásával. A földigiliszták alapvető szerepet töltenek be az erdei szalonka étrendjében, a fagyott talajból azonban a madár csak nehezen tudja megszerezni őket. A csapadék és a talaj nedvességtartalmának növekedése ezzel szemben több alkalmas táplálkozóhelyet teremthet, ami a madarak nagyobb területen történő szétszóródásához vezethet.

Mi történik a vízimadarakkal?

Hasonló, de nem teljesen azonos folyamat figyelhető meg a vízimadaraknál. Európa északabbra fekvő területeinek lehűlése Görögország, különösen az ország északi részének vizes élőhelyei felé terelheti őket.

A récék, ludak és más vízimadarak nyílt vízfelületeket és hozzáférhető táplálékot keresnek. Ha azonban a rendkívüli hideg miatt befagynak a vizek, vagy jelentősen romlanak a táplálkozási lehetőségek, a madarak továbbvonulhatnak délebbre.

Nem minden faj reagál egyformán

A tudományos összkép jóval összetettebb annál az egyszerű összefüggésnél, hogy „minél nagyobb a hideg, annál több a madár”. Az egyes fajok ökológiai igényei eltérnek, ezért ugyanazokra az időjárási körülményekre is különbözőképpen reagálnak.

A mezőgazdasági területek madarainál például a helyi időjárás, valamint a madarak maradása vagy továbbvonulása közötti kapcsolat nem mutatható ki olyan egyértelműen, mint az erdei szalonka és a vízimadarak esetében.

Átalakulhatnak a telelőterületek

Hosszabb távon a hőmérséklet és a csapadék változása valószínűleg hatással lesz arra, hogy a vonuló madarak mely területeken telelnek, mennyi ideig maradnak ott, valamint milyen fajok jelennek meg a görögországi vizes élőhelyeken, erdőkben és mezőgazdasági területeken.

Periklísz Bírcasz ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az egyes évek között tapasztalható eltéréseket nem lehet automatikusan az éghajlatváltozásnak tulajdonítani. Annak megállapításához, hogy átmeneti elmozdulásról, a telelőterületek tartós megváltozásáról vagy valódi állományváltozásról van-e szó, rendszeres és hosszú távú megfigyelési adatokra van szükség.

Miért fontos mindez a vadászok számára?

A vonuló fajokra vadászók számára mindez megerősíti azt, amit már évtizedek óta tapasztalnak a terepen: a madarak jelenlétét nem csupán a naptári időszak határozza meg, hanem a költőterületeken, a vonulási útvonalak mentén és a telelőhelyeken uralkodó körülmények összetett együttese.

Az iHunt.gr korábban azt is bemutatta, hogy az erdei szalonka vonulása az időjárási körülményekkel függ össze, nem pedig olyan hiedelmekkel, mint a telihold hatása.

Különösen az erdei szalonka és a vízimadarak esetében idézhet elő jelentős helyváltoztatást a hőmérséklet, a csapadék, a fagy és a rendelkezésre álló táplálék mennyisége – akár ugyanazon a télen belül is.

Forrás: Ihunt

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom