Keressen minket

Vadászat

Fényképezőgéppel Gemencen

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Október van. Az erdő észrevétlenül kiszínesedett és a nyirkos ködfátyolba burkolódzó, vizek felett messzire száll a vadlibák panaszos szava. A holtág sötét tükrén sárga nyárfalevelek mozaikja. Valahonnét a túlsó parti erdő szederindás sűrűjéből egy erőtlen, elnyújtott szarvasbőgést hoz valami fuvallat.

Lezajlott az erdőn a hetekig tartó szarvaslakodalom, alig szólnak már a bikák. Esténként az erdőből hazafelé tartva, nem hallok már távoli, visszhangzó puskalövést, véget ért a nagy vadászat. Agancsokkal „felékesített” autóikon elutaztak a messziről jött vadászok és így talán, az itthon maradt alkalmi kísérőik, a hivatásos vadászok is megpihenhetnek. Az erdő mélyén elrejtezkedő vadászházak személyzete is kifáradt, nem bánják, hogy újból otthon tölthetik az estéket, a családdal.

Ilyenkor már korábban sötétedik. A látszólag a Dunába alámerülő Napot, vöröslő korongja előtt húzó récecsapat búcsúztatja. Naplemente után, az alkonyi légmozgás egyre hűvösebb levegőt hoz és hidegek az éjszakák. Délelőtt pedig csak nem akarnak felszáradni a harmatos legelők. Évtizedek óta, minden évben néhány napot kint töltök bőgés idején, puska nélkül Gemencen.

Napközben a rétek, vízpartok melletti eldugottabb helyeken figyelem a madarakat, állatokat, vagy a szélre is ügyelve óvatoskodom a nyiladékokon, vallatom az erdőt, hogy merre járnak a szarvasok. Estefelé felkapaszkodom egy ígéretesnek vélt magaslesre – ahol tudom, aznap nem fognak ülni vadászok –, vagy ritkás bokrok rejtekébe telepedek le az erdőszélen.

Néhány hivatásos vadász szívesen veszi, ha a vadat nem zavarva járom, figyelem a területet és alkalmi segítőjükként elmondom, hogy hol, mit láttam. Ezt szarvasbőgés idején egyeztetni tanácsos velük – már csak a balesetveszély miatt is. Baja környékén szarvas egyébként mindenütt van az ártéri erdőben. De velük nekem sincs mindig szerencsém: Vagy nem jönnek elég közel a leshelyemhez, vagy árnyékban maradnak, esetleg a közben kiváltó vaddisznók miatt állnak odébb. Ha fénykép nem is lesz mindig a zsákmányom, azért sokat hallok, látok – az állatvilág egy-egy mulatságos pillanatának ellesése is emlékezetes élmény marad. Egy ilyen, szeptemberi délutánról mesélnék most:

„Széncinegék bujkálnak a les körüli bokrok ágai között. Sokáig nem történik semmi, csak a leveli békák hangoskodnak, így időnként távcsővel vallatom a vadföld túloldalán az erdőszegélyt. Most fekete rigó riad fel a közelből, majd egy róka óvatoskodik át a nyílt területen. Középen kicsit megáll és a földhöz szorított orral szaglászik, aztán nyoma vész a szemközti, gyüricés sűrűben.

Egy barátposzáta is átvizsgálja a galagonyákat, somokat, később a kéklő égen cikázó, könnyű röptű gyurgyalagok szórakoztatnak el. Fekete harkály röpül át a fiatalos felett, s míg nézem, valahonnét vaddisznó terem előttem a réten. Nemsokára hangoskodó malacai és tavalyi süldők is kibújnak a szederből. Átvonul előttem a népes konda, elől anyu, mögötte a csíkosok. Egy kismalac valahol lemaradt, most égre meredő farokkal, némán iszkol a család után.

Alig tűnnek el a disznók, szemből szarvastehén lép ki a fák alól. Sokáig fürkészi a környéket, de végül meg-megállva legelni kezd. Borja csatlakozik hozzá, így most már ketten vannak. Nem, már hárman. És végre megszólal a bika is, valahol mögöttük az erdőben. Röviden, érces hangon bőg, hangja elnyomja a távoli Dunáról hallatszó motorcsónak egyhangú moraját. Mire végre ő is kilép, teheneit követve, azok már négyen vannak. Két borjúval és egy nyársas bikával kiegészülve legelésznek, időnként fel-felkapva a fejüket.

A fel-felerősödő tücsökciripelést elnyomva a koronás nagyot bődül és a kis bika jobbnak látja kissé eltávolodni a csapattól. A nagyobb bika ez erdő széléig követi, kétszer is megállva, rövideket bőgve. Fakó színű állat, sötétebb nyakkal. Sáros oldala elárulja, hogy nem régen dagonyázott. Hosszú szemágú, páratlan tizennégyes, de agancsa nem szabályos. Középkorúnak vélem. Most visszafordul, felemelt fejjel próbál szagot fogni, majd a tehenek felé indul.

Majdnem a lesem előtt megáll, kapar, nekem háttal lefekszik és röviden bőg. Most meg, mintha bóbiskolna. De nem, feláll és a vadföld túloldalán eltünedező háreme után ered. Arrafelé, ahol az erdőbe beváltanak, felmordul egy másik bika is, mire ez meglódul és összezárul mögötte a sötét erdő.

Visszatapsolnám, de közben árnyékba borult előttem a kiürült „színpad”, így én is készülődöm. A cserkészúton kifelé haladva vagy négy helyről is hallok szarvasbőgést, sőt az esti, erdei neszekbe, a nyiladék tájékán agancs-csattogás is vegyül.

Gyorsan sötétedik, a Nap már régen nincs az égen. A Duna felől lassan úszik be a tisztás felé a mindent elrejtő nagy fehérség. Belevesznek a verekedő szarvasok, már csak a szétváló bikák agancsa úszik a páratenger felett. Kanalas gém csapat húz el felettem és a szürkületben egymás után toccsannak a kacsák lármás csapatai a közeli Öreg-Cserta vízén.

No, ideje indulni. Útközben azért megállok, hogy egy vadkan kagylóvacsoráját megfigyeljem a magas parti útról. Talán húsz méterre lehet, de a fotózáshoz elegendő fény már régen nincs. Rám se hederít. Úgy látom a kagyló után a következő fogás a sulyom. A szürke gém viszont már régen „kiszúrt”, még egy lépés és hangos méltatlankodással fel is rebben. Vele tart, egy bakcsó is.

A túlsó parton egy fiatal bika dagonyázik önfeledten, nem törődik a gémek riasztásával. Majd disznók ugranak meg előttem, kelletlenül a diósnál, ahol az autót hagytam. Ma nem volt szerencsém a fotózással, sőt öreg, nagy agancsú szarvasbikát sem láttam. De azt a középkorú, farkaságast megemlítem a kerületvezető vadásznak, hátha érdekli. Elég soká mutogatta fejdíszét bőgés közben, nem volt nehéz lerajzolni.”

* * *

(Megjegyzés: Ha Gemencen szarvasbőgéskor szeretnénk fényképezni, nem kell megvárni a szeptembert. Augusztus közepén már „orgonálnak” a bikák, huszadika után már zeng az erdő. Nagy előny, hogy ennek a hónapnak a végén a puska sem szól még. A java bőgés általában szeptember elseje és tizedike között zajlik. Gemencen napközben, a nyílt területeken is látni lehet vadat. Ha fotózni akarunk és ismerjük is a területet, azért tanácsos nem csak a hivatásos vadászokkal, a természetvédelmi őrökkel is előtte egyeztetni, esetenként a fotózáshoz a kért engedélyeket beszerezni.

Ha sem vadászni, sem fényképezni nem szándékozunk, de kíváncsiak vagyunk a szarvasbőgésre, akkor elég, ha „java bőgéskor”, például a délutáni kisvasúttal Pörbölyről kimegyünk a Malomtelelő-tóhoz és felkapaszkodunk a megfigyelő toronyba.

Míg az esti vonattal visszatérünk, általában elég alkalom kínálkozik a bőgést hallgatni, vagy a rétre kiváltó állatokban gyönyörködni. Talán még jobb helyszín erre a – szintén Pörböly közelében, a gátőrháznál található – másik tanösvény, illetve megfigyelő torony, a Duna Nyéki-holtágánál. Az 55-ös úttól csak húszperces sétára van és itt a kisvonat sem jár, csendesebb környék. De holtágparton horgászva, a vízen csendben evezve, vagy a „kék túra” útvonalán gyalogolva is sok állathoz, madárhoz kerülhetünk közel – ha ügyesek és szerencsések vagyunk.)

Vadászat

Pirkadatkor kivágta, reggelre tűzifának eladta az erdőt

Print Friendly, PDF & Email

Vádat emeltek egy férfival szemben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Bajai Járási Ügyészség lopás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és eltiltás hatálya alatti járművezetés miatt vádat emelt egy férfival szemben. Az elkövető a környékbeli erdőkből hajnalonta kivágott akác- és nyárfát a helyszínen felaprítva tűzifának rögtön eladta, ezzel néhány hónap alatt komoly bevételre tett szert. A tanyás ingatlanában engedély nélkül felhalmozott 1 tonnányi roncsautó miatt is felelnie kell.

A vád szerint a bajai férfi 2022 szeptemberétől közel 5 hónapon át hajnalonta rendszám nélküli autóval és utánfutóval járta a Vaskút környéki erdőket azért, hogy fát lopjon. A vádlott az akkumulátoros fűrésszel kivágott fát a helyszínen felaprította és még a reggeli órákban rögtön le is szállította a vevőinek, akik köbméterenként 30-36 ezer forintot fizettek neki. A tolvaj összesen 40 köbméter akác- és nyárfát vágott ki, amivel közel 2 millió forint kárt okozott az erdőrészletek tulajdonosainak. Elfogásakor a bajai nyomozók 12 köbméter tűzifát lefoglaltak, így a sértettek kára részben megtérült.

A férfinál tartott kutatás során kiderült, hogy rendszeresen bontás céljából forgalomból kivont gépkocsikat és roncsautókat szerzett be, a bennük lévő motorral, a működésükhöz szükséges ásványi olajokkal, üzemanyag maradékkal, fékfolyadékkal együtt. A közel 20 köbméter térfogatú, 1 tonna tömegű veszélyes hulladékot a tanyás ingatlana udvarán tárolta. A roncsautókból a fémet sokszor égetéssel nyerte ki. A férfi mindezt a szükséges hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezte, ami alkalmas volt az emberi élet, testi épség, az egészség, a föld, a víz és a levegő veszélyeztetésére.

A bűnügyi felügyelet alatt álló vádlott ráadásul 2023. augusztus 16-án, este, Baján úgy vezette a személygépkocsiját, hogy őt néhány hónappal korábban a bíróság jogerősen 1 évre eltiltotta a járművezetéstől.

Az ügyészség a férfit üzletszerűen elkövetett lopás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, valamint eltiltás hatálya alatti járművezetés bűntettével vádolja és ezért vele szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a korábbi, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetését is utólag végre kell hajtani. Bűnösségéről a Bajai Járásbíróság fog dönteni.

A fotókon az érintett erdőrészlet, a frissen kivágott és felaprított tűzifa, valamint a tanyán tárolt roncsautó hulladék látható.

Forrás: Ügyészség

Tovább olvasom

Vadászat

Szarvashiba hazavinni az agancsot!

Print Friendly, PDF & Email

Agancstolvajokat fogtak a rendőrök

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kapuvári nyomozók 24 óra alatt kiderítették, ki lopta el a szarvasagancsokat a Himod és Hövej környéki erdőből.

Fotó: Rendőrség

A rendőrségre február 28-án érkezett bejelentés arról, hogy 2024 első két hónapjában egy erdőből több kilogramm szarvasagancsot tulajdonított el valaki. A Kapuvári Rendőrkapitányság az ügyben lopás vétség miatt eljárást indított, kollégáink rövid időn belül azonosították a feltételezett agancstolvajt. A nyomozók február 29-én délelőtt, az otthonában fogták el a 36 éves férfit, majd a kutatás során megtalálták az erdőből származó 6 darab agancsot.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A fiatalembert munkatársaink a Kapuvári Rendőrkapitányságra állították elő, ahol lopás vétség elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Elismerte a cselekmény elkövetését, továbbá elmondta, nem volt tisztában azzal, hogy az agancsokat tilos az erdőből elvinni.

Fotó: Rendőrség

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság kéri a természet kedvelőit, az erdőt- és mezőt látogatókat, fogadják meg az alábbi tanácsokat:

  • Agancsot találni izgalmas dolog, azonban azt – speciális engedély hiányában – soha nem vihetik magunkkal. Minden évben előfordul, hogy talált agancsot visznek haza erdőjárók, ami viszont lopásnak minősül.
  • Az agancs értékétől függ, hogy tulajdon elleni szabálysértést vagy bűncselekményt követ el az, aki magához veszi és elviszi.
  • Az elhullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
  • A törvény nagyon szigorú, és az illegális agancsgyűjtést lopásnak, a szarvasok hajszolását és ezzel akár kínok közötti elpusztítását pedig állatkínzásnak minősíti.
  • Amennyiben kirándulás során feltehetően jogosulatlanul agancsot gyűjtő embert, embereket látnak, kérjük, hogy értesítsék az illetékes erdészeti hatóságot, vagy tegyenek bejelentést a 112-es segélyhívó számon.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Vadászat

Felülmúltuk önmagunk: Balaton-felvidéki dúvadhét

Print Friendly, PDF & Email

Balaton-felvidéki dúvadhét eredményei:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A vadászati év utolsó napján a diszeli Artemisz Vadászház udvarán gyülekeztek a Balaton-felvidéki tájegység jogosultjai, hogy közös terítékkel adják meg a végtisztességet az elmúlt héten puskavégre került vadnak.

A VII. Balaton-felvidéki dúvadnapok közös terítéke. Fotó: – OMVK

Surányi Péter tájegységi fővadász köszöntötte a vadászatra jogosultak küldötteit, és ismertette a dúvadhét eredményét. Idén, amikor már hetedik alkalommal gyűltünk össze, a tájegység 18 vadgazdálkodási egységéből 15 vett részt a szimultán dúvadgyérítésben. Ennek eredménye lett az az összesen 92 vad: 39 róka, 15 borz, 7 aranysakál, 6 nyest, 17 szajkó, 7 dolmányos varjú és egy szarka, amiket kürtszóval búcsúztattunk. A Csobánc Vt. 23, a Bakonyerdő Zrt. 12, a bronzérmes Újkúti Vt. pedig 11 darabbal járult hozzá a közös terítékhez. Mint azt Surányi Péter kiemelte: nem a dúvadhéten kell elvégezni az egész éves dúvadgyérítést, az esemény célja a figyelemfelhívás, és az alkalom teremtése a szakmai tapasztalatcserére.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A házigazda Baracskay Lajos, a Csobánc Vt. elnöke, a vármegyei vadászkamara titkára röviden bemutatta a vadásztársaság adottságait, gazdálkodását. A kétszázat is meghaladja a teríték gímből, a vaddisznó háromszáz alá esett. Volt, hogy az 500-at is meghaladta, de a fokozott gyérítés eredménye már látványos. A legfőbb károsítóvá a szarvas lépett elő. A vadászterület kezelését megnehezíti az, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan költöztek ide a nagyvárosból, akik aztán nem is mentek vissza: ezáltal a nyaralóövezetben mára jóval nagyobb a terület zavartsága, mint 2020 előtt volt. Vendégkörük stabil, a vadászati lehetőségek értékesítése nem jelent problémát.

Fotó: OMVK

Lakatos István, a Kapos-Tolnai vadgazdálkodási tájegység fővadásza az agancstőrothadással kapcsolatos kutatás jelenlegi állásáról tartott előadást. Mint elmondta: kezdetben valamilyen gennykeltő baktérium jelenlétére gyanakodtak, ám hamar kiderült, hogy a gennyesedés csak másodlagos fertőződés eredménye, a tünetegyüttes nem bakteriális fertőzésre vezethető vissza. Kialakulásában sokkal inkább a különböző mikotoxinok játszanak szerepet, de nem kizárható régen betiltott növényvédő és rovarölő szerek, illetve a mikroműanyagok hatása sem. Kezdetben dámszarvasnál figyelték meg a tünetegyüttest, de azóta már őznél és gímnél is megjelent. A dámbikáknál az azonos korú egészséges egyedek átlagban 1,3 kg-mal nehezebb agancsot raktak fel, mint az érintettek, de a károsodás nem kizárólag a hímivart érinti. A teheneknél, sutáknál a termékenyülés drasztikus visszaesése, illetve vetélés tapasztalható akkor, ha a takarmány mikotoxinnal szennyezett. Ennek elkerülése érdekében érdemes mellőzni a földről való etetést (használjunk vályút, tálcát) illetve ne etessünk törtszemet, hanem csakis teljes értékű, helyesen tárolyt, bevizsgált szemes vagy szálas takarmányt.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

Amint azt Vezsenyi Imre, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője, ASP-tanácsadó megfogalmazta: azután, hogy az afrikai sertéspestis 2018-ban megjelent Magyarországon, volt remény arra nézve, hogy a Duna vonalát nem fogja átlépni a betegség. Sajnos nem így lett, a dunakeszi vadaskertben megjelent a kór, és tovább is terjedt. Veszprém vármegye egyelőre mentes az ASP-től, és szerencsések vagyunk abból a szempontból is, hogy az elejtett vadat szabadon értékesíthetjük. Azonban kártérítés (aminek összege március 1-től egységesen 20 000 forint/db lesz, csak addig jár majd, amíg van vaddisznó, ez pedig – ha a vírus ideér – már nem lesz egyértelmű. Érdemes minden legális eszközt (ezek köre bővült a közelmúltban) igénybe venni ahhoz, hogy elérhető legyen az 1 vaddisznó/200 ha sűrűség, ami hatékonyan lassítaná az afrikai sertéspestis terjedését.Greskó Károly örvényesi sportvadász a lőfegyverrel végzett ragadozógyérítéssel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Ez a tevékenység nem csak az apróvadas területeken bír jelentőséggel, a sakálok és a rókák az őzgidákból és a malacokból is vámot szednek. Létszámuk eredményesen apasztható ugyanakkor csalsípok használatával és állandó etetőhelyekkel. A csalsípoknál előnyben részesíti a műanyagból készülteket, mivel azok hidegben sem vetemednek meg, és kevésbé hangolódnak el. Érdemes először hosszabban, 10-15 másodpercig fújni, majd 5-10 másodpercnyi szünet után ismét egyszer, már rövidebben. Ezt 10-15 perc várakozás kövesse. Ha van hallótávolságban éhes ragadozó, bizonyára közelíteni fog. Előfordulhat ugyanakkor, hogy rossz irányból, szél alól fog érkezni, ekkor pedig következő alkalommal már bizalmatlan lesz a sípot hallva.

A rókák és a sakálok vonszalék segítségével, illetve rendszeresen etetett helyeket fenntartva is puskavégre kaphatóak. Ekkor fontos, de kifizetődő is a kitartás. Egy alkalommal nem kevesebb, mint kilenc rókát lőtt együltő helyében, igaz, ekkor már sötétedés előtt a lesen volt, és kitartott másnap hajnalig. Aki erre vállalkozik, az jól teszi, ha háttámlás magaslest épít, és a meglőtt rókákat csak a vadászat legvégén, és nem minden sikeres lövés után szedi össze. Az etetők távolsága a lestől nem mellékes, rókánál ne legyen közelebb, mint ötven, sakálnál, mint száz méter. A sakálok ugyanis szeretnek „vágni egy kört” az etetőhely körül, hogy szagot fogjanak. Ebbe a körbe pedig jó, ha a les már nem esik bele…

Az előadások elhangzása után kiváló estebéd elkültésére került sor, de a jelenlévők nem csak ezért maradtak. Jó volt kihasználni az együttlétet arra is, hogy egymás tapasztalataiból épülve kicsit tovább lássunk, mint a saját vadászterületünk határáig…

Forrás: OMVK

Tovább olvasom