Vadászat
Szemelvények egy vadásznaplóból
A fegyverszekrényt kinyitva minduntalan a szemem elé kerülnek az avatópálcák, amelyek hatására egyből eszembe jutnak az első vadászélmények. Azok, amelyek igazi vadásszá avattak. Megható felidézni az elhangzott gratuláló, biztató szavakat.
Persze, ahogy bővültek a lehetőségeim, folyamatosan újabb fajok elejtésérének az igénye jelentkezett, így szerencsés esetben szaporodtak a vesszők, néha ágasok is. Eleinte vékonyabb vesszőkkel porolták ki a hátsómat, később méretesebbek is akadtak. Volt, amelyiket ötletesen úgy vágták, hogy villás volt a vége, így rá lehetett tenni a sikert adó töltényhüvelyt.
Az élmények újabbak megszerzésére sarkallnak, ihletet adnak újabb és újabb részeknek a naplóban. Ezzel együtt szinte minden vadászat olyan izgalomba hozott, mintha az első próbálkozás lenne. Remélem ez így is marad.
Amikor a pálcákat nézem, azonnal megjelenik szinte hiánytalanul a kérdéses nap minden pillanata, az elhatározás, a készülődés, a látvány, valamint a siker. Bár számomra nem feltétlenül az elejtés a siker, sőt meggyőződésem, hogy a vadászat messze nem erről szól, legfeljebb erről lehet a fényképeket leszámítva hiteles emlékünk.
Így tekintek végig eddigi, s folyamatosan bővülő vadászélményem néhány fejezetén. Számomra minden vad elejtése olyan érzést kelt, mintha az első alkalom lenne. Nem is főleg az elejtés, hanem már a les, a cserkelés, kiülés, bármilyen módon történő próbálkozás, látványa, hallása mozgásnak, jelenlétnek, természetes életnek.
AZ ELSŐ VAD (1999. IX. 19.)
Általában fácánra gondol ilyen esetben mindenki, nem csoda, hiszen a leggyakoribb vadászzsákmányt képezi, főleg apróvadas területen. Így érthető volt részemről, hogy én is erre számítottam. Viszont egy rokonom révén volt lehetőségem egy kis mesterségesen kialakított tó mentén vadkacsára vadászni.
Még egészen sötétben mentünk ki, épp hogy kezdett enyhülni az éj sötétje, amikor elfoglaltuk a helyünket. Amint pirkadni kezdett hamarosan megjelentek, a csörgő récék, itt aztán volt módom tapasztalni a villámgyors, cikázó szárnyalásukat.
A vizsgára készülés során olvastam erről, de ilyet elképzelni sem tudtam. Nemhogy lőni, de még célozni sem tudtam rájuk eleinte. Ráadásul egyre sűrűbb rajokban leptek el a szúnyogok. A végére szinte nem volt csípésmentes felület a kezemen, sőt az arcomat is piros szeplő módjára dekorálták ki.
Aztán fantasztikus élményben volt részem: pár méterre tőlem kiemelkedett a vízből egy vidra feje. Pár pillanatig szemezett velem, majd elmerült éltető elemébe. Nagyon izgalmas látvány volt vizeink sajnos igencsak ritka úszóbajnok ragadozóját látni. Remélem, megadatik még hasonló élmény nekem.
Később, mikor kezdeti izgalmam kissé alábbhagyott, volt módom egy távolodó, később egy oldalazó kacsát eredményesen megcélozni. Sajnos csak a másodikat tudtuk megtalálni, az elsőt elnyelte folyékony sírja. Barátréce adatott meg életem első vadászzsákmányának.
ŐZBAK (2002. VII. 2.)
E tekintetben néhány évet várnom kellett. Az első próbálkozás hetei nem hoztak számomra sikert, sőt még látványban sem bővelkedtek. De számomra bőven elegendő volt az, amit átélhettem. Ekkor láttam először menekülő, majd futtában lábát jellegzetesen emelő nyulat, volt módom csodálni szárnyasokat, baktató róka is csábított lövésre Bizony esetenként nem sok tartotta vissza ujjamat az elsütőbillentyű erősebb nyomásától.
Végül volt egy hibázásom is, úgy 80-–100 méterről. Az izgalom, vagy csak ügyetlenségem mentette meg egy fiatal agancsos életét.
Következő évben Papp J. vadásztárs hivatásos vadászként kalauzolt a területen. A második napon egy kisebb erdő melletti lesen látványban nem volt hiány. Végül egy érdekes, rendellenes fejdíszt viselő példányra kaptam engedélyt, amely lassan közeledett a gazosból felénk. Óvatosan emeltem fel célzásra a fegyvert. Kis remegés és sóhaj kíséretében, mikor már 80-100 méternyire ért és célpontként mutatta oldalát, elsütöttem a puskát.
A jól hallható becsapódást követően néhányszor hátsó lábára emelkedett, majd néhány méter után összeesett. Bevallom, nem kis izgalom volt bennem, míg elteltek a várakozásra előírt percek, bár a sikeres találatban teljesen biztos lehettem. Hamarosan ravatalának helyére értünk, ahol a gratuláció és a töret átadása következett.
Miután megcsodáltam valóban nagyon érdekes fejdíszét betettük a terepjáróba, s visszaindultunk a vadászházhoz. Itt szépen letettük, díszes ravatalánál következett az avatás számomra igen megható ceremóniája. Benne a vad, a természet szeretete, védelme, tisztelete, s ezek átadására való törekvés. Azóta volt módom több esetben is átélni, hallani ezeket a számomra oly kedves, megható szavakat. Szép montírfára került, s büszkén virít a többi trófea társaságában.
VADDISZNÓ (2001. XII. 1.)
Az első őzsiker helyszínén, Vas megyében adatott meg számomra e sokak által nagyon kedvelt vad első példánya. Tudtam ugyan, hogy itt nem ritka vendég, az erdős-mezős tájéknak gyakori szereplőjeként örvendezteti az itteni vadászok szívét. Már tavaly volt módom részt venni egy vaddisznóhajtáson, de az számomra nem hozott sikert, csak a terítéket csodálhattam, de az is igazi ünnep volt nekem. Vadászkürt adta meg a kezdést és jelezte az egyes hajtások végét. Most ismét hasonló élmény várt rám, legalábbis ezt reméltem.
Esős, borongós, hajnali les után indultunk, egy vadföld mellett vezetett az út. Megálltunk, hogy szétnézzünk az elterülő vetésen, hátha mutatkozik valami. Hozzáteszem, hogy előző napon már volt sikerem, úgy 120-130 méterről sikerült egy gidát elejtenem. Ilyen előzmények után következett a mai nap, amikor egy sutát sebeztem. A vérnyomon haladva bementünk az erdőbe, zajongva, időnként tapsolva, hátha kiugrik a megijedt őz.
Már épp hallottam is csörtetését, mikor igencsak erőteljes disznó kiáltás ütötte meg fülemet, majd hamarosan követte a másfél méterrel fogj elébe instrukció. Fel is kaptam a fegyvert, csak legyen mire fogni, de botor fejjel, nem a megfelelő helyen várakoztam, hanem lejjebb húzódtam vagy 50 méterrel. Így bánhattam önfejűségemet, mivel a disznó jóval távolabb bukkant elő a bozótból.
Izgalmamban elfelejtettem újratölteni az első lövés után a fegyvert, így csak az elsütővel tudtam finoman csettinteni. A valódi lövés jócskán mögött porzott. Ez még két alkalommal megismétlődött mire eltűnt szemközti erdőben.
A következő felbukkanó disznót is hasonló kiáltás kísérte, de rossz helyzetemből kifolyólag nem jutottam lövéshez. Alighogy eltűnt, már jött is a harmadik, ezt az utolsó megmaradt lőszerrel sikerült megállítanom. Miután felbukott, még mozgatta egy ideig a fejét, majd hamarosan kimúlt. Véget ért földi élete, s átadta magát Hubertus révén nekem. Boldogan vettem birtokomba, hogy kis előkészítést követően az avatás megható szertartását ismételten átélhessem. Egy közepes koca adta első vaddisznós élményemet.
SZARVASBIKA (2003. IX. 1.)
Az előző napi fácánőrzés után délután indultam ki Mezőgyánba az általam akkor még egyedül is megközelíthető lesre. A többinek nem tudtam a helyét, így esett a választásom a Buzgány 1-esre. Alig kapaszkodtam fel a lesre, máris mozgásra figyeltem fel, úgy 5-600 méterre. A távcső segítségével annyit bizonyosan megítélhettem, hogy három szarvas legelészik békésen a gazosban.
Egyből erőt vett rajtam az izgalom, el is kezdett remegni az egész tákolmány velem. Nehezen tudtam magamra nyugalmat erőltetni, de valahogy csak sikerült. Azon gondolkodtam, mit is tehetnék. A távolságot valahogy csökkenteni kell egy esetleges sikeres próbálkozás érdekében, s mivel a szarvasok nem mutattak hajlandóságot a közeledésre, ezért nekem kellett megkísérelnem.
Két művelt terült közötti úton, amelyet a sűrű jól takart, rejtve maradhattam, miközben a lesről lemenve feléjük indultam. Igyekeztem óvatosan lopni a távolságot, görnyedve haladni, mely nem volt túl kellemes, de a kecsegtető lehetőség miatt ezt nem igazán éreztem. Mikor már vagy 200-250 lépésnyit megtettem, jármű hangjára figyeltem fel, amely az átellenes oldalon közelített egy másik leshez.
Kis várakozás után folytattam utam, azonban csörtetés hangja megállásra késztetett. Felemelve végig lehajtott fejemet megláttam két agancsost, előttem úgy 80-–100 méterre, amint épp az úton igyekeztek át. Gondoltam, a gépkocsi hangja mozdította ki őket legelészésükből. Ahogy átértek a másik oldalra, óvatosan lépkedve közelítettem irányukba, ekkor már behajlított térdekkel, szinte guggolva.
Egy kis erdősáv által határolt tisztáson álltak meg. Mindkettőt szemügyre vehettem, majd leültem a gaz fedezékébe s két térdemen megtámasztott könyökkel, rövid célzás után, a közelebb állóra rálőttem.
Nem láttam, hogy felugrott-e, de hirtelen felém kezdett futni. Nagyon meglepődtem ezen, fel is emelkedtem fél térdre hirtelen, célzásra emelt fegyverrel. Ám nem volt szükség újabb lövésre, a sebzett bika pár lépés után megállt, majd méltóságát megőrizve lepihent végzete helyére.
Társa, aki először futásnak eredt, ekkor megállt, még célba is vehettem. Jól láttam a céltávcsőben, hogy egy spíszer. Ekkor éreztem, hogy micsoda rendkívüli siker, amiben ezen a napon részem volt. Kis várakozást követően az addigra kimúltan fekvő zsákmányomhoz léptem.
Miután boldogan felfogtam, s el is hihettem a történteket, visszaszaladtam a lesre a fényképezőgépért, egyúttal telefonon szóltam a vadásztársaknak. Ők hamarosan megérkeztek, szépen elkészítettük a ravatalt, csináltam jó pár képet, egész kis csapat gyűlt oda. A vadászmestert választottam keresztapámnak, ő avatott fel, ő kért a vadászat mellett az erdő-mező, s lakóinak óvására, tiszteletére.
Vadászat
…és megtört a jég!!
Király Attila vadászíjász kislányával közösen vadászott. Az élményeiről beszámolt lapunknak:
A lányom két éve kísér és együtt eddig nem sikerült semmit elejteni. Nem jutottam lövéshez, vagy, ahogy ő mondja: “mindig az jön be, amire épp tilalom van”, vagy az utóbbi időben elhibázom – ilyen is volt. Talán rágörcsöltem, nagyon szerettem volna egy közös elejtést.
Fotó: Király Attila – AJN
13:30-kor már az autóban ültünk. A pár napja kihelyezett vadkamera többek között egy egyagancsú bakot is lencsevégre kapott – volt esély, hogy bejön. Kevés esély volt, de volt. Miután átvergődtünk a határon, ami “összeért”, lepecsételtetve a papírt, hogy viszem-hozom az íjat, a magyar számom bemondta az unalmast. Kiskunhalason megszervízelték, így már tudtam szólni a vadőrnek, hogy érkezünk. Már az erdőben jártunk, párszáz méterre a leskunyhótól, alig várva, hogy beüljünk, mikor – elakadtunk. A favágók hulladékainak segítségével sikerült kivergődni a “fosóhomok” csapdájából, a kocsit otthagyva gyalog indultunk a kunyhóig, az akciótól piszkosan és csuromvizesen. Közben bolond szél támadt, szerencsére épp jó irányból.
Fotó: Király Attila – AJN
Jeget mondanak. Fákat kicsavaró szelet. Velem meg ott a gyerek. Hát, meglehetősen ideges voltam. Mézesszívet vettem elő, javítja a koncentrációt. És éhes is voltam. Meg ideges. Amint ott bontogatom a kevésbé csörgős zacskót, amibe otthon átöntöttem, a szemem sarkából két őzet pillantok meg a szórón!! Lassan szemügyre véve állapítom meg, hogy suta, de nem bakkal – hanem a gidájával.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Rékával lefilmeztük és elégedetten ültünk vissza, mikor elmentek. Jó, hogy elmentek – nem jó, ha kiszúr a suta és riaszt. A szél tovább játszotta bolond játékát és két nyúlon meg három szajkón kívül nem jött semmi. Aztán egy karvaly, ami odavágott a vadgerlének, de elhibázta. Lassan szürkült. Kezdtem elveszíteni a reményt – pedig olyan biztosan éreztem: ma elejtünk valamit!
Fotó: Király Attila – AJN
Léptek zaja verte fel az addigra már lecsendesedett erdőt.
– Jön valami – súgtam a lányomnak. De ahogy jött, már ment is – a forgó szél elárult bennünket, és távolodni hallottuk a lábak neszét. Odébb riasztott is. Nnna, ez nem a mi napunk – akartam épp mondani a vadőrnek. De furcsa érzés lett úrrá rajtam. Jobban kellene bíznom – gondoltam. Ekkor ütött szöget a fejembe a gondolat: DNY-i szél fúj, az őz DK-re volt, és délre futott. A stressz-szagot arrafelé hagyta ott. Ha arról jön valami, mindenképp megérzi a szagunkat, tehát mindegy. Szemből, balról, de még hátulról is jöhet bármi – ha nem fordul a szél, mint ma már háromszor.
Még végig sem gondoltam, szemből-jobbról, keleti irányból megjelent a bak! Két év alatt nagyon sok helyzetet kihagytam (pl ág volt előtte, erősen szürkült és lámpázni kellett volna…). Elkezdtem megfeszíteni az íjat, erre fölkapta a fejét! Negyedig kihúzott íjjal vártam, hogy ismét lehajoljon. Két örökkévalóság után ez meg is történt, ismét inni kezdett. Kihúztam az íjat és fókuszáltam. Mivel múltkor fölé lőttem (ma a próbalövések nagyon jól mentek!), kissé lejjebb húztam az íjat – túlzottan nem mertem, mert az a tapasztalat, hogy ilyenkor okvetlen alá lövök. Igyekeztem jól oldani, nem siettem el. Jónak éreztem. A bak viszont eldőlt – gerinclövés…
Üröm került az örömbe. Épp ez az, amit mindig próbálok elkerülni. Még ma is beszéltünk róla a lányommal, hogy azért gyakorolok sokat, hogy ne szenvedjen a vad. Az Attila Kelemen féle vadászkésemmel megadtam a kegyelemdöfést.
Fotó: Király Attila – AJN
Biztos voltam benne és a videó igazolta is: mire a vessző odaért, a bak rogyasztott.
Zúgjon neki odaát!
Írta és fényképezte: Király Attila
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Vadászat
Egy csodás vadászat
Pető Zsolt 2024. augusztus elsején egyéni vadászaton vett részt, vaddisznóra vadászott. Élményeiről beszámolt lapunknak az elejtő:
Fotó: Pető Zsolt – AJN
Kedves Vadász Barátok! Szeretném megosztani veletek vadászatom történetét. Miután elhelyezkedtem a kedvenc vadászterületemen, sokáig csak várakoztam. Éjfél után azonban a repcetarlón, amin déli szél fújt, északi irányból kiváltott az áhított vad. Természetesen északi irányból érkezett a közeli napraforgótáblából. Cserkelésre semmi esélyem nem volt a körülmények miatt. Jó pár mély levegővétel után úgy döntötttem, hogy lövést teszek a vadra. Miután lejött a horizontól, célba vettem és egy jó találattal hoztam terítékre a fényképen látható vaddisznót. A lövés pillanatában tudtam, hogy 200 méternél messzebbre van tőlem.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az öreg Sauer 90 300 W. még mindig a legjobb vadász fegyverek között van! A Federel Power Shock 11,7 g lövedéktől azonnal helyben maradt a kan. Miután birtokba vettem, ellenőriztem a távolságot, amit GPS-el mértem meg. A lőtáv pontosan 370 méter volt! Az illetékes vadászati hatóság bírálata szerint a nagyagyarak hossza elérte a 23,7 és a 24,8 centimétert.
Fotó: Pető Zsolt – AJN
A kisagyarak körmérete meghaladta a 6,7 és 6,9 centimétert. A hatóság szakemberei aranyéremmel díjazták a trófeát! Köszönöm Vidoczi Zoltán barátomnak a munkáját, aki elkészítette a trófeaalátétet ennek a különleges trófeának!
Külön köszönetemet szeretném kifejezni barátaimnak: Zolikám, Danikám, Csabikám!
Fotó: Pető Zsolt – AJN
Nagy boldogság nekem ez az élmény és ez a trófea, amit soha nem felejtek el!
Írta és fényképezte: Pető Zsolt
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Frommer
FRANCHI: Hogyan tisztítsuk meg a sörétes puskát?
A sörétes puska tisztítása egy olyan része a vadászatnak, amelyet nem szabad alábecsülni, ha azt szeretnénk, hogy fegyverünk mindig olyan állapotban legyen, hogy bármikor elindulhassunk vadászni. A puska tisztításának elsajátítása minden vadász számára elengedhetetlen, hogy a vadászat után a legjobb állapotban várakozzon a fegyverszekrényben. A vadászat sok apró dologból áll össze: érzelmek és adrenalin, a természet közelsége és az élővilág tisztelete, a vadásztársakkal megosztott pillanatok, valamint a magányos séták a vadászkutyánkkal s végül, de nem utolsó sorban a vállunkon, a kezünkben ott kell lennie szeretett fegyverünknek is, amellyel, ahogyan minden mással, törődnünk is kell. Cikkünk, – amelyet Albert Attila, a FROMMER kereskedelmi igazgatója fordított – az olasz fegyvergyár, a 155 éves FRANCHI útmutatását tartalmazza és néhány tippet kaphatunk, hogyan végezzük el a „terepi” karbantartást, hogy a vadászpuskáink mindig csillogóan tiszták legyenek!
A nedves, párás környezet a legnagyobb ellensége a fémnek és a farészeknek. Forrás: Franchi / FROMMER
A sörétes puska tisztítása ugyan egy apróság a vadászat élményében, de megkerülhetetlen. Ahogy minden tapasztalt vadász tudja, ezt nem lehet elhanyagolni és valljuk be, fegyverünk gondozása, ha valóban szeretjük ezt a szenvedélyt, igazán jó érzést ad. Sokan beszámoltak már erről s persze ki ne ismerné azt a megnyugtató érzést, mikor végeztünk a művelettel.
Hogyan tisztítsuk a félautomata sörétes puskát?
Először is, végezzünk megfelelő karbantartást. Számos tényező fenyegeti a vadászfegyverek állapotát, ezért nagy figyelmet kell fordítani a karbantartásra. Különösen az új engedéllyel rendelkező vadászok számára fontos, hogy tiszta fegyvereik legyenek és ennek érdekében jó szokásokat alakítsanak ki!
Egy vadásznap, legyen az rövid vagy egész napos, számos külső tényezőt hozhat, ami veszélyeztetheti a puska integritását. A lőpor robbanása miatt keletkező maradványok és lerakódások, a növényi szennyeződések, levéldarabok, harmatcseppek, nedvesség vagy eső, sár, izzadt tenyérlenyomatok és egyéb külső tényezők is veszélyeztethetik a vadászfegyver épségét.
Fontos, hogy a sörétes puskákat a tisztítás előtt szedjük szét. Mielőtt bármilyen karbantartást elkezdenénk, elengedhetetlen, hogy gondosan szétbontsuk a puska fő részeit és az ismereteinknek megfelelően megvizsgáljuk.
Kedvelt márka a Ballistol. Fotó: Dr. Szilágyi BAy Péter / Agro Jager
Hogyan olajozzunk a félautomata sörétes puskát?
Szedjük szét, vegyük le a csövet és tárat. Hasonlóképpen járjunk el a bock vagy dupla fegyvereknél is és a fődarabok szintjéig bontsuk szét a puskáinkat – ahol az ejektor részeit alaposan tisztítsuk meg.
Az elsütőszerkezet más történet, mivel az a tusában marad, így azt általában terepi karbantartáskor nincs lehetőségünk megbontatni.
A bock puskáknál, miután eltávolítottuk az előagyat, a csövet, az első lépést már teljesítettük is, miközben a félautomata sörétes puskák szétszedése után mélyebb tisztításra nyílik lehetőségünk, szemben a hagyományos dupla vagy bock puskákkal.
Ezenkívül a Franchi vadászfélautomata puskák, amelyeknek inercia mechanizmusa elöl helyezkedik el, a visszarugó pedig az előagy alatti csőre van szerelve, még könnyebben tisztíthatóak. Elég csak eltávolítani az előagyat, és már hozzá is férünk! Még a legapróbb porszemek is elérhetők… például egy fogkefével!
Általánosságban elmondható, hogy az Affinity 3 és Affinity 3.5 félautomata puskák, az elülső inercia működési rendszerrel, kevesebb karbantartást igényelnek, így könnyítve a vadász dolgát.
Miután a puska szétszerelésre került, a tisztítást gondosan meg kell kezdeni.
Hogyan tisztítsuk meg a hagyományos sörétes puskákat?
Miután a puskát szétszereltük, el kell távolítani minden szennyeződést, ami a vadászat során rakódott le. Puskatisztító pálcák, rongyok, fogkefék vagy kefék, mind megfelelő eszközök erre a célra!
Különös figyelmet kell fordítani a cserélhető choke-ok és a csövek tisztítására.
Cserélhető szűkítésekkel egy FRANCHI Feeling sörétes fegyver. Fotó: Agro Jager
Először, miután szétszereltük és eltávolítottuk őket, durva ronggyal és acéltisztítóval kell megtisztítani, amíg az összes szennyeződést le nem szedtük a csövek belső felületéről. Nagyon fontos megtisztítani a csövet ott is, amely a choke-okat tartja. Addig folytassuk, amíg minden lerakódás el nem tűnik.
A sörétes fegyverek töltényűrjeit se felejtsük el: gondosan meg kell tisztítani, mivel ez az első olyan terület, ahol a korrózió elindulhat. Ha van előrelátásunk és nem várunk túl sokáig, ha két-három vadásznaponta megtisztítjuk a csöveket, a munka viszonylag minimális lesz.
Célszerű minden alkalommal áthúzni egy tisztító pálcát a csövön, majd végül egy zsíros, “vastagabb” olajjal befejezni a műveletet, hogy a fémet szigeteljük a levegőtől.
Tisztító pálcák minden fegyvertisztító készletben megtalálhatók a fegyverboltokban.
Fokozott figyelemmel járjunk el akkor, ha gyöngygolyót használtunk – vaddisznóhajtások esetén.
Ezt azért szükséges megtenni, mert a golyó nagy szennyeződést okoz, így az első szabály: ne várjunk túl sokáig!
A Pegoraro Tiro Dinamico lőszerei kedveltek a gyöngygolyó szerelmeseinek körében. Fotó: Frommer / Agro Jager News
Miért szükséges olajozni a sörétes puskát?
A vadász az a fajta ember, aki nem hátrál meg és még a nehéz környezeti és időjárási körülmények között is elindul, mert a vadászat izgalma az oka annak, hogy bármilyen esős, nyirkos és hideg idő van, a vadászat nem marad el. Egyébként, ha a puska tisztításáról van szó, a legfőbb ellenség mindig ugyanaz: a víz! Hogyan védhetjük meg tehát a sörétes fegyvereinket?
A fegyver szárítása sajnos önmagában nem elegendő, mivel olajréteg nélkül nincs semmilyen védelem a nedvesség ellen. Már egyetlen vízcsepp, nedves környezet is problémát jelenthet,vagy ha a forró fegyvert visszarakják a tokba és olyan kondenzáció keletkezik, amelyek végeredményben a korrózióhoz vezet.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Minden félautomata puska, amely terepmintás (camo) bevonattal vagy még jobb esetben Cerakote bevonattal rendelkezik, nagyobb ellenállást garantál az időjárási hatásokkal szemben és ideális extrém vadászati körülmények között, például vízivadak vadászatánál.
Franchi Affinity 3 Cerakote bevonattal. Forrás: Franchi
A Cerakote egy ultrafinom kerámia alapú festék, amely kiváló ellenállást biztosít az időjárási hatásokkal szemben.
Alternatívaként, a barnított puskákat gondosan olajozva kell tartani vadászat után, és ennyi… alapvetően ezzel a művelettel kész is vagyunk!
Különféle fegyverápoló szerek közül lehet válogatni a FROMMER polcain. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Végül, de nem utolsó sorban: hogyan ápoljuk a farészeket?
Valljuk be, amikor vállra vesszük a puskát és érezzük az alatta melegedő faanyagot, az mindig különös élmény, bármilyen korúak a vadászok. Vannak vitrinpuskák, amelyek szinte túl szépek, hogy igazak legyenek, és vannak azok a fegyverek, amelyek velünk járják a legkülönbözőbb kalandokat.
A Franchi fegyvermárkát, 1868-ban az olasz, Luigi Franchi alapította. A technológia fejlődése mellett a FRANCHI a hagyományt is tiszteli és ma is kaphatóak, rendelhetőek fatusával a fegyvereik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ha egy vadásznak ilyen típusú puskája van, amely talán gyönyörű fatusával rendelkezik, akkor néhány „csata” nyomával is számolnia kell. A szenvedélyes, romantikus vadászok még térképnek is tekinthetik ezeket, amelyek megörökítik a puskáinkkal az összes közösen átélt vadászatot.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Mivel a fa élő anyag, az első dolog, amit szem előtt kell tartani, hogy sérülhet használat közben. Bár nincs rá varázsital, vannak apró lépések, amiket megtehetünk.
Ha lakkozott fafelülettel van dolgunk, karbantartásra nincs szükség, viszont ha megsérül, nagyon nehéz helyreállítani. Az olajozott fa azonban közvetlenül a vadász által is karbantartható, anélkül, hogy szakemberhez kellene fordulni.
Ne hanyagoljuk el a farészek ápolását sem! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Amennyiben nincsenek mély repedések, elegendő a fegyverboltban kapható olajjal kezelni a fát és az visszanyerheti eredeti megjelenését és fényét.
Ez az olajozott tusák valódi szépsége, mert mindig újra vissza lehet állítani őket az eredeti állapotukba!
Albert Attila, a FROMMER Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója. Fotó: Agro Jager / FROMMER
Összegzésként
Ezek a hasznos tippek, amelyek segítségével a félautomata sörétes puskát, illetve általában a puskákat tisztíthatjuk és gondozhatjuk. Ugyanakkor igaz, hogy a Franchi puskák valóban a vadász szolgálatára vannak tervezve.
Mert nem a szép fa vagy a szép gravírozás az, ami különbséget tesz, amikor a bozótosban járunk, a mocsaras vizekben vadászunk, vagy amikor a sár már a csizmánkig ér! A különbség abban rejlik, hogy olyan eszköz van a kezünkben, amely felejthetetlen érzelmeket ad nekünk!
Így, miután elvégeztük a munkát és odafigyeltünk a puskánkra… talán ideje újra vadászni indulni!
Fordította: Albert Attila | FROMMER Kft.
H-1089 Budapest, Szenes Iván tér 10.
Telefon: +36 1 210 3506
Mobil: +36 30 213 7334
…és megtört a jég!!
Egy csodás vadászat
FRANCHI: Hogyan tisztítsuk meg a sörétes puskát?
Svájci kalandok 2. rész
Bükkaranyosi remete
Egymással versengve gyérítették a busákat Neszmélynél
Tűz pusztított Csönge határában
A legszebb ajándék
Jóna Bernadett újabb sikere a női trap OB-n!
Eltűnhet a málna, terem a banán, új háziállatok lesznek a magyar mezőgazdaságban
Nem várt szerencse egy csodálatos reggelen
Pótfelvételit hirdet földmérő és erdész képzésben a szegedi erdészeti
Augusztus a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaságnál
A geszti babos disznó
Az aranysakálok miatt lettem vadász
A dél-nyírségi kan
A sármelléki aranyérmes kanom
A kis gyilkos
KITEKINTŐ: V. Magyarkanizsai Vadásznap – GALÉRIÁVAL
You must be logged in to post a comment Login