Vadászat
Erdészeti és vadászati múzeumot avattak fel Csákberényben
Gróf Merán Fülöpről nevezte el új bemutatóhelyét a Vértesi Erdő Zrt.
A mai csákberényi művelődési ház helyén – habár romjaiban, de egészen az 1950-es évekig állt az a kastély, amelynek szülötteit és lakóit a rendszerváltásig éppen úgy „kötelező” volt elfelejteni, mint ahogy erről a hajdanvolt kastélyról sem beszélhettek az emberek.
Pedig e kastélyban, ezernél több trófea és vadászfegyver között élt és alkotott a 19. század jelentős természetfestője, a valójában színvak Lamberg Ferenc, itt született 1924-ben a sajnos nemrég elhunyt Meran Ferenc, később világhírűvé lett afrikai vadász a belga királyi ház fővadásza, és persze ifjabb Meran Fülöp gróf is, aki hazájától távol lett nemzetközi hírű vadászíró, muzeológus. Apja, a 120 évvel ezelőtt született idős gróf Merán Fülöp, a móri járás egykori vadászati felügyelője pedig közvetlenségével, emberszeretetével olyan mély nyomot hagyott a környék lakóiban, hogy máig is emlegetik őt. A Vértesi Erdő Zrt. által most átadott, Právetz Antal csákvári erdészeti igazgató által megálmodott, gyönyörű vadászati és erdészeti múzeumot nem is lehetett volna másról, mint idős Merán Fülöpről elnevezni.
Csákberényt három oldalról öleli körbe az erdő, nem véletlen hát, hogy az említettek mindannyian a Vértes vadregényes erdeiben járva kötöttek örök szövetséget a természettel. Igazi őserdők voltak itt: amint Bedő Albert országos főerdőmester 1885-ben, A magyar állam erdőségeinek gazdasági leírásai című munkájában írja, több mint 11,5 kilogramm agancssúlyú szarvas ejtetett Csákberényben, mely gróf Lambergé. Az akkori erdőkről sokat megtudhatunk Lamberg Ferenc rajzaiból, akit különcnek is tartottak, mivel nem szeretett vadászni. Annál inkább szívesen kószált a Vértes rengetegeiben, hogy megörökítse a sok szépséget. Egy anekdota szerint például 1861 júliusában éppen a csókakői várromot rajzolta egy szarvaskép hátterének az erdőben, amikor lecsapott a vihar. Kocsisával a csókakői Vörösházba menekültek, s amíg az égzengés tartott, faszén, korom és tej keverékével készült festékével gyönyörű faliképet varázsolt a ház nagyszobájába. Közben persze a kocsis is múlatta az időt rendesen a helyi fehérbor kóstolgatásával, így mire a vihar elült, a kocsis is elpilledt kissé. A grófnak nem maradt más hátra, mint hazahajtani, és a kocsist az ágyba fektetni…
Lamberg Ferenc még láthatta 1857-ben az utolsó vértesi farkast, amely kitömve a már említett csákberényi kastélyba került, és láthatta azokat a vértesi ősszarvasokat, amelyek sajnos ugyancsak kipusztultak, s amelyek helyett a 19. század ötvenes éveiben a birtok akkori ura, Lamberg Rudolf alpesi birtokairól telepített ide szarvasokat. Ezt megelőzően, még 1838-ban került puskavégre a Vértes legnagyobb, aranyérmes aganccsal büszkélkedő szarvasa, amelynél nagyobbat azóta sem lőttek errefelé. Amiként Szabó Imre vadászati szakírótól tudjuk, Csákberény környékének szarvasállománya 1945-ig négyszer került a kipusztulás szélére. Először 1848-49 környékén, amikor a forradalmi orvvadászat miatt az állatok alig tíz százaléka maradt életben. Másodszor az 1890-91-es irtózatosan hideg tél idején, de a legnagyobb pusztítást mégiscsak a második világháború okozta, ekkor a szarvasok 96, az őzek, vaddisznók 90 százalékát kiirtották.
De nem csak az erdőben, hanem a csákberényi kastélyban is amely egy házasságot követően a Lambergek után a Merán családé lett hatalmas pusztítást végzett a háború. A család 1944-ben hagyta el az épületet, s habár ifjabb Meran Fülöp 1945 nyarán hazatér, hogy rendbehozza az épületet, a politikai nyomás miatt 1948-ban végleg Ausztriába távozik, ahol a Graz melletti Eggenberg kastélyban létrehozza az európai hírű Osztrák Nemzeti Vadászati Múzeumot. Apja szinte belerokkan a kastély és az itt őrzött értékek pusztulásába, s 1950-ben meghal.
Ezeknek az időknek is emléket állít az írás elején említett új vadászati és erdészeti múzeum, ahonnan egy új, a Vértes legszebb panorámáját tartogató tanösvény is indul. Aki erre az útra lép, nem csak természeti értékeket, hanem egy darabka igaz történelmet is megismerhet.
A Vértesi Erdő Zrt. erdészeti és vadászati múzeumát Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, Bitay Márton államtitkár, Kocsis Mihály vezérigazgató, Vécsey László polgármester köszöntő beszédei után nyitották meg 2014. október 22-én.(a szerk.)
oee.hu
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
You must be logged in to post a comment Login