Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

Vadgazdálkodási konferencia FeHoVán

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Több mint 150 szakember vett részt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által a nagyvadgazdálkodás időszerű kérdéseiről rendezett konferencián.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a konferencia megnyitóján többek között arról beszélt, hogy a NAK-nak 12 ezer olyan tagja van, aki az erdő- és a vadgazdálkodásban érintett, ezért nem véletlen, hogy a NAK szervezeti keretein belül e témával külön kamarai osztály foglalkozik. Az ágazat súlyát jelzi az is, hogy a NAK az ügy támogatása érdekében több stratégiai megállapodást is kötött – mondta az elnök.

A Földművelésügyi Minisztériummal (FM) együttműködve az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) és a vadászkamara – megkérdezve a magyar vadászokat és vadászatra jogosultakat – elkészítette a vadászati törvény koncepcióját – mondta a miniszterelnök-helyettes, az OMVV elnöke.

Semjén Zsolt elmondta: az idei év fontos feladata az egységes szemléletű vadászati, erdészeti és természetvédelmi törvények előkészítése, és beterjesztése az Országgyűlésnek.

A vadászati törvény három fontos szempontot rögzít majd. Kimondja, hogy 3 ezer hektár alá nem csökkenthető a vadászterület nagysága, mivel ellenkező esetben gyakorivá válhatna az úgynevezett átmenő vad lelövése, ami veszélyeztetné a magyar vadállományt.

Emellett az üzemterv időtartamát és a bérleti időszak idejét is meg kívánják emelni az új törvényben 20 évre, gazdaságossági szempontok miatt. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az a cél, hogy “az arasson, aki vetett”, ez pedig rövidebb időszak alatt nem lehetséges.

Továbbá a szakemberek szerint elkerülhetetlen a trófeabírálat szankciókkal való visszaállítása, mert a vadak egyre fiatalabbak, ez megmutatkozik a trófeák minőségének romlásában is. Nem a túlzott szigor a cél, hanem a magyar vadállomány minőségének javítása – tette hozzá.

Bitay Márton Örs, a FM állami földügyekért felelős államtitkár az elfiatalodás, a vadállomány minőségének visszaesését a rossz jogszabályoknak és a vadászetika gyengülésének tulajdonította.

Olyan trófeabírálati rendszert kell kialakítani – mondta az államtitkár -, ami pozitív ösztönzéssel, de kellő visszatartó erővel is ösztönzi a magyar vadállomány minőségi összetételének javítását.

A természetvédelmi törvénynek zsinórmértéknek kell lenni az átalakítás során, hogy a jövő nemzedékek számára is hasznos intézkedések szülessenek. Ezért az említett három törtvényt kódexszerűen kellene elfogadni, “a három jogszabálynak kéz a kézben kell járnia” – vélekedett Bitay Márton Örs.

Az államtitkár szerint szükséges egy valós állománybecslési rendszer létrehozása; továbbá rendezni kell a hivatásos vadászok státuszát; emellett csökkenteni kell az elkerített területeket, “csak a szakmailag indokolt kerítéseket szabad fenntartani; a tervezés során a térségi szemléletet kell erősíteni; és felül kell vizsgálni a különleges rendeltelésű területek besorolását. A vadkár becslésére hasonló metodikát kell alkalmazni, egységes vadkár-becslési protokollra van szükség – tette hozzá.

erdo-mezo.hu

Vadászat

Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.

Fotó: Maszol

Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.

A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.

Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.

Forrás: Maszol

 

Tovább olvasom

Vadászat

Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére

Print Friendly, PDF & Email

Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.

Fotó: OMVK

A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.

Fotó: OMVK

A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.

Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.

 

Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

Fotó: NÉBIH

Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.

A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.

A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom