Vadászat
Vadkár: mindenkinek sok
DÉL–DUNÁNTÚL | Évente több mint százmilliós mezőgazdasági kárt okoznak a dél-dunántúli megyékben a vadak, ugyanakkor a vadászok szerint csökken az állományuk.
Örök vita tárgya a hobbikertészek és mezőgazdaságban komolyabban érdekeltek, valamint a vadásztársaságok között, hogy sok-e a vad avagy sem, s hogy mekkora kárt okoznak a növényi kultúrákban. Idén sincs ez másképpen: a gazdák már most arra panaszkodnak, hogy az épp csak sarjadó vetésben helyrehozhatatlan kárt tesznek a szarvasok, őzek és vaddisznók. Többen pedig megfigyeléseik alapján úgy vélik, hogy több a vad, mint korábban.
– A vadállomány a valóságban jelentősen csökkent – mondta Gondos Gyula, a baranyai vadászkamara elnökhelyettese. – A vadgazdálkodási terv alapján végzik feladataikat a vadásztársaságok, az abban foglaltakat pedig, például a dúvadak kilövésére vonatkozókat szigorúan ellenőrzik.
Megjegyezte azt is, a szarvasállomány folyamatosan csökken, az őzek pedig egyes területekről szinte eltűntek, szerinte főként a sakálok térnyerése miatt. Gondos Gyula hozzátette, ettől függetlenül előfordul, hogy a szarvasok télen elhagyják megszokott élőhelyüket, s ott is megjelennek, ahol korábban nem, de az évszak végén vissza is térnek oda, ahonnan jöttek, vagyis jelenlétük csak átmeneti.
– Vadkárok ettől függetlenül mindig voltak, vannak és lesznek is – szögezte le Gondos Gyula. – Ez még akkor is így lenne, ha csak egyetlen vaddisznó maradna Magyarországon, persze ez senkinek nem lehet célja.
Úgy véli, ennek az éremnek is két oldala van, szerinte túlzók a kárbecslők megállapításai, ami nehéz helyzetbe hozza a vadásztársaságokat. Ezen változtathat a készülő, új szabályozás, ami előírja majd, ki végezhet ilyen feladatot, s azt is, milyen szempontok alapján mérik fel a károkat.
Évente százmilliók
A statisztikai hivatal adatai szerint az utóbbi években a mezőgazdasági vadkárok megyékre eső átlaga meghaladta a kétszázmillió forintot. A Dél-Dunántúlon ebből a szempontból a legrosszabb a helyzet Somogyban, ott a kárérték megközelítette a félmilliárd forintot. Baranyában átlagosan évi százhetvenmilliót, Tolnában százhúszmilliót fizettek kártérítés címén a vadásztársaságok. A vadkárok mértékét számos tényező befolyásolhatja: a terület növényzete, vetésszerkezete, az előforduló vadfajok, a rendelkezésükre álló táplálék mennyisége.
Így zajlik az ügymenet
A vadak által okozott kár megtérítését a bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül lehet kérni a területen vadászatra jogosulttól. Ha megegyeznek, az ügy lezárul. Ha nem, a károsult azonnal is bírósághoz fordulhat, de az adott település jegyzőjénél is kérheti a kárbecslési eljárás megindítását. Ennek során szakértő közreműködésével állapítják meg a kárt, de ha annak megállapított összegét nem fogadják el a felek, eredménytelen lesz az eljárás, ami után a bíróságon folytathatják a viaskodást.
Mit tehetünk magunk?
A leggyakoribb módja a vadkár elleni védekezésnek a kerítés, ami viszont ha nem elég magas (másfél-kétméteres), semmit nem ér, a nagyvadak simán átugorják. Ahol apró vad is jelen van, ott 80 centis magasságban sűrű hálóval is ki kell egészíteni, valamint legalább tíz centiméterre a földbe kell süllyeszteni a kerítést. Kisebb állatok ellen gyümölcsfáinkat külön is körülvehetjük műanyag- vagy drótfonattal. Hatásosak a villanypásztorok is, valamint a hang- és fényhatásra épülő riasztók. Esetleg drótzsinegre kötött üres alumínium dobozok, tükörcserepek is beválhatnak.
bama.hu
Vadászat
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.
Fotó: Maszol
Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.
A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.
Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.
Forrás: Maszol
Vadászat
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén
Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.
Fotó: OMVK
A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.
Fotó: OMVK
A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.
Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.
Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK
Mezőgazdaság
Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától
Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.
Fotó: NÉBIH
Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.
A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.
A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.
Forrás: NÉBIH
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
You must be logged in to post a comment Login