Vadászat
Vadkár: mindenkinek sok
DÉL–DUNÁNTÚL | Évente több mint százmilliós mezőgazdasági kárt okoznak a dél-dunántúli megyékben a vadak, ugyanakkor a vadászok szerint csökken az állományuk.
Örök vita tárgya a hobbikertészek és mezőgazdaságban komolyabban érdekeltek, valamint a vadásztársaságok között, hogy sok-e a vad avagy sem, s hogy mekkora kárt okoznak a növényi kultúrákban. Idén sincs ez másképpen: a gazdák már most arra panaszkodnak, hogy az épp csak sarjadó vetésben helyrehozhatatlan kárt tesznek a szarvasok, őzek és vaddisznók. Többen pedig megfigyeléseik alapján úgy vélik, hogy több a vad, mint korábban.
– A vadállomány a valóságban jelentősen csökkent – mondta Gondos Gyula, a baranyai vadászkamara elnökhelyettese. – A vadgazdálkodási terv alapján végzik feladataikat a vadásztársaságok, az abban foglaltakat pedig, például a dúvadak kilövésére vonatkozókat szigorúan ellenőrzik.
Megjegyezte azt is, a szarvasállomány folyamatosan csökken, az őzek pedig egyes területekről szinte eltűntek, szerinte főként a sakálok térnyerése miatt. Gondos Gyula hozzátette, ettől függetlenül előfordul, hogy a szarvasok télen elhagyják megszokott élőhelyüket, s ott is megjelennek, ahol korábban nem, de az évszak végén vissza is térnek oda, ahonnan jöttek, vagyis jelenlétük csak átmeneti.
– Vadkárok ettől függetlenül mindig voltak, vannak és lesznek is – szögezte le Gondos Gyula. – Ez még akkor is így lenne, ha csak egyetlen vaddisznó maradna Magyarországon, persze ez senkinek nem lehet célja.
Úgy véli, ennek az éremnek is két oldala van, szerinte túlzók a kárbecslők megállapításai, ami nehéz helyzetbe hozza a vadásztársaságokat. Ezen változtathat a készülő, új szabályozás, ami előírja majd, ki végezhet ilyen feladatot, s azt is, milyen szempontok alapján mérik fel a károkat.
Évente százmilliók
A statisztikai hivatal adatai szerint az utóbbi években a mezőgazdasági vadkárok megyékre eső átlaga meghaladta a kétszázmillió forintot. A Dél-Dunántúlon ebből a szempontból a legrosszabb a helyzet Somogyban, ott a kárérték megközelítette a félmilliárd forintot. Baranyában átlagosan évi százhetvenmilliót, Tolnában százhúszmilliót fizettek kártérítés címén a vadásztársaságok. A vadkárok mértékét számos tényező befolyásolhatja: a terület növényzete, vetésszerkezete, az előforduló vadfajok, a rendelkezésükre álló táplálék mennyisége.
Így zajlik az ügymenet
A vadak által okozott kár megtérítését a bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül lehet kérni a területen vadászatra jogosulttól. Ha megegyeznek, az ügy lezárul. Ha nem, a károsult azonnal is bírósághoz fordulhat, de az adott település jegyzőjénél is kérheti a kárbecslési eljárás megindítását. Ennek során szakértő közreműködésével állapítják meg a kárt, de ha annak megállapított összegét nem fogadják el a felek, eredménytelen lesz az eljárás, ami után a bíróságon folytathatják a viaskodást.
Mit tehetünk magunk?
A leggyakoribb módja a vadkár elleni védekezésnek a kerítés, ami viszont ha nem elég magas (másfél-kétméteres), semmit nem ér, a nagyvadak simán átugorják. Ahol apró vad is jelen van, ott 80 centis magasságban sűrű hálóval is ki kell egészíteni, valamint legalább tíz centiméterre a földbe kell süllyeszteni a kerítést. Kisebb állatok ellen gyümölcsfáinkat külön is körülvehetjük műanyag- vagy drótfonattal. Hatásosak a villanypásztorok is, valamint a hang- és fényhatásra épülő riasztók. Esetleg drótzsinegre kötött üres alumínium dobozok, tükörcserepek is beválhatnak.
bama.hu
Vadászat
Különleges halat fogtak a Sebes-Körösben
A világon egyedül csak a Körösben fogható halfaj rekordméretű példánya került horgászkézbe
A világon egyedül csak a Körösben fogható halfaj rekordméretű példánya került horgászkézbe. Ugyan még tavalyi a fogás és utólag kaptuk a hírt, de szenzációszámba menő egyedülállósága miatt mindenképpen érdemes arra, hogy közfigyelmet kapjon a 2025. évi szép fogások játék lezárása után és az idei játék kihirdetése előtt.
Fotó: Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége
Vass Norbert, a trendi horgászpreferenciák halmazán előszeretettel túltekintve a hazai vizek sok szép és különleges halát tarthatta már kezében, de tavaly augusztusban egy olyan fogást csodálhatott meg, amelyhez világviszonylatban is csak a legkevesebbeknek van szerencséje. Kedves vízterületén, a Sebes-Körös hazai felső szakaszán, a körösszakáli fenékküszöb alatt, legyező módszerrel nimfázva egy bihari márna akadt horgára. (A „nimfa” típusú legyező műcsali a rovarok víz alatti lárváját utánozza, felkínálása a fenék közelében történik, lassú bevontatással.)
A halas tudományterületen dolgozó fiatalember azonnal felismerte, hogy a kezében tartott 15-20 cm testhosszúságú hal jó eséllyel a tudomány által 2016-ban új fajként leírt bihari márna (Barbus biharicus) egy igen termetes példánya, amely endemikus, azaz bennszülött halfajként a világon csak a Körösök vízrendszerében fordul elő. Ahogy a horgász viccesen megjegyezte: ha bejelenti országos rekordnak, akkor most a világon egyedüli fogásként egy új halfaji világrekorddal büszkélkedhetne.
A hal faji hovatartozását többek között Sallai Zoltán, a Magyar Haltani Társaság elnökségi tagja is kizárásos alapon, valószínűsítően megerősítette, aki halfauna felmérések során maga is több alkalommal tarthatott bihari márnát a kezében a Sebes-Körös hazai felsőbb szakaszain. A bihari márna tudományos felfedezéséről és új fajként való leírásáról bővebben:
„A téma szakértői körében régóta ismert, hogy a horgászhalként kedvelt márna (Barbus barbus) mellett a Körös vízrendszerében is él egy másik, apró termetű márnafaj, ám bő másfél évszázadon át úgy vélték, hogy az nem más, mint a Petényi Salamon János által felfedezett és Heckel által 1852-ben leírt Petényi-márna (Barbus petenyi).
A 2000-es évek elején ugyanakkor egy átfogó kutatás bebizonyította, hogy a Petényi-márna mellett két további márnafaj is létezik: a Kárpát-medence északi részén a kárpáti márna (Barbus carpathicus), míg a délebbi területeken a balkáni márna (Barbus balcanicus) honos. Ez utóbbi fajok azonosítása után vetődött fel először a Körösben élő kistestű márnák tudományos vizsgálatának szükségessége a Magyar Haltani Társaság 2010. évi konferenciáján.
Ezt követően éveken át tartó kutatómunka kezdődött helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok sokaságával és nyolc magyar, valamint egy cseh szakember közreműködésével. Ennek során az arasznyi méretű hal mintegy kéttucat példányát fogták ki a Sebes-Körös romániai és magyar szakaszairól. A magyarországi állományok gondos genetikai vizsgálata pedig igazolta, hogy a tudomány számára eddig ismeretlen, új, őshonos halfajról van szó.”
Mezőgazdaság
Élőhelyfejlesztésre fel! – KAP-pályázat, benyújtás március 21-éig
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv új támogatási lehetőséget hirdet a mezőgazdasági földhasználók számára
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
A mezőgazdasági területeken elhelyezkedő természetes és természetközeli élőhelyfoltok egész éven át tartó menedéket nyújtanak az élővilágnak. A növénytermesztés éves ciklusának függvényében változó agrártáj élőhelyi viszonyait alapjaiban határozzák meg ezek a területek, hiszen az egynyári növénykultúrák betakarítása és a következő főnövény vetése közti időszakban csak a táblaszegélyek, cserjesorok és a kisebb-nagyobb természetes élőhelymaradványok biztosítanak búvóhelyet a védett és vadászható fajok jó részének egyaránt.
Ábra: OMVK
Közismert tény, hogy a mezőgazdasági területeken elhelyezkedő, ökológiai jelentőséggel bíró élőhelyfoltok kiterjedése csökken. Ezt felismerve, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv új támogatási lehetőséget hirdet a mezőgazdasági földhasználók számára,
„Természetközeli- és vizes élőhelyek kialakítását elősegítő beruházások és azok fenntartása”
címen. A támogatási lehetőség füves, cserjés sávok létrehozását és fenntartását támogatja szántóterületeken, valamint vizes élőhelyek létrehozását célozza szántó és gyepterületeken. A vissza nem térítendő támogatás forrása 12,8 milliárd forint, a kérelmek február 19-étől március 21-éig nyújthatók be, a kedvezményezettek a mezőgazdasági termelők, a támogatás mértéke legfeljebb 100 millió forint.
Javasoljuk a vadászatra jogosultaknak, hogy egyeztessenek az általuk kezelt vadgazdálkodási egység földhasználóival, és biztassák őket a pályázaton való részévételre!
A füves, cserjés sávok létrehozása állandó szegélyélőhelyek kialakulását eredményezi a mezőgazdasági táblák szélén. A cserjesávok megtörik a nagytáblás mezőgazdasági szerkezetet, fészkelőhelyet kínálnak az agrártájhoz kötődő énekesmadarainknak, hozzájárulnak a rovarfauna fennmaradásához, kiváló apróvad-élőhelyek és biztosítják a sokszor oly sivár agrárterületeken az egymástól távol elhelyezkedő élőhelyfoltok közötti kapcsolatot. Nyilvánvaló természetvédelmi jelentőségük mellett hozzájárulnak a talaj eróziós veszteségének csökkentéséhez, valamint a mikroklimatikus viszonyok javításához.
A vizes élőhelyek fogyatkozása az éghajlatváltozás sajnálatos következménye. Mára hazánk vizes élőhelyeinek többsége állandó vízhiánnyal küzd, az éghajlatváltozás által súlyosan érintett területeken (Homokhátság, Nyírség) sok ki is száradt. A jövő várható klimatikus tendenciái miatt nem csupán természetvédelmi szempontból van jelentősége a mezőgazdasági területeken megjelenő időszakos vizek megőrzésének és az ökológia vízpótlásnak. A felszíni és talajban tárolt vízkészletek megtartása várhatóan az agrárium egyik legkomolyabb környezeti kihívásaként értelmezendő. A vízmegőrzés célkitűzéseit támogatja a fenti pályázati felhívás vizes élőhelyek kialakítását célzó célterülete.
A most megjelent pályázati felhívás gazdasági szempontból is jó alternatívát jelenthet a mezőgazdasági termelőknek. A füves cserjés sávok és vizes élőhelyek létrehozására és fenntartására olyan támogatási összegeket határoztak meg, amelyek méltányosan kompenzálják a gazdálkodók erőfeszítéseit és a termelés felhagyásából származó elmaradó hasznot. Minden érintettnek megfontolásra javasoljuk tehát, hogy ezen támogatási eszköz felhasználásával tegyen a mezőgazdasági élőhelyek fejlesztéséért, madár- és apróvadfajaink védelméért.
További részletekért és a felhívással kapcsolatos friss információkért kövesse figyelemmel a https://kap.gov.hu/ oldalt, vagy keresse a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász hálózatát!
FONTOS – online tájékoztató 2026. február 17-én, kedden!
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület; a Vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottsága – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Szalonka monitoring értekezlet Kaposváron
Az országos szalonka-monitoring eredményeiről Dr. Buzgó József, az OMVV képviselője számolt be.
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
Az Országos Erdei Szalonka Monitoring Program újraindul, a következő ciklus 2026-2030 közötti időszakra ad munkát a lelkes somogyi csapatnak. A program indulása óta, ahogy most is, a megfigyelési/mintagyűjtési időszak előtti értekezleten osszuk meg egymással a tapasztalatainkat és az új tudnivalókat.
Fotó: SEFAG Zrt.
Az országos eredményekről Dr. Buzgó József az OMVV képviselője számolt be, míg Kollmann Ferenc a megyei tapasztalatokat ismertette. A résztvevő jogosultak mindegyike képviseltette magát, és itt kerültek átadásra a mintagyűjtési borítékok, megfigyelési adatlapok is. Bognár Tamás vadászati főfelügyelő a vadászati hatóság szemszögéből ismertette a mintagyűjtéssel járó kötelezettségeket.
Mindenkinek jó munkát kívánunk az elkövetkező öt évre!
Fotó: SEFAG Zrt.
Forrás: Dr. Kemenszky Péter megyei koordinátor – OMVK
Fotó: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Különleges halat fogtak a Sebes-Körösben
Élőhelyfejlesztésre fel! – KAP-pályázat, benyújtás március 21-éig
Szalonka monitoring értekezlet Kaposváron
Nem adta le fegyvereit, intézkedtek a hatóságok
POLICE: Illegális agancsozókat fogtak Somogyban
Duna-Ipoly Nemzeti Park: Összefogás a fekete galagonyáért
KITEKINTŐ: Spanyolország- További afrikai sertéspestis-eseteket jelent vadon élő vaddisznókban
Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a 32. FeHoVa
Egy téli vadászat Visegrádon – A 61. Orvoshajtás
Az énekes rigó az idei év madara
NÉBIH: Tájékoztató a vaddisznóhús felhasználásáról
9. Dúvadgyérítési napok terítéke Heves vármegyében
Miskolci Törvényszék – Lezárták a bükkzsérci vadászbalesetet
Nem adta le fegyvereit, intézkedtek a hatóságok
POLICE: Illegális agancsozókat fogtak Somogyban
NÉBIH: Afrikai sertéspestis (ASP) – Legfontosabb intézkedések és előírások
Képriport a 32. FEHOVA-ról: Dél-Afrika, Benelli, Frommer – vadászati kiállítás Budapesten
Képek, köszöntők, beszédek a 32. FEHOVÁ-ról – GALÉRIÁVAL
Új egységes térképen követhetőek az állatjárványok aktualitásai a Nébih portálon
You must be logged in to post a comment Login