Keressen minket

Vadászat

A vadászati kultúra jövőjéről

Közzétéve:

Feltöltő:

Rendhagyó módon a Budakeszi Vadasparkban ült össze június 26-án az Országos Magyar Vadászkamara Vadászati Hagyományokat Ápoló és Kulturális Bizottsága.

Nem véletlenül: erre az évre a testület egyik feladata, hogy új vadászati információs táblákat készítsen a létesítmény számára. A másik elvégzendő munka egy kiadvány összeállítása, amely gyakorlati útmutatóul szolgálhat mindazoknak, akik ápolni szeretnék vadászati tradícióinkat, ám még nem ismerik elég jól a régmúltban gyökerező szokásokat. Az OMVK bizottságának ülése után a megyei területi szervezetek képviselői ismerhették meg az idei évre és az egész ciklusra szóló terveket.

Az ülés előtt a testület tagjait Szabó Péter igazgató köszöntötte. A jelenleg a Pilisi Parkerdő Zrt. nonprofit Kft.-jeként működő, 1979-ben alapított vadasparkról szólva elmondta: az utóbbi esztendőkben évről évre nagyobb népszerűségnek örvend, és évente több mint 140 000 látogatót vonz. A létesítmény hozzájárul ahhoz, hogy a vendégek az információs tábláknak, a nemrég megújult fajleíró plakátoknak, az egyre több szakvezetésnek hála jobban megismerhessék a természetet, az állatvilágot. Emellett az erdőgazdaság és a vadaspark külön hangsúlyt fektet arra, hogy bemutassa az erdészek és a vadászok munkáját is, így még közelebb hozva őket a társadalomhoz, még inkább növelve elismertségüket.

Az ülést Oláh Csaba elnök nyitotta meg. A tanácskozáson jelen volt Fáczányi Ödön korábbi elnök is, akit az OMVK áprilisi küldöttközgyűlésén tiszteletbeli elnöknek választottak. Első napirendi pontként egy új tag, dr. Koncz István mutatkozott be. Ezután a vadaspark információs tábláinak cseréjét vitatták meg. 6 kétoldalas tábláról van szó – tehát 12 szöveges-képes plakátról –, amelyek a következő témaköröket mutatják be: vadászható vadfajok, idények; vadászati berendezések; vadászpuskák, vadászati eszközök; vadászati módok; a trófea fogalma és tisztelete; vadászkutyák; vadászhagyományok; solymászat, íjászat; vadászati kultúra és etika. Az elkészült anyagoknak illeszkedniük kell majd a vadaspark arculatába. A bizottság döntése értelmében a jelenleginél sokkal rövidebb, tömör szöveges tartalomra és domináns képanyagra lesz szükség a körülbelül 100×100 centiméteres plakátokon. A táblákat az OMVK gyártatja majd le, a vadasparkra csak a kihelyezés vár.

A másik idei feladat egy új, körülbelül 80 oldalas kiadvány összeállítása, amely egyértelmű gyakorlati útmutatóul szolgál a magyar vadászoknak hagyományaink ápolásához. Erre a kötetre már régóta igény van – fogalmazott Oláh Csaba. Fáczányi Ödön emlékeztetett, hogy ötlete nyomán az anyagon már korábban elkezdtek dolgozni. Az elkészült kiadvány a 2013-ban kiadott Etikai Kódexhez szolgálhatna egyfajta kiegészítésként. A Bizottság természetesen mindenkitől köszönettel fogad bármilyen javaslatot, észrevételt, ezzel együtt az anyag összeállítása egy szűkebb szerkesztőbizottság tisztje lesz. Ennek tagja Fáczányi Ödön, dr. Koncz István, Békés Sándor, Wallendums Péter és Prihoda Judit. Ami a külcsínt illeti, a tervezett kötet fekete-fehér kivitelben készül, színes borítóval. A tartalom olvasmányos lesz, fotókkal, grafikákkal illusztrálják majd. Az anyag a vadásztanfolyamot szervezők számára is fontos oktatási segédlet lehet majd.

A bizottsági ülés után első alkalommal, de hagyományteremtő szándékkal egy szélesebb körben folytatott tanácskozás következett. Az elnök korábban kérte az OMVK megyei Területi Szervezeteit, hogy jelöljenek ki egy-egy személyt, aki összefogja az adott megye kulturális rendezvényeit. Ők gyűltek össze Budakeszin a kibővített ülésen, szinte minden megye képviseltette magát. Oláh Csaba tájékoztatása szerint az OMVK elnöksége két munkatervet kért tavaly év végén a kulturális bizottságtól: egyet a 2015-ös évre, egyet pedig a 2018-ig tartó ciklusra, így az idén prioritást élvező feladatok mellett a hosszú távú célkitűzéseket is megbeszélhette a grémium.

Az országos bizottság szeretné elérni, hogy minél több helyen nyíljon lehetőség a vadászat bemutatására általános és középiskolákban. Ez ügyben rövidesen szeretnének együttműködést kialakítani az Emberi Erőforrások Minisztériumával is. A Fejér megyéből érkezett Pechtol Szabolcs saját tapasztalatait ismertette: ő szűkebb pátriájában már több éve folytat ilyen tevékenységet, nem egy általános iskolában visszatérő vendég, és a fogadtatás pozitív. Hozzátette: a gyakorlat azt mutatja, hogy a középiskolások már kevésbé fogékonyak a hasonló ismeretterjesztő előadások iránt. Takács Éva Vas megye képviseletében egykori biológiatanárként megjegyezte, hogy az ő tapasztalatai szerint óvodában is működőképesek a hasonló foglalkozások.

Fáczányi Ödön felvetése szerint mindehhez célszerű lenne összeállítani egy ajánlott tematikát is, amelyből kiindulva meg lehetne tartani az iskolai foglalkozásokat. Békés Sándor Baranya megyéről szólva arról tájékoztatott, hogy az ottani vadászkamara néhány éve szétküldött egy a témában gyerekek számára összeállított anyagot a megye összes általános iskolájába, és ezt az anyagot akár egy egységes tematikához is fel lehetne használni. Wallendums Péter, aki éveken keresztül vett részt ifjúsági vadásztáborok szervezésében és lebonyolításában, úgy vélekedett, hogy a hasonló ismeretterjesztésnek kifejezetten a vadászatra, vadgazdálkodásra kellene koncentrálnia, és nem más témákon keresztül megközelítenie azokat.

2018-ig még egy kiadvány megjelentetését tervezi a bizottság. Fáczányi Ödön és Bíró Gabriella szerkesztésében 2008-ban vehették a kezükbe az olvasók a Fejet hajtunk című kötetet, amely a hazai vadászati emlékhelyeket vette sorra. Ennek folytatása lenne az új könyv. Hogy minél teljesebb legyen az anyag, Oláh Csaba azt kérte, hogy első lépésként ki-ki térképezze fel a saját régiójában a vadászathoz kapcsolódó köztéri szobrokat, sírhelyeket, gyűjteményeket és minden vadászati vonatkozású dolgot, amelyet érdemes lehet bemutatni.

A következő esztendőkben fontos célkitűzés, hogy a dél-dunántúli gímszarvas nyilvánítsák a világörökség részének. Ezt egyebek mellett vadgazdálkodási, vadászati jelentősége, a trófeakultúrában betöltött központi szerepe és magyar történelmi és mitológiai vonatkozásai indokolják. A sikert nagyban támogatná, ha sikerülne megnyerni az ügynek a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanácsot (CIC). Azonban hogy el lehessen kezdeni a folyamatot, feltétlenül össze kell gyűjteni egy anyagot, amely igazolja az elképzelés létjogosultságát.

Ugyancsak a ciklus végéig teljesítendő feladat két új emlékmű felállítása Telkiben, a Budakeszi Erdészet területén található Vadászok Szoborparkjában. Itt jelenleg két üres posztamens vár rá, hogy neves magyar vadászok mellszobrai kerüljenek rájuk. A szobrokat egyébként a Maderspach Viktor Egyesület gondozza.

Végül, de nem utolsó sorban Oláh Csaba tájékoztatott egy idei, voltaképp az esztendőt záró tervről: az adventi időszakban hagyományteremtő szándékkal egy komolyzenei koncerttel összekötött misét szerveznének a vadászokért – nem csak vadászoknak. Ennek jelenleg két fővárosi helyszínt is el tudnak képzelni: a Mátyás-templomot és a Bazilikát.

Miután a hivatalos program befejeződött, a tanácskozás résztvevői megtekintették a jelenlegi vadászati információs táblákat, valamint a Budakeszi Vadaspark két munkatársa, Szabó Miklós és Szilágyi Zsolt kíséretében körbejárhatták létesítményt.

omvk.hu

Vadászat

KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot

Aranysakálokat figyeltek meg Észak-Németországban.

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Schleswig-Holstein tartományban először sikerült aranysakál-territóriumot azonosítani. A Plön járás területén két egyed jelenlétét is egyértelműen igazolták. A tartományi vadászszövetség szakmailag jelentősnek minősítette az észlelést.

A Landesjagdverband Schleswig-Holstein ügyvezetője, Marcus Böhmer így nyilatkozott:
„Az aranysakál kisebb, mint a farkas, félénkebb, mint sokan gondolják, és Schleswig-Holstein számára ez az aranysakálpár figyelemre méltó faunisztikai bizonyíték. Most az a feladat, hogy terjedését szakszerűen dokumentáljuk, és fejlődését folyamatosan nyomon kövessük.”

A fénykép illusztráció. Fotó: Kurfis Ilona amatőr természetfotós – Agro Jager News

Hangfelvételek igazolják a jelenlétet

A jelenlétet beszámolók szerint a fajra jellemző vonyítás alapján sikerült igazolni. Mintegy két hét alatt összesen kilenc hangfelvételt rögzítettek, amelyeken egyértelműen két egyed hallható. Ezek a felvételek a C1 kategóriába sorolt, megbízható bizonyítéknak számítanak.

A pontos helyszínt nem hozzák nyilvánosságra

Az aranysakálok viszonylag kis, körülbelül 2–10 négyzetkilométeres territóriumokat foglalnak el. Ugyanakkor az állatok az Landesamt für Umwelt szerint érzékenyen reagálnak a zavarásra, ezért a hatóság egyelőre nem hozza nyilvánosságra a pontos lelőhelyet.

Új ragadozó faj Németországban

Az aranysakál megjelenésében és méretében a farkas és a róka között helyezkedik el. Jellegzetes a sárgásszürke bundája, amely helyenként vöröses árnyalatú. Az állat rendkívül alkalmazkodóképes: táplálékát többek között madarak, hüllők és kétéltűek alkotják – ezek közül számos faj Németországban veszélyeztetett. Ugyanakkor vadon élő és haszonállatokat is elejthet. Többnyire kisebb családi csoportokban vagy párban él.

Jelentős megfigyelés a vadgazdálkodás számára

A vadászszövetség szerint az eset kiemelt jelentőséggel bír a vadgazdálkodás, a természetvédelem és a monitoring szempontjából. Az újonnan megjelenő fajokat – mint most az aranysakált – időben fel kell mérni és szakszerűen értékelni, hogy a változások megbízhatóan követhetők legyenek.

A szervezet úgy látja, hogy ez az eset fontos jelzés a vadállomány-megfigyelés további erősítésére. Csak megfelelő adatok birtokában lehet az élővilágban zajló új folyamatokat objektíven értékelni.

Korábban Schleswig-Holsteinben már történt egy figyelemfelkeltő eset: egy aranysakál Sylt szigetén több tucat haszonállatot ejtett el, azonban az az egyed azóta sem került elő.

Forrás: Jäger

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben

A farkas bekerült Szász-Anhalt tartományi vadászati törvényébe

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Befejeződött a vadászati törvény módosítása Szász-Anhalt tartományban. A tartományi vadászszövetség ezt mérföldkőnek nevezi. De mik a legfontosabb eredmények?

A Szász-Anhalt Tartományi Vadászszövetség beszámolt a vadászati törvény módosításáról. A szövetség Instagram-oldala szerint a folyamat lezárult – és valódi mérföldkőnek számít. A módosítás azért különleges, mert „minden fontos kérdés megoldódott a tárgyalóasztalnál, konstruktív párbeszéd során”.

Fotó: Pixabay

A vadászszövetség kifejezetten pozitívan értékeli a változtatásokat, és hangsúlyozza, hogy ezek az eredmények „egyáltalán nem magától értetődők”.

Szász-Anhalt vadászati törvénye: farkas, jogbiztonság és további változások

Melyek a legfontosabb eredmények, és milyen változások várnak a vadászokra?

Az egyik legfontosabb pont, hogy a farkas mostantól hivatalosan is bekerült a tartományi vadászati törvénybe. Ez a kérdés különösen nagy figyelmet kapott, miután a farkas védettségi szintjét csökkentették.

Emellett több más fontos változás is történt:

  • Javulhat a mezőgazdasági vadkárok megelőzése.
  • Újraszabályozták a határon átnyúló sebzett vad keresését (utánkeresést), és elismerik más tartományokból érkező vérebvezetőket is.
  • Egyértelműbb jogi kereteket kaptak a hajtóvadászatok (különösen a „stöberjagd”), így nagyobb jogbiztonság jön létre.

Egy korábban sok vitát kiváltó kérdést is rendeztek: különböző szervezetek közbelépésének köszönhetően a macskákra vonatkozó vadászati védelem továbbra is gyakorlatban alkalmazható marad.

Emellett az utolsó pillanatban bekerült a törvénybe az etetőautomaták (vadcsalogató berendezések) használatának szabályozása is.

A vadászszövetség dicséri a módosítást

A Szász-Anhalt Tartományi Vadászszövetség szerint „minden kulcskérdésben aktívan részt vettek a tárgyalásokban, közvetítettek, és olyan megoldásokat értek el, amelyek jelentősen javítják a vadászat gyakorlati feltételeit és növelik a jogbiztonságot”.

A szövetség ezért köszönetet mondott a kormányzó pártoknak, a minisztériumoknak, valamint a tartományban működő szakmai szervezeteknek is az együttműködésért.

Forrás: Jäger

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése

A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.

Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu

A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.

A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).

A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.

A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.

Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.

A dürgésről

A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.

A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.

Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.

A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.

Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.

Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.

A dürgésnek több fontos funkciója van:

  • Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
  • Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
  • Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt

A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.

A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.

Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.

A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.

Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.

A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.

A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.

Forrás: Ipolyerdő Zrt. 

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom