Vadászat
Lezajlott a Vtv. általános vitája a Parlamentben
A tervezetet november 3-án dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter terjesztette elő a Kormány képviseletében. Az általános vita során a legtöbb hozzászóló – így több ellenzéki honatya is – támogathatónak nevezte a jogszabálytervezetet, a pontosításokat módosító javaslatokban nyújtják majd be az országgyűlési képviselők. A vitán jelen voltak a szakma, így az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet képviselői is.
Dr. Fazekas Sándor nyitóbeszédében kiemelte a mezőgazdaság különböző szakterületeinek összefonódását, amelyre tekintettel a kabinet komplexen kezeli ezeket. Ebben a szellemben, szakmai igényeket kielégítve helyezheti korszerű alapokra a vonatkozó jogi szabályozást a Parlament elé terjesztett törvénytervezet. A miniszter kiemelte: az anyag elkészítését igen széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg, a két leginkább érintett ágazat érdekképviseletei – az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK), az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tavaly nyáron eljuttatták javaslataikat a Földművelésügyi Minisztériumnak (FM). Ez alapján készült el a jogszabály-módosítás koncepciója, majd a normaszöveg, mindkettőt társadalmi vitára is bocsátotta a tárca (erről részletesen itt olvashat).

A vadászati szervezetek vezető képviselői a szakértői páholyban. Az első sorban balról Jámbor Lászó, az OMVK elnöke, Székely István, az OMVK jogtanácsosa, Biczó Károly igazságügyi szakértő, Bajdik Péter, Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályának helyettes vezetője és Szabó Ferenc, a főosztály vezetője. A második sorban balról Orbán Tibor, a KAEG Zrt. vezérigazgatója, Pechtol János, az OMVV ügyvezető elnöke, Pölöskei Balázs szakértő és Csányi Sándor, a Vadvilágmegőrzési Intézet igazgatója. (MTI Fotó: Kovács Attila)
A miniszter kiemelte: a Vtv. módosításának célja, hogy a biológiai sokféleséget és a fenntartható vadgazdálkodást szolgálja, összhangot teremtve az utóbbi és a mezőgazdaság között. Ennek érdekében vezetik be a tájegységi szemléletet: ez az ökológiai rendszert képzi le jogszabályi szinten, figyelembe véve az élőhelyi adottságokat, és lehetőséget biztosítva arra, hogy a helyben előálló problémákat helyben, a vadászatra jogosultak szintjén lehessen választ adni. A tájegységi rendszert tájegységi fővadászok koordinálják majd, akiket az FM a saját szervezeti rendszerébe integrál. A módosítás nem változtat a stabil, jól működő kereteken, csak indokolt újításokat vezet be.
Ezek közül kiemelten fontos a vadászati jog azon módjának részletes szabályozása, amikor a földtulajdonosok maguk akarják azt gyakorolni. Ilyen esetekben megszűnnek majd a jogi anomáliák, lévén ilyen esetben nekik is vadásztársaságot kell majd alapítani. A törvény részletesen meghatározza majd a földtulajdonosi közösségek közös képviselőinek felelősségi körét, kötelességeit, a tisztséget betöltő személy visszahívható is lesz.
Új elem, hogy a haszonbérlőknek a haszonbérleti díj 90 százalékát előre, február utolsó napjáig be kell majd fizetniük.
Igen fontos változás, hogy az üzemtervi ciklus a jelenlegi 10 évről 20 évre növekszik. A vadászterületek minimális nagysága 3000 hektár marad, a területek kijelölésénél pedig a szaktárca törekvése, hogy a földtulajdonosok vagy meghatalmazottjaik döntsenek a határokról, a vadászati hatóság pedig legfeljebb kiigazításokat eszközöljön a természetes és mesterséges terepalakulatokat (folyót, autó- és vasutat, vasutat stb.) figyelembe véve.
A jogszabály egyik célja, hogy emelje a hivatásos vadászok megbecsültségét, ami csak a szakmaiság előtérbe helyezésével lehetséges. Ezért a törvény törekszik a „papírvadőrök” kiszűrésére azáltal, hogy a jelenlegi minden megkezdett 3000 hektár helyett minden megkezdett 4000 hektárra kell alkalmazniuk egy hivatásos vadászt a vadászatra jogosultaknak. Ő csak teljes munkaidőben dolgozhat a területen, és a törvény meghatározza a kötelességei mellett a jogosultságait is.
A jogszabály érinti a zárt területen való vadgazdálkodást is: ezt markánsan el kell majd különíteni a szabadterületitől a vadállomány minőségének fenntartása érdekében.
Kardinális kérdés a vadkáré, az erre vonatkozó szabályozás a két érintett fél érdekképviselete, a NAK és az OMVK között létrejött megállapodáson alapul. Ennek alapvetése, hogy a vadállomány a természet része, megjelenése a mezőgazdasági területen nem rendellenes, mint ahogy a táplálkozása sem. Így a gazdálkodóknak a jövőben a bekövetkezett kár 10 százalékát kell eltűrniük a jelenlegi 5 helyett. A hangsúly a jövőben a részletesen szabályozott megelőzésen lesz, amelyből a gazdálkodónak is ki kell vennie a részét, ellenkező esetben nem tarthat igényt a vadkár kifizetésére. Ugyanakkor amennyiben a vadászatra jogosult nem teljesíti a lelövési tervet, a következő évben automatikusan a vadkár 100 százalékát ki kell majd fizetnie.
A vadállomány minőségének további javítását szolgálhatja majd a trófeabírálat rendszerének új alapokra történő helyezése, aminek keretében visszaállhat az országos másodfokú bírálat és ismét megjelennek a hatósági szankciók. A törvény szem előtt tartja majd a hagyományokat, ezek ápolását, így a jelenlegi két hagyományos vadászati mód, az íjászat és a solymászat mellett megjelenik majd az elöltöltő-fegyveres vadászat és az agarászat is.
Vadászat
Ragadozóvadászat a gyakorlatban
Gyakorlati útmutató a vörös róka vadászatához – Őrhalmi Csabától:
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
SEFAG Zrt.:A ragadozóvadászat sok jáger szívét megdobogtatja, igazi kihívás, mert a predátorok meglehetősen óvatosak és intelligensek. Itt a róka koslatásának időszaka, elő a hívósíppal és eredjünk a nyomába! 🦊❄️ A vadhívás elismert hazai szakértőjét, Őrhalmi Csabát kérdeztük a téma kapcsán: „A párzási időszakban a koslató hangokkal próbálkozzunk.

Fotó: Pixabay
Hangyál József Démon rókaugató sípja pl. nagyon élethűen utánozza a kan róka – „kau-kau-kau” – ugató hangját, de a szuka róka vonyító, sikolyszerű keresőhangját is jól imitálja, emellett a koslatás időszakában a Nordik Fox Heat nevű sípja is nagyon jól beválik. Amikor a szuka és a kan találkoznak a párzás idején, egy rituális harc alakul ki a rókák között, lesunyt fülekkel a két hátsó lábukra állnak, a mellső lábukkal egymást tapicskolják és nyitott szájjal „kerregő” hangot hallatnak. Ezzel a hanggal is kísérletezhetünk, de működhet a területjelző hang is.
A prédahangra való reagálás a koslatás időszakában nagyon hektikus, bár biztosat sosem lehet tudni. A koslatási időszak végeztével a prédaállatok hangjával kísérletezzünk, pl. egércincogás, nyúlsirám, patkány vészhang (Hangyál József készített erre egy nagyon jó lemez sípot), sőt már a kotkodácsolásra is van kotlós vészhang sípja. Beválhat pl. a szajkósíp, szóba jöhet az őzgida sírás, a különböző madár-vészhangok, a szarka vészhang és a malacvisítás is.
Ha a rókát egyszer már behívtuk pl. egércincogással és elhibáztuk, akkor arra a hangra már nem jön, kétszer nem tudjuk becsapni. A szuka „közelhívó hangjával” – „tr-tr-tr”, a nőstény így hívja elő a kölyköket a kotorékból, amikor meghozza nekik a táplálékot – leginkább a kölyöknevelés időszakában érdemes próbálkozni a kotorékok környékén. Ne legyünk restek, bátran kísérletezzünk a hangokkal és a siker nem marad el!”
Forrás: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Két farkast gázoltak Berlin mellett
Egy 47 éves nő, Berlin felé tartva, közvetlenül a városhatár előtt két farkast gázolt el, amelyek elpusztultak a balesetben.
Egy 47 éves nő, Berlin felé tartva, közvetlenül a városhatár előtt két farkast gázolt el, amelyek elpusztultak a balesetben. A vadbaleset nem sokkal reggel 9 óra után történt a B5-ös szövetségi úton, Dallgow-Döberitz és Berlin–Staaken között. Az első megállapítások szerint az állatok egyenes útszakaszon, váratlanul futottak az úttestre.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
A Škoda személygépkocsi vezetője már nem tudott megállni, és mindkét fiatal állatot elütötte. A rendőrség szóvivője elmondta: „A vészfékezés ellenére a járművezető nem tudta elkerülni az ütközést.”
A balesetet szenvedett járművet el kellett szállítani, a sofőr nem sérült meg. A mögöttes jármű vezetője hirtelen fékezésre kényszerült, majd nekiütközött az előtte haladó autónak. A 47 éves nő, valamint a baleset további érintettjei sérülés nélkül megúszták az ütközést.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
A farkasok a helyszínen elpusztultak
A két állat a baleset következtében a helyszínen elpusztult. A Brandenburgi Rendőrség értesítette a Berlini Állat- és Vadvilágkutató Intézetet, ahová beszállították a tetemeket. Jelejelenleg azt vizsgálják, honnan származtak az állatok.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
Berlin vadállományért felelős Derk Ehlert a B.Z. c. lap megkeresésére elmondta: nem számít szokatlannak, hogy fiatal farkasok együtt mozognak. Az egyéves példányok a szülők és fiatalabb testvéreik territóriumában szereznek tapasztalatot egészen ivaréretté válásukig.
A rendőrség tájékoztatása szerint az úttest megtisztítása és a helyszínelés idejére a B5-ös utat Berlin irányába mintegy fél órára lezárták. A menetképtelenné vált járművet elszállították, a keletkezett anyagi kárt a rendőrség körülbelül 10 000 euróra becsülte.
Írta:
Katharina Metag
vezető szerkesztő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Fácánra vadászó rókát kaptak lencsevégre
Még a gyakorló vadászok számára is ritka pillanatot örökített meg Körmendy Teréz, amikor egy, a fácánokra leső rókát vett észre lese körül. A róka lopakodása sikerrel zárult és ezt sikerült megörökíteni a természetfotósnak. Január elsején Kőhídi Lászlótól kaptunk egy hasonló képet, amelyet Mór környékén készített, most folytatjuk a róka-fácán sorozatunkat.

Körmendy Zizi lese előtt kapott el egy fácánt egy vörös róka. Fotó: Körmendy Zizi / Agro Jager
“A Pilis hegység rejtekében, az erdei madár lesben hosszú órákat várakozva, az etetőre járó erdőlakókat szoktam fényképezni. A vörös róka nagyon ritkán, de azért felbukkant időnként a környéken- inkább csak átlopakodott eddig a rét szélén, a nagy fű takarásában, ügyet se vetve az ott kapirgáló fácánokra. Megjelenése mindig izgalommal töltött el – bárcsak lencsevégre tudnám kapni őkelmét.

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja
Tartalmak már 1999-től
Ezen a téli hideg, havas napon, amikor a fotó készült, minden másként történt. A róka megjelent a bokrok között, láttam, hogy másként viselkedik, egyre közelebb oson, meglapul a magas fűben, és hosszú percekig mozdulatlanul figyelte a madarakat. Az egyik fácánkakas beteg, legyengült példány lehetett, nem volt olyan éber, mint a többiek. Ezt az állapotot megérezte a ravaszdi, és egy pillanat alatt rávetette magát a madárra, elkapta a nyakát és elvonszolta a bokrok közé. A róka végre jól lakhatott, a kakasnak nem volt szerencséje.
A természet – egyszerre ad és elvesz” – zárta beszámolóját Körmendy Teréz.
Írta és fényképezte:
Körmendy Teréz



You must be logged in to post a comment Login