Keressen minket

Vadászat

Lezajlott a Vtv. általános vitája a Parlamentben

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email
dr. Fazekas Sándor előterjeszti a Vtv.-t módosító törvénytervezetet a parlamentben

Dr. Fazekas Sándor előterjeszti a Vtv.-t módosító törvénytervezetet

A tervezetet november 3-án dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter terjesztette elő a Kormány képviseletében. Az általános vita során a legtöbb hozzászóló – így több ellenzéki honatya is – támogathatónak nevezte a jogszabálytervezetet, a pontosításokat módosító javaslatokban nyújtják majd be az országgyűlési képviselők. A vitán jelen voltak a szakma, így az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet képviselői is.

Dr. Fazekas Sándor nyitóbeszédében kiemelte a mezőgazdaság különböző szakterületeinek összefonódását, amelyre tekintettel a kabinet komplexen kezeli ezeket. Ebben a szellemben, szakmai igényeket kielégítve helyezheti korszerű alapokra a vonatkozó jogi szabályozást a Parlament elé terjesztett törvénytervezet. A miniszter kiemelte: az anyag elkészítését igen széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg, a két leginkább érintett ágazat érdekképviseletei – az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK), az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tavaly nyáron eljuttatták javaslataikat a Földművelésügyi Minisztériumnak (FM). Ez alapján készült el a jogszabály-módosítás koncepciója, majd a normaszöveg, mindkettőt társadalmi vitára is bocsátotta a tárca (erről részletesen itt olvashat).

Budapest, 2015. november 3. A vadászati szervezetek vezető képviselői hallgatják a szakértői páholyban a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. november 3-án. Az első sorban balról Jámbor Lászó, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnöke, Székely István, az OMVK jogtanácsosa, Biczó Károly igazságügyi szakértő, Bajdik Péter, Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályának helyettes vezetője és Szabó Ferenc, a főosztály vezetője, a második sorban balról Orbán Tibor, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója, Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke, Pölöskei Balázs szakértő és Csányi Sándor, a Vadvilágmegőrzési Intézet igazgatója. MTI Fotó: Kovács Attila

A vadászati szervezetek vezető képviselői a szakértői páholyban. Az első sorban balról Jámbor Lászó, az OMVK elnöke, Székely István, az OMVK jogtanácsosa, Biczó Károly igazságügyi szakértő, Bajdik Péter, Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályának helyettes vezetője és Szabó Ferenc, a főosztály vezetője. A második sorban balról Orbán Tibor, a KAEG Zrt. vezérigazgatója, Pechtol János, az OMVV ügyvezető elnöke, Pölöskei Balázs szakértő és Csányi Sándor, a Vadvilágmegőrzési Intézet igazgatója. (MTI Fotó: Kovács Attila)

A miniszter kiemelte: a Vtv. módosításának célja, hogy a biológiai sokféleséget és a fenntartható vadgazdálkodást szolgálja, összhangot teremtve az utóbbi és a mezőgazdaság között. Ennek érdekében vezetik be a tájegységi szemléletet: ez az ökológiai rendszert képzi le jogszabályi szinten, figyelembe véve az élőhelyi adottságokat, és lehetőséget biztosítva arra, hogy a helyben előálló problémákat helyben, a vadászatra jogosultak szintjén lehessen választ adni. A tájegységi rendszert tájegységi fővadászok koordinálják majd, akiket az FM a saját szervezeti rendszerébe integrál. A módosítás nem változtat a stabil, jól működő kereteken, csak indokolt újításokat vezet be.

Ezek közül kiemelten fontos a vadászati jog azon módjának részletes szabályozása, amikor a földtulajdonosok maguk akarják azt gyakorolni. Ilyen esetekben megszűnnek majd a jogi anomáliák, lévén ilyen esetben nekik is vadásztársaságot kell majd alapítani. A törvény részletesen meghatározza majd a földtulajdonosi közösségek közös képviselőinek felelősségi körét, kötelességeit, a tisztséget betöltő személy visszahívható is lesz.

Új elem, hogy a haszonbérlőknek a haszonbérleti díj 90 százalékát előre, február utolsó napjáig be kell majd fizetniük.

Igen fontos változás, hogy az üzemtervi ciklus a jelenlegi 10 évről 20 évre növekszik. A vadászterületek minimális nagysága 3000 hektár marad, a területek kijelölésénél pedig a szaktárca törekvése, hogy a földtulajdonosok vagy meghatalmazottjaik döntsenek a határokról, a vadászati hatóság pedig legfeljebb kiigazításokat eszközöljön a természetes és mesterséges terepalakulatokat (folyót, autó- és vasutat, vasutat stb.) figyelembe véve.

A jogszabály egyik célja, hogy emelje a hivatásos vadászok megbecsültségét, ami csak a szakmaiság előtérbe helyezésével lehetséges. Ezért a törvény törekszik a „papírvadőrök” kiszűrésére azáltal, hogy a jelenlegi minden megkezdett 3000 hektár helyett minden megkezdett 4000 hektárra kell alkalmazniuk egy hivatásos vadászt a vadászatra jogosultaknak. Ő csak teljes munkaidőben dolgozhat a területen, és a törvény meghatározza a kötelességei mellett a jogosultságait is.

A jogszabály érinti a zárt területen való vadgazdálkodást is: ezt markánsan el kell majd különíteni a szabadterületitől a vadállomány minőségének fenntartása érdekében.

Kardinális kérdés a vadkáré, az erre vonatkozó szabályozás a két érintett fél érdekképviselete, a NAK és az OMVK között létrejött megállapodáson alapul. Ennek alapvetése, hogy a vadállomány a természet része, megjelenése a mezőgazdasági területen nem rendellenes, mint ahogy a táplálkozása sem. Így a gazdálkodóknak a jövőben a bekövetkezett kár 10 százalékát kell eltűrniük a jelenlegi 5 helyett. A hangsúly a jövőben a részletesen szabályozott megelőzésen lesz, amelyből a gazdálkodónak is ki kell vennie a részét, ellenkező esetben nem tarthat igényt a vadkár kifizetésére. Ugyanakkor amennyiben a vadászatra jogosult nem teljesíti a lelövési tervet, a következő évben automatikusan a vadkár 100 százalékát ki kell majd fizetnie.

A vadállomány minőségének további javítását szolgálhatja majd a trófeabírálat rendszerének új alapokra történő helyezése, aminek keretében visszaállhat az országos másodfokú bírálat és ismét megjelennek a hatósági szankciók. A törvény szem előtt tartja majd a hagyományokat, ezek ápolását, így a jelenlegi két hagyományos vadászati mód, az íjászat és a solymászat mellett megjelenik majd az elöltöltő-fegyveres vadászat és az agarászat is.

Vadászat

Agancshullás – levetette fejdíszét a Körösvölgyi Állatpark gímszarvas bikája

Print Friendly, PDF & Email

A tavalyi időponthoz képest három nappal korábban, február 18-án hullajtotta le mindkét agancsszárát az állatpark gímszarvasa

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Minden év februárjában beszámolunk a Körösvölgyi Állatpark egyik jeles eseményéről a gímszarvas agancshullatásáról. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság legnagyobb bemutatóhelye Szarvason található, ahol a bemutatott állatfajok sorában természetesen a város jelképe, a gímszarvas is megtekinthető.

Fotó: Fotó: Bencsik Antal Zsolt – KMNP

A Körösvölgyi Állatpark legrégebbi lakói közé tartozik a Bátor nevű gímszarvas bika, aki idén tízedik életévét tölti be. A középkorú bika eddig évről-évre egyre nagyobb méretű és tömegű agancsot növesztett.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Bátor a tavalyi időponthoz képest három nappal korábban, február 18-án hullajtotta le mindkét agancsszárát. Az állatpark gondozói délelőtt találták meg a kifutóban a jobb és a bal szárat, melyeket azonnal le is mértek. A bal szár 108 cm, míg a jobb 106 cm hosszú volt. A két szár együttesen közel 7 kg-ot nyomott, ami körülbelül egy kilogrammal kevesebb, mint az előző évben. Bátor idei agancsának körméretei is tekintélyesek, a szárak koponyához kapcsolódó részei, az ún. rózsák, 28 és 30,5 cm körméretűek voltak.

Fotó: Fotó: Bencsik Antal Zsolt – KMNP

Az új agancs azonnal növekedésnek indult, és nyár közepére nyeri el teljes méretét. Ez idő alatt puha, erekkel sűrűn átszőtt, finom bőrréteg, úgynevezett barka védi a növekvő csontréteget, a leendő agancsot, ami akár napi 1 cm-t is képes fejlődni.

Érdemes ebben az időszakban többször is meglátogatni a gímszarvasokat, mert Bátor új agancsának növekedése pár héten belül is rohamos változást mutat.

Fotó: Fotó: Bencsik Antal Zsolt – KMNP

A Körösvölgyi Állatpark szeretettel vár minden kedves látogatót e különleges természeti folyamat megtekintésére.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

HPAI vakcinabank a járványvédelem szolgálatában

Print Friendly, PDF & Email

Elérhetővé vált a HPAI madárinfluenza vírus elleni megfelelő vakcina.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Ceva-Phylaxia Zrt.-vel együttműködve HPAI vakcinabankot hozott létre. A Ceva által gyártott, magas patogenitású madárinfluenza vírus elleni vakcina ideiglenes, rendkívüli körülmények esetére vonatkozó engedélyt kapott. Ezt követően megállapodás született arról, hogy a vakcinából az oltóanyagtermelő cég készletet fog fenntartani, amelyből szükség esetén oltóanyagot tud biztosítani a hatóság számára.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Elérhetővé vált a HPAI (highly pathogenic avian influenza) madárinfluenza vírus elleni megfelelő vakcina. A Nébih ennek köszönhetően felkészült a jövőbeni járvány(ok) során esetlegesen szükségszerűvé váló vészvakcinázásra.
Amennyiben a későbbiekben e hatósági intézkedést az aktuális járványhelyzet indokolttá teszi, gyors és hatékony segítséget fog nyújtani a vakcinabank közreműködése. A felek megállapodása szerint az oltóanyag induló mennyisége 300.000 adag.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A hazánkban legutóbb tavaly novemberben induló madárinfluenza járvány során 2024 február elejéig összesen 76 megerősített pozitív esetet dokumentált a hatóság, amelyben tíz vármegye vált érintetté. Az említett időszakban a járvánnyal összefüggésben eddig több mint 1,6 millió állat felszámolására került sor.
A betegség napjainkra lényegében állandósult. Rendszeres megjelenése rendkívül jelentős gazdasági kárt okoz. Épp ezért hazánkban szakértői csoport vizsgálja a vakcinázás lehetőségét, mint a járvány elleni védekezés esetleges hatékony, szükségszerű kiegészítő eszközét.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Dúvadhét közös terítéke elmarad!

Print Friendly, PDF & Email

A Dúvadhét közös terítéke elmarad a veszettség miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

OMVK  Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete: A veszettséggel kapcsolatban az elmúlt hetekben a Kormányhivatal több intézkedést is foganatosított. Ezeket áttekintve arra a döntésre jutott a vármegyei Vadászkamara, hogy felelőtlenség lenne a Ragadozó Gyérítési hetet megtartani. Különösen vonatkozik ez a közös terítékre, ahova akaratlanul is kerülhetne fertőzött állat, ezzel tovább rontva a helyzeten.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Felhívjuk a vadásztársak figyelmét, hogy a ragadozó gyérítést továbbra se hanyagolják el, de kellő körültekintéssel járjanak el, különösen az elejtett egyedek megfogása, mozgatása során.

Ahol a Kormányhivatal kötelezettséget írt elő, ott igyekezzenek azt teljesíteni.

Aki mégis úgy dönt, hogy saját hatáskörben terítéket készít, attól köszönettel vesszük, ha erről fotót küld a hivatalos e-mail címünkre.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom
ewident logo
Cart
  • No products in the cart.