Vadászat
Közösen a gazdákkal az aranysakál ellen
Az állattenyésztőknek és a vadgazdálkodóknak közös és jól felfogott érdeke, hogy összefogva lépjenek fel a mindkét ágazatnak egyre nagyobb károkat okozó ragadozóval szemben – szögezték le a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség és a vadászati érdekképviseletek munkatársai. A szervezetek a szövetség székházában július 12-én, kifejezetten az aranysakál témájában szervezett egyeztetésén a résztvevők megállapodtak arról, hogy tapasztalatcseréket követően egy közösen megjelentetett kiadványban tesznek javaslatokat a gazdáknak a károk megelőzésére és a védekezésre.
Hajduk Péter, az MJKSZ ügyvezető igazgatója, Bögréné Bodrogi Gabriella operatív igazgató és Juhász Pál alelnök, a másik oldalon Kovács Gábor, az OMVK Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának titkára
Az egyeztetés apropóját egy a Magyar Hírlapban 2016. július 5-én megjelent cikk adta, amelyben Juhász Pál, a Szövetség alelnöke beszélt a nádi farkas által a juhágazatnak okozott károkról. A szövetség elképzelései szerint a megoldást a Vadászati törvény módosítása jelenthette volna, amelynek értelmében – a mezőgazdasági vadkár mintájára – az aranysakál által okozott károkat a vadgazdálkodók térítették volna meg. A vadászati érdekképviseletek ezzel szemben sokkal inkább a megelőzésben látják a megoldást, annál is inkább, mert a 2015 novemberében módosított Vadászati törvény a vadkár megtérítését is ahhoz köti, hogy a gazdálkodók is megfelelően védekezzenek a kár ellen.
Az egyeztetésen Kovács Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának titkára szólt az aranysakál visszatelepedéséről hazánkba a ’90-es évek elején. Mint fogalmazott, még tanuljuk, hogyan kell gazdálkodni és együtt élni ezzel a fajjal. Elmondta, hogy az elejtések száma folyamatosan emelkedik: míg 2007-ig a teríték minimális volt, mostanra már több mint 2500 toportyánt lőnek és csapdáznak évente. Elejtéséért a vonatkozó jogszabályok értelmében lődíj is megilleti a hivatásos vadászokat.
Mindezért nem helytálló a fent említett cikkben elhangzó állítás, amely szerint is „a vadászok nem motiváltak az elszaporodó aranysakál-populáció létszámának optimalizálásában”. A szakember emlékeztetett: egy opportunista fajról van szó, amely maximálisan kihasználja az élőhelyén található táplálékot, búvóhelyeket, rejtett életet él, egyedül, párban és falkában is vadászik. Mindezért jóval nehezebb védekezni ellene vagy apasztani az állományát, mint táplálék-konkurenséét, a rókáét vagy éppen a borzét.
A nádi farkas életmódját, így a táplálkozását, élőhelyhasználatát, terjeszkedését a kutatók mellett vadgazdálkodási szakemberek is vizsgálják, hiszen nem csak az apróvad-, de a nagyvadállományban – a gím- és a dámszarvas, az őz és a vaddisznó szaporulatában – is tetemes károkat okoz.
Mindezt figyelembe véve a sakál okozta károk megtérítése nem volna méltányos a vadászatra jogosultakkal szemben, mert mellettük gyakorlatilag senki nem tesz a vadfaj gyérítéséért, visszaszorításáért. Emellett pedig azt is nagyon nehéz lenne bizonyítani, hogy egy konkrét kárt sakál okozott-e, így egy hasonló intézkedés csak a gazdálkodók és a vadászok közötti viszony elmérgesedéséhez vezetne.
A probléma megoldásának lehetőségeiről szólva Kovács Gábor kifejtette, hogy hatékony állományapasztást a sakál jelenleginél intenzívebb, megtervezett és jól szervezett, puskával, csapdázással és minden törvény adta módszerrel egyaránt folytatott gyérítése lehet. Azokon a területeken, ahol nyáj, következésképp pedig pásztorkutya is előfordul, az ölőcsapda használata nem kivitelezhető, így élve fogó, visszatartó kábeles és ládacsapda alkalmazásáról lehet szó. A csapdázásra vonatkozó részletes szabályozást a Vadászati törvény jelenleg készülő, várhatóan jövőre hatályba lépő végrehajtási rendelete tartalmazhatja, és figyelembe véve, hogy már a törvény koncepciójában szerepelt a ragadozógyérítés és a csapdázás ösztönzése, a jogalkotó ezen szándéka várhatóan tükröződik majd a jogszabályban is.
Szintén az állomány kordában tartásához kapcsolódik, hogy a vadászati érdekképviseletek már nemegyszer felhívták a vadgazdálkodók figyelmét: ne hagyjanak kint zsigereket a területen, hiszen ezzel a ragadozók számára biztosítanak táplálékot. Végül, de nem utolsó sorban a terelőkutyák mellett nagytestű őrző ebek – így a kuvasz vagy a komondor – újbóli alkalmazása is elűzheti a ragadozókat.
Bögréné Bodrogi Gabriella, a szövetség operatív igazgatója jelezte, hogy egyeztettek szakemberrel, aki szeretne táplálékbiológiai vizsgálatokat folytatni, hogy be lehessen azonosítani a toportyán kártételét, ezzel párhuzamosan pedig a védekezés módszertanát is ki lehetne alakítani.
Bár kézenfekvőnek tűnik, mégsem optimális megoldás a kár megelőzésére a megfelelő kerítés építése: ez meglehetősen drága, illetve nem is mindenhol lehetséges. Alternatívaként felmerült a szagriasztó, skandináv országokban például farkasürülék-spray-vel sikeresen tartják távol a sakált az autópályáktól. A gazdák azzal is elejét vehetik a problémáknak, ha nem elletnek legelőre (a legnagyobb kártétel a szaporodási időszakban, március végétől május közepéig következik be). Akárhogy is, a kármegelőzés bizonyosan csak a vadászatra jogosultakkal való együttműködésben valósulhat meg.
Az érdekvédelmi szervezetek megállapodtak abban, hogy mindenek előtt rövid időn belül, még idén augusztusban szerveznek egy közös megbeszélést mindkét terület érintett szakembereivel Somogy megyében, amelynek területén különösen nagy gondokat okoznak a sakálok. Ezután szeptemberben a Kaposvári Állattenyésztési Napokon külön előadás foglalkozik majd a nádi farkassal.
Hosszabb távú terv, hogy mind a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség, mind pedig az OMVK illetve az Országos Magyar Vadászati Védegylet összegyűjtik e témában más országok tapasztalatait a védekezést és a megelőzést illetően. Ezekre alapozva közös kiadványokban lehet javasolni a gazdálkodóknak és a vadászatra jogosultaknak kármegelőzési, védekezési módszereket, és a munkába az érintett nemzetipark-igazgatóságokat is érdemes lehet bevonni. Az aranysakál egyébként már nem egy hivatásos vadászoknak szóló továbbképzésen is téma volt, mint ahogy a minden évben több mint 60 000 példányban megjelenő, minden magyar vadászhoz eljutó Vadászévkönyvben is számos alkalommal jelent meg szakmai cikk erről a vadfajról.
Hajduk Péter, a szövetség ügyvezető igazgatója megjegyezte: rengetegen mindmáig nem tudják, hogy az aranysakál nem csak hogy vadászható, hanem ma már egész évben terítékre hozható faj. Fontos feladat tehát ennek tudatosítása a nem vadászók, köztük különösen a gazdák körében, hogy ennek ismeretében keressék az együttműködési lehetőségeket a helyi vadászatra jogosultakkal.
OMVK | Földvári Attila
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.
Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.
A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.
A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.
A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.
A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.
Forrás: DjZ
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Szigorú feltételek az enyhítésekhez
A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.
A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.
Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.
A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú
Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.
Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.
Forrás: Wild und Hund
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Rétihéja támadt a kislibákra
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
Ha Ön Vixerant kíván alkalmazni a 2026. évi AÖP keretében, akkor ez a változás érdekelheti
“Elhatárolódnak a solymászok – KÖZLEMÉNY”
Újabb rovarölő szerek kaptak engedélyt az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésben
A Dévaványai-Ecsegi pusztákra megérkeztek az első szalakóták
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
You must be logged in to post a comment Login