Az elmúlt évek intézkedései megteremtették a vadgazdálkodás jövőjének szakmai és pénzügyi alapjait, a szükséges jogszabályi keretet, de fel kell lépni a vadászati fegyvertartást értelmetlenül szigorító uniós kezdeményezés ellen – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke csütörtökön Budapesten, a 25. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (FeHoVa) megnyitóján.

Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal közösen lép fel az ellen, hogy az EU a terrorizmus elleni védelemre hivatkozva korlátozni akarja a vadászok fegyvertartását. A bevált, jól működő szabályozás megváltoztatása helyett inkább az illegális határátlépést kellene megakadályozni – tette hozzá.

Az elmúlt évek eredményeiről szólva kiemelte, hogy Magyarországon a fölösleges bürokratikus eljárások megszűnésével egyszerűsödött a fegyvertörvény, a szakmai szervezetek hozzájárulása nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé vadászatot érintő törvényjavaslat, jogszabály- vagy határozattervezet, valamint fontos megállapodások jöttek létre a szakmai képviseletek és a minisztériumok, a természetvédők, illetve a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier, CIC) között.

Interjú Semjén Zsolt miniszterelnökkel a 25. FeHoVán (hazaivadasz.hu)

Hozzátette, hogy az új vadászati törvény értelmében országszerte államilag fizetett tájegységi fővadászok biztosítják a megfelelő minőségű vadgazdálkodást, a kamarai törvény alapján a vadászjegyekből származó bevétel az Országos Magyar Vadászkamaránál marad, az élőhelyfejlesztést a vadgazdálkodási alap kerete biztosítja, a természetes élővizeken pedig megszűnt az ipari halászat.

Ismertette, hogy a kormány 4,5 milliárd forintot biztosított a Hungexpo átalakításának tervezési munkáira és megközelíthetőségének javítására, hogy 2021-ben, az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás 50. évfordulóján újra nagyszabású szakmai rendezvény házigazdája lehessen a főváros.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a vadászat és a természetvédelem nem szembenálló, hanem egymást erősítő tevékenységek.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a rendezvényen kijelentette: a magyarországi faállomány jó állapotban van, az erdők területe 7 ezer hektárral gyarapodott az állami erdőgazdaságokban.

Az elmúlt nyolc évben 160 erdei szálláshely – turista- és vadászház – újult meg, ezzel javítva az erdők megközelíthetőségét, 16 milliárd forint értékben kilátók, látogatóközpontok, lombkoronaösvények épültek, évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozáson 80 ezer gyerek részesülhet erdei élményekben – emelte ki.

Az állami halőri szolgálat mellett élőhelyfejlesztések, horgászturisztikai beruházások, haltelepítések és ökológiai célú szelektív halászat biztosítja a vizes élőhelyek védelmét – tette hozzá.

Istrate Stetco, Románia Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztériumának erdészeti államtitkára hangsúlyozta, hogy az erdő- és vízgazdálkodás fejlesztése nem csak a vadászok és a horgászok, hanem a fenntartható természetvédelem érdeke is. A fenntartható fejlődés szempontjából különösen fontosnak nevezte a határokon átnyúló együttműködéseket, az állami és a magánszektor közös fellépését.

George Aman, a CIC elnöke a vadászati hagyományok fenntartását szorgalmazta és üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy a vadászok az élőhelyek fenntartására hozzájárulást fizessenek.

mti.hu