Keressen minket

Vadászat

Jelentős bevételtől estek el a vadászok

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

BÉKÉS MEGYE | Pénzügyileg nem volt rossz az előző vadászidény Békésben, és bár a megelőző szezon rekord magas bevételeit nem ugrotta meg, de a korábbi esztendők alapján az látszik, hogy évről évre növekedtek a vadászati bevételek a megyében – derült ki az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) kimutatásából. Jelentős bevétel származott a külföldi vadászok költéseiből, de az élő vadból is; az idei szezon azonban nem sok jóval kecsegtet.

Az elmúlt vadászati évben a megyei vadgazdálkodás pénzügyi mérlege pozitív volt, valamivel több mint 1,73 milliárd forint összesített bevétel mellett az ágazat költségei 1,68 milliárd forintot tettek ki.

A külföldi vadászok költései nyomán több mint 275 millió forint bevétel keletkezett Békésben a legutóbbi idényben. Bérlelövésből közel 263 millió forint, a kapcsolódó szolgáltatásokból pedig csaknem tizenhárommillió forint származott. Az adatokból kiderül: nagyságrendileg az éves vadászati összbevételek hatodát a külföldiek adják. Jelentős bevétel származik még az élő vadból, ebből összesen 471 millió forint érkezett a megyébe. Ez egyébként kiugróan magas: az előző szezon adatai alapján egyedül Csongrád-Csanád megye közelítette meg.

A pandémia miatt azonban nem sok esély van arra, hogy hasonló számokat produkáljon az ágazat, mivel a covid-járvány következményei a békési vadászturizmust is lényegében a padlóra küldték. A vadgazdálkodási év minden esztendő márciusától a következő év februárjáig tart, így alig néhány hónap van hátra az idei szezonból.

Hrabovszki János, a megyei vadászkamara elnöke elmondta, a Békés megyei vadásztársaságok legnagyobb árbevétele az őzbak és az őzsuta vadásztatásából származik, de az állat húsából is jelentős bevételük van. Évente nagyságrendileg tízezer őz kerül terítékre, de idén a május közepéig tartó főszezon kiesett, alig néhány vendégvadász érkezett.

Az árbevétel szempontjából az őz mellett a mezei nyúl is meghatározó Békésben, ennek hasznosítása november, de­cember. Ez a két hónap az, amikor a mezei nyulat vadászat vagy élőnyúlbefogás alatt hasznosítják.

– A Békés Megyei Vadászszövetség kezdeményezésére idén a megyei kormányhivatal a vadászati szezont meghosszabbította – ilyen egyébként még nem fordult elő korábban –, így két héttel tovább lehet a mezei nyúlra vadászni, és az élőnyúlbefogás is ugyanennyivel hosszabbodott. Ez idő alatt is változhat a külföldi vevő igénye, amire így a hosszabbítás alatt is esélyünk lesz reagálni – emelte ki Hrabovszki János. Megjegyezte, az élő mezei nyúl ára nagyságrendileg harmincezer forint, ez most legjobb esetben is alig éri el a húszezer forintot.

– Előnevelt fácánból 160 ezer darabot helyeztünk ki, a jól fizető külföldi vadászok elmaradása miatt a szerényebb belföldi értékesítés maradt. Bizakodunk, hogy legalább a felnevelés, a gondozás költségei megtérülnek, ugyanis ezek a madarak a szabad természeti életet nem tanulták meg, így a tavaszt igen alacsony százalékban élnék meg – tette hozzá.

A várható bevételekkel kapcsolatban nem akart találgatásokba bocsátkozni, de a szeptemberi küldöttközgyűlésen úgy fogalmazott, hogy a pénzügyi árbevétel jelentősen elmarad a tervezettől, az őzbakszezon után pedig úgy kalkulált, hogy nagyságrendileg a szokásos bevétel harmada teljesült.

Terv szerint végzik a feladataikat | Hrabovszki János a vadászok aktuális feladatairól elmondta, a vadgazdálkodási tervet a vadászoknak idén is az előírtak szerint kell teljesíteniük, így a megszabott ütemterv szerint végzik a munkát. Békés megyében főként a mezei nyúl szaporodását kell kordában tartaniuk, mivel ellenkező esetben tavasszal a mezőgazdasági kultúrákban – főként a napraforgóban – jelentős károkat okozna az állat.
 A sertéspestis kapcsán az elnök elárulta, a megyei vaddisznóállomány szabályozása is folyamatban van, és mivel az állatot éjszaka lehet vadászni, így azok a vadászok, akik vállalták az állomány gyérítését, a kijárási korlátozás alól felmentést kaptak.
 Hrabovszki János kiemelte, tavaly még tapasztaltak jelentősebb őzelhullást a megyében, ami bélrendszeri betegség miatt történhetett, idén azonban nem volt jelentős az elhullás. Ezzel kapcsolatban egyébként országos szintű kutatások folynak, amelyben a megyei vadászok is részt vesznek.
beol.hu

Vadászat

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.

Fotó: AM

A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.

Fotó: AM

Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Vadászat

170 millió az idei kiemelt kamarai programokra

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.

Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:

  • Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
  • hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
  • A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
  • Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.

Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)

Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Őzet gázoltak Székkutas határában

Print Friendly, PDF & Email

Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában. Az OPEL típusú személygépkocsi Hódmezővásárhely felől Orosháza irányába tartott, amikor az alkonyat után pár perccel, egy fiatal őzbak lépett az autó elé. A személygépkocsit vezető fiatal nő ugyan rendkívül megijedt, de nem rántotta el a kormányt és a hirtelen fékezés hatására sikerült csökkentenie a sebességét.

Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News

Az ütközés azonban nem maradt el és a személygépkocsi bal elejénél csapódott az állat az autóba, amely nem sokkal a baleset után elpusztult. Székkutas határában Orosháza felé haladva jobbkéz felől, védett gyepeket, ősgyepeket találhatunk, amely kiváló és háborítatlan élőhelye a nemcsak a vadászható állatfajoknak, hanem a védett és fokozottan védett természeti értékeknek. Székkutason a Petőfi Vadásztársaság gazdálkodik, eredményeik, dúvad programjuk igen nagy hatással bír a természetvédelemre, amelyre joggal lehetnek büszkék – gyakorlati tudásuk mögött persze egyetemi háttér, felsőfokú tudásbázis áll.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A téli rudlik szétoszlottak. Elfoglalták a területeiket az őzbakok és az erős, vitális bakok kifent, letisztított agancsokkal védik a területeiket, sutáikat s bár még messze vagyunk az őz nászidőszakától, már igen harciasak.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A székkutasi baleset kapcsán is ki kell emelni, hogy az alkonyati és a hajnali időszak rendkívül balesetveszélyes óráknak számít. A közútkezelő országosan tisztítja az út menti szegélyeket. Az őz napi mozgása ezekre az időszakokra korlátozódik, azonban a fiatal, gyenge őzbakok nehezen találnak maguknak nyugodt területet.

Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News

Magyarországon, a közelmúltban módosították a vadbaleset kárfelelősségi alakzatát, miszerint minden résztvevő viseli a maga kárát. A közlekedésben résztvevők a gépjárműveik, a vadásztársaságok az elütött vad tekintetében. Ezzel kapcsolatosan némi aggodalomra ad okot a közlekedők részéről, hogy a társaságok nem érdekeltek az utak mellé behúzódó vadlétszám csökkentésében, másfelől pedig feltűnt egy olyan jelenség, hogy bejelentik a vadbalesetet, de a helyszínre érkezve nem találják már ott az autókat, illetve az elpusztult vad testét sem. Az autóba betett, krotália nélkül szállított vad eltulajdonítása lopásnak számít, illetve felmerülhet az orvvadászat bűntette is. Egyes vélemények szerint, félő, hogy elegendő majd arra hivatkozni, hogy a fellelt vadat csak gázolták és úgy került az autóba. A jogszabályváltozás ugyan kedvező irányba mozdította a társaságok eddigi helyzetét, de olyan irányba is haladhat, amellyel mindenképpen foglalkoznia kell a szakmai és érdekvédelmi szervezeteknek.

 

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Agro Jager News

Tovább olvasom