Keressen minket

Vadászat

16 ezer vadgázolás történt hazánkban a tavalyi évben

16 ezer nagyvad pusztult el gázolás miatt a 2019-2020-as vadászati idényben Magyarországon. Elsősorban nagyvadak, de nagy számban apróvadak is áldozatául esnek a gázolásoknak a magyar közutakon, milliárdos nagyságrendű a kár – mondta az InfoRádiónak Méhes Dóra, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.

Közzétéve:

16 ezer nagyvad pusztult el gázolás miatt a 2019-2020-as vadászati idényben Magyarországon. Elsősorban nagyvadak, de nagy számban apróvadak is áldozatául esnek a gázolásoknak a magyar közutakon, milliárdos nagyságrendű a kár – mondta az InfoRádiónak Méhes Dóra, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.

A lehető legrosszabb opció ha autó nagyvaddal fut össze a hazánk útjain. Anyagi kár mellett súlyos személysérülés is bekövetkezhet (Kép:bpiautosok.hu)

“A Soproni Egyetemnek van egy statisztikája, amely alapján az ütközések következtében elhunyt vadállatok fele nagyvad, a számuk mintegy hatezer az elmúlt vadászidényben. Közel 10 ezer róka, 4 és fél ezer borz és közel 450 vidra esik áldozatul egy ilyen ütközés során. Ha értéket nézünk, több mint 1,1 milliárd kár keletkezett a vadállományban” – ecsetelte Méhes Dóra.

Ha valaki vadat lát az út mentén, akkor lassítania kell, vagy ha nagyvadról van szó teljesen megállni. Ha megtörténik a baj és a kocsi elé ugrik az állat vészfékezés szükséges, de semmiképpen sem szabad félrerántani a kormányt.

A vadgázolás közúti balesetnek számít, így az ütközés után mindenképpen rendőrt kell hívni – sorolta a teendőket Méhes Dóra. A szóvivő hozzátette a vadat tilos hazavinni, mert ez lopásnak számít.

“Nem szabad elvinni a helyszínről a vadat. A területileg illetékes vadászatra jogosultak kiértesítése megtörténik a rendőrségen keresztül. Állami tulajdon a vad.”

Székely István, a vadászkamara ügyvédje elmondta, hogy bonyolult peres eljárássá is fajulhat egy vadgázolás, ökölszabályként annyi elmondható, hogy a vadveszélyt jelző tábla és az autós vezetési stílusa perdöntő lehet.

“Felróható magatartás lehet a vadászatra jogosult oldaláról az, ha egy évszázados vadváltó keresztezi a közutat, vagy pedig olyanok a körülmények, hogy a vadak folyamatosan mozognak az út egyik oldaláról a másikra, és nincs kint a vadveszélyre figyelmeztető tábla. Ha nincs kint, a vadászatra jogosult felel az autóban okozott kárért, és viseli a vadban keletkezett kárt is. Ha viszont kint van a tábla, és az autós még túl gyorsan is hajt, akkor az autós felelhet.”

Méhes Dóra arról is beszélt, hogy ha az ütközéskor a vad nem halt meg, semmiképp sem szabad a közelébe menni, mert a sérült, rémült állat veszélyes lehet.

Forrás: bpiautosok.hu

.

Természetvédelem

Kiterjedt külterületi mérgezési esemény Sülysáp és Mende települések közt!

A hatóságok megkezdték a bűncselekmény felderítését

Published

on

Tisztelt Lakosság! Szeretnénk Önöket tájékoztatni, felhívni a figyelmüket, és segítségüket kérni.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata március 7-én a késő délutáni órákban lakossági bejelentést követően szerzett tudomást egy Sülysáp település külterületét érintő mérgezési eseményről, ezen a napon 1 példány (pld) fokozottan védett parlagi sas, valamint 1 pld védett egerészölyv teteme került elő egy mérgezett csalétkek közelében.

Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az Igazgatóság munkatársai a Rendőrség bevonásával megkezdték a bűncselekmény felderítését. Március 8-án az érintett szervek, bevonva a MME – Magyar Madártani Egyesület kutyás keresőegységét folytatták a munkát. Ezen a napon további 7 pld. egerészölyv, és 5 pld. holló teteme került elő, valamint felderítésre került 5 csalétek (házi kacsa, baromfi és házi nyúl). További állati tetemeket is találtunk (rókák, házi liba, kacsa, tyúk, valamint kihelyezett felezett sertésfej), illetve beazonosításra került 1 pld egerészölyv, és 1 pld holló régi maradványa. Így bebizonyosodott hogy nem egyszeri hanem tartamos, visszatérő elkövetés felderítése kezdődött meg.

Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park

Március 10-én további 2 rókatetem, illetve egy kézigránát került elő, amely szintén bejelentésre került.


❗️A 2021-es Tura-Galgahévíz térségében történt eseményeket követő Btk. szigorítás már a mérgezett csali kihelyezését is bűncselekménnyé nyilvánítja, de a fokozottan védett parlagi sas, vagy a nagyszámú védett madártetem önállóan is kimeríti a természetkárosítás bűncselekményének tényállását. A feltárt egyéb tetemek vadgazdálkodási, népegészségügyi szabályok megsértéséről tanúskodhatnak.

❗️Mivel a tetemek egy része bizonyosan erős méreggel kezelt, így szeretnék felhívni a lakosság figyelmét, az érintett térségben a kutyasétáltatás, gyermekekkel való kirándulást fokozott óvatossággal végezzék, ugyanis a feltételezett méreganyag mind a háziállatokra, mind az emberekre veszélyes.

Kérjük hogyha elhullott védett vagy fokozottan védett állat tetemére, illetve vadászható faj, vagy háziállat mérgezésgyanús tetemére bukkannak úgy értesítsék az Őrszolgálatot a nemetha@dinpi hu elektronikus levélfiókon keresztül, a mérgezésgyanús állat pontos helyének megadásával, és ha lehetséges fényképmelléklet megküldésével.

❗️Kérjük a mérgezett csalétkekhez, tetemekhez ne nyúljanak! A mérgezés terepen látható legbiztosabb jele, amennyiben a maradványokon, vagy azok közvetlen közelében nagyszámú elpusztult dögbogár, illetve egyéb rovartetemek találhatóak.

Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések

A járvány miatt a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos. 

Published

on

A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző betegség, amely párosujjú patás állatokat érint. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Megjelenése jelentős gazdasági károkkal jár. Terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.

A betegség klasszikus tünetei március elején egy kisbajcsi szarvasmarha telepen jelentkezetek, és a betegséget okozó vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette. A járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. Az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, és felállította a gazdaság körül a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet, amelyekben megkezdődött a fogékony állatok számbavétele és szűrővizsgálata. A diagnosztikai vizsgálatok állami költségre történnek.

A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán.

Ábra: NÉBIH

A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el:
•    A hatályos forgalmi korlátozások és az állatok szállítására vonatkozó szabályok naprakészen megtalálhatók a https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok oldalon.
•    A védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
•    Győr-Moson-Sopron vármegyében tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása 2025. március 17-ig; a fogékony állatfajt tartó turisztikai helyek (pl. állatkert, vadaspark) további rendelkezésig nem látogathatóak.

A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, melynek következtében exportpiacunk jelentősen szűkül. Több ország is importkorlátozást vezetett be a hazánkból származó élőállatokra és termékekre vonatkozóan. A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos, folyamatosan frissülő kereskedelmi információk elérhetőek a Nébih tematikus honlapján.

A betegség továbbterjedésének megakadályozása, a járvány mielőbbi felszámolása és az okozott károk mérséklése mindannyiunk közös érdeke, ezért a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal!

Minden, a betegségre fogékony állatfaj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások, valamint az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására! Fontos, hogy az állattartók, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.

Forrás: NÉBIH

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet

Romániában több nagylétszámú sertéstelepen afrikai sertéspestis (ASP) kitörését azonosítottak

Published

on

Az utóbbi hetekben a magyar határhoz közel lévő Temes vármegyében (Románia) több nagylétszámú sertéstelepen is ASP kitörést azonosított a román hatóság. Horvátországban újra kimutatták a vírust házisertés-állományokban, valamint Szerbiában is nagyon magas az ASP esetetek száma házi sertésekben és vaddisznókban egyaránt. Mivel a magyar határ közelében lévő településekről van szó, így a romló járványügyi helyzet állandó kockázatot jelent hazánk déli vármegyéire.

Fotó: NÉBIH

A Nébih ismételten felhívja minden érintett (állatorvosok, sertéstartók, vadászok) figyelmét az ASP elleni maradéktalan védekezés szükségességére. Kizárólag a járványügyi előírások szigorú és következetes betartása jelenthet garanciát a legfontosabb cél: a magyarországi házisertés-állomány ASP vírustól való mentességének megőrzésére.

A járványügyi szakemberek elsősorban a sertéstartó telepek járványvédelmi zártságának fenntartását hangsúlyozzák, ennek jelentőségére hívják fel a figyelmet. Kiemelten fontos a személy- és a gépjárműforgalom korlátozása, az alom és a takarmány-alapanyagok megfelelő tárolása, az állati eredetű melléktermékek, valamint a zöldtakarmány etetésének tilalma.

A vírus behurcolásának megakadályozása szempontjából ugyancsak kulcsfontosságú, hogy a határmenti forgalomból, rokonlátogatásból ne kerüljön hazánkba friss hús, hőkezeletlen sertéstermék. Emellett a sertések élelmiszerhulladékokkal való etetése továbbra is szigorúan tilos.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom