Vadászat
Jelentős bevételcsökkenést okozhat a vadgazdálkodóknak a vaddisznóállomány gyérítése
AFRIKAI SERTÉSPESTIS | Felére csökkenhet a vaddisznók száma a 2024–2025-ös vadászati év végéig előírt vaddisznógyérítés miatt, ez pedig középtávon jelentős bevételcsökkenést, veszteséges működést okozhat a vadgazdálkodóknak, ezért a gyérítési akcióterv végrehajtásával párhuzamosan a szakmai szervezet egyeztetéseket kezdeményez az Agrárminisztériummal – közölte az Országos Magyar Vadászati Védegylet az MTI kérdésére.
Az afrikai sertéspestis (ASP) megszüntetésére irányuló uniós stratégia tavaly áprilisi módosítása minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezett. Annak egyik legfontosabb stratégiai célja, hogy a vaddisznóállomány sűrűsége négyzetkilométerenként (azaz 100 hektáronként) 2025. február 28-ig 0,5 egyedre csökkenjen, ennek elérése pedig az eddigieknél is komolyabb többletfeladatokat ró a vadásztársadalomra.
A védegylet ismertette, hogy már az elmúlt években is az állomány csökkenése, ezzel párhuzamosan az elejtések számának, a vadfaj terítékének növekedése volt tapasztalható. Magyarországon mintegy 83 ezer egyedből álló törzsállomány volt a 2019. tavaszi becslés szerint, amelyet az ágazati statisztikákat nyilvántartó Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) közölt. A vaddisznóállomány eloszlása nem egyenletes, de országos átlagot tekintve egy négyzetkilométerre 0,9 jut, a terv szerint ezt csökkentenék majdnem a felére, 0,5-re.
Az elejtett vaddisznók száma a 2018–2019-es vadászati évben közel 160 ezer volt, a 2019–2020-asban meghaladta a 168 ezret. A február végén záruló, jelenlegi vadászati évben várhatóan még ennél is nagyobb lesz a teríték, mert a vadászatra jogosultak eleget kívántak tenni a járvány megakadályozása érdekében már az elmúlt két évben is megemelt elejtési terveknek. Az ASP járványhoz kapcsolódó diagnosztikai célú elejtések a 2019–20-as vadászati évben csaknem 40 ezret, egy évvel korábban mintegy 11 ezret tettek ki.
Kiemelték, hogy a vadgazdálkodás költségeinek fedezetét a vadgazdálkodók túlnyomó többségét jelentő, egyesületi formában működő vadásztársaságok maguk termelik ki, állami támogatás nélkül. Így az OVA adataiból kiindulva a pesszimista becslések szerint középtávon a mintegy 4,5 milliárd forintos bevételkieséssel az ágazat veszteségessé válhat.
A 2019–20-as vadászati évben az összes vadfaj vadászatát tekintve 13,89 milliárd forint bevétel származott a külföldi és magyar vadászok bérvadászatából és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokból. A vaddisznóállomány 2025-ig történő, folyamatos gyérítése a bevételt akár 2–3 milliárd forinttal is csökkentheti. Ezen túl a leadott vaddisznóhúsból mintegy 800 millió forint, míg az ASP-hez kapcsolódó intézkedések értelmében megsemmisítésre lőtt vaddisznókért kártalanítás címén 1,5–2 milliárd forint folyt be. Mindezek alapján akár további 1,5 milliárd forintos bevételkiesést is elkönyvelhet a vadgazdálkodás 2025-re a jelenlegi bevételekhez képest, amit valamilyen forrásból pótolni kell – összegezték.
Kitértek arra is, hogy leginkább azok a – jellemzően dunántúli – vadászatra jogosultak kerülhetnek nehéz helyzetbe, amelyek az elmúlt években-évtizedekben a vaddisznóvadászatra alapozták a gazdálkodásukat. Ezt súlyosbíthatja, hogy a koronavírus-világjárvány miatt a 2020–2021-es évben a bevételek jelentősen elmaradtak a tervezettől: egyrészt a külföldi bérvadászok elmaradása, másrészt a vadhúsfelvásárlási árak mintegy felére esése miatt. A vaddisznóért kilogrammonként nettó 150–200 forintot fizetnek a vadgazdálkodóknak.
A magyar vadhús több mint kilencven százalékát exportálják, így a pandémia ennek okán is jelentősen érintette a vadgazdálkodókat. A külföldi vendéglátóegységek ugyanis nem rendeltek vadhúst azoktól a felvásárlóktól, feldolgozóktól, amelyek hazánkban a vadászatra jogosultaktól szerezték be az élelmiszert, így áresést generáló túlkínálat alakult ki.
A védegyletnek még nincsenek konkrét tervei a bevételek és az azokat generáló vadászati lehetőségek növelésére. Bizonyára a vadászat is átstruktúrálódik, ami már ebben az idényben is érzékelhető volt. Az elmaradt vaddisznóhajtások helyett megnövekedett az igény a mezei nyúl és fácán társas vadászatokra. Emellett abban is bízik a szervezet, hogy a járványügyi intézkedések enyhülése hozzájárul majd a külföldi vadászok visszatéréséhez és a vadhúspiac feléledéséhez.
agrotrend.hu | MTI
Vadászat
Kitekintő: Az erdők használatának tilalma a nyilvánosság számára Dunaszerdahely és Komárom járásokban
A száj- és körömfájás terjedésének korlátozása miatt korlátozásokat vezettek be
A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériuma a száj- és körömfájás terjedésének korlátozása céljából 2025. március 21-i hatállyal megtiltotta az erdők használatát a nyilvánosság számára Dunaszerdahely és Komárom járásokban. A tilalom visszavonásig érvényes, amely a jelen határozattal megegyező módon kerül kihirdetésre és kézbesítésre.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay
A szlovák 326/2005-ös erdőtörvény 30. § (4) bekezdése alapján az erdőgazdálkodási államigazgatási szerv – kérésre vagy saját hatáskörben – megtilthatja vagy korlátozhatja az erdők használatát a nyilvánosság számára a szükséges időre, ha ez indokolt az erdőtulajdonos, kezelő vagy használó jogainak és érdekeinek védelme, az erdő védelme vagy más közérdek alapján. Ezt a tilalmat megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni. A tilalom kiadására és visszavonására nem vonatkozik a közigazgatási eljárásról szóló általános szabályozás.
A száj- és körömfájás terjedésének kockázatát minimalizálandó, szükséges csökkenteni a vadállomány zavarását és mozgását, amely a fertőzés hordozója lehet. A Szlovák Köztársaság Állami Állategészségügyi és Élelmiszerügyi Hatósága javasolta az erdők látogatásának tilalmát a Dunaszerdahelyi és Komáromi járásokban, miután e járásokban háziállatok körében megerősítést nyert a betegség jelenléte.
A fentiek alapján a szlovák minisztérium saját hatáskörében döntött az erdők használatának tilalmáról a két járás teljes közigazgatási területére kiterjedően.
A tilalom nem vonatkozik:
- erdőgazdálkodókra,
- vadászterületek használóira,
- az erdőőrség, vadőrök, természetőrök, halőrök, mezei őrség tagjaira,
- állami alkalmazottakra hivatali tevékenység során,
- mentőszolgálatokra és fegyveres testületekre.
Forrás: NAK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Rendkívüli intézkedések Szlovákiában a ragadós száj- és körömfájás miatt
Rendkívüli vészhelyzeti intézkedéseket rendeltek el Szlovákiában
2025. március 21-én a Zólyomi Állategészségügyi Intézet pozitív vizsgálati eredményeket közölt három szarvasmarha-tenyészetből vett minták alapján, melyeket a betegség klinikai tüneteinek megjelenése miatt vettek (magas láz, szájüregi és tőgyi elváltozások).

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A betegség kitörése okán Dr. Martin Chudý, a Szlovák Köztársaság főállatorvosa a vonatkozó törvényi rendelkezések alapján az alábbi rendkívüli vészhelyzeti intézkedéseket rendelte el 2025. március 21-től visszavonásig:
Szlovákia teljes területén megtiltotta:
- Mindenféle szarvasmarha, juh, kecske, sertés és egyéb párosujjú patás állat – ideértve a tenyésztett vadakat is – mozgatását, kivéve az adott tenyészeten belüli elengedhetetlen szállítását. A tilalom vonatkozik a fogékony állatok más államokból Szlovákiába, illetve Szlovákiából más államokba történő szállítására is.
- A nemzetközi szállítást, illetve tranzitot szarvasmarha, juh, kecske, sertés és más párosujjú patások esetén a Komáromi és Dunaszerdahelyi járások területén keresztül. Más járások esetén a nemzetközi szállítást rakodás és kirakodás nélkül, Szlovákia területén való megállás nélkül történhet, lehetőleg fő közlekedési útvonalakon.
- Bármilyen állatmozgatást az alábbi határátkelőkön keresztül: Rusovce/Čunovo – Rajka (közúti átkelő), Medveďov – Vámosszabadi, Komárno – Komárom, és Štúrovo – Esztergom.
- Mindenféle olyan rendezvény, piac, kiállítás és bemutató megtartását, amelyeken szarvasmarha, juh, kecske, sertés vagy más párosujjú patások vannak jelen.
- Illetéktelen személyek belépését a fogékony állatokat tartó állattartó telepekre.
A szlovák főállatorvos Szlovákia teljes területén kötelezően elrendelte:
- Megfelelő fertőtlenítőszerek alkalmazását az állattartó épületekbe történő belépésnél és kilépésnél.
- Az állattartó telepekre belépő vagy onnan távozó személyeknek szigorúan be kell tartaniuk a higiéniai intézkedéseket; a járműveket alaposan fertőtleníteni kell.
- A járművek és eszközök tisztítását és fertőtlenítését, szükség esetén rovarmentesítését, különösen, ha fertőzött vagy a fertőzés továbbvitelére alkalmas anyaggal érintkezhettek.
- A száj- és körömfájás tüneteinek gyanúját haladéktalanul jelenteni kell a területileg illetékes hatóságnak.
- Az elhullott állatokat kizárólag állati hulla feldolgozóban lehet megsemmisíteni.
- Minden olyan intézmény bezárását, ahol a betegségre fogékony állatokat mutatnak be a nyilvánosságnak (állatkertek, cirkuszok).
A kötelezettségek és tiltások betartásáért minden fogékony állatfaj tartója és tulajdonosa, valamint az összes érintett felelős!
Kérjük minden érintett állatfaj tartóját, hogy Magyarországon is fokozottan ügyeljen a járványvédelemi előírások betartására és azt tartassa be másokkal is!
Forrás: Dúl Udó – NAK
Vadászat
Medve támadt egy férfire, ő meg erre belevágta a fejszéjét az állat fejébe (VIDEÓ)
Fejszével védte meg magát egy férfi Szlovákiában. Túlélte
Fejszével védte meg magát egy férfi a zsolnai járásbeli Belá községnél, miután rátámadt egy medve. A Žilinak.sk közlése szerint a férfi és kutyája pénteken egy turistaösvényen haladt az erdőben, amikor egy medve elkezdett felé rohanni. A férfi egy fa mögött próbált menedéket találni, és noha volt nála medveriasztó spray, hirtelen nem tudta, hogy hol keresse, így a fejszéjével próbálta magát védeni.
A medve kétszer indult meg a férfi felé, aki mindannyiszor meglendítette felé a fejszéjét – másodszor pedig el is találta a fején – erre az állat elrohant. A történteket egy kihelyezett fotócsapda rögzítette, a videót Filip Kuffa környezetvédelmi államtitkár osztotta meg a közösségi hálón.
Pavol Židek, a Kis-Fátra Nemzeti Park igazgatója szerint az egyéves medve nem egyedül volt – hanem három, idén született bocs is volt a társaságában. Hozzátette, minden bizonnyal megijedt a kutyától vagy a férfitől.

Forrás: Paraméter
A helyszínre akciócsoportot küldtek, amely figyelmeztető táblákat helyezett el, miszerint a közelben egy agresszívebb egyed tartózkodhat. Emellett nem kizárt, hogy az eset során meg is sérült.
Forrás: Paraméter