Vadászat
Ordasok és medvék szomszédságában
SZÉKELYFÖLD | Ötvenezer hektáros vadászterületen gazdálkodnak a zetelakiak. A székelyföldi erdőkben a Kárpátok minden nagy- és apróvadja megtalálható, a helybélieknek mégis kevés beleszólásuk van a vadgazdálkodásba. Erdészek és vadőrök vendégeiként kóstolhattunk bele a hegyvidéki ember gondjaiba és örömeibe.
A medve a vadőrök rémálma, elpusztítja a vaddisznók apró malacait is (Fotó: Beliczay László)
Székelyföldről is eltűntek a farkasordító telek, amikor a hőmérő higanyszála huzamosabb ideig –20 és –30 °C alá ereszkedett, és a környék hegyoldalait vastag hótakaró borította.
Idén szelídebb tél és kevesebb hó volt, de azért akadt téli látnivalónk márciusban is Zetelakán és a környékbeli erdőkben, ahova erdészek és vadőrök társaságában látogattunk el. A közbirtokossági erdők és a vadgazdálkodás sorsa érdekelt. A környéken emberemlékezet óta az erdők és a hegyi legelők jelentik a székely ember legfontosabb megélhetési forrását.
A zöld ruhás szakemberekre és szakmunkásokra azonban Székelyföldön is rájár a rúd, mivel az ország közvéleményét a politikusok és környezetvédők egy része évek óta az erdő- és vadgazdálkodás ellen hecceli.
A romló közhangulatnak elsősorban a vadászegyesületek kezéből kivett vadgazdálkodás látja kárát, hiszen amióta 2016-ban egy ultraliberális román környezetvédelmi miniszter betiltotta a ragadozók vadászatát, nemcsak a kirándulók számára vált kockázatossá a székelyföldi erdő a vészesen túlszaporodott medveállomány miatt, hanem a környékbeli gazdák állatállománya is veszélybe került.
Természetfilmbe illő vadállomány
Terepjáróval a kamerák által felügyelt vadetetőkhöz tartunk, ahol a nap bizonyos szakában a fák közé kifeszített automata szerkezet szórótárcsája abraktakarmányt terít szét a havon. Az erdei utak mentén szarvasokkal találkozunk, az állatok meglepően szelídek, nem rohannak el a kocsi zajára, de biztonságos távolságból méricskélik társaságunkat.
Marosi Sándor vadőr szerint itt jó dolga van a vadállománynak, hiszen nem csak gabona kerül bőven az etetőkbe, hanem szálastakarmány is, így sok a visszajáró vaddisznó, szarvas, őz, vadnyúl, de ragadozó is.
Vendéglátóink szerint soha nem volt annyi farkas és medve Székelyföld erdeiben, mint manapság. „A farkasok a megfagyott havon nagy kárt okoznak a vadásztársaság egyetlen pénzes bevételi forrásának a megdézsmálásával. Az őzek és a szarvasok futását nehezíti a fagyos, mély hó. Elterülő mancsával a farkas magabiztosan mozog a téli terepen, a patás növényevők pedig nem tudnak elmenekülni üldözőik elől” – magyarázza a környék legtapasztaltabb vadőre. Az idős szaki leginkább azt nehezményezi, hogy a ragadozók ritkításába semmi beleszólása nincs a vadásztársaságnak.
A négykerékmeghajtású kocsi magabiztosan kapaszkodik a csúszós és meredek erdei utakon. Megnézzük Marosi Sándor mobiltelefonján a kamera felvételeit a vadetető környékéről, ahova tartunk. Az elmúlt 12 óra képkockáin szinte minden vad fellelhető, amit a zetelaki erdőségek rejtenek.
„Méregzöld” civilek kedvence
A fenyőből és bükkből álló, 8500 hektár közbirtokossági erdő része annak az 53 ezer hektáros területnek, amelyet a Zetelaka és Társai Vadász és Horgász Társulat bérel vadgazdálkodás céljából. A magánkézben levő erdélyi vadászatnak hosszú története van, hiszen a rendszerváltás után 16 évvel, 2006-ban jelent meg az első törvény, amely kimondta, hogy a vadgazdálkodás nem csak az állam felségterülete.
Az új jogszabály értelmében a vadásztársaságok magánerdészetektől és közbirtokosságoktól is bérelhetnek vadászterületet, a bérleti díj pedig az erdőtulajdonosokat illeti meg.
Benke Józseffel, a zetelaki vadásztársaság igazgatójával is találkozunk. A több mint négy évtizede a vadgazdálkodás területén dolgozó erdőmérnök véleményére figyel a szakma Romániában. A székelyföldi szakemberek közül ő a legismertebb Bukarestben, ahol évek óta rengeteg vitája van az átpolitizált vad- és erdőgazdálkodás miatt.
A bajok fő okát abban látja, hogy a „méregzöldnek” titulált természetvédő egyesületek rájöttek, Brüsszelből rengeteg pénzt pályázhatnak jól hangzó vadvédelmi projektekre. A „civil” környezetvédő szféra nagy hatással van a romániai politikumra, így könnyű volt ráfogni a zöld ruhás szakemberekre, hogy az ország ellenségei, akik nemcsak az erdőket, hanem a vadat is kegyetlenül irtják.
Benke abban reménykedik, hogy a hosszú évek óta kilátástalan helyzet az új székelyföldi környezetvédelmi miniszterrel, az RMDSZ-es Tánczos Barnával véget ér, és a vadgazdálkodás visszatérhet a normális kerékvágásba.
„Pár éve részt vettem abban a tizenöt fős szakembercsapatban, amely Brüsszel számára részletes tanulmányban mutatta be a romániai vadgazdálkodás problémáit. E szakmai munka sorainak kell beépülniük a bukaresti szaktárca stratégiájába. Az ágazatot szakembereknek és nem civileknek kell felügyelniük” – fogalmaz a vadásztársaság vezetője.
Benke József erdőmérnök a vadgazdálkodás elismert szakértője. Fotó: Beliczay László
Vadászat
Magányos éjszakai cserkelés a Körös ártérben – Egy emlékezetes vaddisznóvadászat
Csordás István vaddisznóra vadászott:
A vadászat egy olyan szenvedély, amely nemcsak türelmet és kitartást igényel, hanem mély tiszteletet is a természet iránt. 2022. december 7-én éjszaka, egy emlékezetes vadászatban volt részem a Körös-Maros Nemzeti Park területén, a Körös ártér sűrűjében.
Fotó: Csordás IStván – Agro Jager News
Egyéni cserkelő vadászatot terveztem, és bár egyedül vágtam neki az éjszakának, nem voltam teljesen magam a területen – két másik vadász is próbára tette szerencséjét, tőlem 800 méter, illetve 1,3 kilométer távolságban.
A körülmények rendkívül nehezek voltak. A terep mocsaras, sáros, a növényzet pedig szinte áthatolhatatlan. Az éjszaka fagyos volt, a levegő dermesztően hideg, ami csak még inkább fokozta a vadászat izgalmát. A kezemben egy TIKKA T3X Super Varmint pihent, amelyhez Hornady Superformance 165gr SST lőszert használtam – egy megbízható fegyver, amelyben ezúttal sem kellett csalódnom.
Két-három órányi mozdulatlan várakozás után végre mozgást észleltem. A semmiből bukkant elő egy 11-13 egyedből álló konda, amely óvatosan haladt a sűrűben. Szívem hevesebben vert, ahogy figyeltem őket, és próbáltam kiválasztani a számomra legmegfelelőbb vadat. Végül döntöttem – egy jó méretű, bőven mázsa feletti példányra esett a választásom.
A lövés pontos volt, az első találat elérte célját, de a disznó még így is az ártér extrém sűrűjébe menekült. Kezdetben azt hittem, hogy 80 méterre sikerült elejtenem, ám a keresés során kiderült, hogy az első vérnyomot csak 135 méterre találtam meg. A terep nehézségei miatt vissza kellett mennem az autóhoz egy bozótvágó késért, majd négykézláb utat kellett vágnom a sűrűben, hogy megközelíthessem a vadat.
Mire elértem az elejtett vaddisznót, egy vadásztársam is a helyszínre érkezett, és közösen dolgoztunk azon, hogy kihozzuk a vadat – nem volt könnyű feladat, de sikerrel jártunk. Ez a terület különösen közel áll hozzám, így boldogan konstatáltam, hogy Diána istennő ismét mellém állt ezen az éjszakán.
A vadászat után a zsákmány húsát a családommal is megosztottam. Egy jó vadászat után nincs is jobb, mint egy ízletes pörkölt és néhány pohár pálinka a szeretteink körében. Ez az éjszaka nemcsak egy sikeres vadászat története volt, hanem egy felejthetetlen élmény is, amelyre mindig szívesen gondolok vissza.
Írta és fényképezte: Csordás István
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
A farkas és a prérifarkas – A méretkülönbség megértése
Farkas és a prérifarkas méretkülönbségei a Yellowstone Nemzeti Parkban:
Először is érdemes megjegyezni, hogy a Yellowstone Nemzeti Park ad otthont az Egyesült Államok legnagyobb és legegészségesebb prérifarkasainak. A park bőséges táplálékforrást biztosít számukra, és a védett terület határain belül, valamint a zord telek hatására, ezek az állatok általában valamivel nagyobbra nőnek és hosszabb ideig élnek, mint máshol. Nem kérdés, hogy itt találhatók a legpompásabb példányok közül is a legimpozánsabbak.
Fotó: Yellowstone Through The Lens
Évente számtalan alkalommal találkozom olyan utazókkal, akik keresztezték egy ilyen robusztus Yellowstone-i prérifarkas útját. Sok esetben azonban azt hiszik, hogy farkassal találkoztak, vagy legalábbis bizonytalanok abban, hogy melyik állatot látták. Ha érdeklődőek és tanulni szeretnének, vagy esetleg fényképet is készítettek, szívesen elmagyarázom a különbségeket. Néha viszont, ha csak egy emlékről van szó, hagyom, hogy megmaradjon számukra az élmény izgalma.
De az igazság egyszerű: amikor egy farkast látsz… nem lesz kérdésed felőle.
Ez a fénykép az eddigi legjobb példám arra, hogy milyen hatalmas méretkülönbség van a Yellowstone két csúcsragadozója között. A hajnali napfényben öt prérifarkas köröz egy friss tetem felett. Bár öten vannak, mégsem tudják megakadályozni, hogy az igazi csúcsragadozó elvegye azt, amit kinézett magának. Egy szürke farkas nyugodtan lép be a jelenetbe, és minden gond nélkül elsétál a dühösen ugató és nyüszítő prérifarkasok között. Erőteljes mozdulattal kitép egy lábat a tetemből, majd zavartalanul elvonul. A prérifarkasok próbálják kifejezni méltatlankodásukat, az egyik legnagyobb példány pedig egy rövid ideig még követi is a farkast.
És itt él ez a fénykép. Mindig is az egyik személyes kedvencem marad, mert tökéletesen megmutatja azt a hatalmas különbséget, ami a két faj között fennáll.
Forrás: Yellowstone Through The Lens
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Óvatosan! Őzet és vaddisznót gázoltak Veszprém vármegyében
Az elmúlt napokban is történtek vadbalesetek Veszprém vármegye útjain – közölte a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Toyota Hilux gázolt őzet. Forrás: Rendőrség
Egy budapesti hölgy a 71-es számú főúton, Balatonfűzfő külterületén ütött el vaddisznót, egy veszprémi férfi autója elé pedig, Devecser térségében futott egy őz.
Mercedes gázolt vaddisznót. Forrás: Rendőrség
A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság felhívj a figyelmet arra, hogy:
– a vadveszélyt jelző táblánál a megszokottnál lassabban közlekedj!
– folyamatosan figyeld az út mindkét oldalát!
– ha vadat látsz, azonnal lassíts!
– szerelj vadriasztót járművedre!
– ha egy őzet vagy szarvast láttál, számíts többre is! Általában ezek az állatok csoportokba verődnek.
A rendőrség kéri, hogy a vadveszélyt jelző táblák után a megszokottnál óvatosabban közlekedjünk! Forrás: Rendőrség
Kattints IDE és nézd meg, hol jellemző Veszprém vármegyében leginkább a vadak előfordulása az utakon!
Forrás:
Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
AM: Jelentős támogatás jut az erdőterületek növelésére
Magányos éjszakai cserkelés a Körös ártérben – Egy emlékezetes vaddisznóvadászat
A farkas és a prérifarkas – A méretkülönbség megértése
ERDÉSZET: Szakmai tanulmányúton a soproni erdőmérnök hallgatók
26 tonna háromnyaras pontyot telepítenek Békés vármegyében
Közelgő határidő: március 31-ig kell teljesíteni a nitrát adatszolgáltatást
Óvatosan! Őzet és vaddisznót gázoltak Veszprém vármegyében
Felpaprikázva
Nehéz téma – az ólom: Rejtett veszély a természetre és az emberi egészségre
Jelentősen drágult a búza
Trófeák, lőfegyver és lőszerek
KITEKINTŐ: Visszaeső orvvadászt „fogtak” Bihar megyében
Emlékezetes: Móró Balázs élete első szarvasbikáját ejtette el
Négy nap, négy helyszín
Az ácsi abnormális gímtrófea
A spíszer bikám
Erdei fülesbaglyok vertek tanyát Komádiban
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
Villámkérdések és vadgazdálkodás – Az Agrárminisztérium válaszolt
