Keressen minket

Vadászat

Ordasok és medvék szomszédságában

Közzétéve:

Feltöltő:

SZÉKELYFÖLD | Ötvenezer hektáros vadászterületen gazdálkodnak a zetelakiak. A székelyföldi erdőkben a Kárpátok minden nagy- és apróvadja megtalálható, a helybélieknek mégis kevés beleszólásuk van a vadgazdálkodásba. Erdészek és vadőrök vendégeiként kóstolhattunk bele a hegyvidéki ember gondjaiba és örömeibe.

A medve a vadőrök rémálma, elpusztítja a vaddisznók apró malacait is (Fotó: Beliczay László)

Székelyföldről is eltűntek a farkasordító telek, amikor a hőmérő higanyszála huzamosabb ideig –20 és –30 °C alá ereszkedett, és a környék hegyoldalait vastag hótakaró borította.

Idén szelídebb tél és kevesebb hó volt, de azért akadt téli látnivalónk márciusban is Zetelakán és a környékbeli erdőkben, ahova erdészek és vadőrök társaságában látogattunk el. A közbirtokossági erdők és a vadgazdálkodás sorsa érdekelt. A környéken emberemlékezet óta az erdők és a hegyi legelők jelentik a székely ember legfontosabb megélhetési forrását.

A zöld ruhás szakemberekre és szakmunkásokra azonban Székelyföldön is rájár a rúd, mivel az ország közvéleményét a politikusok és környezetvédők egy része évek óta az erdő- és vadgazdálkodás ellen hecceli.

A romló közhangulatnak elsősorban a vadászegyesületek kezéből kivett vadgazdálkodás látja kárát, hiszen amióta 2016-ban egy ultraliberális román környezetvédelmi miniszter betiltotta a ragadozók vadászatát, nemcsak a kirándulók számára vált kockázatossá a székelyföldi erdő a vészesen túlszaporodott medveállomány miatt, hanem a környékbeli gazdák állatállománya is veszélybe került.

Természetfilmbe illő vadállomány

Terepjáróval a kamerák által felügyelt vadetetőkhöz tartunk, ahol a nap bizonyos szakában a fák közé kifeszített automata szerkezet szórótárcsája abraktakarmányt terít szét a havon. Az erdei utak mentén szarva­sok­kal találkozunk, az állatok meglepően szelídek, nem rohannak el a kocsi zajára, de biztonságos távolságból méricskélik társaságunkat.

Marosi Sándor vadőr szerint itt jó dolga van a vadállománynak, hiszen nem csak gabona kerül bőven az etetőkbe, hanem szálastakarmány is, így sok a visszajáró vaddisznó, szarvas, őz, vadnyúl, de ragadozó is.

Vendéglátóink szerint soha nem volt annyi farkas és medve Székelyföld erdeiben, mint manapság. „A farkasok a megfagyott havon nagy kárt okoznak a vadásztársaság egyetlen pénzes bevételi forrásának a megdézsmálásával. Az őzek és a szarvasok futását nehezíti a fagyos, mély hó. Elterülő mancsával a farkas magabiztosan mozog a téli terepen, a patás növényevők pedig nem tudnak elmenekülni üldözőik elől” – magyarázza a környék legtapasztaltabb vadőre. Az idős szaki leginkább azt nehezményezi, hogy a ragadozók ritkításába semmi beleszólása nincs a vadásztársaságnak.

A négykerékmeghajtású kocsi magabiztosan kapaszkodik a csúszós és meredek erdei utakon. Megnézzük Marosi Sándor mobiltelefonján a kamera felvételeit a vadetető környékéről, ahova tartunk. Az elmúlt 12 óra képkockáin szinte minden vad fellelhető, amit a ze­telaki erdőségek rejtenek.

„Méregzöld” civilek kedvence

A fenyőből és bükkből álló, 8500 hektár közbirtokossági erdő része annak az 53 ezer hektáros területnek, amelyet a Zetelaka és Társai Vadász és Horgász Társulat bérel vadgazdálkodás céljából. A magánkézben levő erdélyi vadászatnak hosszú története van, hiszen a rendszerváltás után 16 évvel, 2006-ban jelent meg az első törvény, amely kimondta, hogy a vadgazdál­kodás nem csak az állam felségterülete.

Az új jog­szabály értelmében a vadásztársaságok magánerdészetektől és közbirtokosságoktól is bérelhetnek vadász­területet, a bérleti díj pedig az erdőtulajdonosokat illeti meg.

Benke Józseffel, a zetelaki vadásztársaság igazgatójával is találkozunk. A több mint négy évtizede a vadgazdálkodás területén dolgozó erdőmérnök véleményére figyel a szakma Romániában. A székelyföldi szakemberek közül ő a legismertebb Bukarestben, ahol évek óta rengeteg vitája van az átpolitizált vad- és erdőgazdálkodás miatt.

A bajok fő okát abban látja, hogy a „méregzöldnek” titulált természetvédő egyesületek rájöttek, Brüsszelből rengeteg pénzt pályázhatnak jól hangzó vadvédelmi projektekre. A „civil” környezetvédő szféra nagy hatással van a romániai po­litikumra, így könnyű volt ráfogni a zöld ruhás ­szakemberekre, hogy az ország ellenségei, akik nemcsak az erdőket, hanem a vadat is kegyetlenül irtják.

Benke abban reménykedik, hogy a hosszú évek óta kilátástalan helyzet az új székelyföldi környezetvédelmi miniszterrel, az RMDSZ-es Tánczos Barnával véget ér, és a vadgazdálkodás visszatérhet a normális kerékvágásba.

„Pár éve részt vettem abban a tizenöt fős szakembercsapatban, amely Brüsszel számára részletes tanulmányban mutatta be a romániai vadgazdálkodás problé­máit. E szakmai munka sorainak kell beépülniük a bukaresti szaktárca stratégiájába. Az ágazatot szakembereknek és nem civileknek kell felügyelniük” – fogalmaz a vadásztársaság vezetője.

Benke József erdőmérnök a vadgazdálkodás elismert szakértője. Fotó: Beliczay László

Vadászat

Őrizzük Geges István emlékét!

10 éve hunyt el Geges István fegyvermester

Published

on

“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”

Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.

Fotó: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -,  és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.

„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…

Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”

(Fekete István: Búcsú)

Őrizzük Geges István emlékét!

Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

A bronzérmes kan

Révész Zsolt élménybeszámolója:

Published

on

Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.

Írta és fényképezte: Révész Zsolt

 

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom

Vadászat

Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!

Az OMVK cikket közölt a vadászjegyváltásról

Published

on

Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.

Fotó: Agro Jager News

Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.

A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.

Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.

Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.

Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.

Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.

Forrás: OMVK

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom