Forrás: Nimród Vadászújság Facebook oldala – Szilágyi Bay Péter
Vadászat
“Mézi” sikeres utánkeresést hajtott végre
A Kisalföldi ASzC Herman Ottó Szakképző Iskola hivatásos vadászképzés vezetője, Bögöti Gábor a szabadidejét is szívesen tölti vadászattal. A vadászterületük az Alpokaljai Vadászati Közösség Vadásztársasága, ahol a vadőrképzés gyakorlati feltételeit is biztosítják.
A Kisalföldi ASzC Herman Ottó Szakképző Iskola hivatásos vadászképzés vezetője, Bögöti Gábor a szabadidejét is szívesen tölti vadászattal. A vadászterületük az Alpokaljai Vadászati Közösség Vadásztársasága, ahol a vadőrképzés gyakorlati feltételeit is biztosítják.

A 10 hónapos Határmenti Aljas Alibi „Mézi” névre hallgató, szálkásszőrű tacskó, fiatal kora ellenére, a negyedik eredményes utánkeresést hajtotta végre (Kép: Nimród Vadászújság)
A minap a 10 hónapos Határmenti Aljas Alibi „Mézi” névre hallgató, szálkásszőrű tacskóval vették fel egy sebzett őzbak nyomát. A rálövés helyén azonnal felvette a csapát és jó tempóban határozottan keresett. Több kerítés és számos irányváltás után, egy sűrű kökényesben végül megtalálta a dermedt őzbakot. Annak ellenére, hogy még csak tíz hónapos, ez volt a negyedik eredményes munkája – tájékoztatta lapunkat Bögöti Gábor.
Vadászat
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét igazolták két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 2026. június 16-án afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét igazolta két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban. Az állatokat Tatabánya térségében állománygyérítés során, diagnosztikai célból ejtették el. Ezzel a vírus átlépte a mesterséges határnak számító M1 autópályát.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma 2026. június 16-án megerősítette az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét két, Tatabánya külterületén kilőtt vaddisznóban. A fertőzött állatokat a vaddisznóállomány gyérítése során, diagnosztikai célból ejtették el az M1 autópályától délre található területen, ami járványügyi szempontból különösen jelentős. Az autópálya ugyanis ebben a térségben eddig infrastrukturális védelmi vonalnak számított, hozzájárult a vaddisznóállomány mozgásának korlátozásához, és így a vírus természetes terjedését is lassította.
A mostani eset is alátámasztja az M1 és M3 autópályák térségére nemrég bevezetett fokozott járványvédelmi intézkedések indokoltságát. Az időben azonosított fertőzések lehetőséget biztosítanak a járványügyi rendelkezések gyors megerősítésére, ezáltal csökkentve az ASP további terjedésének kockázatát.
Az ASP az emberre nem veszélyes, azonban a házi sertések és a vaddisznók rendkívül súlyos állategészségügyi és gazdasági következményekkel járó megbetegedése. A Nébih felhívja a vadászatra jogosultak, a vadgazdálkodók, valamint kiemelten a sertéstartók figyelmét a járványügyvédelmi előírások következetes betartására.
A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető hivatal tematikus aloldalán:
https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos Vadászok Somogy-Vas-Zala vármegyei Szakmai Versenye
2026. június 11-én Kemenesmagasiban, a Stüszi lőtéren rendezték meg a Somogy–Vas–Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenyét
2026.06.11-én Kemenesmagasiban a Stüszi lőtéren került megrendezésre a Somogy-Vas-Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenye az idén először, regionális jelleggel.
20 versenyző indult összesen (6 somogyi, 4 vasi és 10 zalai), a vármegyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket az Országos Hivatásos Vadász Versenyen.
A versenyzőknek egy ötven kérdésből álló tesztet kellet kitölteniük, melyben a vadászati kultúra, vadászetika és vadászhagyományok terén szerzett jártasságuk mellett szakmai elméleti ismereteikről adtak számot. Ezt követően korong- és kisgolyós lövészetre, két helyszínen trófeabírálatra, valamint növény- csont- és szőrminták felismerésére került sor.
A rendezvény tapasztalatait a jó hangulatban elfogyasztott ebéd során beszélhették meg a versenyzők és a szervezők.
A verseny helyezettjei összesített eredmények szerint:
- Viserálek Martin – Vas
- Rózsa Martin – Somogy
- Ángyán Ákos – Zala

Fotó: OMVK
Somogy vármegye helyezettjei:
- Rózsa Martin
- Boda Csaba
- Beda János

Vas vármegye helyezettjei:
- Viserálek Martin
- Viserálek Balázs
- Piri Gábor
- Bándoli Miklós

Fotó: OMVK
Zala vármegye helyezettjei:
- Ángyán Ákos
- Timbókovics Balázs
- Kovács Tamás

Fotó: OMVK
Forrás: Országos Magyar Vadászkamara
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
STOP!
Az Országos Magyar Vadászkamara közleményt adott ki a vörös róka közegészségügyi és természetvédelmi megítéléséről.
„A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” – hangzott el a minap az ország egyik leghallgatottabb rádióműsorában. Valljuk, hogy a vélemény szabad. Valljuk, hogy minden közösségnek, érdekcsoportnak vagy civil szervezetnek joga van kiállnia a meggyőződései és az elvei mellett, érvelnie, és adott esetben elérnie a céljait. De csak akkor, ha ezt felkészülten, egyenesen és őszintén teszi, csúsztatások és mások megtévesztése nélkül.

Fotó: OMVK
A vörös róka (Vulpes vulpes) őshonos fajunk, része a hazai faunának. Állománya stabil – ami azt jelenti: jó ideje nem változik. Nem növekszik – mert vadászunk rá. És nem csökken – annak ellenére, hogy vadászunk rá, méghozzá egész évben, az általa okozott, elsősorban természetvédelmi károk, valamint a faj által terjesztett betegségek miatt, és vadászata során számos eszköz és megoldás használható. Ezek – megfelelő, a vonatkozó jogszabályokkal és általános vadászetikai elvárásokkal összhangban történő alkalmazás esetén – meggyőződésünk szerint nem elsősorban a vadászati hagyományaink miatt, de fontos elemei a vadgazdálkodásnak. Különösen igaz ez a különféle csapdák alkalmazására és a sokat támadott (egyáltalán nem a kutya és a ragadozó közötti harcot célzó, és Európa országainak többségében is legális) kotorékozásra. A róka gyérítésének elsősorban nem vadászati jelentősége van, és még csak nem is a prémjéért vadászunk rá. De tekintettel, hogy vadászható faj, a vadgazdálkodási ágazati szereplők felelőssége és hatásköre a rókaállomány hatékony szabályozása.
Hogy számadatokról is szóljunk: a róka állománya az elmúlt években úgy tartható 55-60 ezer egyed körül, hogy évente 85-90 000 egyedet (tehát az állomány másfélszeresét!) ejtenek el a vadászok (forrás: az agráriumért felelős minisztérium által a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen működő Országos Vadgazdálkodási Adattár hivatalos ágazati statisztikája).
Érzékelve a társadalom érzékenységét a rókaállomány gyérítés eszközei iránt, a Vadászkamara több fórumon is igyekezett és igyekszik objektíven bemutatni a róka élővilágban betöltött szerepét, pozitív és negatív hatásait közvetlen és közvetett környezetére. Szervezetünk olyan szakmai alapú, társágazatok bevonásán alapuló egyeztetéseket folytat, amelyek során objektíven felülvizsgáljuk a vonatkozó vadászati szabályozásainkat, vadászati gyakorlatunkat annak érdekében, hogy a rókával kapcsolatos – elsősorban természetvédelmi, humán- és állategészségügyi – elvárásoknak megfelelve a vadászatot magát, vagy annak egyes formáit elítélő civil közönség számára ne legyen megbotránkoztató, de józan belátás mellett tolerálható maradjon.
Ugyanakkor határozottan meg kell nyilatkoznunk, ha magyar állampolgárokat tényszerűen vezetnek félre, ráadásul úgy, hogy ez az egészségüket, testi épségüket veszélyeztetheti.
TÉNYSZERŰEN NEM IGAZ, hogy „A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” (az elhangzott állítás szerint azért, mert patkányt is fogyaszt).
Felkészületlen hőbörgőkkel nem dolgunk partnerként vitázni. Évtizedes szakmai szervezetként, amelyben javarészt felsőfokú szakirányú végzettséggel – sokak esetében több diplomával vagy éppen doktori fokozattal – rendelkező szakemberek dolgoznak, nem tisztünk vitatkozni senkivel, aki vadbiológiai, természetvédelemi, vadgazdálkodási ismereteket nélkülözve tesz állításokat. Ha ezzel vagy ehhez kapcsolódóan jogszabályokat sért (lett légyen szó állattartási előírásokról, vagy magyar állampolgárok, netán egy közösség vegzálásáról), az illetékes hatóság dolga, hogy eljárjon. Ez vonatkozik az ágazatunkra is. Ki-ki fordulhat a megfelelő fórumhoz: ezt – ököllóbálás és kardcsörtetés nélkül – a Vadászkamara is megtette, a jövőben is megteszi, ha szükségesnek látja.
Hogy miként is kell értékelni a rókát közegészségügyi szempontból, arról több előadás is szólt egy tavaly rendezett konferenciánkon. Ezek nem vélemények, feltételezések vagy légből kapott információk voltak: hiteles, szakterületükön ismert és elismert szakembereket kértünk fel. Minden előadás nyilvános, így az objektív információkról bárki tájékozódhat honlapunkon, ide kattintva.
Kérünk mindenkit, hogy ha érdemben akar tájékozódni, akkor – saját egészsége, épsége érdekében is – hiteles forrásból tegye!
Forrás: Országos Magyar Vadászkamara
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

