Vadászat
Erdélyből költözött az Alföld peremére, Hubert, a vadászmanó
Promenád24: A vásárhelyi kötődéssel is rendelkező Szilágyi Bay Péter tollából igazi mai “mese” született természetről, vadászatról, értékekről.
Az íróval a könyvről beszélgettünk:
P24: – Milyen kötődésed van a természethez, a vadászathoz?
Szilágyi Bay Péter : – Szüleim 1978-ban úgy döntöttek, hogy Szegeden telepednek le. 1981-ben Szegeden születtem és az általános iskolás éveimet Szeged belvárosában, a Boldogasszony sugárúton, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1.sz. Gyakorló Általános Iskolájában, ének-zene tagozatán töltöttem. Hétvégente azonban mindig haza utaztunk Biharugrára és Zsadányba. Édesapám nagy vadász ma is. Tőle a vadászati etikettet tanultam el, míg az ének-zene tagozat után az erdészetiben, a középiskolai tanulmányaim alatt, Szente László vadgazdálkodást és a gyakorlati oktatást irányító tanárom,teljesen eldöntötte a pályámat.Karaktere, hogy nem magunkért, hanem miatta tanultunk, generációkat sarkallt arra, hogy szabadidőnkben, de még az iskolában, a szünetekben is,képezzük magunkat. Páratlan tanári adottsággal bírt. Középiskolai tanulmányaim alatt írtam aztán az első novellámat, amellyel második helyen végeztem a Természet és Én című irodalmi pályázaton, majd több irodalmi verseny után írhattam a Márok Tamás által szerkesztett megyei vadászújságba, a Vadászrészbe is. Ezzel párhuzamosan, miután felvettek az egyetemre, a Szegedi Tudományegyetem lapjába, az Egyetemünkbe is tudósíthattam. Aztán a nagy áttörés már növényorvos hallgatóként érkezett el, amikor a Pannon Egyetem, (ma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusa,) diákjaként 2004-ben lehetőséget kaptam az első tudósításra a Nimród Vadászújságba. Érdekes és most az interjú alatt jutott eszembe, hogy aszékely származású, Küküllő-menti Dr. Gothárd Béla könyvbemutatóját tartották az egyik hódmezővásárhelyi vadásztársaság székházában, a Zrínyi utcán. Mindennapjaimat ma is ez a lap határozza meg, amellyel párhuzamosan szüleim, nagyszüleim földjén gazdálkodok is. A lapnál jelenleg az országos tudósítói hálózat koordinációs feladatait láthatom el.
Mi inspirált a könyv megírására?
Nem titok, hogy egy kedves professzorom, Jolánkai Márton, aki a Magyar Tudományos Akadémia Kutatási Főosztályát vezette, ihlette meg a manó alakját, aki mindig akkor tűnt fel az életemben, amikor a legnehezebb időszakokat éltem meg. Az állatvilágot, a madárvilágot a nagyszüleim, édesanyám szülőháza körüli természet adta Biharugrán. Felejthetetlen élményt jelentettek a zsadányi nagy körvadászatok édesapámmal, ahol a faluból mindenki vadászhatott, aki akart és nem ritkán 50-60 fős hajtások indultak. Szegedi gyerekként magamba szívtam a református Tiszántúl minden ízét, történelmét és történeteit. Körösnagyharsányi szabadhajdú nagyanyám mesevilága, a nádasok, a rét, a kiszámíthatatlan, szeszélyes Sebes-Körös körül élnek ma is Hubert barátai Tikk, a harkály, Vincs, a széncinege, no meg Skú, a veszélyes aranysakál.
Számomra nagyon fontos, hogy az ember lehetőleg úgy éljen, hogy tetteiért bármikor vállalhassa a felelősséget. Ahogy szabadhajdú nagyanyám tanított: próbálj meg úgy viselkedni, hogy ne kelljen bocsánatot kérni! Hubert életében, annak ellenére, hogy vadászik, nem a lövés a lényeg.
A könyvvel, kalandos történeteken keresztül megérthetik a gyerekek, mit is csinál egy vadász? Hogy mennyi ügyes-bajos dolga akad a házkörül és bepillantást nyerhetnek a kicsik, hogy milyen veszélyekkel kell szembenéznie például Tikknek, a harkálynak, vagy Lajcsinak, akinek a kisnyulait éjjelről, éjjelre megtámadja a görény. Vadásznak lenni nem csak kiváltság, hanem elsősorban kötelezettség; sokat is kell azért tenni, hogy valaki azzá válhasson. Megéltem ezt apám mellett, megéltem az erdészetiben. Ünnepnapokká szélesedett a világ, amikor apámmal tarthattam, vagy éppen Szente tanár úr magával vitt bennünket. Megtiszteltetésnek vettük, ha a hajtások végén vigyázhattunk az üres fegyverekre, vihettük a lőtt fácánt, a nyulat.
Mit lehet elárulni a kiadványról és a történetről?
Hubert, egy igazi vadászmanó, aki az erdélyi Pádis hegységből érkezik az Alföld peremére, a költő szavai szerint: „ahol a táj a végtelenbe tárul”. Letelepszik egy kis faluban, vadászik, éli a mindennapi életét, együtt a környezetében levő emberekkel és állatokkal. Véleményt formál erről a világról, markánsan elkülönül a jó és a rossz, mind ember, mind állat esetében. A könyv 12 fejezeten keresztül, időrendben, egymás után különféle kalandokba varázsolja el az olvasót. A történet csak a manó alakjában rugaszkodik el a valóságtól. Elsősorban 12 éves kortól érdemes kézbe venni, de van olyan kicsi ötéves olvasónk, akinek a szülei esténként olvasnak belőle, mert nem akar, csak Huberttel elaludni.
Hubert történetében,- annak ellenére, hogy fikció, – a vadászatok, a kaliberek, az állatok viselkedése, a természetleírások mind a valóságosak, hiszen egy része saját kalandjaim közül kerültek a könyvbe.
Szakmaiságára garancia korábbi főnököm, Gyenge László, aki több, mint 30 évig felelős szerkesztőként vezette a Nimród Vadászújságot – őt kértem fel lektornak, míg a borítókon Kuklis Kata szegedi festő alkotását láthatjuk. A nyomdai munkákat pedig Duba Tamás, a Correct nyomda tulajdonosa irányította.
Úgy tudom, van vásárhelyi kötődésed, kapcsolatod is, illetve erős a Csongrád-Csanád megyei jelenléted, mesélnél erről?
Hódmezővásárhelyről gyerekkorom óta hallok, mert édesapám itt kezdte a felsőfokú technikumban a tanulmányait és mikor felvételt nyertem a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karára, szépen lassan felfedeztem a várost én is. Az első év nagyon nehéz volt, hiszen a Kar tanári gárdája magasan kvalifikált szakemberekből állt és nem is igen mertem kalandozni. Sokat kellett tanulni. A városban is jól tudják, hogy matematikából, kémiából, az alapozó tárgyakból szigorú volt az intézmény, ami a szaktárgyak vonatkozásában sem csökkent. 2001-ben 214 kezdtünk, míg 2004-ben nem voltunk 70-en, akik abszolváltak. Minden tudományterületen nemcsak oktattak, hanem tudományos munkát is végeztek a tanáraink. A Dr. Bicsérdy Gyula főigazgató, majd Prof. Dr. Mucsi Imre dékán vezette legendás tanári kar gyakorlatot és elméletet egyben kezelt. Úgy gondolom, hogy a gyakorlati, valamint a tudományos hátterük miatt volt kiemelkedően erős Hódmezővásárhely. Ugyan szegedi srác voltam, de felvettek a kollégiumba és így jutott bőven idő a városra is. Horgásztunk Mártélyon, egy-egy helyi barátunk pedig meghívott vadászni és így megismertem a vásárhelyi embereket is. A város vallási sokszínűsége nyilván magával hozta, hogy páratlan a gasztronómiája és azt is meg kell jegyezni, hogy apróvad-gazdálkodásban, őzgazdálkodásban országos eredményeket értek és érnek el a környező vadásztársaságok. Lehetőségeim szerint mindig igyekszem is az alma materemnek otthont adó városról írni.
Mik a terveid a továbbiakban?
Alapvetően az életem a vásárhelyi tanárok pályájához hasonlít, mert a szüleim földjén gazdálkodunk, miközben a Nimród Vadászújság országos tudósítói hálózatának koordinálását is elvállaltam. Úgy gondolom, hogy a mezőgazdasági, a vadászati újságírásban így maradhatok hiteles. A testvérem két éve jött haza Izraelből, ahol izraeli állami ösztöndíjjal kutathatott a jeruzsálemi Héber Egyetemen Yehoshua S. Saranga, világhírű búzanemesítő mellett. A kint töltött évei alatt bepillantást nyerhetett, hogyan működik a világhírű izraeli mezőgazdaság, hogy miként világelsők tejtermelésben, hogyan lehet egy hektárról 1000 tonna paradicsomot, vagy közel nyolc tonna napraforgót lehozni. Láthatta, hogyan kommunikálnak a gazdák a kutatással, a piaccal és láthatta mennyire erős az érdekképviselet. Ezért amikor hazajött, megalapítottuk az AgroJager News-tés célul tűztük ki, hogy a hazai agráriumot mi is komplexitásában mutassuk be. Itt mezőgazdasági szakértőként segítek be, míg hosszú távú terveim között már Hubert Kiskundorozsmára készül, ahol különféle kalandokba keveredik. El kezdtem dolgozni a következő könyvön.
Jelenleg azonban a Vadászati és Természeti Világkiállításra fókuszál a Nimród szerkesztősége, mert 50 év után újra hazánk szervezi meg ezt a kiállítást, amely szeptember 25-én nyitja meg kapuit és várhatóan mintegy 100 ország vehet rajta részt. Jó programok, konferenciák és egy hatalmas lehetőség, hogy bepillantást nyerjen mindenki, hogy hogyan, miképpen gazdálkodnak, oldják meg a problémákat a világ más országaiban. Természetesen számunkra a legfontosabb, hogy bemutassuk Magyarország vadászati múltját, vadászati hagyományait, vadgazdálkodási eredményeit, páratlan természeti kincseit, amihez, ha csekély mértékben, de Hubert is hozzájárul.
Forrás: Proemnád24 – Szombat Mihály
Vadászat
A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk
Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén
Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.
Fotó: AM
A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.
Fotó: AM
Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.
Forrás: AM
Vadászat
170 millió az idei kiemelt kamarai programokra
A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról
A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.
Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:
- Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
- A hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
- A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
- Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.
Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)
Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.
Forrás: OMVK
Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában. Az OPEL típusú személygépkocsi Hódmezővásárhely felől Orosháza irányába tartott, amikor az alkonyat után pár perccel, egy fiatal őzbak lépett az autó elé. A személygépkocsit vezető fiatal nő ugyan rendkívül megijedt, de nem rántotta el a kormányt és a hirtelen fékezés hatására sikerült csökkentenie a sebességét.
Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News
Az ütközés azonban nem maradt el és a személygépkocsi bal elejénél csapódott az állat az autóba, amely nem sokkal a baleset után elpusztult. Székkutas határában Orosháza felé haladva jobbkéz felől, védett gyepeket, ősgyepeket találhatunk, amely kiváló és háborítatlan élőhelye a nemcsak a vadászható állatfajoknak, hanem a védett és fokozottan védett természeti értékeknek. Székkutason a Petőfi Vadásztársaság gazdálkodik, eredményeik, dúvad programjuk igen nagy hatással bír a természetvédelemre, amelyre joggal lehetnek büszkék – gyakorlati tudásuk mögött persze egyetemi háttér, felsőfokú tudásbázis áll.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A téli rudlik szétoszlottak. Elfoglalták a területeiket az őzbakok és az erős, vitális bakok kifent, letisztított agancsokkal védik a területeiket, sutáikat s bár még messze vagyunk az őz nászidőszakától, már igen harciasak.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A székkutasi baleset kapcsán is ki kell emelni, hogy az alkonyati és a hajnali időszak rendkívül balesetveszélyes óráknak számít. A közútkezelő országosan tisztítja az út menti szegélyeket. Az őz napi mozgása ezekre az időszakokra korlátozódik, azonban a fiatal, gyenge őzbakok nehezen találnak maguknak nyugodt területet.
Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News
Magyarországon, a közelmúltban módosították a vadbaleset kárfelelősségi alakzatát, miszerint minden résztvevő viseli a maga kárát. A közlekedésben résztvevők a gépjárműveik, a vadásztársaságok az elütött vad tekintetében. Ezzel kapcsolatosan némi aggodalomra ad okot a közlekedők részéről, hogy a társaságok nem érdekeltek az utak mellé behúzódó vadlétszám csökkentésében, másfelől pedig feltűnt egy olyan jelenség, hogy bejelentik a vadbalesetet, de a helyszínre érkezve nem találják már ott az autókat, illetve az elpusztult vad testét sem. Az autóba betett, krotália nélkül szállított vad eltulajdonítása lopásnak számít, illetve felmerülhet az orvvadászat bűntette is. Egyes vélemények szerint, félő, hogy elegendő majd arra hivatkozni, hogy a fellelt vadat csak gázolták és úgy került az autóba. A jogszabályváltozás ugyan kedvező irányba mozdította a társaságok eddigi helyzetét, de olyan irányba is haladhat, amellyel mindenképpen foglalkoznia kell a szakmai és érdekvédelmi szervezeteknek.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Agro Jager News
21 százalékkal alacsonyabb a termelői ára a búzának, mint egy éve
Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon
Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben
A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk
170 millió az idei kiemelt kamarai programokra
Madár-megfigyelés Görögországban
Őzet gázoltak Székkutas határában
Szakmai tapasztalatcsere a vadgazdálkodókkal a rákosi vipera megőrzéséért
71 százalékkal nőtt a friss tojás importja
Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A jászsági öreg harcos!
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
Üröm az örömben
Őzbakvadászat Kömpöcön
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak
