Természetvédelem
Ismerjük fel a fekete párducot
Az Agro Jager News összefoglaló szakmai anyagot készített a fekete párducról, amelyet látni véltek az Alföldön. Cikkünkben két macskafajt részletesen bemutattunk. Kiemelve a nyomképeket.
Az elmúlt időszakban számos híradás szólt egy fekete nagymacskáról, amit először Kiskunhalason pillantottak meg. Ezt követően látták Ballószögön és Kecskeméten is. Nem egy esetben fényképet is készítettek az állatról. Kiskunfélegyháza és Bugac közötti tanyavilágban eközben birkákat ölt meg valami. Egyértelműen senki nem tudta megmondani, milyen nagymacska járhat az Alföldön.
A fekete párduc két különböző faj is lehet. A faj pontos meghatározása messziről igen nehéz feladat (Kép: Pixabay)
A nagymacska jelenlétét a Magyar Rendőrség szakértők bevonásával vizsgálta és a helyszínelésük után az alábbi tájékoztatást adta:
Mivel a leopárd és a jaguár nem őshonos hazánkban, ezért leopárd- és jaguárkutatók anyagait, külföldi forrásokat gyűjtöttük össze.
Kecskeméten készült fénykép 2021. december 23-án (Kép: Kecskeméti Televízió, Híros.hu)
Mi is pontosan a fekete párduc?
A „fekete párduc”, a fekete színváltozatú nagymacskák gyűjtőneve, de nem biológiai fogalom. Ismereteink szerint a leopárd (Panthera pardus) és a jaguár (Panthera onca) fordul elő ilyen színváltozatban, de vita tárgyát képezi Közép-Amerikában, a puma is – ezt még hivatalosan az ottani kutatók sem tudták bizonyítani. Valójában a fekete változat a melanin túlzott termelése miatt alakul ki.
Leopárd
A jaguár Dél- és Közép-Amerika nagy részén, valamint Mexikó néhány területén él. A leopárd pedig Afrika északkeleti és szubszaharai régióiban, Közép-Ázsiában, Srí Lankán, Dél-Indiában és Kínában él. Mind a jaugár, mind a leopárd húsevő, kivételes látásuk és hallásuk miatt, rendkívül sikeres ragadozók.
Milyen állat a fekete párduc?
A fekete párduc afrikai leopárd lehet, de nem különálló faj, hanem egyfajta változat és a magyar nyelvben gyűjtőfogalomként használjuk mind a jaguárra, mind pedig a leopárdra.
Egy fekete nagymacska játék közben. A videó készítői nem közölték azt, hogy melyik faj látható a rottweilerrel.
Meddig él egy leopárd vagy egy jaguár?
A jaguárok és leopárdok körülbelül 12-17 évig élnek. Fogságban – a szakirodalmi adatok szerint – 15-20 évig.
Jaguár vadászat közben:
Hány kilogramm egy jaguár vagy egy leopárd?
Súlyuk nemüktől függően is változik. A hím leopárdok súlya 80-165 font (36-75 kg), míg a nőstény leopárdok 46-132 font (21-60 kg) között mozognak. A hím jaguárok tömege 126-250 font (57-113 kg), míg a nőstény jaguárok tömege 100-200 font (45-91 kg).
Milyen természetvédelmi oltalom alatt állnak?
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) álláspontja szerint, a leopárd sérülékeny, a jaguárt a fenyegetett fajok közé sorolták. A két faj állománya folyamatosan csökken az orvvadászat és az erdőirtások miatt.
Jaguárok a Nyíregyházi Állatparkban:
Milyen gyorsan futnak?
Az egyik legérdekesebb kérdés, hogy milyen gyorsan képesek futni ezek az állatok. A leopárdok 58 km/h, míg a jaguárok akár 80 km/h-val is futhatnak. Gyors tempójuknak köszönhetően ezek a nagymacskák könnyen zsákmányolhatnak szarvasokat, antilopokat is.
Veszélyesek-e ezek az állatok?
Igen, kétségtelenül ezek a nagymacskák veszélyes ragadozók. Megtámadhatják az embereket, bár Molnár Gábor brazíliai őserdei vadászatai során leírja, hogy, ha tehetik, elkerülik az embert.
A rendőrség felhívásában figyelmeztetett, hogy semmiféleképpen ne közelítsük meg!
Lábnyomuk
Mivel két különböző fajról beszélünk, ezért összegyűjtöttük a leírásaikat, de vannak közös határozóbélyegeik is. A karmuk, mivel visszahúzható, szemben a kutyafélékkel, ezért azok nyomai egyik nyomképnél sem látszanak. Kivéve akkor, ha futnak, vagy csúszós helyen, mászásra, kapaszkodásra használják. Zsákmányukat is ezzel a különleges képeségükkel ragadják meg.
A leopárd nyomképe:
A hímek nyomai hosszabbak és szélesebbek, mint a nőstényeké. A hímek hátsó lábának nyoma 9 cm, a nőstényeké körülbelül 8 cm (átlag, amelyet Dél-Afrikában, Londoloziban mértek a helyi vadrezervátumban). A nőstények lábujjai valamivel karcsúbbak, mint a hímeké. Karmok nem látszanak, hacsak az állat nem fut.
Dél-Afrikában a Londolozi Vadrezervátumban készített fénykép nőstény leopárd nyomképéről (Kép: https://blog.londolozi.com/2012/05/19/in-the-footsteps-of-the-leopard/)
Az elülső nyomtáv szélesebb, de valamivel rövidebb, mint a hátsó nyom. A leopárdnyomok összetéveszthetők a hiénával (amelynek karmai vannak) és az oroszlánkölykökkel (6 hónaptól 1 évig). Az oroszlánkölyökök nyomai jobban elkülöníthetőek a leopárdtól, mert a talppárna hátsó része három részre tagolható.
A leopárdokat, jaguárokat messze a legnehezebb gyalogosan követni és megtalálni. Nagyon könnyedén mozognak, magányosak, és kiszámíthatatlan a viselkedésük. Gyakorlatilag lehetetlen egy leopárdot követni, ahogyan a Kruger Nemzeti Parkban is ezt állítják a szakemberek. A tapasztalt nyomkövetőknek fel kell használniuk a leopárd viselkedésével kapcsolatos ismereteiket, meg kell keresniük az állatra utaló legkisebb jelzést, és figyelniük kell az állatok viselkedését, mert a madarak, a mókusok, a vörösmajmok és az antilopok vészjelzést adnak a leopárd feltűnésekor. Emiatt a vadászata is rendkívül nehéz.
A jaguár nyomképe:
Közép- és Dél-Amerikában a puma és jaguár egy ugyanazon helyen él, ezért a nyomok pontos meghatározása sok kutató érdeklődését felkeltette ( tudományos eredmények ). Kevésbé hozzáértők könnyen összetéveszthetik a puma nyomképét a jaguáréval – állítják.
Nagytestű kutya, puma, és jaguár nyomképe (Ábra: https://www.originalwisdom.com/wp-content/uploads/bsk-pdf-manager/2019/03/deAngelo-et-al_2010_Traditional-versus-multivariate-methods-for-id-jaguar-puma-and-large-canid-tracks.pdf)
Puma és jaguár nyom közötti különbségek (Ábra: http://www.saguaro-juniper.com/i_and_i/mammals/jaguar/jaguar.html)
A legtöbb jaguárnak nagyobb a nyomképe mint a pumának. A talppárna mérete, és annak alakja a döntő határozóbélyeg a két faj meghatározása során.
Jaguár nyomképe (Kép: https://www.projectnoah.org/spottings/18732071/fullscreen)még egy kép: http://www.saguaro-juniper.com/i_and_i/mammals/jaguar/jaguar.html)
Kecskeméten készült felvétel:
-
- 1. kép: Kutya nyomképe (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)
-
- Kiskunfélegyházán rögzített nyom (Kép: https://www.facebook.com/PoliceHungaryOfficial/)
-
- Leopárd nyomképe (Kép: https://www.africahunting.com/media/leopard-track-south-africa.93267/)
-
- Jaguár nyomképe (Kép: https://phys.org/news/2021-05-colombia-cattle-farmer-declares-truce.html)
-
- Puma nyomképe (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)
-
- Puma nyomképének meghatározása (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)
Album képeinek megnevezése, és forrása (balról jobbra):
- Kutya nyomképe (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)
- Kiskunfélegyházán rögzített nyom (Kép: https://www.facebook.com/PoliceHungaryOfficial/ — http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/kozrendvedelem/fekete-parduc-kiskunhalason)
- Leopárd nyomképe (Kép: https://www.africahunting.com/media/leopard-track-south-africa.93267/)
- Jaguár nyomképe (Kép: https://phys.org/news/2021-05-colombia-cattle-farmer-declares-truce.html)
- Puma nyomképe (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)
- Puma nyomképének meghatározása (Kép: https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144)
Korábbi cikkek a “magyar fekete párducról” itt, valamint itt és az elpuszított birkákról itt érhető el.
2021. január 9-én egy újabb észlelés érkezett, amelyet Szolnok közelében látták. Az esetet még vizsgálják.
Írta és fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Forrás:
- https://www.wildlifeillinois.org/gallery/animal-sign/tracks/mountain-lion-tracks/
- https://kidadl.com/animal-facts/black-panther-facts
- https://edis.ifas.ufl.edu/publication/UW144
- https://www.originalwisdom.com/wp-content/uploads/bsk-pdf-manager/2019/03/deAngelo-et-al_2010_Traditional-versus-multivariate-methods-for-id-jaguar-puma-and-large-canid-tracks.pdf
A bakonyi alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris bakonyiensis) jelenlegi ismeretink alapján kizárólag a Bakonyban és az Őrségben fordul elő, így a Kárpát-medence egyik bennszülött gerinces állata! Megőrzése – mint valódi hungaricum – ezért a mi feladatunk!
A Bakonyban az alpesi gőték többsége a hegység magasabban fekvő északi illetve középső részén él, de van egy elszigetelt populáció a Keleti-Bakonyban is, a Burok-völgy környékén. Ezt az állományt tavaly kezdtük el felmérni (korábbi írásunk itt érhető el).
Szaporodóhelyeinek többsége itt a rendszeresen járt erdészei utak pocsolyáiban található, mely komoly veszélyeztető tényező az elszigetelt populáció fennmaradása szempontjából. A taposás és a víz állandó felkavarása mellett ezek a pocsolyák ráadásul tavaly nyáron ki is száradtak, még mielőtt a lárvák kifejlődhettek volna, így ennek az egyébként is ritka állatnak nem volt szaporulata!
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) és a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. együttműködésének köszönhetően idén komoly munkálatok zajlottak e bennszülött állatunk megmentése érdekében. A tél folyamán munkagép segítségével árkok készültek, melyekben a gőtelárvák kifejlődésére jóval nagyobb az esély. Egy részük a meglévő, kikerülhető, de sekély szaporodóhelyek mélyítésével, többségük viszont a közlekedést is nehezítő keréknyom pocsolyák mellett lett kialakítva. Utóbbiak vizét az újonnan kialakított árkokba vezettük be. Az új árkok többségéből sajnos elszivárogna a víz, ezért még kora tavasszal, a gőték szaporodása előtt elkészült ezek vízzáró bélelése is.
Forrás: Dr. Riezing Norbert – DINPI
A mezőgazdasági élőhelyek – szántók, gyepek és a köztük fennmaradt természetes élőhelyfoltok – kivételes jelentőségűek madárfajaink megőrzésében. Régóta ismert, hogy az itt élő madárfajok állományai jelentősen csökkentek, korábban gyakori fajok – például a fogoly – mára az eltűnés határára kerültek. Nagy jelentősége van tehát annak, hogy a mezőgazdasági ágazat szereplői hogyan alakítják a földhasználatukat, hiszen ezzel a tájat és a benne élő állat- és növényfajok fennmaradását is befolyásolják.
Fotó: Orbán Zoltán – MME
Miért fontos a vízmegőrzés a mezőgazdasági területeken?
Az elmúlt évek szélsőséges időjárási jelenségei – aszályok, porviharok, nagy intenzitású csapadékesemények, kései fagyok – válaszút elé állítják a hazai gazdálkodókat. A korábban megszokott termelési módszerek nemcsak környezeti, de gazdasági szempontok miatt is egyre kockázatosabbak, hiszen a hozamok gyakran elmaradnak a várttól és a termelőknek eddig ismeretlen piaci és növényegészségügyi kihívásokkal is kell szembe nézniük.
Meggyőződésünk, hogy ebben a kiélezett helyzetben a környezeti adottságokhoz rugalmasan alkalmazkodó mezőgazdasági földhasználat hozhatja el azt a fenntartható jövőt, melyben helye van a termelésnek, a táji értékek védelmének és a természeti sokféleség megőrzésének. A mezőgazdasági földhasználat megváltoztatásának potenciális célterületeire vonatkozóan az MME GRASSLAND LIFE IP (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt keretében korábban már élt javaslattal.
Az alkalmazkodó földhasználat kiemelt jelentősége az éghajlatváltozással összeköthető egyik legfontosabb hatás, a vízhiány hosszú távú kezelése. A mezőgazdasági területeken gyülekező időszakos felszíni vizek megőrzése egyszerre szolgálja az élelmiszertermelés körülményeinek fenntartását, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és az élővilág megőrzését is. Ezt felismerve a mezőgazdasági támogatási rendszer – mint az ágazat egyik legfőbb irányítója és bevételi forrása – is alkalmazkodik új körülményeket és lehetőségeket tárva a vízmegőrző gazdálkodók felé.
Új támogatási szabályok a víz megőrzésére
Az idei évtől a támogatások alapfeltétlei közé kerül beépítése a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelmét szolgáló előírás. A teljes hazai mezőgazdasági területen életbe lépő szabályozás garantálja a kijelölt vizes élőhelyek (kb. 100 ezer hektár) zavartalanságát és azok művelés alól történő mentesítését, oly módon, hogy az érintett területek továbbra is megőrzik támogatási jogosultságukat.
A 2024. év végén lezáruló agrár-környezetgazdálkodási pályázati felhívásra jelentkező – és az idei évtől támogatásban részesülő – területeken a támogatási rendszer egyik jelentős környezeti előre lépéseként kötelezővé válik a gyülekező és vízpótlásból származó vízborítás megőrzése. Ezzel akár a hazai mezőgazdasági területek 20 %-án válhat biztosítottá és támogatottá az, hogy az értékes vízborítás nem került levezetésre a termelési célok, vagy a kedvezőtlen támogatási részletszabályok miatt.
2025-ben új támogatási lehetőségek – az ún. nem termelő beruházások – is elérhetővé válnak, melyek a földhasználat megváltoztatásával (pl. gyepesítéssel) vagy kifejezetten vizes élőhelyek létrehozásával segítik az agrártáj átalakítását és vízmegőrzés céljait.
Lényegi előrelépést jelenthetne a jövőben az is, ha a gazdálkodók olyan speciális támogatásban részesülhetnének, amely a területükön ténylegesen megjelenő víz térbeli kiterjedése és időtartama alapján – tehát a vízmegőrzés eredményei alapján – részesülhetnének többlettámogatásban.
Mindezen intézkedések együttes alkalmazása kiutat mutathat a gazdálkodóknak az előttük álló környezeti választúton, segíthet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és hozzájárulhat az időszakos vízállásokhoz kötődő féltve őrzött madárfajaink – a böjti réce és a nagy goda – védelméhez.
Mezőgazdaság
Felhívás! A ragadós száj- és körömfájás járvány megelőzésére
Az elrendelt hatósági intézkedések köre folyamatosan bővül
Tisztelt Erdőlátogatók!
A Ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) járvány kapcsán elrendelt hatósági intézkedések köre, amely területi érvényét tekintve a védő- és megfigyelési körzetekre is érvényes, egyelőre folyamatosan bővül. Naprakész információ a portal.nebih.gov.hu oldalon érhető el. Győr-Moson-Sopron Vármegye egész területe a “korlátozás alatt álló körzet” területi kategóriába esik, ahol az erdészeti és vadgazdálkodási szakszemélyzet tevékenyen hozzájárul a monitorozási és megelőzési munkához. A ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat érinti, beleértve a szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét. A vadon élő párosujjú patások (szarvasfélék és vaddisznó) is fogékonyak a vírusra, ezért járványügyi szempontból fontos a vadállomány megfigyelése.
Fotó: NÉBIH
A vírus képes tartósan fennmaradni a környezetben, és átkerül ragályfogó tárgyakra, például járművekre, az emberek ruhájára, cipőjére. A kirándulók is tehetnek a betegség megállítása érdekében, azzal, hogy elkerülik az állattartó telepeket és a legelő állatokat, illetve túrázás előtt és után fertőtlenítik a ruházatukat és cipőjüket.
A fentiek alapján az erdőgazdaság határozatlan időre – a korlátozások feloldásáig – a következő intézkedéseket hozza a vadállomány védelmében és az RSzKF terjedésének megakadályozása miatt:
– Az Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont és vadaspark zárva tart.
– A TAEG Zrt. a Soproni Parkerdő területére meghirdetett programjait felfüggeszti.
Ne adjunk lehetőséget se az RSzKF védő-, és megfigyelési körzet területéről származó esetleges további fertőzésnek! Ezért a következő felhívással fordulunk az erdőlátogatók felé:
– Minimalizáljuk az autós közlekedést! Ne hajtsunk földes erdei útra! Ne parkoljunk erdőterületen személygépkocsival, csak szilárd burkolatú utat, illetve parkolóhelyet használjunk!
– Kerékpárral csak a közlekedésre kijelölt szilárd burkolatú utakat használjuk!
– Ne szervezzünk nagy létszámú rendezvényeket az erdőterületre!
– Kérjük az erdei területre érkezés előtt vagy fertőtlenítsük, vagy használjunk külön lábbelit, öltözetet és egyéb felszerelést, amelyet nem használunk máshol!
– Kutyát csak pórázon sétáltassunk! Ne térjünk le a kijelölt utakról!
– Ne helyezzünk el semmi nemű biológiai hulladékot erdőterületen, se kiskertből származó talajt!
Mindannyiunk közös érdeke, hogy ennek az erősen fertőző, nagy gazdasági kárt okozó betegségnek a terjedését megelőzzük, ezért kiemelt jelenőséggel bír az elrendelt szigorú hatósági intézkedések és a vadállományért felelős gazdálkodó kéréseinek betartása.
Érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a hatósági tájékoztatást és betartani az előírásokat annak érdekében, hogy minimalizáljuk a vírus terjedésének kockázatát, védve ezzel a vadállományt és a háziállatokat. A bevezetett tiltások enyhítése fokozatosan történik majd, a járványügyi helyzet kedvező alakulásának függvényében.
Kérjük az erdőlátogatók türelmét, amint a korlátozások fokozatosan enyhülnek, saját csatornáinkon is értesítést fogunk adni!
Forrás: TAEG
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Baranya vármegyei hivatásos vadász verseny 2025
A helyszíni mentesítés a végéhez ér, de a védekezés folytatódik
Újabb megbetegedés továbbra sincs, zajlik a mentesítés a fertőzés kapcsán
Nagy György nyerte a NYÍRERDŐ erdészversenyét
Gőtementés
A furgonos barát mérge és füstje
Tavaszi szél…. vizet áraszt???
Útmutató a Nemzeti Talajtani Adatbázis gazdálkodói lekérdező felületéről
Felhívás! A ragadós száj- és körömfájás járvány megelőzésére
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian