Keressen minket

Vadászat

Fehér aranysakált hoztak terítékre Szegeden

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Csongrád-Csanád megyében, Szeged és Algyő között gazdálkodik a Szegedi Vadásztársaság, megközelítőleg 8600 hektáron. 2021. január 20-án Kangyalka Zsolt, a Fehértói Halgazdaság közvetlen szomszédságában, a “Korcsolyázó területrészen” két jól ismert márka sípjaival ragadozót hívott.

A fényképen látható aranysakálokat Kangyalka Zsolt hozta terítékre a Szegedi Vadásztársaság területén (Kép: Vörös László – Agro Jager News)

Ezen a területen már több aranysakált hoztak terítékre, de az elmúlt másfél hónapban egyet sem láttak a helyi vadászok. A kora esti órákban a hívás jól sikerült, mert azonnal megjelent az első sakál, amit helyben is marasztalt a vadász. Fél óra elteltével, azonban megjelent egy fehér színváltozatú aranysakál is. Ezt a sakált is sikerült terítékre hoznia. Mindkét egyed vélhetően a tavalyi alomból való. Az elejtést követően, mintát vettek a fehér színváltozatú aranysakálból, hogy a faj esetleges genetikai keveredését tisztázzák.

A különleges aranysakál a “Korcsolyázó” területrészen hozták terítékre (Kép: Vörös László – Agro Jager News)

Most, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet szakemberei vizsgálják, hogy hibrid volt-e a sakál, vagy egy ritka színváltozatot sikerült terítékre hoznia az algyői vadászoknak – foglalta össze az elejtés részleteit Vörös László, helyi vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

 

 

 

Vadászat

Az olcsó import áruk kiszorítják a boltok polcairól a magyar élelmiszereket

Print Friendly, PDF & Email

Komoly importnyomás helyeződik a hazai élelmiszeripari feldolgozókra

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Komoly importnyomás helyeződik a hazai élelmiszeripari feldolgozókra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint míg az elmúlt néhány évben folyamatosan erősödött a magyar élelmiszerek szerepe a kereskedelemben, ám a piaci jelzések szerint ebben az évben ismét csökken a hazai termékek aránya a polcokon. A hazai termékek választása ugyanakkor nem csak a minőségre jelent garanciát, hanem választásukkal a magyar vállalkozásokat – termelőket és feldolgozókat – is segítik a vásárlók.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Bár az infláció az év végéhez közeledve konszolidálódni látszik, az eddig igencsak jelentősnek mondható áremelkedés miatt a fogyasztók a korábbinál is árérzékenyebbek lettek, keresik az olcsóbb termékeket, sokszor a minőség rovására is inkább az olcsóbb élelmiszereket helyezik a kosaraikba. Mindez a magyar termékek kiskereskedelmi eladásaiban is érezhető visszaeséssel jár. A felpörgő élelmiszer-infláció hatására – a fogyasztáscsökkenésen túl – felgyorsult a diszkontláncok térnyerése, egyre erősödik a saját márkás termékek szerepe a márkázott árukkal szemben, újra megjelentek a különböző helyettesítő termékek, utánzatok.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint hazánk európai uniós csatlakozása utáni években folyamatosan csökkent a magyar termékek aránya a polcokon, 2018-tól kezdődően megfordult a trend, s három olyan év is volt, amikor érdemben emelkedett a hazai élelmiszerek aránya a kiskereskedelmi forgalomban. Ez a kedvező trend ugyanakkor az idén megtört, s újra nyílik az olló a kiskereskedelmi forgalom és a hazai élelmiszeripari szereplők belföldi értékesítései között.

Noha a magyar élelmiszeripar szereplői a legfontosabb élelmiszercsoportok esetében teljes egészében ki tudnák elégíteni a hazai fogyasztói igényeket, a kiskereskedők gyakorta „elcsábulnak”, ha alacsonyabb import beszállítói árakkal találkoznak. Az importnyomás az elmúlt hónapokban felerősödött. A hazai termékek aránya az idén csökkenő tendenciát mutat a polcokon és a vásárlói kosarakban is, ami azt jelenti, hogy az év egészét tekintve a hazai élelmiszeripari szereplők érdemi piacvesztést kénytelenek elszenvedni.

Ami az árakat illeti: az elmúlt évben csak a mezőgazdasági termékek, vagyis az alapanyagok esetében 50 százalékos költségnövekedést kellett lenyelnie az ágazatnak, miközben az átadási áraik „csupán” 34 százalékkal nőttek. Ugyanakkor míg 2022-ben a kereskedők hajlandóak voltak engedni a saját árrésükből, úgy tűnik, hogy 2023-ban a visszaeső forgalmat a haszonkulcsok megemelésével próbálja kompenzálni a szektor. Ez azt jelenti, hogy az idén a fogyasztói árak az élelmiszeripar átadásai árainál nagyobb mértékben emelkednek, illetve az átadási árak nagyobb mértékben csökkennek, mint a fogyasztói árak.

A szektor szereplőinek a fogyasztás visszaesése és az import térnyerése mellett további jelentős kihívásokkal kell szembe néznie. Ilyen a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) is. Miközben az új rendszer a NAK számításai alapján 120-125 milliárd forintos éves költségnövekedést okoz az ágazatnak, az EPR díjtételét a piaci szereplők nagyon nehezen tudják beépíteni az átadói árakba. A rendszer működésének feltételrendszeréről, s annak részleteiről a NAK több alkalommal kezdeményezett egyeztetést a kormányzati szervekkel és a működtetésért felelős MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel.

Az ágazat rövidtávon sok nehézséggel néz szembe, az élelmiszeripari termelés jövedelmezősége pedig épp abban az időszakban csökken, amikor megjelennek a KAP Stratégiai Terv új támogatásai. A fejlesztési lehetőségekkel ezért vélhetően csak azok a vállalkozások tudnak majd élni, amelyek a jelenlegi nehezebb helyzetben is eredményesek tudnak maradni, ami felgyorsíthatja az ágazatban a konszolidációs folyamatot.  A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint olyan bölcs, tudatos állami piacvédelemre lenne szükség, ami lehetőséget teremt arra, hogy a hazai élelmiszer-feldolgozó cégek többsége sikerrel küzdje le a nehézségeket és a jövőre várhatóan növekvő keresletet mind nagyobb részben magyar élelmiszerekkel tudjuk kielégíteni.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Vadászat

Orvvadászokat fogtak el a tapolcai rendőrök

Print Friendly, PDF & Email

A Terrorelhárítási Központ állította elő a két orvvadászt

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hónapokon keresztül engedély nélkül vadászott két férfi a Tapolcai Rendőrkapitányság illetékességi területén. Az orvvadászok a környező erdőkben tevékenykedtek, és az így elejtett vadakat illegálisan vették magukhoz.

Fotó: Rendőrség

A tapolcai rendőrök 2023. december 04-én intézkedtek a 49 és 59 éves férfiakkal szemben, akik Sümegen a Fehérkő Vadásztársaság területén vadásztak jogosultság nélkül. A nyomozók felkérésére a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége fogta el a fiatalabb férfit Sümegen, míg idősebb társát Tapolcán.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az egyenruhások előállították őket a Tapolcai Rendőrkapitányságra és orvvadászat bűntettének gyanúja miatt kihallgatták, a 49 éves férfit pedig őrizetbe is vették. A gyanúsítottak sümegi és tapolcai ingatlanjaiban, valamint járműveiben tartott kutatás során fegyverek, lőszerekek, íjak és nyílvesszők, hangtompítók, éjjellátók, puskára szerelhető távcsövek és további eszközök is előkerültek, amiket a nyomozók lefoglaltak.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Vadászat

Dr. Kőhalmy Tamás emléke előtt tiszteleg a TAEG Zrt.

Print Friendly, PDF & Email

Bemutatták dr. Kőhalmy Tamás 12 holdtölte című könyvének második kiadását az Erdészeti Múzeumban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

SopronMédia: Kötetlen beszélgetés keretében mutatták be dr. Kőhalmy Tamás 12 holdtölte című könyvének második kiadását az Erdészeti Múzeumban. A húsz évvel ezelőtt írt alkotás a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. támogatásának köszönhetően megújult külsővel várja az olvasókat.

Fotó: Griechisch Tamás – SopronMédia

Dr. Kőhalmy Tamás a Soproni Egyetem tanára, a Vadgazdálkodási Intézet igazgatója volt. Az erdőmérnök, vadbiológus szakember halálának 20. évfordulója alkalmából a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. gondozásában megújult formában jelent meg a professzor úr 2002-ben bemutatott 12 holdtölte című könyve. A könyv bemutatóján dr. Sándor Gyula, a TAEG Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a megújult kötettel dr. Kőhalmy Tamás emléke előtt tiszteleg a Tanulmányi Erdőgazdaság, melynek illusztrátora a szerző fia, ifj. Kőhalmy Tamás.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

“A könyvben a vadásztörténetek mellett édesapám mintegy 50 éves munkásságát is megismerhetik az olvasók. A kötet az ország számos erdejébe, így a Bakonyba, a Gemenci-erdőbe és a Soproni-hegységbe is elkalauzolja az olvasókat. A mű középpontjában a természet és az ember kapcsolata áll” – mondta el ifj. Kőhalmy Tamás festőművész, a Soproni Egyetem címzetes egyetemi docense.

Fotó: Griechisch Tamás – SopronMédia

Az eseményen dr. Farkas Ciprián is köszöntötte a résztvevőket. Sopron polgármestere hangsúlyozta: dr. Kőhalmy Tamás Magyarországon és külföldön is elismert szakember volt, akinek munkásságát számos könyv, jegyzet és publikáció is megőrzi az utókor számára.

KŐHALMY TAMÁS (1936-2003) SÁROSDON SZÜLETETT. 1960-BAN ERDŐMÉRNÖKI OKLEVELET SZERZETT A SOPRONI ERDŐMÉRNÖKI FŐISKOLÁN. A GEMENCI ÁLLAMI ERDŐ- ÉS VADGAZDASÁG VADÁSZATI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJEKÉNT RÉSZT VETT AZ 1971-ES BUDAPESTI VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN. DOKTORI CÍMÉNEK MEGSZERZÉSÉT KÖVETŐEN, 1976-BAN ELNYERTE AZ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI EGYETEM VADGAZDÁLKODÁSI TANSZÉKÉNEK TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRSI ÁLLÁSHELYÉT, MAJD 21 ÉVIG IRÁNYÍTOTTA A KÉSŐBBI INTÉZETET. ÍRÁSOS ANYAGAINAK SZÁMA 289, AMELYEK KÖZÖTT KÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK, ÉRTEKEZÉSEK, EGYETEMI JEGYZETEK, SZAKCIKKEK IS SZEREPELNEK. ÍRÁSOS PUBLIKÁCIÓIBÓL 21 JELENT MEG IDEGEN NYELVEN, FŐLEG NÉMETÜL. MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSEKÉNT TÖBBSZÖR KAPOTT KITÜNTETÉST, KÖZTÜK A KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZTET, A HUBERTUS KERESZT ARANY FOKOZATÁT ÉS A NIMRÓD EMLÉKÉRMET.

A neves professzor nevét viseli a Károly-kilátó szomszédságában található Kőhalmy Vadászati Múzeum, ahol a szakember személyes bútorait, trófeáit, jegyzeteit és szakkönyveit is megtekinthetik a látogatók.

Forrás: SopronMédia

Fotó: Griechisch Tamás

Tovább olvasom
Cart
  • No products in the cart.