Keressen minket

Vadászat

Vaditatás, vadvédelem Szentesen

Közzétéve:

0

Csongrád-Csanád megyében, a Szentesi Új Barázda Vadásztársaság területén is súlyos aszály pusztít. Az elmúlt hónapokban a Duna-Tisza közén és az Alföldön is, szinte minden vadgazdálkodó a vad védelmére helyezte legnagyobb hangsúlyt .

Szentesen, öt-hat évvel ezelőtt megközelítőleg félszáz betonitatót helyeztek ki a vadásztársaság területére, amelyet pályázati forrásból finanszíroztak. Ezeket eddig a tagság terepjárójával a hivatásos vadászok kezelték, de a szárazság  igen megnehezítette a feladatuk ellátását. A vízszállítást a terepjáró platóján elhelyezett köbméteres tartállyal oldották meg, napjában többször fordulva. Ha az extrém körülmények között a vad hozzászokik az itatáshoz, azt  nem lehet abbahagyni, mert az állomány pusztulásához is vezethet. Főleg abban az esetben, ha a területen semmilyen más természetes, vagy mesterséges vízforrás nem áll rendelkezésre.

A Dömsödi család. (Fotó: Török István, Szentesi Új Barázda Vadásztársaság)

Szentesen, érzékelve a hivatásos vadászok napi terheit, összefogott a tagság. Mivel az aszály  hétről-hétre súlyosbodott, a helyi vadászok  felajánlották a segítségüket hivatásos vadászoknak. A 13 ezer hektáros területet felosztották egymás között, elvállalva három-öt itatót. Minden egyes vadász vállalta, hogy két-három naponta a rá bízott itatót tisztítja, utántölti és kezeli, ameddig ez a kedvezőtlen időjárási anomália meg nem szűnik.

Fotó: Török István, Szentesi Új Barázda Vadásztársaság

A nyári hónapokban, az itatók gondozása, sok vadász életében családi programmá is vált , amiben szülői felügyelet mellett a legkisebb „Nimródok” is részt vehettek . Török István, minden alkalommal, megközelítőleg 150 litert visz ki magával hordókban, amibe megfelelő mennyiségben almaecetet is tesz. A „félsivatagi” környezetben a vad is szívesen felveszi a felkínált vizet, ahol szinte minden növény „kiégett”. Az itatókban egyszer sem találtak elhullott kistestű emlőst vagy énekesmadarat. A vadkamerák számos állatfajt fényképeztek az itatók mellett, ami pozitív visszacsatolást adott a helyi vadászoknak munkájuk fontosságáról.

Fotó: Török István, Szentesi Új Barázda Vadásztársaság

Egyszer ez a szárazság is véget kell hogy érjen. Amíg szükséges, addig mi, szentesiek időt, üzemanyagot nem kímélve, mindent megteszünk a vad védelme érdekében itt az Alföldön – zárta beszámolóját Török István, helyi vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Török István, Szentesi Új Barázda Vadásztársaság tagsága

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

0

Természetvédelem

A vadkárról kicsit másképp

+1

Tapasztalatok a Vértesi Tájvédelmi Körzetből:

+1

Published

on

+1

Tud-e a vad természetkárosítást okozni?

Sokan és sokféleképpen közelítik meg a vadlétszám kérdését, valamint egy adott terület vadeltartó képességének fogalmát. Másként látja ezt a vadgazdálkodó, akinek elsődleges érdeke a vadállomány védelme, a sportcélú vadászat, a vadgazdálkodás szervezése, valamint ennek szakmai, tárgyi és anyagi feltételeinek megteremtése. Másként ítélik meg a mezőgazdasági területeken és erdőkben gazdálkodók, akiknek elsődleges érdeke a hosszú távú, gazdaságos termelés biztosítása. Véleményt alkot a lakosság is, s bár e réteg a legnépesebb, szakmai hozzáértése a legtöbb esetben hiányos, inkább érzelmi alapon közelít a témához.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

Ábra: MME

Viszont napjainkban kevesebb szó esik a vad természeti értékekre gyakorolt hatásáról. Össze lehet hasonlítani a vadlétszámra vonatkozó adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat, de sokszor hallhatjuk, hogy ezek a számok becsléseken alapulnak, és a valóság mást mutat. Megnézhetjük a terítékadatokat is, amelyek a legálisan elejtett vadlétszámról adnak reális képet. Anélkül, hogy konkrét számokat idéznénk, abban a legtöbb érintett egyetért, hogy mind a becsült vadlétszám, mind a terítékadatok évről évre növekvő tendenciát mutatnak. Véleményem szerint reális képet akkor kapunk, ha kimegyünk egy adott élőhelyre, és a saját szemünknek hiszünk, tapasztalatainkra támaszkodva vonunk le következtetéseket.

Így tettem én is, amikor a Vértesi Tájvédelmi Körzetben több évtizeden át mértem fel a természeti értékeket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mezőgazdasági, vadgazdálkodási és természetvédelmi ismeretekkel felvértezve, a Vértest évtizedekig járva, gyűjthettem tapasztalatokat az adott témakörben. Tapasztalatom szerint mind a vadlétszám, mind a vadfajok száma az elmúlt 40 évben drasztikusan megemelkedett. Megjelentek a Vértesben spontán visszatelepülő és szándékosan, vadászati érdekből betelepített vadfajok is. Elég, ha az aranysakálra, a dámra vagy a muflonra gondolunk. Mindeközben a gímszarvas és a vaddisznó létszámának erősödését is tapasztaltam. A vadlétszámot természetes úton szabályozó nagyragadozók teljesen hiányoznak a területről. Az állományszabályozó betegségek – gondolok itt a veszettségre és az afrikai sertéspestisre (ASP) – szintén elkerülték a Vértes térségét.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

Előbbi a légi úton történő vakcinázások miatt, utóbbi valószínűleg a vonalas létesítmények (autópálya, vasút) vadmozgást és vándorlást korlátozó hatása miatt. Ami a területet járva rögtön szembeötlik, az a vad nyomainak sokasága: túrások, rágások, kitaposott vadváltók, amelyek napjainkban a védett és fokozottan védett élőhelyeken is egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Az erdőgazdálkodók kénytelenek vadkizáró kerítéssel körbevenni, nemcsak a vágásterületen nevelkedő fiatalosokat, hanem már a vágásra tervezett erdőrészleteket is. Ha néhány szerencsés évben olyan bőséges makktermés adódik, amelyet a vad sem tud teljesen elfogyasztani, a megjelenő csemeték csúcsrügyeit biztosan visszarágja. Vadkizáró kerítések nélkül nem jelenik meg értékelhető természetes újulat, amely a természetközeli erdőkben a fahasználat egyik előfeltétele. Az így bekerített területek tovább fokozzák a nem bekerített részeket terhelő vadnyomást. Ha a vadlétszám közelítene az erdő természetes eltartóképességéhez, az erdőgazdálkodók nem építenének milliókba kerülő kerítéseket, hiszen az nem állna érdekükben. Fontos tény, hogy a védett és fokozottan védett területeken az elsődleges cél az élőhely és az ott található természetvédelmi értékek védelme, megelőzve az erdő- és vadgazdálkodási érdekeket. A Vértesben odáig jutottunk, hogy szükséges bekeríteni egy-egy védett növényfaj termőhelyét is.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

Ilyen például az egyik jégkorszaki maradványnövényünk, a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló cifra kankalin (Primula auricula), amelynek utolsó két termőhelyét a muflonok veszélyeztetik. Élőhelyét évezredeken át védte sziklás, meredek, ember és vad által is nehezen járható volta, de a kizárólag vadászati érdekből, átgondolatlanul betelepített muflon ellen ez már nem elég, hiszen ez a faj, a hazai vadfajokkal ellentétben, ezeket a termőhelyeket is rendszeresen látogatja, lerágva és letaposva azokat. Egy másik szembeötlő jelenség, tavasszal, a vaddisznótúrásokkal érintett területek nagysága. A legérzékenyebb élőhelyek közé tartoznak a dolomit sziklagyepek, amelyek bővelkednek védett és fokozottan védett állat- és növényfajokban. Például itt él a vértesi nyílt dolomit sziklagyepek legértékesebb bennszülött növénye, a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), valamint hazánk legtermetesebb rovarfaja, a fűrészlábú szöcske (Saga pedo).

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

A vaddisznók rendszeresen feltúrják ezeket az élőhelyeket, komoly természetvédelmi károkat okozva. Az erózióra is érzékeny dolomit sziklagyepeknél, a gyepzóna sérülése miatt, a csapadék lemossa a termőtalajt, végérvényesen megváltoztatva az élőhelyet. Összegezve kijelenthetjük, hogy a felduzzadt vadlétszám nemcsak a mező- és erdőgazdálkodóknak, hanem a természetvédelmi értékeknek is kárt okoz. A megoldás a vadlétszám szabályozása, amely kizárólag a döntéshozók és a vadgazdálkodók felelőssége. A megoldás kulcsa pedig a vadászok kezében van.

Írta és fényképezte: Klébert Antal természetvédelmi szakember

 

Érdekli a Magyar Madártani Egyesület munkája? Olvasson naprakész híreket ITT!

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

Beszámoló a Baranya vármegyei Dúvadhétről 2025.

+1

Hullajtott agancs szemlével és közös vármegyei terítékkel zárult a Baranya vármegyei Dúvadhét

+1

Published

on

+1

Hullajtott agancs szemlével és közös vármegyei terítékkel zárult a Baranya vármegyei Dúvadhét

Az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete és a Mecsekerdő Zrt. közös szervezésben március 2-án, Sasréten került sor a Dúvadhét záró eseményére, ahol az egy hetes vadászat eredményének értékelése mellett, a résztvevők a területükön ebben a szezonban begyűjtött hullajtott agancsokból is elhozták a legerősebb, vagy szakmai szempontból különleges szárakat.

Fotó: OMVK

A megjelenteket Agyaki Gábor az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezetének elnöke köszöntötte. Nyitó gondolataiban kitért a közelmúltban a közösségi médiában megjelent, egyes dúvadgyérítési módokkal összefüggő támadásokra is. Hangsúlyozta, hogy a szakemberek számára nem lehet kérdés, hogy a gyérítés szükséges és fontos feladata a vadgazdának, illetve elmondta, hogy a kamara fokozott figyelmet fordít arra, hogy a vadászok elleni jogsértő, zaklató magatartásokkal szemben jogi segítséget nyújtson a tagjainak.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Ismertette, hogy 2025 évben a kamara kiemelten kíván foglalkozni a magas genetikai értéket hordozó, kiváló minőségű Ormánsági- és Dél Baranyai gímszarvasállománnyal. A „Baranya aranya a gímszarvas” szlogen jegyében zajló események sorában a hullott szár szemle az első szakmai program, melyet augusztusban egy konferencia, októberben pedig a Baranya Vármegyei Trófeaszemle követ. Agyaki Gábor felhívta a figyelmet, hogy a témához kapcsolódik a terítéket követő szakmai előadás is, melyben Nagy János a Bőszénfai szarvasfarm vezetője osztja meg a tapasztalatait az érdeklődőkkel.

Fotó: OMVK

A Baranya Vadászkürt Együttes szignáljai 194 szőrmés ragadózónak adták meg a végtisztességet. A terítéket, a dúvadgyérítés eredményét ifj. Fullér Miklós a Területi Vadgazdálkodási Bizottság elnöke ismertette a megjelentekkel. A Kamara által ezévben is díjazásra került a három legeredményesebb vadászatra jogosult, valamint a legeredményesebb egyéni vadász. 2025-ben első helyen a Greenfield Vt. végzett, a második az Ormánság Gyöngye Vt., harmadik pedig a Bóly Zrt. lett. A legjobb egyéni teljesítményért ifj. Csomor Dezső az Ormánság Gyöngye Vt. tagja vehetett át díjat, melyet Fehér Péter ajánlott fel és adott át, a második legeredményesebb vadász ezévben Berecz Lajos a Bóly Zrt. hivatásos vadásza volt, aki a Mecsekerdő Zrt. által felajánlott különdíjat vehette át Matyók Dávid vadgazdálkodási osztályvezetőtől.

Fotó: OMVK

A program a hullott agancsok szemléjével folytatódott, a vadászatra jogosultak képviselői röviden ismertették a területükön begyűjtött szárakkal kapcsolatos legfontosabb információkat. A bemutatott szárak is igazolták, hogy a baranyai gímszarvasállomány olyan érték, amit óvni és gondozni kell, hozzáértő és elhivatott szakemberek, vadgazdák kezelésében nemcsak hazai-, hanem világviszonylatban is kiemelkedő minőséget képvisel. Ez alkalommal a legerősebb bemutatott agancsszár 6,40 kg volt.

Fotó: OMVK

A program a Sasréti vadászkastélyban folytatódott, ahol Nagy János előadását halhatták az érdeklődők. A Bőszénfán működő szarvasfarm vezetőjeként több évtizedes szakmai munkába nyújtott betekintést, osztott meg néhány gyakorlati tapasztalatot, amit a vadgazdák a gímszarvas takarmányozása, a trófeaminőség minőségi javítása érdekében hasznosíthatnak.

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

Visszanéző (2010): Bika Bátaszékről

+1

Papp Lajos hivatásos vadász egy rendkívüli gímbikatetemet talált a Bátaszéki Vadászegylet területén.

+1

Published

on

+1

Az idei bőgéskor a Bátaszéki Vadászegylet hivatásos vadásza, Papp Lajos egy rendkívüli gímbikatetemet talált a vadászegylet területén. A gímtrófea súlya 22,20 kg. A trófea hivatalosan nem bírálható.

Fotó: OMVK

Az elmondások szerint a tetem már hónapok óta feküdhetett a megtalálás helyén. Valószínűsíthető, hogy heresérülés következtében az állat parókás agancsot kezdett el felrakni, amely akkora energiát emésztett fel, amelybe végül belepusztult. Végül a parókát (kötőszöveti részek) a természet letisztította a csontról, amely miatt a jelenlegi formája kialakult. A trófea kinézete olyan, mint a „korallzátony”, tapintásra kemény, meszes érzetű. Távolról olyan képet sugall, mintha fosszilis maradvány lenne. A kuriózum gímtrófeát már több helyen bemutatták azóta országszerte, szerepelt a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG), valamint a Zalaerdő Zrt. trófeabemutatóján is érdekességként.

Forrás: OMVK Tolna megyei Területi Szervezete

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom