Vadászat
Markolóval vaditatót készítettek Vámospércsen – GALÉRIÁVAL
Hajdú-Bihar megyében, a Vámospércsi Farkasvölgye Vadásztársaság területén, a Borsikert területrészen, Ungvári Zoltán itatót készített. A vadászterület rendkívül sokszínű. A muflont kivéve, minden vadfaj megtalálható a területen, amit délnyugatról a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet határol.
Fotó: Ungvári Zoltán – Agro Jager News
A Debrecenben élő vadász sokat gondolkozott azon, hogyan tudna segíteni a vámospércsi vadállományon. Az ország egyes pontjain, nem áll rendelkezésre természetes vízforrás, Vámospércsen is szinte minimális a víz mennyisége. Az idei nyáron tapasztalt rendkívül aszályos idő a vadállományt sem kímélte, az itatás országosan és itt Vámospércsen is felértékelődött. Régiós szinten megfigyelhető volt idén, hogy a talajvíz egyre mélyebb rétegekbe húzódik vissza A területen telepített közel 20 mesterséges itatót két-három naponta a hivatásos vadászok folyamatosan töltötték. Minden egyes alkalommal megközelítőleg három köbméter vizet vittek ki lajtoskocsival.
Először egy ásóval, lapátot a kézbe véve történt az első próbálkozás. A kezdeti lelkesedés hamar elpárolgott, mivel a több hetes, hónapos csapadékhiány miatt a talaj olyan kemény volt, mint a beton. “Így utólag bátran kijelenthetem, hogy fizikailag szinte képtelenség lett volna kiásni kézzel – az az első gödrömet” – mesélte Zoltán.
Fotó: Ungvári Zoltán – Agro Jager News
Fotó: Ungvári Zoltán – Agro Jager News
Más eszközöket kellett igénybe vennie. Debrecenben, mint megyei jogú városban szinte minden elérhető. Egy vállalkozástól bérelt egy 700 kilogramm össztömegű markolót, amihez a cég utánfutót is biztosított, megközelítőleg 30 ezer forintért egy napra. A cég munkatársai egy gyorstalpaló keretében megtanították Zolinak, hogyan tudja használni a gépet. A területre kiérve megközelítőleg másfél órába telt a 3 négyzetméteres itató elkészítése, amely 70 centiméter mély. Több időbe került az oda-vissza út, mint maga a munka. A géppel természetesen minden könnyen ment, és viszonylag gyorsan sikerült Azért, hogy ne legyen halálos csapda egyetlen állatnak sem, a mesterséges itatót rézsűsre alakította ki, azaz az egyik oldalától folyamatosan mélyült. Még ha bele is csúszna bármi, a lejtős oldalon mindig ki tud jönni.
Miután kialakította a vaditatót, a munka nehezebbik része megoldódott. Mivel minden szakmának meg van a saját nehézsége, ezért Ungvári Zoltán segítséget kért tapasztalt vadászbarátoktól, akik értenek az itatók szigeteléséhez. Általánosságban a fólia nem jó, mert ha az megsérül, a víz könnyen “elszalad” és a sok munka veszendőbe megy. A szigetelést kétféleképpen lehet könnyen megoldani. Akinek van rá lehetősége, anyagos vályoggal borítja be az itató alját. Ha ez a megoldás nem kivitelezhető, megvásárolható egy erre készített por, amit vízzel bekeverve hasonló vízzáró réteget képes kialakítani.
Azonban a szigetelést nem szabad elsietni. Miután felvittük az első réteget a vaditatót fel kell tölteni vízzel. Ez előbb-utóbb elszivárog, nagy melegben akár egy hét alatt elpárologhat. A szigetelést érdemes két-három hónapos időszakban folyamatosan ismételten elvégezni. Miután több réteget felvittük, az fokozatosan megszárad, ezért lépésről lépésre “vízzáróbbá” válik. Egy idő után már nincs szivárgás. Azonban, ha a vaditató üzemel, azt kötelességünk fenntartani a legmelegebb hetekben és hónapokban. A vámospércsi kezdeményezés a társaságon belül egyre erősebb, mivel számos vadásztársasági tag saját költségén vaditatókat épít fel és üzemeltet. Természetesen az eddigi tapasztalatokat mindig megosztják egymással, és segítik egymást, és a vadászbarátaikat.
Fotó: Ungvári Zoltán – Agro Jager News
Egy hasonló vaditató elkészítése nagyjából 50 ezer forintba kerül – amely a legkevesebb, amit mi vadászok megtehetünk a vadállományunk védelme érdekében. A vámospércsi vadászok bíznak abban, hogy a következő évek csapadék ellátása nem lesz ennyire szélsőséges, mint az idei – zárta beszámolóját Ungvári Zoltán vámospércsi vadász.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fényképek: Ungvári Zoltán
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Vadászat
NÉBIH: Afrikai sertéspestis (ASP) – Legfontosabb intézkedések és előírások
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Szigorúan korlátozott terület (SZKT)
• Az ASP első megállapítást követően az SZKT-n meg kell tiltani a vaddisznók társas és egyéni vadászatát, valamennyi egyéb vadászható állatfajra vonatkozóan a társas vadászatokat és az egyéni vadászatokat ideiglenesen fel kell függeszteni.
• Egyéni és társas vadászatot minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével a Helyi Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: HJK) vezetője engedélyezheti. A vaddisznóktól eltérő állatfajok esetében egyéni és társas vadászatot csak a járványvédelmi vadászképzésen részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat.
Fotó: Pixabay
• Azonnal meg kell kezdeni az elhullott vaddisznók rendszeres keresését, minden elhullottan talált és gázolt vaddisznóhulla esetében mintát kell venni az ASP kimutatására, illetve kizárására.
• A HJK-nak az állománygyérítés érdekében egyéni diagnosztikai kilövést kell elrendelnie, illetve engedélyezheti a vaddisznók csoportos diagnosztikai kilövését. Minden állománygyérítés céljából kilőtt egészségesnek látszó egyedből mintát kell venni.
• Az elhullottan talált, valamint gázolt, és a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók (vaddisznóhulla) ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell végezni, illetve helyben vagy gödörben el kell földelni.
• Minden vaddisznót, vaddisznót is tartó vadaskert vaddisznó állományát legkésőbb a vadászati év végéig, a vadfarmokon lévő állományt fél éven belül fel kell számolni.
• Az SZKT-n a szabadtéri vaddisznó állomány fenntartó célú etetése tilos!
Fertőzött terület
• A fertőzött terület SZKT-n kívüli részén tilos a vaddisznók társas és egyéni vadászata, valamennyi egyéb vadászható állatfajra vonatkozóan a társas vadászatokat ideiglenesen fel kell függeszteni.
• A vaddisznóktól eltérő állatfajok esetében egyéni és társas vadászatot csak a járványvédelmi vadászképzésen részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat.
• A HJK vezetője a betegég első megállapítását követően engedélyezheti a vaddisznótól eltérő állatfajok társas vadászatát.
• A fertőzött területen azonnal meg kell kezdeni az elhullott vaddisznók keresését, minden elhullottan talált és gázolt vaddisznóhulla esetében mintát kell venni az ASP kimutatására, illetve kizárására.
Afrikai sertéspestissel kapcsolatos intézkedések – 2026.02.08-án. Ábra:NAK
• Az ASP megelőzése érdekében a fertőzött terület SZKT-n kívüli részén a vaddisznóállomány gyérítése és az egyenletes vizsgálati nyomás céljából a HJK-nak diagnosztikai célú kilövést kell elrendelnie. A diagnosztikai kilövés során törekedni kell arra, hogy a kilőtt egyedek legalább 70%-a süldő és malac legyen. A vadászatra jogosult sem írott sem íratlan formában nem korlátozhatja vagy tilthatja és nem szankcionálhatja a kocák és a süldők kilövését. A HJK vezetője engedélyezheti a vaddisznók csoportosan végrehajtott diagnosztikai kilövését is.
• Az elhullottan talált, valamint gázolt és a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók (vaddisznóhulla) ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell végezni, illetve helyben vagy gödörben el kell ásni.
• Minden vaddisznót, vaddisznót is tartó vadaskert vaddisznó állományát legkésőbb a vadászati év végéig, a vadfarmokon lévő állományt fél éven belül fel kell számolni.
• A fertőzött területen a szabadtéri vaddisznóállomány fenntartó célú etetése tilos.
Magas kockázatú terület
• A vaddisznó társas vadászatot – beleértve a vadaskertekben folytatott társas vadászatot is – csak a HJK vezetőjének (ha a megyében nincs HJK, akkor a megyei főállatorvos) egyedi engedélye alapján lehet tartani.
• A magas kockázatú területen az elhullott vaddisznókat intenzíven kell keresni, minden bejelentett, keresés során elhullottan talált, valamint gázolt vaddisznóhulla esetében mintát kell venni az ASP kimutatására, illetve kizárására irányuló virológiai vizsgálat céljából.
• Az ASP megelőzése érdekében a vaddisznóállomány gyérítése és az egyenletes vizsgálati nyomás céljából a hatóságnak diagnosztikai célú kilövést kell elrendelnie. A diagnosztikai kilövés során törekedni kell arra, hogy a kilőtt egyedek legalább 70%-a süldő és malac legyen. A vadászatra jogosult sem írott sem íratlan formában nem korlátozhatja vagy tilthatja és nem szankcionálhatja a kocák kilövését.
• Az elhullottan talált, valamint gázolt és a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók hulláit (vaddisznóhulla), valamint a kilőtt, felhasználásra kerülő vaddisznók zsigereit a vadászatra jogosultaknak össze kell gyűjteniük és ezek ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell elvégezni.
• A szabadon élő vaddisznók állományfenntartás céljából történő takarmányozása tilos!
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
NÉBIH: Tájékoztató a vaddisznóhús felhasználásáról
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih):
Fertőzött terület (beleértve az SZKT-t is)
Teljes vadászati tilalom érvényes a vaddisznóra, az állománygyérítés érdekében kizárólag diagnosztikai kilövést lehet engedélyezni. Minden diagnosztikai célból kilőtt egyed testét ártalmatlanítani kell.
A Helyi Járványvédelmi Központ (HJK) vezetője a vadászatra jogosult írásbeli kérelme alapján eseti engedélyt adhat arra, hogy a diagnosztikai célból kilőtt egyedek egy részét a vadászatra jogosult magánfogyasztásra, mint végső fogyasztó a fertőzött területen belül felhasználhassa, illetve a trófeát kikészíttethesse.
A felhasználásra és/vagy a trófea kikészítésre csak a negatív virológiai (PCR) eredmény megérkezést követően kerülhet sor, addig a testet a vadászatra jogosultnak kell a HJK által jóváhagyott helyen és módon tárolnia.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Magas kockázatú terület
A vadászatra jogosult mind a vadászat során, mind az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó testeket felhasználhatja. A diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó felhasználásáról a HJK-t/járási főállatorvost köteles tájékoztatni.
A magas kockázatú területen elejtett –vaddisznók (ideértve az állománygyérítés során diagnosztikai célból kilőtt egyedeket) teste, vagy annak bármely része csak a Nébih állategészségügyi diagnosztikai laboratóriuma által elvégzett virológiai (PCR) vizsgálat negatív eredményének kézhezvételét követően használható fel.
A virológiai vizsgálat negatív eredményének megérkezéséig a magas kockázatú területen kilőtt és felhasználásra szánt vaddisznók teste a vadászterületet nem hagyhatja el.
Negatív vizsgálati lelet birtokában a vadászatra jogosult a vadhűtőben tárolt testet – egyéb, ASP járványtól független jogszabályi követelmények betartása mellett – közvetlenül vadfeldolgózónak, vadbegyűjtőnek átadhatja, magánfogyasztásra mint végső fogyasztó felhasználhatja, illetve a vadászjeggyel rendelkező elejtőnek átadhatja, eladhatja.
Amennyiben a vadászatra jogosult engedélyezett vadbegyűjtőt üzemeltet, vagy annak adja át a testet, további felhasználási lehetőségek is adottak. Lehetősége van
• a végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy
• a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek értékesíteni a vaddisznó húst.
A magas kockázatú területről a kilőtt vaddisznók teste a negatív eredmény birtokában is csak magyarországi rendeltetési helyre szállítható, továbbá a test vagy az abból származó hús és egyéb termék kizárólag Magyarország területén kerülhet forgalomba. Az így forgalomba hozott terméket téglalap alakú, két egymást keresztező vonallal áthúzott jelöléssel kell ellátni.
Közepes kockázatú terület
A vadászatra jogosult mind a vadászat során, mind a diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó testeket felhasználhatja. A diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó felhasználásáról a HJK-t/járási főállatorvost köteles tájékoztatni.
A vadászatra jogosult a vadhűtőben tárolt testet – egyéb, ASP járványtól független jogszabályi követelmények betartása mellett – közvetlenül vadfeldolgózónak, vadbegyűjtőnek átadhatja, magánfogyasztásra mint végső fogyasztó felhasználhatja, illetve a vadászjeggyel rendelkező elejtőnek átadhatja, eladhatja.
Amennyiben a vadászatra jogosult engedélyezett vadbegyűjtőt üzemeltet, vagy annak adja át a testet, további felhasználási lehetőségek is adottak. Lehetősége van
• végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy
• a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek értékesíteni a vaddisznó húst.
A közepes kockázatú területen az ASP szempontjából nem vonatkoznak speciális szabályok a vadászat során kilőtt vaddisznók testének felhasználására. Amennyiben a testből mintát vettek virológiai vizsgálatra, és test nem hagyja el a közepes kockázatú területet, a test felhasználásával nem kell megvárni a vizsgálat eredményét. Magas vagy fertőzött területre való kiszállítás (azokra a területekre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett) csak negatív PCR teszt eredménnyel lehetséges.
2021/605 végrehajtási rendelet
A 2021/605 végrehajtási rendelet vadgazdálkodókat érintő változásairól alábbi gyakran ismételt kérdések gyűjteményünkben olvashatnak: https://portal.nebih.gov.hu/-/gyakori-kerdesek-a-bizottsag-eu-2021-605-vegrehajtasi-rendeletet-koveto-valtozasokrol
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Fokozódik a behurcolás kockázata – már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár
A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár megjelent a szomszédos országokban
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).
Fotó: NÉBIH
A kiemelt jelentőségű zárlati károsítót Zágráb közigazgatási területén, a Maksimir erdőpark természetvédelmi területén elhelyezett feromoncsapdában észlelték. A Popillia japonica Horvátországban korábban nem fordult elő, jelenleg az illetékes hatóságok intenzív felderítést és célzott megfigyeléseket folytatnak annak megállapítására, hogy elszigetelt behurcolásról („stoppos terjedés”) vagy megtelepedésről van-e szó. A fertőzés forrása egyelőre nem ismert, a horvát növényegészségügyi intézkedések jelenleg nem érintik az Európai Unión belüli áruforgalmat.
A zágrábi kimutatás növényegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű, mivel a Popillia japonica jelenlétét Európában eddig elsősorban Olaszországban és Svájcban mutatták ki, mint megtelepedett populációt. Csapdafogásban megjelent már több országban, köztük a velünk határos Ausztria és Szlovénia egyes területein is. A károsító horvátországi megjelenése tovább növeli a Magyarországra történő behurcolás kockázatát, különösen a tavaszi-nyári időszakban, amikor a megnövekedett személy- és járműmozgással járó, fokozott turisztikai forgalom elősegítheti a faj terjedését.
A Popillia japonica rendkívül széles tápnövénykörrel rendelkező, jelentős gazdasági és ökológiai problémát okozó kártevő. Megtelepedése súlyos veszélyt jelenthet a hazai mezőgazdasági kultúrákra, valamint haszon- és dísznövényeinkre, ezért a hatóságok a környező országokban tapasztalt fejleményeket fokozott figyelemmel kísérik. A hazai növényegészségügyi szakemberek megelőzés céljából fajspecifikus csapdák kihelyezésével továbbra is nyomonkövetik a zárlati károsítók és a kiemelt zárlati károsítók, többek között a jelenleg fokozott figyelmet érdemlő japán cserebogár terjedését is. Mindez a korai észlelést, valamint a hatékony növényegészségügyi intézkedések meghozatalát segítheti.
A lakosság együttműködése különösen jelentős a japán cserebogár behurcolásának és terjedésének megelőzésében. Rendkívül fontos annak figyelembevétele, hogy külföldi utazásból vagy nyaralásból hazatérve tilos növényeket, növényi részeket vagy talajt Magyarország területére behozni, továbbá javasolt a csomagok, járművek és egyéb felszerelések alapos átvizsgálása is. A Popillia japonica imágói ugyanis könnyen elrejtőzhetnek csomagokon, járművekben vagy növények között, és így észrevétlenül, „stopposként” áthurcolhatóak az országhatárokon. A károsító behurcolása és esetleges megtelepedése rendkívül nagy károkat okozhat a hazai növényvilágban.
A Nébih egyúttal felhívja a figyelmet, hogy a japán cserebogár észlelése, valamint már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár. A gyanús egyedek, illetve a feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nébih-et. Az időben megtett lakossági bejelentések ugyanis kulcsszerepet játszanak a károsító hazánkba történő behurcolásának és további terjedésének megelőzésében.
A bejelentési kötelezettség alá tartozó károsítók listája a Nébih honlapján tekinthető meg:
https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok
Forrás: NÉBIH
NÉBIH: Afrikai sertéspestis (ASP) – Legfontosabb intézkedések és előírások
Lézeres gyomirtás: prototípusoktól a kereskedelmi megoldásokig
NÉBIH: Tájékoztató a vaddisznóhús felhasználásáról
Fokozódik a behurcolás kockázata – már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár
Fokozott madárinfluenza-kockázat
9. Dúvadgyérítési napok terítéke Heves vármegyében
Öt hónapja csökkenésben a FAO élelmiszerár-indexe
Képriport a 32. FEHOVA-ról: Dél-Afrika, Benelli, Frommer – vadászati kiállítás Budapesten
Tanulj Nagykőrösön – Ösztöndíj a Pedagógiai Kar hallgatóinak 2026-tól
Képek, köszöntők, beszédek a 32. FEHOVÁ-ról – GALÉRIÁVAL
Miskolci Törvényszék – Lezárták a bükkzsérci vadászbalesetet
NÉBIH: Tájékoztató a vaddisznóhús felhasználásáról
Képek, köszöntők, beszédek a 32. FEHOVÁ-ról – GALÉRIÁVAL
NEFAG: Összehangolt védelmi akció zajlott a Monori Erdészet térségében
Kotorják a biharugrai Zöldhalmi tavat – GALÉRIA
Képriport a 32. FEHOVA-ról: Dél-Afrika, Benelli, Frommer – vadászati kiállítás Budapesten
Visszanéző (2025): Visszatérés az Alföldre
Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról
KITEKINTŐ: Izrael – Aranysakál csapott le nílusi lúdfiókákra
