Keressen minket

Vadászat

Farkasok nyomait is keresheti az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége

Közzétéve:

Napjainkban több veszélyeztett vagy védett ragadozó faj esetében az egyik legfőbb pusztulási tényezőt a mérgezések jelentik. A WWF Magyarország és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a WWF részvételével zajló LIFE SWiPE projekt keretében online letölthető tájékoztató anyagot, valamint a méreg- és tetemkereső kutyás egység munkáját bemutató videókat készített, melyek célja, hogy segítséget nyújtson a veszélyeztetett és védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények felderítéséhez.

A kutyás egység a kezdetekkor, Deák Gábor és Falco (Kép: Gáti Oszkár Dániel- Parlagisas.hu).

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)

A ragadozómadarakat és a nagyragadozókat Magyarországon sokáig tűzzel-vassal irtották és kizárólag kártevőként tekintettek rájuk. Mára a helyzet sokat változott és e fajok állományaik egy része növekvő tendenciát mutat. Ennek ellenére vannak olyan fajcsoportok, mint például a ragadozómadarak, amelyek az üldöztetés egy különösen veszélyes és kegyetlen formájával kell, hogy szembe nézzenek: a mérgezéssel. Az ilyen emberi tevékenységeknek a hatására a 70-es évek végére a kipusztulás szélére sodródott hazánkban a parlagi sas (Aquila heliaca). Bár a faj állományának helyzete napjainkra javult, a mérgezések nem szűntek meg és döntően védett és fokozottan védett madarakat érintenek.

A WWF és az MME együttesen azért dolgozik, hogy segítse a természet elleni bűncselekmények, így az illegális mérgezések által az élővilágban okozott károkkal szembeni fellépést, azáltal, hogy segítik a rendőrség, az ügyészség és a bírói testületek munkáját. Ennek a törekvésnek a részeként az MME már lassan 10 éve használ idehaza méreg- és tetemkereső kutyákat, melyek az eddigi tapasztalatok alapján jelentős mértékben voltak képesek javítani bűncselekmények felderítését.

Az együttműködés eredménye a WWF Magyarország részvételével 2020 szeptembere óta zajló LIFE SWiPE projekt keretében elkészített “Vadvilág ellen elkövetett bűncselekmények Ragadozómadár-mérgezések” című kiadvány, amely az MME elmúlt 10 éveben összegyűlt terepi tapasztalatai alapján foglalja össze a ragadozómadár-mérgezések ismert és jogerős ítélettel zárult eseteit, a bemutatja a mérgezések jogi hátterét, a potenciális elkövetők körét, a leginkább érintett fajokat és a leggyakrabban használt méreganyagokat.

Fotó: WWF

A WWF Magyarország, az MME méreg- és tetemkereső kutyás egységének, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek szereplésével forgatott kisfilmek bemutatják a keresőkutyák munkáját kiképzés és terepi munka közben. Az MME munkatársai által a HELICON LIFE, majd később a PANNONEAGLE LIFE projektek során kiképezett és létrehozott méreg- és tetemkereső kutyás egység az utóbbi hét év alatt több mint ezer terepi keresésben vettek részt és 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését. A kutyás egység a jövőben nemcsak a méreg- és tetemkeresésben vethető majd be, hanem – a sikeres betanítást követően – akár részt vehetnek a hazai nagyragadozó-állomány, például a szürke farkas (Canis lupus) felmérésében, ezzel is segítve azok megőrzését és csökkentve az esetleges illegális elejtéseket.

“Nagyon fontos, hogy a különböző csoportok jobban megismerjék egymás munkáját. Ez a természet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos hatékonyabb fellépést is növeli. A SWiPE LIFE projektben azon dolgozunk, hogy ügyészek, bírák, nyomozóhatóságok és terepi szakemberek még szélesebb látókörrel rendelkezzenek egymás szakterületét tekintve, és megismerjenek olyan jó gyakorlatokat, amelyekkel hatékonyabbá válhat a természet elleni bűncselekmények felderítése” – mondta Sütő Dávid, a WWF Magyarország részéről a LIFE SWiPE projekt koordinátora.

“A ragadozók fontos szabályozó szerepet töltenek be az ökoszisztémákban: jelenlétük segítheti a mezőgazdasági kártevők visszaszorítását, a beteg-legyengült egyedek szelektálása révén pedig csökkenthetik a járványok terjedését a prédapopuláción belül. A ragadozómadarak sokszor kerülnek célkeresztbe vélt kártételük miatt. Az elkövetők sokszor illegális módszerekhez folyamodnak, pedig szegélyélőhelyek kialakításával és felelős gazdálkodással érdemben segíthető lenne az apróvadállomány” – tette hozzá Árvay Márton, az MME mérgezések megelőzésével foglalkozó PannonEagle LIFE projektjének vezetője.

Az MME 2013 óta a HELICON LIFE, majd később a PANNONEAGLE LIFE projektek során kiképezett és létrehozott méreg- és tetemkereső kutyás egység által kiemelt szerepet játszik a mérgezések elleni harcban. Az utóbbi hét év alatt több mint ezer terepi keresésben vettek részt és 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését. A WWF Magyarország részvételével zajló SWiPE LIFE projekt részeként a méregkereső kutyákat pedig azzal kapcsolatban is tesztelik, hogy részt tudnak-e venni a hazai nagyragadozó-állomány, mint a szürke farkas (Canis lupus) felmérésében, ezzel is segítve azok megőrzését és csökkentve az esetleges illegális elejtéseket.

A SWiPE LIFE projektben fontos feladat a nagyközönség ismereteinek bővítése is a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekről. 2022. szeptember 15-én kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a SWiPE LIFE projekt részvételével a vadon élő védett fajok illegális kereskedelméről hazai és nemzetközi viszonylatban, a természet védelméről, illetve a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekkel szembeni hatékonyabb fellépés lehetőségeiről. További információ az eseményről a Varázslatos Magyarország honlapján található.


A LIFE SWiPE projektről:

A LIFE SWiPE projekt célja, hogy az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés javításával és a sikeresen felderített ügyek számának növelésével eltántorítsa a potenciális bűnelkövetőket, és ezzel hosszútávon csökkentse a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményeket. A projekt során a résztvevő 11 országból összegyűjtjük a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények tipikus eseteit, elősegítjük az ügyészség, a rendőrség és a többi érintett bűnüldöző hatóság ismereteinek javítását a természetvédelmi szabályok hatékonyabb betartása érdekében, valamint javítani kívánjuk a határokon átnyúló információmegosztást, tudáscserét és a nyomozó hatóságok közötti együttműködést. A projekt célja továbbá a védett fajokkal szemben elkövetett bűncselekmények nemzetbiztonságra, közegészségügyre és biodiverzitásra gyakorolt hatásainak ismertetése is. Projektünkkel abban is szeretnénk segíteni a hatóságok munkáját, hogy az igazságszolgáltatás előtt eddig ismeretlen ügyek is sikeresen eljussanak a bíróságokhoz, és a természetet károsító elkövetők méltó büntetésben részesüljenek.

A projekt 11 európai országban az Európai Unió LIFE programjának pénzügyi támogatásával valósul meg, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének társfinanszírozásával. A projektben számos WWF iroda (Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna), a Fauna & Flora International, a TRAFFIC, a Horvát Köztársaság Főügyészsége és a Horvát Igazságügyi Akadémia vesz részt.

A projekt honlapja: https://stopwildlifecrime.eu/

Forrás: WWF

Vadászat

Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek

A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.

Published

on

2024. október 28-án Hatvanban a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.

Fotó: OMVK

Szűcs Iván hivatásos vadász alelnök köszöntőjét követően Kovács István János tirkár ismertette a napi programot. Elsőként Dr. Kovács Imre a 310. Mátra-alja-Dél-hevesi Vadgazdálkodási Tájegység tájegységi fővadásza tartott előadást A vadkár térítési eljárás szabályai és gyakorlata címmel.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Őt követte a Magyar Madártani Egyesülettől Deák Gábor, aki az új Kerecsen Life programot mutatta be, és ismertette a már lezárult Helikon Life program eredményeit. A harmadik előadásban a Kite Zrt. képviselője, Nagy Gábor mutatta be a Mavic 3 Thermal hőkamerás drónt és ismertette a használati lehetőségei a vadgazdálkodásban.

Fotó: OMVK

Az előadásokat követően Lakatos Anna igazgatóhelyettes és Kőmíves-Rab Barbara tárlatvezető kalauzolta körbe a hivatásos vadászokat a múzeumban. A program egy közös ebéddel zárult a hatvani Svéd Korona Étteremben.

Fotó: OMVK

 

Forrás: Kovács István János s.k. titkár – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA

Published

on

Ha léteznek szimbolikus helyszínei a magyarságnak, akkor ebből egyet bizonyosan megtalálhatunk az Ormánságban, amely a Dráva folyó bal partján, a honfoglalás óta magyarlakta terület. Reformátusok, kálvinisták lakják-e tájat. 45 település tartozik ide és úgy tartja a mondás: „Addig tart az Ormánság határa, ameddig a bikla* ér!” – s mintha ezt a szarvas is tudná, hiszen napjainkban, ha feltűnik egy-egy gímbika egy-egy trófeamustrán, arról a helyiek bizonyosan megmondják: No! Ez innen származik! Ezen a tájon rendezte meg, a 2024-ben terítékre került gímbikák trófeáiból, a Mészáros Kálmán és Hohmann Endre által vezetett három vadásztársaság közös trófeaszemléjét október 27-én, Szaporcán, az Ős-Dráva Látogatóközpontban, amelyet Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke, az OMVK alenöke nyitott meg.

A vendégeket Hohmann Endre vadászmester (balról) és Mészáros Kálmán elnök fogadta. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Az Ormánságnak, avagy ahogy még a régi öregek ma is mondják, az Ormányságnak, meghatározója volt a Dráva-folyó, azonban az ártéri gazdálkodást, amely oly jellemző volt a magyarságunkra, nemcsak itt, hanem az ország megannyi pontján ma már nyomokban sem találjuk meg. A XVIII. században második felétől megindult folyószabályozás és ármentesítés, ami fokozatosan átrajzolta a vizes területekből kiemelkedő dombokra, az ú.n. “ormákra”  települt tájat.

A megnyitón a Baranya Vadászkürt Együttes játszott. Videó: Agro Jager

Az 1767. évi úrbérrendezés új helyzetet teremtett a gazdálkodásban a jobbágyok úrbéres földjének és a földesurak kezelésében lévő majorsági birtokoknak a szétválasztásával, a jobbágyi jogok és kötelezettségek rögzítésével. Ennek alapján az országot, így az Ormánságot is, megroppantották a Habsburgok adói és az Ormánságban az évszázados hagyományokkal rendelkező ártéri gazdálkodás fokozatosan hanyatlásnak indult.

Aki korán kelt október 27-én Szaporcán, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutatóközpontjában, azt ilyen csodák várták. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A víz lassan, lassan fogyni kezdett és mára ott sincs, ahol mindig is volt, ahol mindig is megtalálta a vizet a vad. Az egymást követő forró, aszályos nyarak azt hozták el az Ormánságba, hogy 250 évvel az ártéri gazdálkodás hanyatlását követően, itatni kellett a szarvast – tette hozzá Hohmann Endre, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság vadászmestere. Rámutatott, hogy az okot a múltban kell keresni, de a megértésen túl sok lehetőségünk, megváltoztatni a korábbi döntéseket, nincs.

Jóbarátok, jószomszédok érkeznek. Az Ormánságban összetartanak az emberek, összetartanak a vadásztársaságok. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Nem elégséges azonban vizet vinni az itatóba, mert az ma-holnap elfogy és ha mi nem fogunk vizet vinni, ha mi nem itatjuk a szarvast, akkor mégis ki fogja? – tette fel a kérdést az Agro Jager Newsnak Hohmann Endre. Meg kell keresni azokat a sarokpontokat, hogy víz kerüljön oda, ahol az korábban természetes úton bejárta a területet. Ez ma már nemcsak vadgazdálkodást érinti, hanem a mezőgazdaságot is szorongató kérdéskör és ki kell mondani azt is, hogy az erdőink is veszélyben vannak. Ha ma még a tölgy el is éri a vizet, de mi lesz jövőre, mi lesz tíz év múlva? Át kell gondolni, meg kell tervezni és a víznek utat kell biztosítani, hogy életben maradjon a vidék, hogy életben maradjon a szarvas.

A megnyitó előtti pillanatok: Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke a legkisebbekre is szakított időt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A trófeák átlagsúlya 10 kilogramm fölött állt meg 2024-ben. A szarvas nehezen mozdult el a víz mellől és ez egész évben jellemző volt a nagyvadra. Miközben még tíz éve ki-kijöttek s tudtuk, hogy be-beállnak egy-egy szójásba, kukoricásba, most erről szó nem lehetett, mert már augusztusban üres volt a határ. Olyan nyílt területek láttunk, mint korábban novemberi időszakokban és az erdő, a víz gyűjtötte-rejtette a szarvast.

Folyamatosan érkeznek a vendégek az ország minden tájáról. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A vadásztatásban is nehéz kihívásokkal találkoztunk. A megszokott stílusban, a megszokott rendben aligha kerülhetett volna 40 bika, ide, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Ugyanis ahhoz, hogy a vendégeket eredményesen kísérhessük ebben a bőgésben, a hivatásos vadászaink mellett a tagságnak is jelentős szerep jutott, mert meg kellett figyelni, merre és milyen szarvasbikák járnak – tette hozzá Hohmann Endre vadászmester.

Példás! Ezt az agancsot egy, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság területén esett gímszarvas hullajtotta el, még 2023-ban és úgy gondolták, ha már itt hozták terítékre a tavalyi agancs is kerüljön a trófea alá! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Mészáros Kálmán, a társaság és mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy a szarvaskör elnöke kiemelte, hogy a szarvasgazdálkodás teljes egészében egy válaszút előtt áll. Régi, megszokott árak mellett a mezőgazdaság szervesen megváltozott: mind gazdálkodásában, mind pedig az időjárás okozta eleddig nem tapasztalt extrém melegek, csapadék hiányok vagy éppen özönvízszerű, napokig tartó esőkkel. Megváltozott a vadászat körüli milliő és a gasztrokultúra, a borkultúra s a vendéglátás olyan szinten alakult át, hogy összességében kell újragondolni, újratervezni azt, amit ma vadászatnak, vadászati turizmusnak nevezünk.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

Koncepció kell, ki kell alakítani azt, ami mentén öt, tíz év múlva eredményeket tehetünk le az asztalra, mindezt úgy, hogy a vadászati ágazat, a vadgazdálkodásnak stabil, kiszámítható, konzekvens, ha úgy vesszünk egyértelmű irányokat adunk – jogi értelemben is. Megkerülni, elodázni már pedig ezt nem lehet és olyan szakembereknek kell leülni, akik képesek átlátni a szektort, mind horizontálisan, mind pedig vertikálisan. Egy-egy érdeket nem kiragadva, a személyeskedést félretéve, összeállítani egy olyan hosszú távú vadgazdálkodási tervet, ami megalapozza, megerősíti azt a bázist, amelyet ma itthon és a világban is úgy ismernek, hogy az ormánsági szarvas. Rendezni kell, egyértelművé kell tenni, hogy kinek, mi a feladata. Átláthatóvá kell tenni a jogszabályi környezetet, le kell ülnie az ágazatnak, ami itt, az Ormánságban, már 100 000 hektáron gyakorlatban is működik. Ehhez illeszteni kell és megkerülhetetlen az is, hogy egy működő képes gazdálkodási tervet adjunk ki, ami lehet, hogy az ország más részein nem életképes, de azt is figyelembe kell venni, hogy egyes tájak, tájegységek adottságai, mind lehetőségeiben, mind pedig a genetikai értelemben véve eltérőek és ez fokozottan igaz az Ormánságra.

Ünnepélyes megnyitó Szaporcán: balról Hohmann Endre vadászmester, Mészáros Kálmán elnök és Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Mészáros Kálmán hozzátette, hogy hazánk vadgazdálkodása rendkívül heterogén, rendkívül változatos. Ahogy sok száz éven keresztül eltért a Dráva bal partjának és jobb partjának a gazdálkodása itt, a magyar-horvát határ mentén, úgy az alapjaiban ma sem változott, de tudomásul kell venni, hogy akaratunkon kívül bizonyos dolgok -, mint az időjárás – megváltoztak, amihez embernek, állatnak a megmaradásért is változni kell. Azonban a fejlődéshez nem elégséges, hogy mennyiségében és minőségében megmaradjunk, mert akkor valójában csak a megőrzés szintjéig jutottunk el, miközben az Ormánságban, figyelve a szarvas eredményeit, ott rejtezhet egy világrekord is, amely eredmény az itt összefogott, együttgondolkodó vadásztársaságok eredménye lesz, ugyanis a szarvas nem ismeri a társaságok területhatárait.

Az ország talán legifjabb vadászkürtös hölgyei, akik a Baranya Vadászkürt Együttes csapatát erősítik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Sok feladat, sok munka vár az Ormánságban élőkre, amely elől itt senki nem akar elbújni – folytatta Mészáros Kálmán, de ahhoz, hogy ennek a nagyszabású munkának látszatja is legyen, pontos, precíz irányokra, meghatározott célokra van szükség. Ebben a munkában, egy sarokpontban mindenki máris is egyetértett s ez lesz az, ami össze fogja kötni a vadgazdákat. Ez pedig nem más, mint: a szarvas.

A trófeabemutató ünnepélyes hangulatáért a Baranya Vadászkürt Együttes felelt, akiket Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke vezetett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A jó hangulatú szaporcai találkozón reggelivel várták a vendégeket s frissen őrölt kávé mellett járhatta körbe a trófeákat mindenki, aki belépett a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Agyaki Gábor elhozta a Baranya Vadászkürt Együttest s a kis csapatban egészen kicsi lánykák is bátran fújták, a nagyok mellett, a vadászkürtöt. Jöttek Győrből, Budapestről, Debrecenből, Békéscsabáról és Szegedről is a vendégek. Messziről s ha valaki végig nézett a vendégseregen, láthatta, hogy akad itt egy másik szilárd oszlopa is a vadászatnak a szarvason kívül, ami nem más, mint a családok, a fiatalok és a gyerekek. A gyerekek, akiket a szüleik már otthon sem tudnak hagyni ilyenkor, akik már vadászkürtöt szorongatva ott állnak díszes vadászruhában, szépen vasalt ingben édesapjuk mellett, mert valaki otthon szépen, tisztán útnak indította őket. Míg van honnan elindulni, míg van hova megérkezni a vadászat után, addig lesz az Ormánságban is szarvas…

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Agro Jager News

*bikla: magyar tájszó, több rétegű női szoknya

Tovább olvasom

Vadászat

Berregnek a kosok

A szokásosnál korábban indult a muflonok párzási időszaka

Published

on

Berregnek a kosok – a szokásosnál korábban indult a muflonok párzási időszaka. A Kőszegi-hegységben szép számú muflon él. A kiváló érzékszervekkel rendelkező, rendkívül éber állatokat azonban még a csendes megfigyelő is csak nagy szerencsével láthatja.

Fotó: Pixabay

Kerületvezető vadászunkkal eredtünk a muflonok nyomába. Tóth László arról is beszél, miért fontos, hogy a vadetetők körüli nyugalom biztosítása.

A házijuh ősének tartott muflon eredetilegTörökországban, Örményországban, Irakban és Iránban fordult elő, az újkőkorszak idején telepítették be Ciprus szigetére. A történelmi Magyarországra az 1860-as években Korzikáról telepítették be. Ma már valamennyi középhegységben megtalálható a faj. A Kőszegi-hegységben többségében a valószínűleg az osztrák grófok vadaskertjeiből szökött muflonok élnek, de hazai telepítés is volt a 70-80-as években.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A kerületvezető vadász szerint idén a párzási időszak (üzekedés) korábban kezdődött.
A párt kereső kos búgó hangját nevezik berregésnek. A juhokért folytatott harc komoly összecsapásokkal jár: a kosok nagy távolságból, nagy sebességgel fejjel rohannak egymásnak. Az ütközés erős hanghatással jár, ez a kopogás. A bárányok húsvét körül jönnek világra.

A Szombathelyi Erdészet Zrt.  által készített videó itt tekinthető meg.

Forrás: Szombathelyi Erdészet Zrt.

Tovább olvasom