Kiemelt cikk
Bejelentésekkel nyitott a 29. FEHOVA – GALÉRIÁVAL
Mintegy 12 országból, 200 kiállító érkezett Budapestre, a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központba, hogy február 9. és 12. között részt vegyen a régió legnagyobb vadászati és horgászati vásárán, amellyel egy időben nyitotta meg a kapuit a X. FEHOVA MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállítás is – köszöntötte a vendégeket Ganczer Gábor vezérigazgató.
A Vadászati és Természeti Világkiállítás után, egy alapjaiban megváltozott Hungexpo Zrt. fogadja a látogatókat és hatalmas terekkel, oszlop nélküli pavilonjaival méltán lehet színvonalas nemzetközi rendezvények, kiállítások helyszíne és tegyük hozzá azt is, hogy erre a kiállítási térre már méltán lehetünk büszkék mi, magyarok is.
Ganczer Gábor vezérigazgató kiemelte, hogy a Hungexpo Zrt. munkatársai hozzászoktak már, hogy innovatív, a legújabb technológiákat felvonultató kiállítások töltik meg ezeket a pavilonokat, de a vadászok és a horgászok esetében a tradíció, a barátságok azok, amelyek érdekessé és egyben, – ami számára nagyon fontos, – tartalmassá teszik ezeket a napokat. Jó lejönni, kijönni, mert itt tényleg mindenki nagyon barátságos. Hangsúlyozta, hogy a kezdetektől napjainkig, a kiállítás életét, a lassan három évtizedet vizsgálva, hatalmas változáson esett át a FEHOVA. Ennek ellenére fontos, hogy értékeljük az eddig megtett utat és azt is, hogy merre tartunk, milyen változásokra van szükség? Egy biztos – tette hozzá – a Hungexpo életében fontos mérföldkő a FEHOVA és azért fogunk dolgozni, hogy a következő esztendőben is méltó helyszíne lehessen ennek, a Kárpát medencében is fontos, találkozónak – zárta köszöntőjét Ganczer Gábor vezérigazgató.
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, szokásához hűen, fontos bejelentésekkel érkezett. Ahogy megszokhattuk tőle, az elmúlt évtizedben a bürokratikus útvesztőket, ahogy fogalmazott „kiegyenesítettük”. Látható – folytatta, – hogy a vadászlőfegyverek rendszeres műszaki vizsgáztatását csakis az adás-vételre korlátozták. Bejelentette, hogy a jövőben, a családon belüli a vadászlőfegyverek adás-vételénél, szintén eltörlik ezt az előírást. Az más kérdés, – tette hozzá, – ha egy új vevőhöz kerül egy-egy használt fegyver, hogy ott, a későbbi jogviták elkerülése érdekében, igenis indokolt egy felülvizsgálat. Ez érthető módon megnyugtató, mind a vevő, mind pedig az eladó számára. További könnyítéseket vezetnek be az állandó lakcím kivezetésével is, ezzel a vadászlőfegyver vásárlások kapcsán lehetőséget biztosítanak a határainkon túl élő magyarságnak is.
Az éjjellátó céltávcsövek és a hangtompítók esetében azonban leszögezte, hogy a szakmai érdekképviseletekkel egyeztetve, csak és kizárólagosan az Afrikai sertéspestis visszaszorítása miatt engedélyezték a hivatásos vadászok számára ezeknek az eszközöknek a használatát. Ennek az intézkedésnek az alapját Dr. Bognár Lajos, országos főállatorvos járványügyi intézkedései teremtették meg. A főállatorvos által foganatosított intézkedések, határozott döntések megmutatták, hogy egy ilyen súlyos állatbetegség kapcsán is összefogással, megfelelő szakmai alapokkal, kontrollal és a szigorú intézkedések betartásával eredményt lehet elérni.
Magyarország természetvédelmi törekvéseit jól példázza és egyben minősíti is, hogy a kipusztult európai hód visszatért hazánkba és úgy tűnik, hogy újra elfoglalja, elfoglalta a korábbi élőhelyét. Azonban az általa okozott kár sok esetben akkora, hogy a károk csökkentése, valamint azok megelőzésére, a vadászok segítségét kérik. Míg a hód az épített környezetünkben okoz tetemes károkat, addig a téli időszakban, az északról Magyarországra húzó és itt telelő kormoránok, azaz a nagy kárókatonák viszont olyan tömegben jelentkeznek a hazai vizeinken, hogy nemcsak a gazdasági egységekben, hanem már a természetes vizeinkben telelő, vermelő, sok esetben védett, fokozottan védett halállományunkban okoznak felbecsülhetetlen károkat.
Bár vadászlőfegyverrel mindkét vadfaj állományai kontrolálhatók, Dr. Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy nem fogják a vadászható állatfajok listájára áthelyezni ezt a két állatfajt. A természetvédelmi munkák, a fajok visszatelepítése bár sikeres volt, ennek a kárfelelőssége azonnal megváltozna abban az esetben, ha vadászható állatfajok lennének. Ezt a terhet nem háríthatjuk át a vadgazdálkodási ágazatra. Ezeket a kártalanításokat nem lenne képes fedezni.
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes összegezte a mögöttünk álló bő évet és kiemelte, hogy a Vadászati és Természeti Világkiállítás egy múzeum alapítási hullámot is elindított, amelyről mindenképpen kell és érdemes is beszélni. Miközben a világkiállítás kiemelt helyszínein pazar gyűjteményegyütteseket lehet ma is megtekinteni, addig elindult egy olyan folyamat, hogy a legkisebb falvakban is összeszedték a falu vadászati emlékeit, tárgyait, amelyek sok esetben értékes vadászati relikviái magyar vadászati történelmünknek. Mindenképpen látszik, hogy erre egy olyan igény mutatkozik, amellyel érdemes foglalkozni, hiszen a helyben élő gyermekek számára is fontos helyszínek lehetnek, ahol megismerhetik, mit is jelent a vadászat és vadgazdálkodás.
A bejelentések azonban ezzel még mindig nem értek véget, hiszen a Nimród Vadászújság Kárpát-medencei terjesztése, úgy tűnik, tovább bővül. A sikeres erdélyi, a négy székelyföldi megye után, amelyben Csíkszeredának kiemelt szerep jutott, most tovább bővítik azt a 60 vadásztársaság listáját, amellyel elindult a terjesztés. Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a határainkon túl élő összes magyar vadász megkaphatja a vadászújságot.
Az ünnepélyes megnyitón köszöntötte a vendégeket Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nimród Vadászújság főszerkesztője. Dr. Nagy István agrárminiszter és Dr. Szűcs Lajos a Magyar Horgászok Országos Szövetségének elnöke is, aki kiemelte, hogy 800 000 horgászt képvisel. Ez azt jelenti, hogy 1216 egyesület és további 25 tagszervezet nevében állhat a pódiumon -mondta. Kiemelte, hogy mintegy 136 000 hektár vízfelületet kezelnek és 37 közfeladatot látnak el, amelyeket elsősorban a halőri szolgálattal oldanak meg.
Marghescu Tamást, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) korábbi vezérigazgatóját, nagykövetének nevezte ki a nemzetközi szervezet, amely közel 80 országban képviselteti magát. A világszinten is befolyásos szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy újabb és újabb direktívák, stratégiák készülnek Brüsszelben. Ezeknek az értelmezése azonban messze túl mutat az egyéni érdekeken, hiszen határozott intézkedéseket szeretnének foganatosítani a brüsszeli politikusok. Jelentős veszélyeket hordoznak, ezek a sokszor szakmai alapokat nélkülöző programok, de egyben sok lehetőséget is nyújtanak, hiszen együttes szakmai fellépéssel hosszú távú eredményt lehet elérni Magyarországon is. Ezeknek a nemzeti véleményeknek azonban stabil, megfelelő szakmai alapokra helyezett állásponton kell állnia, amelyet az ágazatok minden szereplője egységesen elfogad. Ehhez jól képzett, az ágazatokban is elismert, magasan kvalifikált szakemberekre van szükség.
A FEHOVA, amelyen a vadászokat és a horgászokat önálló pavilonban helyezték el, igazi nemzetközi színtérré változott, mert X. jubileumi FEHOVA-MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállítást (CAC, CACIB)-re Európa megannyi országából érkeztek nevezők. Láttunk Spanyolországból érkező spanyol agarat, orosz agarakat, afgán agarakat, magyarországi kennelből olasz vizslákat is.
A kiállítás ideje alatt rendezték meg az Országos terepíjász és 3D versenyt és a passzázson, valamint a kiállítás terekben, több helyen is hosszú sorok kígyóztak a vendéglátók előtt. Itt fontos megjegyezni, hogy aki ellátogat, csak és kizárólagosan bankkártyával fizethet!
A terepjárók mellett feltűnően sok vadászati iroda kínált különféle utakat szerte a világban. Jutott hely az iparművészeknek, számos kézműves bicskát, kést lehet megvásárolni. A művészek sem maradtak el, ahogy megszokhattuk Dr. Kun Edit festőművész önálló standdal érkezett. Már az első napon több festménye elkelt. Az Agro Jagernek kiemelte, hogy nemcsak a kiállításon bemutatott festmények érdeklik a nagyközönséget, hanem sokszor megrendelésre is készít festményeket. Hozzátette, hogy különleges élmény, amikor évekkel később is felkeresik, sőt több esetben egy-egy megajándékozott vadász is meglátogatja, hogy hozzá került egy-egy festménye. Ezek azok a pillanatok, amelyek különlegessé teszik az alkotók életét.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter
Kiemelt cikk
Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
Schengeni térség
Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere: A mai határozatunkkal megszüntettük a személyellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös belső szárazföldi határokon, ami mérföldkövet jelent a schengeni térség szempontjából. Köszöntjük Bulgáriát és Romániát a schengeni családban!
Bulgária és Románia az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni jogi keret (a schengeni vívmányok) egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács 2023. december 30-án határozatot fogadott a schengeni vívmányok fennmaradó részeinek 2024. március 31-től történő alkalmazásáról, valamint a belső légi és tengeri határokon történő személyellenőrzés megszüntetéséről.
A miniszterek megvitatták a schengeni térség helyzetét, és véleményt cseréltek a Schengen Tanács éves ciklusához kapcsolódó prioritások végrehajtásáról. Ennek során elsősorban az általános biztonságnak a digitalizáció révén történő fokozására összpontosítottak.
Határregisztrációs rendszer (EES) és átjárhatóság az uniós bűnüldöző hatóságok által használt informatikai rendszerek között
A Bizottság és az eu-LISA (a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség IT-rendszereit felügyelő uniós ügynökség) ismertette a miniszterekkel az EES működésének megkezdésével kapcsolatban megteendő lépéseket. A Bizottság tájékoztatást nyújtott a 2024. december 4-én kiadott, a határregisztrációs rendszer fokozatos elindításáról szóló javaslatáról.
A tagállamok támogatták az elnökség javaslatát, amely szerint új ütemtervre van szükség annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a várható következményeket.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Az EES a rövid távú tartózkodás céljából az EU-ba utazó harmadik országbeli állampolgárok regisztrálására szolgáló automatizált informatikai rendszer. Az új rendszerben a határőrök az első határátlépésnél leveszik a belépők ujjnyomatát, vagy fényképet készítenek róluk, és ezeket az adatokat egy digitális fájlban tárolják.
Az EES az egyike azon számos informatikai rendszernek, amelyet az EU a következő néhány évben be fog vezetni a bűnözés elleni küzdelem, illetve a határbiztonság megerősítése céljából. Idetartozik az ETIAS utasinformációs és engedélyezési rendszer is, amely a schengeni térségbe vízummentesen beutazó harmadik országbeli állampolgárok által jelentett biztonsági, migrációs és egészségügyi kockázatokat fogja ellenőrizni.
Magyar Elnökség
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Meghatározó döntés: Románia és Bulgária egy lépéssel közelebb a schengeni csatlakozáshoz
Magyarország uniós elnöksége továbbra is mozgatórugója az európai integrációnak. A múlt heti sikeres budapesti találkozót követően, ahol Magyarország, Bulgária, Románia és Ausztria miniszterei határvédelmi csomagról állapodtak meg, november 27-én a két utóbbi ország újabb fontos lépés tett az európai integráció és a schengeni térség irányába. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanis véglegesítette a Tanács határozatának előkészítését, amelynek értelmében 2025. január 1-től megszűnnek a belső szárazföldi határellenőrzések Bulgáriával és Romániával. A döntés hivatalos elfogadása a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-i ülésén várható.
Középen Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere. Fotó: Magyar Elnökség
Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke kiemelte ennek jelentőségét Magyarország számára, így fogalmazott:
„A Coreperen most meghozott döntés olyan mérföldkőnek számít, amely különös jelentőséggel bír Magyarország számára. Első elnökségünk alatt, 2011-ben kulcsszerepet játszottunk Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának előmozdításában. Most, a második elnökségünk alatt pedig különös megtiszteltetés számunkra, hogy le is zárhatjuk e folyamatot. A magyar elnökség számára kiemelt prioritás, hogy a belső, illetve két tagállam közötti szárazföldi határokon az ellenőrzések megszűnjenek. A mai döntéssel megtettük az utolsó előkészítő lépést annak érdekében, hogy ez valósággá váljon, s hogy az az egységet, a szabad mozgást és az EU ellenálló képességét is megerősítse.”
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
“Ez győzelem nemcsak Bulgária és Románia, hanem egész Európa számára!”
– Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke –
A mai döntéssel megerősítésre kerül Magyarország elkötelezettsége az európai egység előmozdítása és a schengeni térség zavartalan működésének biztosítása mellett, jelentős lépést téve az Európai Unió összetartozásának megerősítése felé.
Forrás: Magyar Elnökség
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu