Kiemelt cikk
Bejelentésekkel nyitott a 29. FEHOVA – GALÉRIÁVAL
Mintegy 12 országból, 200 kiállító érkezett Budapestre, a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központba, hogy február 9. és 12. között részt vegyen a régió legnagyobb vadászati és horgászati vásárán, amellyel egy időben nyitotta meg a kapuit a X. FEHOVA MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállítás is – köszöntötte a vendégeket Ganczer Gábor vezérigazgató.
A Vadászati és Természeti Világkiállítás után, egy alapjaiban megváltozott Hungexpo Zrt. fogadja a látogatókat és hatalmas terekkel, oszlop nélküli pavilonjaival méltán lehet színvonalas nemzetközi rendezvények, kiállítások helyszíne és tegyük hozzá azt is, hogy erre a kiállítási térre már méltán lehetünk büszkék mi, magyarok is.
Ganczer Gábor vezérigazgató kiemelte, hogy a Hungexpo Zrt. munkatársai hozzászoktak már, hogy innovatív, a legújabb technológiákat felvonultató kiállítások töltik meg ezeket a pavilonokat, de a vadászok és a horgászok esetében a tradíció, a barátságok azok, amelyek érdekessé és egyben, – ami számára nagyon fontos, – tartalmassá teszik ezeket a napokat. Jó lejönni, kijönni, mert itt tényleg mindenki nagyon barátságos. Hangsúlyozta, hogy a kezdetektől napjainkig, a kiállítás életét, a lassan három évtizedet vizsgálva, hatalmas változáson esett át a FEHOVA. Ennek ellenére fontos, hogy értékeljük az eddig megtett utat és azt is, hogy merre tartunk, milyen változásokra van szükség? Egy biztos – tette hozzá – a Hungexpo életében fontos mérföldkő a FEHOVA és azért fogunk dolgozni, hogy a következő esztendőben is méltó helyszíne lehessen ennek, a Kárpát medencében is fontos, találkozónak – zárta köszöntőjét Ganczer Gábor vezérigazgató.
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, szokásához hűen, fontos bejelentésekkel érkezett. Ahogy megszokhattuk tőle, az elmúlt évtizedben a bürokratikus útvesztőket, ahogy fogalmazott „kiegyenesítettük”. Látható – folytatta, – hogy a vadászlőfegyverek rendszeres műszaki vizsgáztatását csakis az adás-vételre korlátozták. Bejelentette, hogy a jövőben, a családon belüli a vadászlőfegyverek adás-vételénél, szintén eltörlik ezt az előírást. Az más kérdés, – tette hozzá, – ha egy új vevőhöz kerül egy-egy használt fegyver, hogy ott, a későbbi jogviták elkerülése érdekében, igenis indokolt egy felülvizsgálat. Ez érthető módon megnyugtató, mind a vevő, mind pedig az eladó számára. További könnyítéseket vezetnek be az állandó lakcím kivezetésével is, ezzel a vadászlőfegyver vásárlások kapcsán lehetőséget biztosítanak a határainkon túl élő magyarságnak is.
Az éjjellátó céltávcsövek és a hangtompítók esetében azonban leszögezte, hogy a szakmai érdekképviseletekkel egyeztetve, csak és kizárólagosan az Afrikai sertéspestis visszaszorítása miatt engedélyezték a hivatásos vadászok számára ezeknek az eszközöknek a használatát. Ennek az intézkedésnek az alapját Dr. Bognár Lajos, országos főállatorvos járványügyi intézkedései teremtették meg. A főállatorvos által foganatosított intézkedések, határozott döntések megmutatták, hogy egy ilyen súlyos állatbetegség kapcsán is összefogással, megfelelő szakmai alapokkal, kontrollal és a szigorú intézkedések betartásával eredményt lehet elérni.
Magyarország természetvédelmi törekvéseit jól példázza és egyben minősíti is, hogy a kipusztult európai hód visszatért hazánkba és úgy tűnik, hogy újra elfoglalja, elfoglalta a korábbi élőhelyét. Azonban az általa okozott kár sok esetben akkora, hogy a károk csökkentése, valamint azok megelőzésére, a vadászok segítségét kérik. Míg a hód az épített környezetünkben okoz tetemes károkat, addig a téli időszakban, az északról Magyarországra húzó és itt telelő kormoránok, azaz a nagy kárókatonák viszont olyan tömegben jelentkeznek a hazai vizeinken, hogy nemcsak a gazdasági egységekben, hanem már a természetes vizeinkben telelő, vermelő, sok esetben védett, fokozottan védett halállományunkban okoznak felbecsülhetetlen károkat.
Bár vadászlőfegyverrel mindkét vadfaj állományai kontrolálhatók, Dr. Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy nem fogják a vadászható állatfajok listájára áthelyezni ezt a két állatfajt. A természetvédelmi munkák, a fajok visszatelepítése bár sikeres volt, ennek a kárfelelőssége azonnal megváltozna abban az esetben, ha vadászható állatfajok lennének. Ezt a terhet nem háríthatjuk át a vadgazdálkodási ágazatra. Ezeket a kártalanításokat nem lenne képes fedezni.
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes összegezte a mögöttünk álló bő évet és kiemelte, hogy a Vadászati és Természeti Világkiállítás egy múzeum alapítási hullámot is elindított, amelyről mindenképpen kell és érdemes is beszélni. Miközben a világkiállítás kiemelt helyszínein pazar gyűjteményegyütteseket lehet ma is megtekinteni, addig elindult egy olyan folyamat, hogy a legkisebb falvakban is összeszedték a falu vadászati emlékeit, tárgyait, amelyek sok esetben értékes vadászati relikviái magyar vadászati történelmünknek. Mindenképpen látszik, hogy erre egy olyan igény mutatkozik, amellyel érdemes foglalkozni, hiszen a helyben élő gyermekek számára is fontos helyszínek lehetnek, ahol megismerhetik, mit is jelent a vadászat és vadgazdálkodás.
A bejelentések azonban ezzel még mindig nem értek véget, hiszen a Nimród Vadászújság Kárpát-medencei terjesztése, úgy tűnik, tovább bővül. A sikeres erdélyi, a négy székelyföldi megye után, amelyben Csíkszeredának kiemelt szerep jutott, most tovább bővítik azt a 60 vadásztársaság listáját, amellyel elindult a terjesztés. Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a határainkon túl élő összes magyar vadász megkaphatja a vadászújságot.
Az ünnepélyes megnyitón köszöntötte a vendégeket Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nimród Vadászújság főszerkesztője. Dr. Nagy István agrárminiszter és Dr. Szűcs Lajos a Magyar Horgászok Országos Szövetségének elnöke is, aki kiemelte, hogy 800 000 horgászt képvisel. Ez azt jelenti, hogy 1216 egyesület és további 25 tagszervezet nevében állhat a pódiumon -mondta. Kiemelte, hogy mintegy 136 000 hektár vízfelületet kezelnek és 37 közfeladatot látnak el, amelyeket elsősorban a halőri szolgálattal oldanak meg.
Marghescu Tamást, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) korábbi vezérigazgatóját, nagykövetének nevezte ki a nemzetközi szervezet, amely közel 80 országban képviselteti magát. A világszinten is befolyásos szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy újabb és újabb direktívák, stratégiák készülnek Brüsszelben. Ezeknek az értelmezése azonban messze túl mutat az egyéni érdekeken, hiszen határozott intézkedéseket szeretnének foganatosítani a brüsszeli politikusok. Jelentős veszélyeket hordoznak, ezek a sokszor szakmai alapokat nélkülöző programok, de egyben sok lehetőséget is nyújtanak, hiszen együttes szakmai fellépéssel hosszú távú eredményt lehet elérni Magyarországon is. Ezeknek a nemzeti véleményeknek azonban stabil, megfelelő szakmai alapokra helyezett állásponton kell állnia, amelyet az ágazatok minden szereplője egységesen elfogad. Ehhez jól képzett, az ágazatokban is elismert, magasan kvalifikált szakemberekre van szükség.
A FEHOVA, amelyen a vadászokat és a horgászokat önálló pavilonban helyezték el, igazi nemzetközi színtérré változott, mert X. jubileumi FEHOVA-MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállítást (CAC, CACIB)-re Európa megannyi országából érkeztek nevezők. Láttunk Spanyolországból érkező spanyol agarat, orosz agarakat, afgán agarakat, magyarországi kennelből olasz vizslákat is.
A kiállítás ideje alatt rendezték meg az Országos terepíjász és 3D versenyt és a passzázson, valamint a kiállítás terekben, több helyen is hosszú sorok kígyóztak a vendéglátók előtt. Itt fontos megjegyezni, hogy aki ellátogat, csak és kizárólagosan bankkártyával fizethet!
A terepjárók mellett feltűnően sok vadászati iroda kínált különféle utakat szerte a világban. Jutott hely az iparművészeknek, számos kézműves bicskát, kést lehet megvásárolni. A művészek sem maradtak el, ahogy megszokhattuk Dr. Kun Edit festőművész önálló standdal érkezett. Már az első napon több festménye elkelt. Az Agro Jagernek kiemelte, hogy nemcsak a kiállításon bemutatott festmények érdeklik a nagyközönséget, hanem sokszor megrendelésre is készít festményeket. Hozzátette, hogy különleges élmény, amikor évekkel később is felkeresik, sőt több esetben egy-egy megajándékozott vadász is meglátogatja, hogy hozzá került egy-egy festménye. Ezek azok a pillanatok, amelyek különlegessé teszik az alkotók életét.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Kiemelt cikk
Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA
A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.
A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.
Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.
A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.
A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.
Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.
A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.
Magyar Elnökség
Kiemelt cikk
Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával
A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.
Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency
A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.
Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency
Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.
Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.
A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.
Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:
- Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
- Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
- Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.
Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége