Kiemelt cikk
Bejelentésekkel nyitott a 29. FEHOVA – GALÉRIÁVAL
Mintegy 12 országból, 200 kiállító érkezett Budapestre, a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központba, hogy február 9. és 12. között részt vegyen a régió legnagyobb vadászati és horgászati vásárán, amellyel egy időben nyitotta meg a kapuit a X. FEHOVA MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállítás is – köszöntötte a vendégeket Ganczer Gábor vezérigazgató.

Ganczer Gábor vezérigazgató Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A Vadászati és Természeti Világkiállítás után, egy alapjaiban megváltozott Hungexpo Zrt. fogadja a látogatókat és hatalmas terekkel, oszlop nélküli pavilonjaival méltán lehet színvonalas nemzetközi rendezvények, kiállítások helyszíne és tegyük hozzá azt is, hogy erre a kiállítási térre már méltán lehetünk büszkék mi, magyarok is.

A 150 éves Franchi jubileumi golyós fegyvere Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Ganczer Gábor vezérigazgató kiemelte, hogy a Hungexpo Zrt. munkatársai hozzászoktak már, hogy innovatív, a legújabb technológiákat felvonultató kiállítások töltik meg ezeket a pavilonokat, de a vadászok és a horgászok esetében a tradíció, a barátságok azok, amelyek érdekessé és egyben, – ami számára nagyon fontos, – tartalmassá teszik ezeket a napokat. Jó lejönni, kijönni, mert itt tényleg mindenki nagyon barátságos. Hangsúlyozta, hogy a kezdetektől napjainkig, a kiállítás életét, a lassan három évtizedet vizsgálva, hatalmas változáson esett át a FEHOVA. Ennek ellenére fontos, hogy értékeljük az eddig megtett utat és azt is, hogy merre tartunk, milyen változásokra van szükség? Egy biztos – tette hozzá – a Hungexpo életében fontos mérföldkő a FEHOVA és azért fogunk dolgozni, hogy a következő esztendőben is méltó helyszíne lehessen ennek, a Kárpát medencében is fontos, találkozónak – zárta köszöntőjét Ganczer Gábor vezérigazgató.

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, szokásához hűen, fontos bejelentésekkel érkezett. Ahogy megszokhattuk tőle, az elmúlt évtizedben a bürokratikus útvesztőket, ahogy fogalmazott „kiegyenesítettük”. Látható – folytatta, – hogy a vadászlőfegyverek rendszeres műszaki vizsgáztatását csakis az adás-vételre korlátozták. Bejelentette, hogy a jövőben, a családon belüli a vadászlőfegyverek adás-vételénél, szintén eltörlik ezt az előírást. Az más kérdés, – tette hozzá, – ha egy új vevőhöz kerül egy-egy használt fegyver, hogy ott, a későbbi jogviták elkerülése érdekében, igenis indokolt egy felülvizsgálat. Ez érthető módon megnyugtató, mind a vevő, mind pedig az eladó számára. További könnyítéseket vezetnek be az állandó lakcím kivezetésével is, ezzel a vadászlőfegyver vásárlások kapcsán lehetőséget biztosítanak a határainkon túl élő magyarságnak is.

Kattints -> FROMMER Fegyverbolt
Az éjjellátó céltávcsövek és a hangtompítók esetében azonban leszögezte, hogy a szakmai érdekképviseletekkel egyeztetve, csak és kizárólagosan az Afrikai sertéspestis visszaszorítása miatt engedélyezték a hivatásos vadászok számára ezeknek az eszközöknek a használatát. Ennek az intézkedésnek az alapját Dr. Bognár Lajos, országos főállatorvos járványügyi intézkedései teremtették meg. A főállatorvos által foganatosított intézkedések, határozott döntések megmutatták, hogy egy ilyen súlyos állatbetegség kapcsán is összefogással, megfelelő szakmai alapokkal, kontrollal és a szigorú intézkedések betartásával eredményt lehet elérni.

Megnyitó előtti pillanatok: a fényképen Pechtol János az OMVV ügyvezetője (középen) aki, Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes-államtitkárral beszélget ( a fényképen jobb oldalon) Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Magyarország természetvédelmi törekvéseit jól példázza és egyben minősíti is, hogy a kipusztult európai hód visszatért hazánkba és úgy tűnik, hogy újra elfoglalja, elfoglalta a korábbi élőhelyét. Azonban az általa okozott kár sok esetben akkora, hogy a károk csökkentése, valamint azok megelőzésére, a vadászok segítségét kérik. Míg a hód az épített környezetünkben okoz tetemes károkat, addig a téli időszakban, az északról Magyarországra húzó és itt telelő kormoránok, azaz a nagy kárókatonák viszont olyan tömegben jelentkeznek a hazai vizeinken, hogy nemcsak a gazdasági egységekben, hanem már a természetes vizeinkben telelő, vermelő, sok esetben védett, fokozottan védett halállományunkban okoznak felbecsülhetetlen károkat.

Erdész tanulók Szegedről, a Kiss Ferenc Erdészeti Technikumból Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Bár vadászlőfegyverrel mindkét vadfaj állományai kontrolálhatók, Dr. Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy nem fogják a vadászható állatfajok listájára áthelyezni ezt a két állatfajt. A természetvédelmi munkák, a fajok visszatelepítése bár sikeres volt, ennek a kárfelelőssége azonnal megváltozna abban az esetben, ha vadászható állatfajok lennének. Ezt a terhet nem háríthatjuk át a vadgazdálkodási ágazatra. Ezeket a kártalanításokat nem lenne képes fedezni.

Megnyitó: Dr. Kun Edit Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes összegezte a mögöttünk álló bő évet és kiemelte, hogy a Vadászati és Természeti Világkiállítás egy múzeum alapítási hullámot is elindított, amelyről mindenképpen kell és érdemes is beszélni. Miközben a világkiállítás kiemelt helyszínein pazar gyűjteményegyütteseket lehet ma is megtekinteni, addig elindult egy olyan folyamat, hogy a legkisebb falvakban is összeszedték a falu vadászati emlékeit, tárgyait, amelyek sok esetben értékes vadászati relikviái magyar vadászati történelmünknek. Mindenképpen látszik, hogy erre egy olyan igény mutatkozik, amellyel érdemes foglalkozni, hiszen a helyben élő gyermekek számára is fontos helyszínek lehetnek, ahol megismerhetik, mit is jelent a vadászat és vadgazdálkodás.

Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nimród Vadászújság főszerkesztője Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A bejelentések azonban ezzel még mindig nem értek véget, hiszen a Nimród Vadászújság Kárpát-medencei terjesztése, úgy tűnik, tovább bővül. A sikeres erdélyi, a négy székelyföldi megye után, amelyben Csíkszeredának kiemelt szerep jutott, most tovább bővítik azt a 60 vadásztársaság listáját, amellyel elindult a terjesztés. Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a határainkon túl élő összes magyar vadász megkaphatja a vadászújságot.

A Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium diákjai Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Az ünnepélyes megnyitón köszöntötte a vendégeket Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nimród Vadászújság főszerkesztője. Dr. Nagy István agrárminiszter és Dr. Szűcs Lajos a Magyar Horgászok Országos Szövetségének elnöke is, aki kiemelte, hogy 800 000 horgászt képvisel. Ez azt jelenti, hogy 1216 egyesület és további 25 tagszervezet nevében állhat a pódiumon -mondta. Kiemelte, hogy mintegy 136 000 hektár vízfelületet kezelnek és 37 közfeladatot látnak el, amelyeket elsősorban a halőri szolgálattal oldanak meg.

Marghescu Tamás, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) korábbi vezérigazgatója, jelenlegi nagykövete Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Marghescu Tamást, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) korábbi vezérigazgatóját, nagykövetének nevezte ki a nemzetközi szervezet, amely közel 80 országban képviselteti magát. A világszinten is befolyásos szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy újabb és újabb direktívák, stratégiák készülnek Brüsszelben. Ezeknek az értelmezése azonban messze túl mutat az egyéni érdekeken, hiszen határozott intézkedéseket szeretnének foganatosítani a brüsszeli politikusok. Jelentős veszélyeket hordoznak, ezek a sokszor szakmai alapokat nélkülöző programok, de egyben sok lehetőséget is nyújtanak, hiszen együttes szakmai fellépéssel hosszú távú eredményt lehet elérni Magyarországon is. Ezeknek a nemzeti véleményeknek azonban stabil, megfelelő szakmai alapokra helyezett állásponton kell állnia, amelyet az ágazatok minden szereplője egységesen elfogad. Ehhez jól képzett, az ágazatokban is elismert, magasan kvalifikált szakemberekre van szükség.

A Vector optics standja Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A FEHOVA, amelyen a vadászokat és a horgászokat önálló pavilonban helyezték el, igazi nemzetközi színtérré változott, mert X. jubileumi FEHOVA-MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállítást (CAC, CACIB)-re Európa megannyi országából érkeztek nevezők. Láttunk Spanyolországból érkező spanyol agarat, orosz agarakat, afgán agarakat, magyarországi kennelből olasz vizslákat is.

Kaposvári SZC Dráva Völgye Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma diákjai Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A kiállítás ideje alatt rendezték meg az Országos terepíjász és 3D versenyt és a passzázson, valamint a kiállítás terekben, több helyen is hosszú sorok kígyóztak a vendéglátók előtt. Itt fontos megjegyezni, hogy aki ellátogat, csak és kizárólagosan bankkártyával fizethet!

A könyv mindig érték marad Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A terepjárók mellett feltűnően sok vadászati iroda kínált különféle utakat szerte a világban. Jutott hely az iparművészeknek, számos kézműves bicskát, kést lehet megvásárolni. A művészek sem maradtak el, ahogy megszokhattuk Dr. Kun Edit festőművész önálló standdal érkezett. Már az első napon több festménye elkelt. Az Agro Jagernek kiemelte, hogy nemcsak a kiállításon bemutatott festmények érdeklik a nagyközönséget, hanem sokszor megrendelésre is készít festményeket. Hozzátette, hogy különleges élmény, amikor évekkel később is felkeresik, sőt több esetben egy-egy megajándékozott vadász is meglátogatja, hogy hozzá került egy-egy festménye. Ezek azok a pillanatok, amelyek különlegessé teszik az alkotók életét.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter
Kiemelt cikk
AM: Továbbra sincs új kitörés, a kormányülésen is napirenden volt a védekezés
Továbbra sincs új kitörés, eredményes védekezés a ragadós száj- és körömfájás ellen – mondta Nagy István agrárminiszter. A miniszter jelezte, a szerdai kormányülésen beszámolt a kormánynak a ragadós száj- és körömfájás okozta helyzetről.

Nyugalomra int az agrárminiszter: nincs új kitörés, nincs új fertőzött telep, gazdaság. Fotó: Választási malacok a ruzsai vásárban – Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az Állategészségügyi Operatív Törzs és az állategészségügyi hatóság intézkedései továbbra is zajlanak a fertőzött négy telepen, a védelmi körzetükben és országosan is célzott intézkedések vannak. Az egész országban vizsgálják, mintavételezik az állattartó telepeket, újabb fertőzést eddig nem találtak – közölte Nagy István. Jelenleg a Darnózselin és a Dunakilitin lévő, fertőzött szarvasmarhatelepek felszámolása zajlik. Erről a két telepről 3500 marhát kell leölni és elföldelni a hatóságok által megszabott szigorú protokoll szerint – ismertette.
Hozzátette, erre rendkívüli munkavégzést rendelt el az operatív törzs, ez így is napokig tart. Az agrárminiszter hangsúlyozta, bíznak benne, hogy néhány napon belül ezt be tudják fejezni. Az állatok elföldelése szigorú hatósági felügyelet mellett zajlik a bábolnai dögkúton, és a területek őrzését is biztosítják. Nagy István a videóban megköszönte az állategészségügyi szakemberek, a rendőrök, a katonák, és mindenki munkáját, aki a védekezésben részt vesz.
A hatóságok teszik a dolgukat 0-24 órában, de fontos azt is tudni, hogy a védekezés nem csak a hatóságok dolga, az állattartók felelőssége is óriási – fejtette ki. A miniszter arra kérte az állattartókat, hogy figyeljék az állataikat, tartsák be a szabályokat és a protokollnak megfelelően azonnal jelentsék, ha gyanút észlelnek.
“Kérem mindenki együttműködését, mert csak a szabályok betartásával és együttműködéssel tudjuk megvédeni ettől a ragályos, borzalmas vírustól az egészséges állatainkat” – fogalmazott Nagy István.
Agrárminisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Azonnali összefogásra van szükség, hogy megmentsük a nagy godát
A nagy goda (Limosa limosa), a szikes rétek, a nedves mocsárrétek, a szikes legelők egykori jól ismert fészkelője volt. A hazai fészkelőállomány az 1990-es években becsült 1000-1200 páros állományról napjainkra 100 pár körülire zsugorodott. Az állománycsökkenés fő okai az alacsony költési siker, a nem megfelelő élőhelykezelés és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai – közölte a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület.

Veszélyben a nagy goda. A képen egy nagy goda fióka látható. Fotó: Szilágyi Attila
A negatív hatások olyan mértékűek, hogy a vizes élőhelyek védelmében elért eredmények már nem tudják kompenzálni az alacsony költési sikerből fakadó állománycsökkenést. Felismerve a problémát, miszerint a faj hazai állományának megmentéséhez – a további élőhelyvédelmi intézkedéseken túl – aktívfajmegőrzési beavatkozásokra is szükség van.

Természetvédelmi szakemberek kerítik el a nagy goda fészkelő helyeit. Fotó: Zalai Tamás
Ezért, az idei évtől a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület és Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közös kísérleti projektet valósít meg három mintaterületen, melyek célja a költési siker növelése a predációs nyomás csökkentésével.

Fokozottan védett nagy godák. Temrészetvédelmi értékük egyenként 500 000 Ft. Fotó: Szilágyi Attila
A védelem érdekében az idei évben több módszert is tesztelünk, melyek segítségével tudjuk meghatározni a legjobb eszközöket a vizes élőhelyekhez kötődő földön fészkelő madárfajok védelme érdekében. A védelem első lépése, hogy a tradicionális fészkelőterületeken nagyobb (1-4 hektár) területeket kerítünk le villanypásztorral, amely reményeink szerint segít a szőrmés ragadozók távoltartásában – tájékoztatott a közös szakmai programról a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület.
Hortobágy Természetvédelmi Egyesület
Fotó: Szilágyi Attila
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
KITEKINTŐ: Belgrád – Megnyitotta kapuit a 45. Nemzetközi hajózási, vadász és horgászvásár – GALÉRIÁVAL
Belgrádba, avagy ahogy Szerbia és a Balkán szerte szokás mondani: Beogradba utazni, ma is fogalomszámba megy. Kétséget kizáróan dinamikusan fejlődik a szerb főváros. A Duna, ahogy elérjük a Beogradski Sajam, azaz a Belgrádi Vásár területét, méltóságteljesen hömpölyög s a hídról is jól látható, félelmetes víztömeggel „vonul” el a város alatt. Rajta megannyi uszály, teherhajók és megszámlálhatatlan csónak és más vízi jármű. Pezseg az élet a Dunán, de nemcsak a vízen, hanem a vásáron is. Április 15-én kezdődik az őzbaknyitány déli szomszédunknál is és fegyverért, lőszerért érdemes Belgrádba bemenni. Dejan Dzakulával, a Lov i jos ponesto főszerkesztőjével, a Poredak hetilap munkatársával indulunk el Újvidékről, mivel mással, mint a most átadott gyorsvasúttal, hogy kiélvezzük ezt a szép napot.

Pezsgő víziélettel találkozik az, aki Belgrádnál találkozik a Dunával. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Szerbiában jó szokása a vásároknak, hogy koncentráltan és igen sok fegyvert lehet megtekinteni és tényleg standról, standra lépve, annyi minden látnivaló van, hogy nehezen lehet haladni. A FOX standon Dejan jóbarátaival vált pár szót és kiderül, hogy ide megközelítőleg 100 terméket hoztak, csak ingből 34 félét.

Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője Újvidéken, a Magyar Szó legfrisebb számával fogadott. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ma is igaz, ami 30 éve Szerbiában igaz volt, hogy amire szüksége van a vadászoknak, horgászoknak, azt egy helyen be lehet szerezni. Bár úgy tűnhet, hogy számokat, a kiállítókat nézve kevesebben érkeztek, de roskadásig vannak a különféle lőszerek, töltények, kiegészítők a legkisebb késektől, a legdrágább elektronikai eszközökig.

Nyitás előtt a 45. Nemzetközi hajózási, vadászati és horgászati kiállítás Belgrádban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Hangsúlyos, – meséli az Agro Jagernek a FOX munkatársa, hogy ma is nagyon népszerű fegyvermárka Szerbiában a Zastava, amely ma fénykorát éli és láthattuk az 55. LORIST-on, Újvidéken, hogy a legigényesebb vésésekkel is dobnak piacra fegyvereket.

A vendégek érkezése előtt még a Szerb Vadászszövetség újságát lapozgattam. Fotó: Dejan Dzakula / Lov i jos ponesto
A szerbiai fém-, és acélgyártás méltán magas minőséget adott mindig is és ebből a sorból a tradicionális lőszer, a Partizan sem maradhat el. Ahogyan Magyarországon, úgy déli szomszédaink, vadászbarátaink is, ha vaddisznóra indulnak, akkor legtöbben a .30-06-os kalibert tárazzák be, abból is a soft point heggyel szereltet. Vissza is kérdeznek és kíváncsian várják többen, hogy mi, Magyarországon mit használunk. Mikor kiderül, hogy ebben a kaliberben sokan hisznek, a bólogatásuk megerősít, ha vaddisznó, akkor a szerb és a magyar vadász egyként gondolkozik.

Milica Mateljevics, a Szerb Vadászhölgy Klub elnöke és Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője, a Poredak munkatársa. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Tudni kell, hogy míg nálunk a kemping egy kissé háttérbe szorult, addig Szerbiában remélem sosem fog eltűnni, amihez manapság már olyan mennyiségű eszközt árulnak, amelyhez, véleményem szerint egy külön kisteherautó kell. Meg kell jegyezni azonban, ha lehetőség van arra, hogy pihenni menjenek a természetbe, akkor azt valóban, ahogy nálunk mondják: meg is ülik! S ha nekünk olyan szerencsénk van, hogy bennünket is meghívnak, akkor hálásak lehetünk, mert akit az asztalukhoz leültetnek, vadászni, horgászni magukkal visznek, az márpedig családtaggá válik.

A FOX vadászbolt csapata. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kiállításon láttunk zárt magaslest, amelynek a tetejére is fel lehetett mászni. Kézzel készített horgászcsalikat, horgászfelszereléseket. Ott voltak a szerbiai solymászok, akik bemutatták az uhujukat is, amelyért önmagában véve is érdemes volt elutazni.

A Szerb Vadászszövetség standján a kraljevoi erdészeti technikum diákjai Milan Žarković vezetésével várták a kicsiket. Az ifjúsági program összeállítását Milica Mateljevics, Milan Žarković és Dejan Dzakula közreműködésével fogadta el a szövetség és valósítják meg országszerte. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Baráti beszélgetések, csendes jó hangulatú találkozók fémjelezik a vásárt, ahol mindig meg-megkínálják a vendéget egy kis kolbásszal, szalámival, no és persze – rakijával. Visszautasítani csak is akkor szabad, ha tényleg autót vezetünk, amire mostanság egyre nehezebb hivatkozni, mert átadták a Szabadka-Újvidék-Belgrád gyorsvasutat, amellyel szűk egy óra alatt Belgrádban lehetünk! Ahogy mondtam soha nem látott mértékben fejlődik Szerbia.

Rengeteg fegyvert és lőszert lehetett megtekinteni Belgrádban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kiállítás sok tekintetben egyedi, de abból a szempontból biztosan, hogy a szülők magukkal hozzák a legkisebbeket is. Van, aki a hajók miatt, van, aki a horgászat miatt és vannak, akik a vadászat miatt.

A gyöngygolyót Szerbiában soha nem felejtették el, ma is rendkívül népszerű tölténye a szerbiai vadászoknak! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A gyerekek edukálására, képzésére, a természet megismerésére a Szerbiai Vadászszövetség rendkívül nagy hangsúlyt fektet és Milica Mateljevics, a Szerbiai Vadászhölgy Klub elnöke, valamit Dejan Dzakula organizálásával egészen nagy, csak a gyerekek számára berendezett standdal készültek, ahol a helyi erdészeti technikum diákjai foglalkoztak a kicsikkel.

Gyerekek lepték el a Szerb Vadászszövetség standját. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Madár felismerés, hangok azonosítása, csontok, preparátumok és elméleti feladatokkal különféle ajándékokat lehetett nyerni, közöttük olyan vadásznaplót is, amelybe feljegyezhetik a gyerekek megfigyeléseiket.

Szerbiában a vadászat mindig jó hangulatban telik és ez igaz a kiállításokra is. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Milica Mateljevics és Dejan Dzakula kiemelte, hogy ennek a programnak az a célja, hogy komplexitásában ismerjék meg a gyerekek az élővilágot, hogy megértsék azt, hogy mennyire sebezhető, hogy sokszor nehezen regenerálódik a környezetünk, ha arra nem vigyázunk, vagy netán szándékosan kárt okozunk.

Uhut nem minden nap lát az ember, de Szerbiában semmi sem lehetetlen. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Minden kiállításnak van egy fajta „íze” és a belgrádi sem marad ki ebből a sorból. Belgrád már tényleg a Balkán kapuja.

Kellemes meglepetés ért Belgrádban, mert az Ürmösi családnak dedikálhattam Hubert, a vadászmanó c. ifjúsági regényemet. Fotó: Dejan Dzakula / Lov i jos ponesto – Poredak
Innen keletre, nyugatra, délre már keveset kell ahhoz autózni, hogy Szerbia vadregényes tájain cserkelhessünk, hallgassuk az éjszakát valami veszedelmes, kőomladékos hegyoldalon.

Szerbiai barátaimnak szoktam mondani, mikor megvendégelnek, ha nem megyünk vadászni az sem baj. Belgrádban ilyen tállal kínáltak a Szerb Vadásszövetség standján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Egy rakija, egy szelet kolbász, szalámit elfogadva kérdezzünk rá, tudnak-e valami jó vadászterületet, ahol el lehet bújni a mindennapok forgataga elől.

A Szerb Vadászszövetség standján: az ifjúság edukálása a kiemelt cél. Szerbiában 90 000 ember vadászik és számuk dinamikusan nő. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A vadászjegy a külföldieknek olcsó. Egész évre sincs 1000 dinár – 9 euró – ami könnyen belátható, hogy erős alapot ad arra, hogy Szerbiába bátran elindulhatunk vadászni s ha egy vadásztársaságnál kiváltottuk, akkot Zagubicától Zlatiborig mehetünk vele, keresztül az országon…

Célra tarts! Irány Belgrád! A 45. Nemzetközi hajózási, vadászati és horgászati kiállítás április 7-ig nyitva tart. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A vásár 10 és 19 óra között tart nyitva. A belépő ára 700 dinár, ami 2348 Forint, de ha többen megyünk, akkor 500 dinárral is megúszhatjuk…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., laipgazgató
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131