Vadászat
Aranysakált lőttek Dél-Dunántúlon
Muhi Csaba aranysakált hozott terítékre Dél-Dunántúlon
Most, április végén a kukorica sok helyen már csírázik. Egyre nagyobb a nyomás a vadgazdálkodókon, hogy a vadkár mértékét csökkentsék, mivel a növénytermesztőkkel mindenki a jó kapcsolat fenntartásában érdekelt. Muhi Csaba baráti meghívásra érkezett Somogy és Tolna vármegye határában fekvő vadászterületre, barátjához Ernőhöz, aki a helyi vadásztársaság elnöke.
A 30 éves tapasztalattal rendelkező vadász előszeretettel vadászik szőrmés ragadozókra, sok éven át vadőrként is dolgozott. A Bakonyban, két évvel ezelőtt, egyedül 120 vörös rókát, 52 borzot és 12 sakált hozott terítékre. Vaddisznó szeretett volna lőni, legalábbis ez volt az első terve. A késő délután lassan kora estébe fordult, de kukoricaföldön nem bukkant fel a várva várt sertevad. Amint besötétedett, a határ hirtelen megelevenedett. Sakálok vonyítása törte meg a csendet. Kereső hőkamerájával pásztázta az előtte levő területet. Először két aranysakált pillantott meg, akik a falu felé indultak.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Gyorsan elővette a sípjait, és prédahangokat utánozva, megpróbálta őket behívni. Mindent jól csinált, a sakálok hallották is, de mentek tovább egyesen a falu felé. Túl messze voltak tőle, lövéshez sem jutott. Nemsokára újabb aranysakálok tűntek fel az erdő és a mező találkozásánál. Ugyanazt a taktikát követte, mint az első párnál, de a hívás sikertelennek bizonyult. Éjfél felé, amikor már a tizedik aranysakál is a falu felé indult, engedélyt kért a vendéglátójától, hogy a faluhoz közelebbi lest választhasson.
Barátja természetesen engedélyezte a rövid sétát. Meglepő volt ezt a sok sakált látni, ami célirányosan a faluba tartott – mesélte lapunknak Csaba. Kevesen tudják, hogy egy faluban jóval könnyebben talál magának élelmet a toportyán. Több a rágcsáló, a tyúk, a kacsa, liba és minden más állatfaj, amit megehet. A macska is veszélybe lehet, amiről külföldön egy videómegosztó portálra felvételt is töltöttek fel. Miután elfoglalta az új helyét, várt. Azt gondolta, hogy a faluból visszatérő sakálokra tehet majd lövést. Vélhetően előbb-utóbb megunják a vadászatot és visszatérhetnek az erdőbe. Egy olyan váltó mellett várakozott, ami mágnesként vonzotta a sakálokat. Ahogy a kereső hőkamerájával körbenézett, a falu felől nem látott semmit. Egy szuka aranysakál azonban felbukkant az ellenkező irányból, nagyjából abból az irányból, ahonnan a többi egyed felbukkant. Ösztönösen szájjal egércincogást utánzott. A vad ösztönösen megállt egy pillanatra.
A gyakorlott vadász ebben a pillanatban felkapcsolta fegyverlámpáját, és a kibiztosított .243 WIN kaliberű fegyveréből a másodperc törtrésze alatt lövést tett a sakálra, amely körülbelül 80-90 méterre lehetett. A Gecco 6,8 grammos lőszere jól halhatóan becsapodótt. A vad azonnal tűzben rogyott.
A birtokbavételnél derült ki, hogy egy vemhes szukát ejtett el, amely még nem fialt meg. Sok óra várakozás után szerencsével járt. A lövés után be is fejezte a vadászatot.
Sajnos a Dél-Dunántúlon az aranysakál hatalmas pusztítást okoz a hasznos vadban, amit a vadgazdálkodók napról-napra tapasztalnak. Sokszor tehetetlenek, mindenki fut az események után, és a szeme előtt csökken az apróvad mellett a nagyvad állománya is. A változás a szemünk előtt zajlik, amit már az állattenyésztők is megéreznek. Az egyik közeli tehenészeti telepen, a sakálok megtanulták, hogy a felügyelet nélkül hagyott ellő tehenek fekve védtelenek. A méhlepényt eszik meg, de sokszor meg is harapják a borjúkat is. Ezek az egyedek halálra vannak ítélve, előbb-utóbb elpusztulhatnak. Egy nagyobb falka egy dámszarvasbikát is elkaphat. Néhány egyed megzavarja, még a falka többi tagja hátulról harapja a lágy részeket és lefojthatják. A faj folyamatosan alkalmazkodik a zsákmányállatok viselkedéséhez, ugyanúgy tanulnak mint mi vadászok.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fényképet készítette: Muhi Csaba
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.
Fotó: Maszol
Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.
A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.
Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.
Forrás: Maszol
Vadászat
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén
Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.
Fotó: OMVK
A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.
Fotó: OMVK
A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.
Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.
Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK
Mezőgazdaság
Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától
Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.
Fotó: NÉBIH
Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.
A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.
A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.
Forrás: NÉBIH
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
