Keressen minket

Vadászat

NapTár – A fenntartható és etikus vadászatért

Felmérést végeztek „A vadászat megítélése a felnőtt magyar lakosság körében” címmel.

Közzétéve:

A vadászkamarai rendszer negyed százada képviseli a hazai vadászok érdekeit. Az utóbbi időkben mintha felerősödtek volna a vadászatot ellenzők hangjai, úgy tűnik, hogy a bűnbakképzés jelenségével találkozunk a hazai vadászok tevékenységének és magatartásának megítélésével kapcsolatosan. Pechtol Lajossal, a Fejér Vármegyei Vadászkamara titkárával arról beszélgettünk, hogy lehet-e, és ha igen, mivel lehet változtatni ezen a helyzeten. 

Fotó: OMVK

  • Az urbanizáció, vagyis a városi életmód felülkerekedése a vidéki, falusi életmód felett, továbbá a városodás, tehát a városok számának és lélekszámának növekedése elszakította a társadalom tagjait a természettől. Mindeközben szűkült a vadon élő állatfajok élettere, így megjelennek ott is, ahol kevésbé kívánatosak. Tegyük fel, hogy a vadászok egy évig felfüggesztik a tevékenységüket, gondoljuk végig, ennek milyen következményei lennének. Mivel a természetes szelekcióra már nem bízhatjuk az ökológiai folyamatok mederben tartását, olyan mennyiségűre duzzadna a vadállomány, amely senkinek sem lenne jó. Sem a vadon élő állomány genetikai vonalára, sem a településeken élők biztonságára nem jelentene megnyugtató megoldást. Kinek jó, ha a vaddisznók köztünk élnek? Ki szeretne nap, mint nap rókákkal találkozni? Nem beszélve az állategészségügyi kockázatokról!

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet 2004ben és 2019-ben „A vadászat megítélése a felnőtt magyar lakosság körében” címmel, a Társadalomkutatási Intézetet bízta meg, elemezze, miként is állunk ezzel a kérdéssel. A kutatók milyen következtetésekre jutottak?

  • A válaszadók 47,8%a szerint a vadászat lényege leginkább a vadászható fajok létszámának szakmai alapon történő szabályozása oly mértékben, hogy csökkenjenek az általuk okozott károk és az ebből adódó konfliktusok. A vadgazdálkodás lényegét 65,2%-uk elsősorban a vadállomány és élőhelye egyensúlyának tervszerű fenntartásában, a vadállomány gondozásában, védelmében és hasznosításában látja. A vadászattal kapcsolatos állítások értékelése kisebb változásokat mutatott a 2004-es felmérés eredményeihez képest. 2004-ben a válaszadók 1,4%-a, 2019-ben pedig 1,8% mondta azt, hogy szokott vadászni. A felmérésben részt vevők 32,6%-ának már volt személyes tapasztalata vadászattal vagy vadászokkal kapcsolatban. 64,0% semleges tapasztalatokról, 26,5% pozitív tapasztalatokról és 9,5% negatív tapasztalatokról számolt be. 2019-ben a válaszadók 45,9%-a jelezte, hogy valamilyen forrásból szokott hallani vagy olvasni magyar vadászatot, vadgazdálkodást érintő kérdésekről. Ez az arány 29,6%ponttal alacsonyabb a 2004-ben mért arányhoz képest. A válaszadók 66,3%-a jelezte, hogy már hallott arról korábban, hogy a vadászatot és a vadgazdálkodást törvény szabályozza. A legtöbben Bodrogi Gyuláról tudták, hogy vadászik (51,9%), a legkevesebben pedig Farkas Bertalanról (20,9%)

Ezen kutatás szerint, alig 10 százalékuk bír negatív tapasztalattal a vadászokat illetően, ami azért nem olyan rossz eredmény. Valószínűleg az úgynevezett „hangadók” felelnek egyegy eset kapcsán az indulatok felkorbácsolásáért. Vagy tetten érhető a vadászok felelőssége is?

A zavart az elnevezés is kelti, ugyanis két kategóriába soroljuk a vadászokat. Vannak a hivatásos vadászok és a sportvadászok. Ez utóbbi elnevezés sokak nem tetszését váltja ki, hiszen úgy gondolják, hogy ők azok, akik sportból „lődözik” a vadat. Ez annál inkább sem igaz, mert szigorú szabályok mentén veszik ki részüket a vadgazdálkodásból, a vadkárelhárításokból, a vadállomány minőségi és mennyiségi szabályozásából. Az utóbbi években megfigyelhető az állami vadászvizsgáztatások során, hogy átlagosan a negyvenéves korosztály „érik” meg erre a feladatra.

Fotó: OMVK

Ma már nem feltétlenül a vadásztársasági formáról szól a vadászat, hanem akár önálló tevékenységről, bérvadászatról, vadkárelhárításról. Az a néhány kirívó példa, amely a bulvársajtón és a közösségi médiákon futótűzként terjed, nem keverendő össze a hivatásos, tájegységi és úgynevezett sportvadász kategóriába tartozók felelősségteljes tevékenységével. A nem tisztességes magatartású vadászok- puskás emberek, akik száma elenyésző, valóban sokat ártanak a vadásztársadalomnak, lásd szürkefarkas kilövése, vagy védett madarak elpusztítása. Ezek az esetek a személyes felelősség körébe tartoznak, nem szabad ezek alapján ítélkezni a teljes vadásztársadalomról.

Mit tud tenni az országos vadászkamara és milyen mozgásterük van a vármegyei vadászkamaráknak a vadászok helyes megítélésében, gazdasági szerepük helyretételében?

Évek óta megkülönböztetett figyelmet fordítunk az ifjúság nevelésében, illetve szemléletformálásában a természet értékeinek megismertetése és megóvása terén.

Fotó: OMVK

A Föld világnapja, a Madarak és fák napja alkalmat teremt önálló rendezvények megszervezéséhez. A vadászati kultúra hagyományainak ápolása, a vadászelődökre emlékezések, a megyei és országos vadásznapok olyan nyilvános események, amelyeken a civil lakosság is láthatja, kik vagyunk, és mi mindennel foglalkozunk. A társadalmi felelősségvállalás is erőteljesen jelen van mind az egyén, mind pedig a kamaránk életében. Szaklapjaink, kiadványaink, könyveink közvetítik mindazt az értéket, amik szerint tesszük a dolgunkat. Negyedszázados kamarai múltunk kötelez bennünket az etikus, a felelősségteljes, a szakszerű vadászatra, amely tevékenység egyidős az emberi kultúra, a civilizáció létrejöttével. A vadászok megítélésében lényeges, hogyan gondolkodnak, miként cselekednek, milyen módon tartják a kapcsolatukat a környezetükkel. Nem elhanyagolható szempont a tekintélyt parancsoló megjelenés, aminek nem elhanyagolható része az öltözködés.

Forrás: OMVK

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay

Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.

Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.

A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.

A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.

A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.

Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.

Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.

A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.

Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.

Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.

Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.

Forrás: Euronews

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Rendőrnapi elismerések

Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK

A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.

A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!

Forrás: OMVK

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom