Vadászat
NapTár – A fenntartható és etikus vadászatért
Felmérést végeztek „A vadászat megítélése a felnőtt magyar lakosság körében” címmel.
A vadászkamarai rendszer negyed százada képviseli a hazai vadászok érdekeit. Az utóbbi időkben mintha felerősödtek volna a vadászatot ellenzők hangjai, úgy tűnik, hogy a bűnbakképzés jelenségével találkozunk a hazai vadászok tevékenységének és magatartásának megítélésével kapcsolatosan. Pechtol Lajossal, a Fejér Vármegyei Vadászkamara titkárával arról beszélgettünk, hogy lehet-e, és ha igen, mivel lehet változtatni ezen a helyzeten.
Fotó: OMVK
- Az urbanizáció, vagyis a városi életmód felülkerekedése a vidéki, falusi életmód felett, továbbá a városodás, tehát a városok számának és lélekszámának növekedése elszakította a társadalom tagjait a természettől. Mindeközben szűkült a vadon élő állatfajok élettere, így megjelennek ott is, ahol kevésbé kívánatosak. Tegyük fel, hogy a vadászok egy évig felfüggesztik a tevékenységüket, gondoljuk végig, ennek milyen következményei lennének. Mivel a természetes szelekcióra már nem bízhatjuk az ökológiai folyamatok mederben tartását, olyan mennyiségűre duzzadna a vadállomány, amely senkinek sem lenne jó. Sem a vadon élő állomány genetikai vonalára, sem a településeken élők biztonságára nem jelentene megnyugtató megoldást. Kinek jó, ha a vaddisznók köztünk élnek? Ki szeretne nap, mint nap rókákkal találkozni? Nem beszélve az állategészségügyi kockázatokról!
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet 2004ben és 2019-ben „A vadászat megítélése a felnőtt magyar lakosság körében” címmel, a Társadalomkutatási Intézetet bízta meg, elemezze, miként is állunk ezzel a kérdéssel. A kutatók milyen következtetésekre jutottak?
- A válaszadók 47,8%a szerint a vadászat lényege leginkább a vadászható fajok létszámának szakmai alapon történő szabályozása oly mértékben, hogy csökkenjenek az általuk okozott károk és az ebből adódó konfliktusok. A vadgazdálkodás lényegét 65,2%-uk elsősorban a vadállomány és élőhelye egyensúlyának tervszerű fenntartásában, a vadállomány gondozásában, védelmében és hasznosításában látja. A vadászattal kapcsolatos állítások értékelése kisebb változásokat mutatott a 2004-es felmérés eredményeihez képest. 2004-ben a válaszadók 1,4%-a, 2019-ben pedig 1,8% mondta azt, hogy szokott vadászni. A felmérésben részt vevők 32,6%-ának már volt személyes tapasztalata vadászattal vagy vadászokkal kapcsolatban. 64,0% semleges tapasztalatokról, 26,5% pozitív tapasztalatokról és 9,5% negatív tapasztalatokról számolt be. 2019-ben a válaszadók 45,9%-a jelezte, hogy valamilyen forrásból szokott hallani vagy olvasni magyar vadászatot, vadgazdálkodást érintő kérdésekről. Ez az arány 29,6%ponttal alacsonyabb a 2004-ben mért arányhoz képest. A válaszadók 66,3%-a jelezte, hogy már hallott arról korábban, hogy a vadászatot és a vadgazdálkodást törvény szabályozza. A legtöbben Bodrogi Gyuláról tudták, hogy vadászik (51,9%), a legkevesebben pedig Farkas Bertalanról (20,9%)
Ezen kutatás szerint, alig 10 százalékuk bír negatív tapasztalattal a vadászokat illetően, ami azért nem olyan rossz eredmény. Valószínűleg az úgynevezett „hangadók” felelnek egyegy eset kapcsán az indulatok felkorbácsolásáért. Vagy tetten érhető a vadászok felelőssége is?
A zavart az elnevezés is kelti, ugyanis két kategóriába soroljuk a vadászokat. Vannak a hivatásos vadászok és a sportvadászok. Ez utóbbi elnevezés sokak nem tetszését váltja ki, hiszen úgy gondolják, hogy ők azok, akik sportból „lődözik” a vadat. Ez annál inkább sem igaz, mert szigorú szabályok mentén veszik ki részüket a vadgazdálkodásból, a vadkárelhárításokból, a vadállomány minőségi és mennyiségi szabályozásából. Az utóbbi években megfigyelhető az állami vadászvizsgáztatások során, hogy átlagosan a negyvenéves korosztály „érik” meg erre a feladatra.
Fotó: OMVK
Ma már nem feltétlenül a vadásztársasági formáról szól a vadászat, hanem akár önálló tevékenységről, bérvadászatról, vadkárelhárításról. Az a néhány kirívó példa, amely a bulvársajtón és a közösségi médiákon futótűzként terjed, nem keverendő össze a hivatásos, tájegységi és úgynevezett sportvadász kategóriába tartozók felelősségteljes tevékenységével. A nem tisztességes magatartású vadászok- puskás emberek, akik száma elenyésző, valóban sokat ártanak a vadásztársadalomnak, lásd szürkefarkas kilövése, vagy védett madarak elpusztítása. Ezek az esetek a személyes felelősség körébe tartoznak, nem szabad ezek alapján ítélkezni a teljes vadásztársadalomról.
Mit tud tenni az országos vadászkamara és milyen mozgásterük van a vármegyei vadászkamaráknak a vadászok helyes megítélésében, gazdasági szerepük helyretételében?
Évek óta megkülönböztetett figyelmet fordítunk az ifjúság nevelésében, illetve szemléletformálásában a természet értékeinek megismertetése és megóvása terén.
Fotó: OMVK
A Föld világnapja, a Madarak és fák napja alkalmat teremt önálló rendezvények megszervezéséhez. A vadászati kultúra hagyományainak ápolása, a vadászelődökre emlékezések, a megyei és országos vadásznapok olyan nyilvános események, amelyeken a civil lakosság is láthatja, kik vagyunk, és mi mindennel foglalkozunk. A társadalmi felelősségvállalás is erőteljesen jelen van mind az egyén, mind pedig a kamaránk életében. Szaklapjaink, kiadványaink, könyveink közvetítik mindazt az értéket, amik szerint tesszük a dolgunkat. Negyedszázados kamarai múltunk kötelez bennünket az etikus, a felelősségteljes, a szakszerű vadászatra, amely tevékenység egyidős az emberi kultúra, a civilizáció létrejöttével. A vadászok megítélésében lényeges, hogyan gondolkodnak, miként cselekednek, milyen módon tartják a kapcsolatukat a környezetükkel. Nem elhanyagolható szempont a tekintélyt parancsoló megjelenés, aminek nem elhanyagolható része az öltözködés.
Forrás: OMVK
Vadászat
Kitekintő: “A természetért az iskolában: Egy vadászhölgy beszél az erdei állatokról és a természetvédelemről”
Patócsné Khern Monika előadást tartott óvodásoknak Alsó-Szeliben
Múlt héten lehetőségem volt megosztani vadász tapasztalataimat kis óvodásokkal. Ellátogattam az Alsó-Szeliben található óvodába és a Meseország Óvodába, Nagy Födémesre, ahol örömmel meséltem a vadászok munkájáról, az állatokról és a természetvédelem fontosságáról.
Fotó: Patócsné Khern Monika – Agro Jager News
A beszélgetésünk egyszerű kérdéssel kezdődött: “Mit csinálnak a vadászok?” Megpróbáltam nekik elmagyarázni, hogy a vadászok nem csak az állatok vadászatával foglalkoznak, hanem munkájuk magában foglalja a vadon élő állatok és környezetük gondozását is. Meséltem nekik arról, hogyan segítenek a vadászok az állatpopulációk és az élőhelyük közötti egyensúly fenntartásában.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Ezután beszéltem nekik azokról az állatokról, amelyekkel találkozhatunk erdeinkben. A gyerekek lelkesen hallgattak, amikor különböző állatfajokról és egyedi tulajdonságaikról meséltem nekik. Együtt beszélgettünk arról, hogyan tudjuk megvédeni az állatok élőhelyét, és biztosítani, hogy elegendő táplálékhoz és menedékhez jussanak.
Fotó: Patócsné Khern Monika – Agro Jager News
Végül a természetvédelem fontosságával foglalkoztunk. Együtt beszéltünk arról, hogyan segíthet mindenki a bolygónk védelmében, ha figyelemmel vagyunk a természetre és az állatokra. A gyerekek nagyon lelkesek voltak és megígérték, hogy részt vesznek a környezetvédelemben.
Fotó: Patócsné Khern Monika – Agro Jager News
Ez egy gyönyörű és inspiráló találkozás volt ezekkel a kisgyerekekkel, akiknek olyan szenvedélyük van a természet iránt. Remélem, hogy sikerült nekik kicsit megérteni és szeretni a természetet és hogy a jövőben is részt vesznek gyönyörű természetünk védelmében.
Írta és fényképezte: Patócsné Khern Monika
Az elmúlt időszakban számos vadásztársunk – nem csak magyarok, külföldiek is – szembesülhettek egy rendkívül bosszantó problémával: a Dél-afrikai Köztársaságból nagyon nehezen, hosszadalmas eljárás során engedik ki a trófeákat. A vadászkamara és a védegylet segíteni kíván a probléma megoldásában.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A vadászati érdekképviselethez eljutott hírek alapján a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) hatálya alá tartozó trófeákra annak ellenére adják ki indokolatlanul lassan az exportengedélyt a dél-afrikai hatóságok, hogy minden szükséges feltétel teljesül, és a kapcsolódó engedélyek, dokumentumok is rendelkezésre állnak. Más afrikai országok esetében ugyanakkor nem tapasztaltak ilyen fennakadásokat a vadászatszervezők. (Fontos megjegyezni azt is: a magyar Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztálya, amely az importengedélyeket adja ki, gördülékenyen dolgozik, nem tudunk a behozatalnál felmerülő problémákról.)
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Dél-Afrikában hónapok telnek el az exportengedélyek és egyéb okmányok kiállításáig, miután a szállítmányozó cégek azokat megigénylik. Ez bizonyos trófeák esetében komoly gondot jelent, hiszen a raktározás alatt állaguk romlik, akár tönkre is mehetnek, miután a speditőr raktára, ahol a trófeák várakoznak, alapvetően nem alkalmas a kényes bőrök tartós tárolására a szellőzés, a bogarak, férgek elleni védelem hiánya és egyéb körülmények miatt. Ráadásul a dél-afrikai hatóságok által kiadott dokumentumok sokszor hibákat, elgépeléseket tartalmaznak, amelyek miatt javításra van szükség. A rendkívül lassú ügyintézés alatt egyéb dokumentumok – például a fogadó országok importengedélyeinek – érvényessége is lejárhat, így azokat újra kell igényelni, ami további időveszteséget okoz.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Mindezekért a két országos érdekképviselet vezetője, dr. Semjén Zsolt és dr. Jámbor László interveniált Pretoriába az engedélyező hivatalnál a Dél-Afrikába látogató magyar vadásztársak – és egyben minden odautazó vadász – érdekében. Azt kérték, hogy tegyenek meg mindent a vadásztrófeákkal összefüggő ügyintézésben tapasztalt anomáliák megszüntetéséért, mert a vadászokat érő kellemetlenségek ronthatják a kivételes idegenforgalmi és vadászturisztikai adottságokkal bíró ország imázsát, mi több, árthatnak a dél-afrikai turizmusnak.
Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet
Az Alföld szívében, Bács-Kiskun vármegye dél-keleti szegletében járunk Kömpöcön, Kiskunmajsától alig 11 kilométerre. Pipis Gyula és fia Békés vármegyéből érkeztek őzbakra vadászni, a nyolc ezer hektáros Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaság területére. A főleg apróvadas területen váltóvadként jelen van a vaddisznó, a gím-, és dámszarvas is. A területen jelentős a mezeinyúl és a fácánállomány, ami a vadásztársaság éves bevételeinek a 60 %-át adja. A területen kimagasló az őz állománya is. Annak ellenére, hogy Kömpöc környékén a homoktalajok dominálnak, minden évben esik egy-két aranyérmes őzbak is. Idén az őzbak vadászata április 13-án kezdődött.
Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News
Pipis Gyula számolt be élményeiről:
Fiammal már több éve járunk apa-fia vadászatra, egy-egy őzbak elejtéssel egybekötve. Idén április 19.-én a Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaságnál voltunk őzbakvadászaton, amire meghívtuk a jánoshalmi vendégeinket is. Dobai Zoltán hivatásos vadász kísért bennünket, aki mindent megtett azért, hogy jól érezzük magunkat és eredményes legyen a vadászatunk itt, a Kiskunságban.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A rendkívül szeszélyes április ellenére, eredményesen cserkeltük be az őzbakokat. A közös vadászatunkon barátainkkal nagyon jól éreztük magunkat. Ápoltuk barátságunkat közös szenvedélyünk, a vadászat ideje alatt.
Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News
Annak ellenére, hogy most voltunk először ezen a területen vendégségben, nagyon szép élményekkel gazdagodtunk. Az alföldi erdők utánozhatatlan fényekben ragyognak a kora reggeli órákban.
Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News
A terítékre hozott bakok közül két egyed koros volt. Trófeasúlyuk megközelítőleg 260 gramm körül alakul. A másik három körülbelül 300 gramm körüliek.
Fotó: Dobai Zoltán – Agro Jager News
Remélem jövőre is vissza tudunk jönni a baráti társaságunkkal Kömpöcre vadászni – zárta beszámolóját Pipis Gyula tótkomlósi vadász.
Írta: Pipis Gyula
Fényképek: Dobai Zoltán, a Csólyospálos – Kömpöc Hubertus Vadásztársaság hivatásos vadásza
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
IV. Harcsafogó OB. első forduló, Tiszalúc
Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás
Óriás csuka Szurdokpüspökiben
Kitekintő: “A természetért az iskolában: Egy vadászhölgy beszél az erdei állatokról és a természetvédelemről”
A dél-afrikai trófeabehozatalról
Őzbakvadászat Kömpöcön
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak
Mit látnak a műholdak? Túllegeltetett területek azonosítása
A mezőgazdasági biztosítások kárkifizetései csökkentek 2023-ban
Megjelent az új, állati genetikai erőforrások megőrzésének pályázata
Újabb rekord született Ohaton
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
A vadkanom
A kitartás jutalma
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
