Vadászat
NapTár – A fenntartható és etikus vadászatért
Felmérést végeztek „A vadászat megítélése a felnőtt magyar lakosság körében” címmel.
A vadászkamarai rendszer negyed százada képviseli a hazai vadászok érdekeit. Az utóbbi időkben mintha felerősödtek volna a vadászatot ellenzők hangjai, úgy tűnik, hogy a bűnbakképzés jelenségével találkozunk a hazai vadászok tevékenységének és magatartásának megítélésével kapcsolatosan. Pechtol Lajossal, a Fejér Vármegyei Vadászkamara titkárával arról beszélgettünk, hogy lehet-e, és ha igen, mivel lehet változtatni ezen a helyzeten.

Fotó: OMVK
- Az urbanizáció, vagyis a városi életmód felülkerekedése a vidéki, falusi életmód felett, továbbá a városodás, tehát a városok számának és lélekszámának növekedése elszakította a társadalom tagjait a természettől. Mindeközben szűkült a vadon élő állatfajok élettere, így megjelennek ott is, ahol kevésbé kívánatosak. Tegyük fel, hogy a vadászok egy évig felfüggesztik a tevékenységüket, gondoljuk végig, ennek milyen következményei lennének. Mivel a természetes szelekcióra már nem bízhatjuk az ökológiai folyamatok mederben tartását, olyan mennyiségűre duzzadna a vadállomány, amely senkinek sem lenne jó. Sem a vadon élő állomány genetikai vonalára, sem a településeken élők biztonságára nem jelentene megnyugtató megoldást. Kinek jó, ha a vaddisznók köztünk élnek? Ki szeretne nap, mint nap rókákkal találkozni? Nem beszélve az állategészségügyi kockázatokról!
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet 2004ben és 2019-ben „A vadászat megítélése a felnőtt magyar lakosság körében” címmel, a Társadalomkutatási Intézetet bízta meg, elemezze, miként is állunk ezzel a kérdéssel. A kutatók milyen következtetésekre jutottak?
- A válaszadók 47,8%a szerint a vadászat lényege leginkább a vadászható fajok létszámának szakmai alapon történő szabályozása oly mértékben, hogy csökkenjenek az általuk okozott károk és az ebből adódó konfliktusok. A vadgazdálkodás lényegét 65,2%-uk elsősorban a vadállomány és élőhelye egyensúlyának tervszerű fenntartásában, a vadállomány gondozásában, védelmében és hasznosításában látja. A vadászattal kapcsolatos állítások értékelése kisebb változásokat mutatott a 2004-es felmérés eredményeihez képest. 2004-ben a válaszadók 1,4%-a, 2019-ben pedig 1,8% mondta azt, hogy szokott vadászni. A felmérésben részt vevők 32,6%-ának már volt személyes tapasztalata vadászattal vagy vadászokkal kapcsolatban. 64,0% semleges tapasztalatokról, 26,5% pozitív tapasztalatokról és 9,5% negatív tapasztalatokról számolt be. 2019-ben a válaszadók 45,9%-a jelezte, hogy valamilyen forrásból szokott hallani vagy olvasni magyar vadászatot, vadgazdálkodást érintő kérdésekről. Ez az arány 29,6%ponttal alacsonyabb a 2004-ben mért arányhoz képest. A válaszadók 66,3%-a jelezte, hogy már hallott arról korábban, hogy a vadászatot és a vadgazdálkodást törvény szabályozza. A legtöbben Bodrogi Gyuláról tudták, hogy vadászik (51,9%), a legkevesebben pedig Farkas Bertalanról (20,9%)
Ezen kutatás szerint, alig 10 százalékuk bír negatív tapasztalattal a vadászokat illetően, ami azért nem olyan rossz eredmény. Valószínűleg az úgynevezett „hangadók” felelnek egyegy eset kapcsán az indulatok felkorbácsolásáért. Vagy tetten érhető a vadászok felelőssége is?
A zavart az elnevezés is kelti, ugyanis két kategóriába soroljuk a vadászokat. Vannak a hivatásos vadászok és a sportvadászok. Ez utóbbi elnevezés sokak nem tetszését váltja ki, hiszen úgy gondolják, hogy ők azok, akik sportból „lődözik” a vadat. Ez annál inkább sem igaz, mert szigorú szabályok mentén veszik ki részüket a vadgazdálkodásból, a vadkárelhárításokból, a vadállomány minőségi és mennyiségi szabályozásából. Az utóbbi években megfigyelhető az állami vadászvizsgáztatások során, hogy átlagosan a negyvenéves korosztály „érik” meg erre a feladatra.
Ma már nem feltétlenül a vadásztársasági formáról szól a vadászat, hanem akár önálló tevékenységről, bérvadászatról, vadkárelhárításról. Az a néhány kirívó példa, amely a bulvársajtón és a közösségi médiákon futótűzként terjed, nem keverendő össze a hivatásos, tájegységi és úgynevezett sportvadász kategóriába tartozók felelősségteljes tevékenységével. A nem tisztességes magatartású vadászok- puskás emberek, akik száma elenyésző, valóban sokat ártanak a vadásztársadalomnak, lásd szürkefarkas kilövése, vagy védett madarak elpusztítása. Ezek az esetek a személyes felelősség körébe tartoznak, nem szabad ezek alapján ítélkezni a teljes vadásztársadalomról.
Mit tud tenni az országos vadászkamara és milyen mozgásterük van a vármegyei vadászkamaráknak a vadászok helyes megítélésében, gazdasági szerepük helyretételében?
Évek óta megkülönböztetett figyelmet fordítunk az ifjúság nevelésében, illetve szemléletformálásában a természet értékeinek megismertetése és megóvása terén.
A Föld világnapja, a Madarak és fák napja alkalmat teremt önálló rendezvények megszervezéséhez. A vadászati kultúra hagyományainak ápolása, a vadászelődökre emlékezések, a megyei és országos vadásznapok olyan nyilvános események, amelyeken a civil lakosság is láthatja, kik vagyunk, és mi mindennel foglalkozunk. A társadalmi felelősségvállalás is erőteljesen jelen van mind az egyén, mind pedig a kamaránk életében. Szaklapjaink, kiadványaink, könyveink közvetítik mindazt az értéket, amik szerint tesszük a dolgunkat. Negyedszázados kamarai múltunk kötelez bennünket az etikus, a felelősségteljes, a szakszerű vadászatra, amely tevékenység egyidős az emberi kultúra, a civilizáció létrejöttével. A vadászok megítélésében lényeges, hogyan gondolkodnak, miként cselekednek, milyen módon tartják a kapcsolatukat a környezetükkel. Nem elhanyagolható szempont a tekintélyt parancsoló megjelenés, aminek nem elhanyagolható része az öltözködés.
Forrás: OMVK
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131




