Rendkívül időszerű témacsokrot vett górcső alá 2023-as szakmai konferenciáján a Vadászkamara Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottsága. Az augusztus 25-én Tatabányán, a Tulipános Ház Rendezvényközpontban megtartott eseményen az újonnan engedélyezett eszközök alkalmazásának jogi hátterét és a gyakorlati használatot járták körbe az előadók, a téma a jelenlévők számából ítélve is hálásnak bizonyult. Az összes előadás visszanézhető!

A rendezvényt Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára nyitotta meg. Köszöntőjében idézte Sabina Hossenfelder német elméleti fizikust, aki szerint: „Ésszerű dolog a múlt tapasztalataiból meríteni, azzal próbálkozni, ami már egyszer működött. Valóban ostobaság lenne, ha nem fogadnánk el az előttünk járók tanácsait. De az is ostobaság lenne, ha megrögzötten ragaszkodnánk hozzájuk.” Emlékeztetett: az elmúlt időszak jogszabálymódosításai rendkívül nagy horderejűek, és hosszú távon határozhatják meg vadászati gyakorlatunkat, ezáltal pedig a vadgazdálkodási ágazatot is. Aláhúzta ugyanakkor: a konferencia nem a vadászatról, hanem vadgazdálkodásról szól, a jogszabályi változások ez utóbbit kívánják segíteni. Hangsúlyozta: a vadászkamarának törekvése a jövőben, hogy a kettőt külön tudja választani.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

Gazdálkodási tevékenységünktől a társágazatok, bizonyos érintett, érdekelt felek egyes fajok esetében a vadászati nyomás fokozását várják (miközben bizonyos társadalmi rétegek a feltétel nélküli védelemben hisznek). A magasabb teríték elérése ugyanakkor egyre nagyobb kihívás a vadászok közösségének öregedése, az aktív vadászok számának csökkenése miatt. Az afrikai sertéspestishez (ASP) kapcsolódó feladatok, a vadgazdálkodási tervek teljesítése, a vadkár megelőzése, a ragadozógazdálkodás ezen körülmények között nehezebben kivitelezhetők. Mindezért szükségessé váltak a modern megoldások, amelyek az élet más területein is egyre nagyobb teret hódítanak – vélte a főtitkár. Elmondta, hogy a Vadászkamara korábban felmérte, mekkora az igény a konferencia apropóját adó eszközök engedélyezésére. Mind kiderült egy, a hivatásos vadászok körében végzett felmérésből, a válaszadók kétharmada támogatta ezt. A Védegylettel közösen a vadászatra jogosultaknak küldött megkeresésre érkezett válaszokból pedig körülbelül ugyanez az arány köszönt vissza a hangtompítók engedélyezésével kapcsolatban. Az érdekképviseletek tehát ezeket az igényeket igyekezett érvényesíteni a jogszabályalkotóval folytatott egyeztetések során.

A szóban forgó eszközökkel kapcsolatban felmerülő vadászetikai dilemmákról szólva Bajdik Péter kiemelte: sosem az eszköz etikus vagy etikátlan, hanem a használója, az egyénnek kell meghúznia a határt, ahol egy berendezés segíti a vadászatot, de nem csökkenti minimálisra a vad esélyeit. Hozzátette: az elképzelések szerint a vonatkozó részletszabályozás, amelyeket a Vadgazdálkodási törvény várhatóan rövidesen módosuló végrehajtási rendelete tartalmaz majd, a vadászatra jogosultakra bízza majd a döntést, kívánnak-e engedélyt kérni az éjszakai célzást lehetővé tévő berendezések használatára, és kiknek is engedélyezik azt. A lakott területek közelében, az ASP elleni küzdelemben és a ragadozógazdálkodásban az éjjellátó célzóberendezések – még ha nem is oldják meg a problémát – egy hatékony részmegoldást kínálnak. A Vadászkamara álláspontja (amely megegyezik a jogszabályalkotóéval) az, hogy meghatározott, éjszaka ma is vadászható fajok elejtéséhez lehessen alkalmazni ezeket, hatósági engedély birtokában.

Ami a hangtompítót illeti, az általánosan engedélyezett lesz 2023. november 1-jétől, és ezt a döntést számos érv indokolja: elsősorban az egészségvédelem, a halláskárosodás megelőzése, de emellett a lakosság és a vadállomány nyugalma is.

A főtitkár aláhúzta: semelyik eszköz alkalmazását nem teszi kötelezővé a jogszabályalkotó. Emlékeztetett arra is: az új eszközök – így például a tűzfegyverek, a céltávcsövek, a vadkamerák, legújabban a drónok alkalmazása – megjelenésükkor mindig vitákat generáltak, generálnak. A konferencia célja nem a népszerűsítés, hanem az objektív véleményalkotáshoz szükséges információ és az alkalmazás feltételeiről szóló tájékoztatás biztosítása, hogy a jövőben ne legyenek félreértések az új eszközök használatához kapcsolódóan – zárta megnyitóbeszédét Bajdik Péter.

Hubert, a vadászmanó története Kiskundorozsmán folytatódik. A könyvet fényképre kattintva lehet megrendelni!

A konferencia befejeztével az elhangzottakat Kasuba András, a konferenciát szervező bizottság elnöke foglalta össze és értékelte. Köszönetet mondva a közreműködőknek, előadóknak úgy fogalmazott: a téma a jogszabályváltozások miatt rendkívül időszerű, az előadások pedig informatívak, hasznosak voltak. Úgy látja, hogy szükség van az új eszközökre a vadgazdálkodás eszköztárában, a vadászat etikussága pedig magukon a vadászokon múlik. Ami az elektronikus vadászati-vadgazdálkodási adminisztrációt – „elektronikus beírókönyvet” – illeti, ez szintén egy jó lehetőség lehet a jövőben. Végezetül Kasuba András megköszönte a Vadászkamara központja munkatársainak – köztük külön Rung Áron vadgazdálkodási főmunkatársnak, a konferenciát szervező Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság titkárának – munkáját.

VIDEOFELVÉTELEK

Megnyitó beszéd

Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára:

Előadások

A vadgazdálkodást segítő modern eszközök használatának jogi szabályozása

előadó: Kovács Ferenc főosztályvezető, Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály

kérdések és válaszok

az előadás prezentációja
(pdf formátum – kattintson a letöltéshez!)

A hangtompítók bemutatása, vadászati használatuk jellemzői

előadó: Szabián Norbert, műszaki igazgató, Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft.

kérdések és válaszok

az előadás prezentációja
(pdf formátum – kattintson a letöltéshez!)

Éjjellátó eszközök változatainak bemutatása a gyakorlati használat szempontjából

előadó: Kristóf József, tulajdonos, Spektív.hu

az előadás prezentációja
(pdf formátum – kattintson a letöltéshez!)

“Hagyomány és haladás” – Modern eszközök etikus használata a vadgazdálkodási, vadászati gyakorlatban

előadó: Gálos Csaba, hivatásos vadász, Regölyi „Kapos-Koppány” Vadásztársaság

az előadás prezentációja
(pdf formátum – kattintson a letöltéshez!)

Elektronikus hívók használata a ragadozógazdálkodásban

előadó: Horváth Mihály, igazgató, SEFAG Zrt., Lábodi Vadászerdészet

kérdések és válaszok

az előadás prezentációja
(pdf formátum – kattintson a letöltéshez!)

Gyakorlati tapasztalatok a vadgazdálkodási adminisztrációt támogató elektronikus nyilvántartó rendszerről

előadó: Jakus László, vadgazdálkodási ágazatvezető, SEFAG Zrt., Szántódi Erdészet

az előadás prezentációja
(pdf formátum – kattintson a letöltéshez!)

Zárszó

Kasuba András, az Országos Magyar Vadászkamara Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának elnöke