Vadászat
Életem dámbikája
Dámbika vadászatra érkeztünk hárman Zalából, 2023.10.15.-én a Zsanai Vadásztársasághoz. Az út meglehetősen hosszú volt, így csak a délutáni órákban értünk a vadászterületre, ahol a társaság elnöke, vadászmestere és hivatásos vadásza fogadott bennünket. Mivel már nem először vadásztunk náluk, így a gyors kipakolás, baráti üdvözlés és a beiratkozás után, azonnal indultunk is a területre. Kísérőm, az előző szezonhoz hasonlóan, Lábadi Anikó, a Zsanai Vadásztársaság vadászmestere volt, .

Fotó: Szent-Iványi Tamás Kristóf – Agro Jager News
A fő barcogás még nem kezdődött el addigra, de nagyon jó mozgás volt a területen és láttunk, hallottunk is több dámot, mely kecsegtetőnek tűnt, közvetlenül a 3 napos vadásztúránk legelején. A késő délutáni cserkelésünk közben, sajnos egy idegen autóssal találkoztunk az erdőben és miután útbaigazítottuk, szinte le is mondtunk a további vadászat várható sikeréről, majd kerülőúton elindultunk vissza az autóhoz.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Csendben beszélgetve, másnapi esélyeinket latolgatva, sétáltunk a közeli szóró irányába, bízva abban, hogy a közeledő szürkületben, a történtek ellenére is lehet szerencsénk és ha dámbikát nem is, de esetleg rókát, sakált vagy sertevadat látunk, mielőtt teljesen ránk sötétedik. Mindkettőnk őszinte meglepetésére, mintegy 2-3 perc elteltével, alig néhány tíz méter megtétele után, meghallottunk egy bikát barcogni, tőlünk 2-300 m távolságban, egy fiatal fenyvesben.

Fotó: Szent-Iványi Tamás Kristóf – Agro Jager News
Az esélytelenek teljes nyugalmával cserkeltünk a vad felé, mondván, hogy az elirányított autós amúgy is megzavarta és a sűrűben vélhetően amúgy sem fogjuk látni, nem fogjuk tudni elbírálni. Mivel viszont első kimenetelünk volt, így gondoltuk nincs vesztenivalónk, ha megpróbáljuk legalább szemügyre venni, milyen bikával állunk is szemben.Érdemes-e esetleg reggel újra ránézni.

Fotó: Szent-Iványi Tamás Kristóf – Agro Jager News
Így elmélkedve folytattuk tovább a cserkelést, a közben folyamatosan barcogó bika irányába. Ahogy közelebb értünk, a bikát egy szálas és a fiatalos határán találtuk, néhány tarvad társaságában, akik természetesen azonnal észrevettek minket és a következő pillanatban már mindannyian mozdulatlanul álltunk, egymást figyelve.
A bikát kizárólag szemből láttuk, így hosszú-hosszú másodpercekig a kísérőm nem tudta egyértelműen elbírálni az ismert vadat. Amikor aztán a fejét elfordította a tarvadak irányába, Anikó azonnal látta, hogy a korábbról jól ismert “csodaszarvasként” emlegetett vad áll előttünk és engedélyt adott a bika terítékre hozatalára. Tekintettel arra, hogy a vad teste még mindig szemben volt velünk, meg kellett várnunk, azt az óráknak tűnő néhány másodpercet, míg oldalra fordult. A nehezített vadászati körülmények és terepviszonyok ellenére is, hozzávetőlegesen 50 lépésnyi távolságra sikerült becserkelni a bikát és 17:40-kor, teljes lővilágban, lövésemre tűzben rogyott.

Fotó: Szent-Iványi Tamás Kristóf – Agro Jager News
Amint megláttam a bika fejdíszét, azonnal tudatosult bennem, hogy életem bikáját hoztam terítékre, így ravatalánál állva az öröm és gyász által keltett kettős érzés kerített hatalmába.
” A vadászatban nem az a szép amit ad, hanem amit ígér!”
Pontosan tudom, hogy amennyiben Diana megsegít, bármilyen dámbikát ejtek is el további vadászéletem során, a zsanai “csodaszarvas” mindig is életem bikája marad, ennél szebbet, számomra ennél kedvesebbet sosem fogok terítékre hozni. Ezért egy kicsit sajnálom is, hogy ennek ezzel így vége van, hiszen ennél szebbet ígérni sem lehet.
Persze, a végtisztesség megadása után, a fiatal fenyő alatti homokban történő néhányszáz méteres “kiközelítés” is emlékezetes marad, amit szintén nehezített körülmények között kellett végrehajtanunk, ugyanis a sakálok intenzív jelenléte miatt a területen történő zsigerelés nem megengedett. Érthető ezután, hogy a vadaszházhoz érve, a hír hallatára összegyűltek gratulációival együtt, a hűtött áldomást is örömmel fogadtuk.

Fotó: Szent-Iványi Tamás Kristóf – Agro Jager News
Külön örömmel fogadtuk a hírt, hogy Laci barátom is sikeres vadászaton, egy gím tarvadat hozott aznap délután terítékre. Másnap elejtett ő is egy dámbikát és következő kimenetelre egy süldőt. Attila barátunkat ezen a vadászúton Diana nem fogadta kegyeibe, pedig mindent megtettek annak érdekében, hogy sikeres legyen a vadászat.

Fotó: Szent-Iványi Tamás Kristóf – Agro Jager News
Mindnyájan nagyon jól éreztük magunkat a három vadásznap alatt és a Zsanai Vadásztársaság szakszemélyzete, valamint segítőik pedig kivétel nélkül, hihetetlen szakmai tudásról, korrekt hozzáállásról és határtalan vendégszeretetről tettek tanúbizonyságot, immáron sokadik alkalommal!

Fotó: Szent-Iványi Tamás Kristóf – Agro Jager News
Köszönjük nekik újfent!
Vadászüdvözlettel: Szent-Iványi Tamás Kristóf
A Zsanai Vadásztársaságról további részletért kattints ide!
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Csabai Béla: A húsvéti őzbakom
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, az őzbakvadászok között, fogalomszámba megy. Persze jó, erős, mutatós őzbakok esnek máshol is, de a “jászsági” és úgy az egész vármegye olyan őzállománnyal bír, hogy nagyon bízom benne, ennek a titkát soha nem fejtik meg. A nagy távolságok, a sokszor elérhetetlen messzeségben, a végtelen búzamezőkön kiálló őzbakok után, csak sóvárog az ember, miközben akad itt ártér és komoly erdők is. Aki járt erre, sose felejti el és ha csak egy-egy alkalommal lógott a vállán puska, sokáig elkíséri. Most az Agro Jager News érdeklődésére Csabai Béla meséli el, hogyan ejtette el a Szolnoki Diána Vadásztársaságnál a képen látható őzbakot, amelyre Dávid Valentin hivatásos vadász kísérte.

Csabai Béla őzbakjával. Fotó: Dávid Valentin / Agro Jager
Csabai Béla: Április 18-án történt. A Szolnoki Diána Vadásztársaságnál már 12 éve vagyok tag. Akkor nap, már hajnalban, de még sötétben mentünk ki Valentinnal, mivel előző napon a vadőrünk, az utolsó lővilágban látta az előtte megfigyelt őzbakot. Mivel az őzbak az ártérből váltott ki, így a gáton, a Tisza-folyó mellett foglaltunk helyet. Ahogy kezdett pirkadni egy nyúlcsalád jelent meg. Percekig nézegettük őket, közben mögölünk egy suta és tavalyi két bakgidája váltott ki az erdőből. A vadőrünk mondta, hogy átmegy a fasor túloldalán lévő repcetáblára, hogy megnézze, hogy talán ott van-e a kiszemelt. Egyedül maradtam.
15 perc után hív, hogy menjek utána, mert a repcetábla melletti réten kint látja az őzbakot. Összeszedtem a felszerelésem és elindultam a vadőr után. Miután odaértem hozzá, mutatja, hogy ott a mi kiszemeltünk. Na, láttam én, de úgy 400 méterre tőlünk, több más őzzel egyetemben. A kísérőm javasolta, hogy menjünk visszább két művelőnyommal, amit a gépek vágtak a repcében. Igen ám, de a legszélső művelőnyomban egy “hatos” fiatal bak állt. 200 métert cserkeltünk a repcében, miközben eláztatott minket egy tavaszi zápor is. Hirtelen jött, nem is tudtunk rá felkészülni.

Csabai Béla kívánatos őzbakja. Fotó: Csabai Béla / Agro Jager
Mikor a kiszemeltünkkel egyvonalba értünk, felkelt a repce szélén még egy fiatal őzbak, ami minket méregetett. 20 perc mozdulatlan várakozás közben csatlakozott hozzá még egy fiatal őzbak. Azt hittük, most elállt mellőlünk Diana. Azonban még 20 perc várakozás után egy egerészölyv elrepült a két fiatal őzbak felett, amitől megriadtak és odébb álltak. No!
Mégis csak ránk mosolygott Diana, így el tudtuk foglalni a megfelelő helyünket. Lehasaltunk a repce szélére, hogy ne tűnjünk ki a környezetből és vártunk, mert a a mi őzbakunk meg eközben lefeküdt. 45 percet hasaltunk a vizes fűben, miközben záporok áztattak minket, de kitartottunk. A vadőr egyszer csak suttog, hogy jön felénk a suta és nagyon a mi irányunkba nézeget. Én nem láttam még akkor, de 30 másodperc múlva megint megszólal, hogy jön a kiszemeltünk is a suta után.
Én ekkor láttam meg a sutát. Nem sokkal később pedig megláttam Őt! Folyamatosan követtem. Amikor először megállt, akkor pont úgy állt meg, hogy egy fűcsomótól nem láttam tisztán. Amikor újból elindult, láttam meg újra, de egy nádas gödör szélén állt meg, ám ekkor már 72 méterre volt tőlünk és ott kezdett el szedegetni. Ekkor mondta a vadőr: most jó és ha gondolom!

Jó kísérővel sem egyszerű a vadászat. Fotó: Csbai Béla / Agro Jager
Nem tudtam a puskát rendesen a vállamba fogni és célzás közben is tudtam, hogy ez nehéz lesz. Mindent megtettem, de a lövés pillanatában is láttam, hogy hátracsúszott. Így is jelzett és rögtön beugrott a nádasba. Vadőr is megerősítette a találatot és egy kis várakozásra kért engem. Mit tehettünk mást?

Emlékezetes maradt az idei húsvéti őzbakom története. Fotó: Dávid Valentin / Agro Jager
Dohányoztunk és miután végeztünk a kis szünetünkkel, elindultunk a nádas gödör azon pontjához, ahol beváltott az őzbakunk. Mikor odaértünk a beváltási helyéhez, már meg is pillantottuk. Dermedten feküdt előttünk, úgy öt méterre. A vadőrünk gratulált nekem és ott hagyott az őzbakkal, hogy töretet és a terítékhez szükséges gallyakat begyűjtse. Gyönyörködtem ez idő alatt eme remek őzbakban és a trófeámban.
Így esett el az én húsvéti őzbakom…
Írta és fényképezte:
Csabai Béla
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Új elemekkel bővült a kereskedelmi célú álltartó telepekre belépők kötelező nyilvántartása
A NÉBIH szigorításokat vezetett be a járványok megelőzése érdekében:
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy 2025. április 20-tól Magyarország egész területén valamennyi kereskedelmi célú állattartó telepen kibővített adattartalmú látogatási naplót kell vezetni. A dokumentumban a telep területére be- és kilépő személyeket, továbbá a gépjárműforgalmat teljes körűen kell rögzíteni. A cél az állattenyésztést fenyegető állatjárványok továbbterjedésének megállítása.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A kibővített adattartalmú látogatási napló vezetését a Magyarország állattenyésztését fenyegető és sújtó madárinfluenza, afrikai sertéspestis, kiskérődzők pestise és kiemelten a ragadós száj- és körömfájás állatbetegségekkel összefüggésben a betegségek továbbterjedésének megakadályozása és a kártételének csökkentése érdekében rendelték el.
Minden olyan személyt, aki belép a telepre, de nem szerepel a – már megszokott – jelenléti íven, valamint minden olyan gépjárművet, amely nem tartozik a mindennapi telepi munkavégzéshez szükséges járművek közé, a látogatási naplóban naprakészen rögzíteni kell. A napló hiánytalan vezetéséért a telepvezető/tartó/tulajdonos felel.
Amennyiben az állattartó nem tartja be a határozatban foglaltakat, az illetékes hatóság bírságot szabhat ki.
Minden további információ elérhető a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/rszkf
https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
https://portal.nebih.gov.hu/kiskerodzok-pestise
Forrás: NÉBIH
Vadászat
Magyar vizslát mentettek a katasztrófavédelem munkatársai Büsüben
Délelőtt érkezett a segélykérő hívás, ugyanis gyerekek bukkantak egy elhagyatott területen lévő kút mélyén rekedt kutyára a Somogy vármegyei Büsüben – tájékoztatott a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága.

15 méter mély kútba zuhant egy magyar vizsla Büsüben. Gyerekek találták meg. Fotó: Kaposvári Hivatásos tüzoltó-parancsnokság
Pár napja már keresték gazdái a magyar vizslát, végül gyerekek találtak rá a szomszéd telkén. A kutya szorul helyzetében egy gazzal benőtt, fedetlen kút mélyén várta megmentőit.
A kaposvári hivatásos tűzoltók mentőkötéllel leengedték egyik társukat a mintegy 15 méteres kútba, aki a barátságos állatot ölbe vette és végül így húzták őket fel. Szerencsére a kutyának nem esett baja zuhanás közben!
Forrás:
Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főigazgatóság