Már elkezdődött és a következő hetekben tart a gímbikák agancshullatási időszaka. Ilyenkor sokan indulnak az erdőre, hogy megtalálják a leesett koronákat. Fontos tudni azonban, hogy amennyiben a gyűjtőnek nincs írásbeli engedélye a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezettől, a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerinti lopást követ el, ha hazaviszi az agancsot, aki pedig felvásárolja, orgazdává válik. Emellett a vad zavarásáért vadvédelmi bírság is kiszabható az illegális agancsgyűjtőre, mi több megvalósulhat a szintén Btk. szerinti – börtönnel is sújtható – állatkínzás is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A vadászati érdekképviseletek – az egyéni vadászokat tömörítő Országos Magyar Vadászkamara és a vadászatra jogosult szervezetek érdekvédelmét ellátó Országos Magyar Vadászati Védegylet – egyik feladata, hogy naprakész információkkal lássa el úgy a magyar hivatásos és sportvadászokat, mint a vadgazdálkodó szervezeteket, azok vezetőit. Ábra: Facebook

A hullatott agancs – a pénzben kifejezett, vadgazdálkodási illetve ennél is magasabb forgalmi értéke mellett – fontos információval is bír a vadgazdálkodó számára az adott egyedre és az állományra vonatkozóan, a gyűjtés ezért is folytatható kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével. Aki engedéllyel rendelkezik, keresés közben annak sem szabad hangoskodással zavarni, meghajtani az állományt, hiszen ez az egyedek sérüléséhez vezet. A bikák menekülés közben leverhetik az egyébként még levetésre nem érett agancsot, ami koponyasérüléshez, azaz az agancstőnek nevezett csontnyúlvány töréséhez is vezethet. Mindezen túl pedig a vadállomány zavarása miatt a télen nagyobb – akár több száz egyedből álló – csapatok menekülés közben gyakran keresztezik a közutakat, ami fokozott balesetveszélyhez vezethet.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet, mint a vadászatra jogosult szervezetek érdekképviselete, nyomatékosan kéri az erdőjárókat és az agancsgyűjtés iránt érdeklődőket, hogy feltétlenül vegyék figyelembe a leírtakat illetve a vonatkozó jogszabályi hátteret a magyar szarvasállomány, a vadgazdálkodók és saját maguk érdekében!

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.)

A vadászati jog – egyebek mellett – a hullatott agancs Vtv. szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége. (2. § d))

A hullatott agancs a vadászati jogot gyakorló vadászatra jogosult (amely általában civil szervezetként működő vadásztársaság, ritkábban gazdasági társaság) tulajdonába kerül. (9. § (2))

A nem vadászterületen – tehát egyebek mellett a települések belterületén – megtalált hullatott agancs annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről az azt levető vad odakerült. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület vadászatra jogosultját kell tekinteni. (9. § (3))

Az agancsgyűjtésre is vonatkozik, hogy a vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó-, és táplálkozási helyét zavarni. (Természetesen nem minősül zavarásnak az okszerű mező- és erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység.) (28. § (3))

Az illegális agancsozás bizonyos esetekben vadvédelmi bírsággal is sújtható: ezt egyebek mellett arra szabhatja ki a vadászati hatóság, aki a vadat szándékosan kínozza vagy tiltott módon zaklatja. Ilyen eseteknél, amelyek megvalósulhatnak például a szarvascsapatok szándékos hajtásával, amely az agancs leverését célozza, az ismételten is kiszabható bírság összege 50 000-től 1 000 000 forintig terjed. Ha valaki akadályozza a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet, akkor a bírság összege 100 000-től 5 000 000 forintig terjedhet. (84. § (1)-(3))

Aki a vad zavarásával vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a vadászatra jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, az ebből eredő kárt is köteles megtéríteni. (77. §)

A Vtv. végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (vhr.)

A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a vadászatra jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni. (77. § (5))

A hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság engedélye szükséges. (79. § (2))

A hullott agancs vadgazdálkodási értéke (amelyet a vadvédelmi bírság megállapításánál is figyelembe vesz a hatóság) kilogrammonként 5000 forint. (20. számú melléklet)

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.)

A szarvasok szándékos zavarása, hajtása során megvalósulhat az állatkínzás vétsége, amelyet többek közt az is elkövet, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, azzal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Ez két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (244. § (1) a)) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. (244. § (2) b))

Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (370. § (1) – a paragrafusban olvashatók a büntetési tételek) (Aki ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást követ el, vagy azt megkísérli, az szabálysértést követ el a Szabálysértési törvény 177. § (1) értelmében, és bírsággal sújtható.)

Aki ellopott dolgot próbál értékesíteni, pénzmosást (korábban: orgazdaságot) követ el. (399. § – a paragrafusban olvashatók a büntetési tételek)

Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet