Keressen minket

Vadászat

Konferencia a vadgazdálkodás aktuális kérdéseiről a FeHoVa kiállításon

A vadgazdálkodás aktuális kérdéseiről konferenciát szerveztek a FEHOVÁ-n

Közzétéve:

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárminisztérium és az Országos Magyar Vadászkamara közreműködésével konferenciára invitálta a FEHOVA kiállításra látogató erdész, vadász és agrárszakembereket. A szervezők az esemény kiemelt témájául a hazai nagyvadlétszám alakulásának elemzését választották a tudomány, az igazgatás, valamint a mező- és vadgazdák szempontrendszere alapján.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A témához kapcsolódóan részleteiben bemutatásra és megvitatásra került az Agrárkamara mezőgazdasági vadkár érvényesítésre vonatkozóan közelmúltban tett bejelentése is, mellyel a kamara, szándéka szerint, az agrár gazdatársadalom érdekeit kívánja képviselni.

A nagyszámú érdeklődő szakembert és a felkért előadókat Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke és végül Dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnöke köszöntötte megnyitó beszédében. Államtitkár úr köszöntőjében elmondta, hogy az erdőhöz szorosan hozzátartozik a vad, s ezáltal a vadászat. A hazai vadállomány többféle aspektusból is megközelíthető, de vitathatatlan, hogy az úgynevezett nemzeti zöld vagyon részét képezi.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Prof. Dr. Csányi Sándor, egyetemi tanár, tanszékvezető (MATE) a tudomány oldaláról adott részletes tájékoztatást és elemzést a hazai nagyvad állomány létszámának elmúlt mintegy nyolcvan évben való változásáról, s ehhez kapcsolódóan a vadhatásról, vadkárról. Előadása kezdetén hangsúlyozta, hogy a biológiai vadeltartóképesség nem azonos a gazdasági vadeltartóképességgel. A vadkár szempontjából nem a rendelkezésre álló táplálékbázis a meghatározó, hanem az, hogy az adott területen végzett főtevékenység viszonylatában mekkora a még elviselhető vadlétszám, illetve a vadhatás – gazdálkodót sújtó – pénzbeli következménye.

A magyarországi nagyvadállomány jelentős létszámbeli fejlődésen ment keresztül a múlt század harmincas évei és napjaink között, az egykor még csak 22 ezres terítékszám 2022-re 364 ezerre nőtt. Ennek következményeként például a hagyományosan a domb- és hegyvidékek erdőségeiben honos gímszarvas az ország nyílt, síkvidéki területeit is belakta. A dámszarvas jellemzően foltszerűen, de lassan már szintén az egész országban jelen van, a két szarvasfaj élettere ennek következtében kettős terhelésnek van kitéve. Az őzállomány létszáma ugyancsak jelentősen megnövekedett. Egyedül a vaddisznó esetében tapasztaltunk az elmúlt mintegy 10 évben állománycsökkenést, ami egyértelműen az ASP következménye.

Az erdőterületre számított maximálisan fenntartható nagyvadlétszámot (520 ezer) a teríték alapján kalkulált létszám (785 ezer) jelentősen meghaladja. A számított létszám éves takarmányigénye mintegy 1,4 millió tonna körülire tehető.

A nagyvad létszáma annak ellenére növekedett hazánkban, hogy többször határozott lépések történtek az állomány apasztására. Tartós eredményt azonban csak a többéves, következetes állományapasztással lehetett volna elérni.

A jelentős vadlétszám mellett a vadhatás, a vadkár mértéke az ország egyes területein nagyon eltérő. Professzor úr kimutatása is ezt támasztja alá, melyből az olvasható ki, hogy az elmúlt években kifizetett vadkárból 5 megye mintegy 70%-ban részesedett.

1994-2022 között a térített mezőgazdasági vadkár mértéke meredeken, 400 ezer forintról, 3,2 milliárd forintra nőtt, s habár abszolút értéke – a feltételezett jelentős mértékű, 50-60%-os latencia miatt – vitatható, de a trendje az nem.

A NAK fő feladata a magyar agrár-és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviselete. Ábra: Facebook

Kovács Ferenc, az AM Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője az Országos Vadgazdálkodási Tanács működéséről tartott előadást, melyben részletesen bemutatta az OVT által az elmúlt években kezdeményezett jogszabály módosításokat, eredményeket. A közeljövőben az erdő-, és mezőgazdasági vadkár kérdése továbbra is az OVT napirendjén lesz, kiegészülve a vad belterületi jelenlétéből fakadó problémák kezelésével. Főosztályvezető úr a tervezett elképzelések közül kiemelte az országos vadhatásmonitoring elindítását, valamint azt, miszerint az Agrárkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (az OMVK közreműködésével) közösen tájékoztatja a vadkárral kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, valamint a megvalósult jó gyakorlatokról a földhasználókat és a vadászatra jogosultakat.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy a kamarának, mint köztestületnek a tagság érdekeit kell képviselnie, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a mező-, és erdőgazdálkodók vadkár miatti jogosan járó kártérítési igénye rendeződjön, azt az „utolsó forintig megkapják, de egyetlen fillérrel sem többet”.

Elnök úr elmondta, hogy a nagyvadállomány túlszaporodása lokális szinten komoly problémákat okoz, amit a vadászszakma is lát, és elfogadja a valódi intézkedések, az érzékelhető és tartós állománycsökkentés szükségességét.

Hangsúlyozta, hogy a probléma megoldásában a mező-, és erdőgazdálkodókra is jelentős felelősség hárul, akiknek a vadkár megelőzés és érvényesítés terén a kötelezettségeiket ugyanúgy meg kell ismerniük, mint a jogaikat. Ehhez a kamara falugazdász hálózata minden segítséget meg fog adni.

A tagság jelzései alapján a kamara segítő kezet kíván nyújtani a vadkárigény érvényesítésében, ami tulajdonképpen egyfajta faktorálási, követeléskezelési szolgáltatást jelent a gazdák részére. A szolgáltatás részeként a kamara szakértői – felkérés esetén – megvizsgálják a gazdálkodó vadkárigényét, s ha azt jogosnak tartják, akkor szakmai és jogi segítséget nyújtanak a vadkárigény érvényesítése érdekében. Ennek első lépeseként mediátori szerepben lép fel a kamara az érintett felek – a gazdálkodó és a vadászatra jogosult – között, s kizárólag ennek meghiúsulása esetén tereli a vadkár érvényesítését jogi útra. Mivel a peres eljárás időbeli kifutása bizonytalan, a kamara a gazdálkodó számára – a likviditás segítése érdekében – a vadkár ellentételezéseként előleget nyújt. A per megnyerése esetén – a szakértői költségek levonását követően – a gazdálkodók a kártérítés teljes összegéhez hozzájutnak.

Elnök úr elmondta, hogy mindehhez nem szükséges jogszabály módosítás, az a jelenlegi szabályozási környezetben megvalósítható.

Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke elmondta, hogy a vadlétszám meglátása szerint nem generális, csupán lokális probléma. A vadlétszámcsökkentési programok eredménytelenségét abban látja, hogy azok csak 1-2 évig, s jellemzően sablonos megközelítéssel, fűnyíróelv mentén működnek. Az állományapasztási törekvésekkel szembe megy a vadászatra jogosultak részéről az a gyakorlat is, miszerint az éves vadgazdálkodási tervekben betervezett nőivarú egyedapasztást a borjak, ünők kilövésével, a tehenek kímélete mellett hajtják végre. Ugyanakkor a tervezhetőséget bonyolítja a vadlétszám becslések bizonytalansága is, melyhez indokolt lenne korszerű technika, technológia igénybevétele.

A mező és erdőgazdálkodási szakmával közösen megalkotott jogi szabályozást megfelelőnek tartja. Sajnálatos viszont, hogy ennek kellő ismerete és emiatt betartása a vadászatra jogosultak és a földhasználók részéről gyakran továbbra is hiányzik.

A vadkár kérdéskörben jelentős szerepe van a megelőzésnek, amiben a földhasználó és a vadászatra jogosult együttműködése elkerülhetetlen. A kiemelten vadkárveszélyes területeken, és a nagy értékű kultúrák esetében jogszabály is előírja az erre való fokozott törekvést. Mindezek, tehát megelőzés, a vadkárbejelentés, és a vadkár érvényesítés során egyaránt nagy jelentősége van az írásos kapcsolattartásnak.

Elnök úr úgy gondolja, hogy az Agrárkamara, mint harmadik fél belépése a vadkárérvényesítés folyamatába gyengítheti a gazdálkodók és vadászatra jogosultak együttműködési hajlandóságát. Azt amiatt sem tartja indokoltnak, hogy egy felmérés szerint az elmúlt 3 évben a vadkárérvényesítés miatti peres ügyek átlagos száma 50 alatt volt. A mediálásban viszont a falugazdászoknak és a tájegységi fővadászoknak jelentős szerepe lehet.

A konferencia zárásaként Luzsi József, az Agrárgazdasági Kamara alelnöke foglalta össze az előadók gondolatait, s köszönte meg részvételük. Alelnök úr abbéli meggyőződését hangsúlyozta, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet kellő keretet teremt a vadlétszám és a vadkár kérdés megnyugtató kezelésére. Ebben kérte a megjelentek, erdő-, és mezőgazdálkodók, vadászatra jogosultak jogkövető együttműködését.

Forrás: NAK Erdészet

Fotók: Bacskai Dorottya természetfotós Facebook oldala itt érhető el

Vadászat

Célkeresztben az orvvadászat

A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett

Published

on

A Készenléti Rendőrség Rendőrmúzeumának kiállítása is része volt az október 26-án, Vásárosnaményban megrendezett Vadásznap és Trófeamustra rendezvénynek.

Fotó: Rendőrség

A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett, melynek célja, a természet iránt érdeklődők részére betekintést nyújtani a vadászat világába, illetve különböző bűnügyek ismertetésével felhívni a figyelmet az orvvadászat jogellenességére és a vadászat veszélyeire. A kiállítás 2024 szeptemberében az Európai Unió vadászati főigazgatóinak informális ülése keretében debütált, melynek a Vásárosnaményban megtekinthető Hunor Vadászati és Természeti kiállítás adott otthont.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A kiállítás 2024. október 26-án, a megyei Vadásznap és Trófeamustra rendezvény keretében nyílt meg a nagyközönség előtt. Ezen a napon az érdeklődők a múzeum könyvtárának vadászati tematikájú könyveibe is belelapozhattak, továbbá a vitrinekben – orvvadász bűncselekmények elkövetésénél használt, a rendőrség által lefoglalt – házi készítésű, átalakított fegyvereket is megtekinthették. Látható volt egy olyan különleges szarvasagancs is, amibe szinte „belenőtt” egy dróthuzal, ezzel jól szemléltetve a hurkolás pusztítását.

Fotó: Rendőrség

A tárlatot a Rendőrmúzeum vezetője, Kékiné Rozsnyai Éva nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy egy új típusú kiállítás megvalósítása volt a cél, amely a vadászati szakma és a vadászok számára is hasznos információkat nyújt, ugyanakkor a laikus látogatóknak is érdekes lehet. Emellett rávilágít arra, hogy a vadászat messze túlmutat a trófea megszerzésén, hiszen a törvények által szabályozott, fenntartható vadászat szerves része a vadgazdálkodásnak és a vadvédelemnek.

Fotó: Rendőrség

A vadászatra jogosult szervezetek – zömében vadásztársaságok – által végzett és az állami szervek által felügyelt vadászat segít megőrizni a fauna természeti egyensúlyát és biológiai sokféleségét, megelőzve egyes fajok túlszaporodását, vagy más fajok eltűnésétA délután folyamán a vadásznaphoz kötődően több nyilvános kerekasztal beszélgetésre is sor került, amelyen többek között a vadászati bűncselekményekről is szó esett.

Kreitz Zsuzsanna r. alezredes asszony a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Műveleti Szolgálat Bűnügyi Technikai Főosztály vezetője gyakorlati tapasztalatokkal látta el a hallgatóságot, az áldozattá vagy elkövetővé válás megelőzése érdekében.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Vadászat

Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek

A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.

Published

on

2024. október 28-án Hatvanban a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.

Fotó: OMVK

Szűcs Iván hivatásos vadász alelnök köszöntőjét követően Kovács István János tirkár ismertette a napi programot. Elsőként Dr. Kovács Imre a 310. Mátra-alja-Dél-hevesi Vadgazdálkodási Tájegység tájegységi fővadásza tartott előadást A vadkár térítési eljárás szabályai és gyakorlata címmel.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Őt követte a Magyar Madártani Egyesülettől Deák Gábor, aki az új Kerecsen Life programot mutatta be, és ismertette a már lezárult Helikon Life program eredményeit. A harmadik előadásban a Kite Zrt. képviselője, Nagy Gábor mutatta be a Mavic 3 Thermal hőkamerás drónt és ismertette a használati lehetőségei a vadgazdálkodásban.

Fotó: OMVK

Az előadásokat követően Lakatos Anna igazgatóhelyettes és Kőmíves-Rab Barbara tárlatvezető kalauzolta körbe a hivatásos vadászokat a múzeumban. A program egy közös ebéddel zárult a hatvani Svéd Korona Étteremben.

Fotó: OMVK

 

Forrás: Kovács István János s.k. titkár – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA

Published

on

Ha léteznek szimbolikus helyszínei a magyarságnak, akkor ebből egyet bizonyosan megtalálhatunk az Ormánságban, amely a Dráva folyó bal partján, a honfoglalás óta magyarlakta terület. Reformátusok, kálvinisták lakják-e tájat. 45 település tartozik ide és úgy tartja a mondás: „Addig tart az Ormánság határa, ameddig a bikla* ér!” – s mintha ezt a szarvas is tudná, hiszen napjainkban, ha feltűnik egy-egy gímbika egy-egy trófeamustrán, arról a helyiek bizonyosan megmondják: No! Ez innen származik! Ezen a tájon rendezte meg, a 2024-ben terítékre került gímbikák trófeáiból, a Mészáros Kálmán és Hohmann Endre által vezetett három vadásztársaság közös trófeaszemléjét október 27-én, Szaporcán, az Ős-Dráva Látogatóközpontban, amelyet Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke, az OMVK alenöke nyitott meg.

A vendégeket Hohmann Endre vadászmester (balról) és Mészáros Kálmán elnök fogadta. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Az Ormánságnak, avagy ahogy még a régi öregek ma is mondják, az Ormányságnak, meghatározója volt a Dráva-folyó, azonban az ártéri gazdálkodást, amely oly jellemző volt a magyarságunkra, nemcsak itt, hanem az ország megannyi pontján ma már nyomokban sem találjuk meg. A XVIII. században második felétől megindult folyószabályozás és ármentesítés, ami fokozatosan átrajzolta a vizes területekből kiemelkedő dombokra, az ú.n. “ormákra”  települt tájat.

A megnyitón a Baranya Vadászkürt Együttes játszott. Videó: Agro Jager

Az 1767. évi úrbérrendezés új helyzetet teremtett a gazdálkodásban a jobbágyok úrbéres földjének és a földesurak kezelésében lévő majorsági birtokoknak a szétválasztásával, a jobbágyi jogok és kötelezettségek rögzítésével. Ennek alapján az országot, így az Ormánságot is, megroppantották a Habsburgok adói és az Ormánságban az évszázados hagyományokkal rendelkező ártéri gazdálkodás fokozatosan hanyatlásnak indult.

Aki korán kelt október 27-én Szaporcán, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutatóközpontjában, azt ilyen csodák várták. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A víz lassan, lassan fogyni kezdett és mára ott sincs, ahol mindig is volt, ahol mindig is megtalálta a vizet a vad. Az egymást követő forró, aszályos nyarak azt hozták el az Ormánságba, hogy 250 évvel az ártéri gazdálkodás hanyatlását követően, itatni kellett a szarvast – tette hozzá Hohmann Endre, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság vadászmestere. Rámutatott, hogy az okot a múltban kell keresni, de a megértésen túl sok lehetőségünk, megváltoztatni a korábbi döntéseket, nincs.

Jóbarátok, jószomszédok érkeznek. Az Ormánságban összetartanak az emberek, összetartanak a vadásztársaságok. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Nem elégséges azonban vizet vinni az itatóba, mert az ma-holnap elfogy és ha mi nem fogunk vizet vinni, ha mi nem itatjuk a szarvast, akkor mégis ki fogja? – tette fel a kérdést az Agro Jager Newsnak Hohmann Endre. Meg kell keresni azokat a sarokpontokat, hogy víz kerüljön oda, ahol az korábban természetes úton bejárta a területet. Ez ma már nemcsak vadgazdálkodást érinti, hanem a mezőgazdaságot is szorongató kérdéskör és ki kell mondani azt is, hogy az erdőink is veszélyben vannak. Ha ma még a tölgy el is éri a vizet, de mi lesz jövőre, mi lesz tíz év múlva? Át kell gondolni, meg kell tervezni és a víznek utat kell biztosítani, hogy életben maradjon a vidék, hogy életben maradjon a szarvas.

A megnyitó előtti pillanatok: Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke a legkisebbekre is szakított időt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A trófeák átlagsúlya 10 kilogramm fölött állt meg 2024-ben. A szarvas nehezen mozdult el a víz mellől és ez egész évben jellemző volt a nagyvadra. Miközben még tíz éve ki-kijöttek s tudtuk, hogy be-beállnak egy-egy szójásba, kukoricásba, most erről szó nem lehetett, mert már augusztusban üres volt a határ. Olyan nyílt területek láttunk, mint korábban novemberi időszakokban és az erdő, a víz gyűjtötte-rejtette a szarvast.

Folyamatosan érkeznek a vendégek az ország minden tájáról. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A vadásztatásban is nehéz kihívásokkal találkoztunk. A megszokott stílusban, a megszokott rendben aligha kerülhetett volna 40 bika, ide, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Ugyanis ahhoz, hogy a vendégeket eredményesen kísérhessük ebben a bőgésben, a hivatásos vadászaink mellett a tagságnak is jelentős szerep jutott, mert meg kellett figyelni, merre és milyen szarvasbikák járnak – tette hozzá Hohmann Endre vadászmester.

Példás! Ezt az agancsot egy, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság területén esett gímszarvas hullajtotta el, még 2023-ban és úgy gondolták, ha már itt hozták terítékre a tavalyi agancs is kerüljön a trófea alá! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Mészáros Kálmán, a társaság és mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy a szarvaskör elnöke kiemelte, hogy a szarvasgazdálkodás teljes egészében egy válaszút előtt áll. Régi, megszokott árak mellett a mezőgazdaság szervesen megváltozott: mind gazdálkodásában, mind pedig az időjárás okozta eleddig nem tapasztalt extrém melegek, csapadék hiányok vagy éppen özönvízszerű, napokig tartó esőkkel. Megváltozott a vadászat körüli milliő és a gasztrokultúra, a borkultúra s a vendéglátás olyan szinten alakult át, hogy összességében kell újragondolni, újratervezni azt, amit ma vadászatnak, vadászati turizmusnak nevezünk.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

Koncepció kell, ki kell alakítani azt, ami mentén öt, tíz év múlva eredményeket tehetünk le az asztalra, mindezt úgy, hogy a vadászati ágazat, a vadgazdálkodásnak stabil, kiszámítható, konzekvens, ha úgy vesszünk egyértelmű irányokat adunk – jogi értelemben is. Megkerülni, elodázni már pedig ezt nem lehet és olyan szakembereknek kell leülni, akik képesek átlátni a szektort, mind horizontálisan, mind pedig vertikálisan. Egy-egy érdeket nem kiragadva, a személyeskedést félretéve, összeállítani egy olyan hosszú távú vadgazdálkodási tervet, ami megalapozza, megerősíti azt a bázist, amelyet ma itthon és a világban is úgy ismernek, hogy az ormánsági szarvas. Rendezni kell, egyértelművé kell tenni, hogy kinek, mi a feladata. Átláthatóvá kell tenni a jogszabályi környezetet, le kell ülnie az ágazatnak, ami itt, az Ormánságban, már 100 000 hektáron gyakorlatban is működik. Ehhez illeszteni kell és megkerülhetetlen az is, hogy egy működő képes gazdálkodási tervet adjunk ki, ami lehet, hogy az ország más részein nem életképes, de azt is figyelembe kell venni, hogy egyes tájak, tájegységek adottságai, mind lehetőségeiben, mind pedig a genetikai értelemben véve eltérőek és ez fokozottan igaz az Ormánságra.

Ünnepélyes megnyitó Szaporcán: balról Hohmann Endre vadászmester, Mészáros Kálmán elnök és Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Mészáros Kálmán hozzátette, hogy hazánk vadgazdálkodása rendkívül heterogén, rendkívül változatos. Ahogy sok száz éven keresztül eltért a Dráva bal partjának és jobb partjának a gazdálkodása itt, a magyar-horvát határ mentén, úgy az alapjaiban ma sem változott, de tudomásul kell venni, hogy akaratunkon kívül bizonyos dolgok -, mint az időjárás – megváltoztak, amihez embernek, állatnak a megmaradásért is változni kell. Azonban a fejlődéshez nem elégséges, hogy mennyiségében és minőségében megmaradjunk, mert akkor valójában csak a megőrzés szintjéig jutottunk el, miközben az Ormánságban, figyelve a szarvas eredményeit, ott rejtezhet egy világrekord is, amely eredmény az itt összefogott, együttgondolkodó vadásztársaságok eredménye lesz, ugyanis a szarvas nem ismeri a társaságok területhatárait.

Az ország talán legifjabb vadászkürtös hölgyei, akik a Baranya Vadászkürt Együttes csapatát erősítik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Sok feladat, sok munka vár az Ormánságban élőkre, amely elől itt senki nem akar elbújni – folytatta Mészáros Kálmán, de ahhoz, hogy ennek a nagyszabású munkának látszatja is legyen, pontos, precíz irányokra, meghatározott célokra van szükség. Ebben a munkában, egy sarokpontban mindenki máris is egyetértett s ez lesz az, ami össze fogja kötni a vadgazdákat. Ez pedig nem más, mint: a szarvas.

A trófeabemutató ünnepélyes hangulatáért a Baranya Vadászkürt Együttes felelt, akiket Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke vezetett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A jó hangulatú szaporcai találkozón reggelivel várták a vendégeket s frissen őrölt kávé mellett járhatta körbe a trófeákat mindenki, aki belépett a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Agyaki Gábor elhozta a Baranya Vadászkürt Együttest s a kis csapatban egészen kicsi lánykák is bátran fújták, a nagyok mellett, a vadászkürtöt. Jöttek Győrből, Budapestről, Debrecenből, Békéscsabáról és Szegedről is a vendégek. Messziről s ha valaki végig nézett a vendégseregen, láthatta, hogy akad itt egy másik szilárd oszlopa is a vadászatnak a szarvason kívül, ami nem más, mint a családok, a fiatalok és a gyerekek. A gyerekek, akiket a szüleik már otthon sem tudnak hagyni ilyenkor, akik már vadászkürtöt szorongatva ott állnak díszes vadászruhában, szépen vasalt ingben édesapjuk mellett, mert valaki otthon szépen, tisztán útnak indította őket. Míg van honnan elindulni, míg van hova megérkezni a vadászat után, addig lesz az Ormánságban is szarvas…

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Agro Jager News

*bikla: magyar tájszó, több rétegű női szoknya

Tovább olvasom