Vadászat
Konferencia a vadgazdálkodás aktuális kérdéseiről a FeHoVa kiállításon
A vadgazdálkodás aktuális kérdéseiről konferenciát szerveztek a FEHOVÁ-n
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárminisztérium és az Országos Magyar Vadászkamara közreműködésével konferenciára invitálta a FEHOVA kiállításra látogató erdész, vadász és agrárszakembereket. A szervezők az esemény kiemelt témájául a hazai nagyvadlétszám alakulásának elemzését választották a tudomány, az igazgatás, valamint a mező- és vadgazdák szempontrendszere alapján.
A témához kapcsolódóan részleteiben bemutatásra és megvitatásra került az Agrárkamara mezőgazdasági vadkár érvényesítésre vonatkozóan közelmúltban tett bejelentése is, mellyel a kamara, szándéka szerint, az agrár gazdatársadalom érdekeit kívánja képviselni.
A nagyszámú érdeklődő szakembert és a felkért előadókat Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke és végül Dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnöke köszöntötte megnyitó beszédében. Államtitkár úr köszöntőjében elmondta, hogy az erdőhöz szorosan hozzátartozik a vad, s ezáltal a vadászat. A hazai vadállomány többféle aspektusból is megközelíthető, de vitathatatlan, hogy az úgynevezett nemzeti zöld vagyon részét képezi.
Prof. Dr. Csányi Sándor, egyetemi tanár, tanszékvezető (MATE) a tudomány oldaláról adott részletes tájékoztatást és elemzést a hazai nagyvad állomány létszámának elmúlt mintegy nyolcvan évben való változásáról, s ehhez kapcsolódóan a vadhatásról, vadkárról. Előadása kezdetén hangsúlyozta, hogy a biológiai vadeltartóképesség nem azonos a gazdasági vadeltartóképességgel. A vadkár szempontjából nem a rendelkezésre álló táplálékbázis a meghatározó, hanem az, hogy az adott területen végzett főtevékenység viszonylatában mekkora a még elviselhető vadlétszám, illetve a vadhatás – gazdálkodót sújtó – pénzbeli következménye.
A magyarországi nagyvadállomány jelentős létszámbeli fejlődésen ment keresztül a múlt század harmincas évei és napjaink között, az egykor még csak 22 ezres terítékszám 2022-re 364 ezerre nőtt. Ennek következményeként például a hagyományosan a domb- és hegyvidékek erdőségeiben honos gímszarvas az ország nyílt, síkvidéki területeit is belakta. A dámszarvas jellemzően foltszerűen, de lassan már szintén az egész országban jelen van, a két szarvasfaj élettere ennek következtében kettős terhelésnek van kitéve. Az őzállomány létszáma ugyancsak jelentősen megnövekedett. Egyedül a vaddisznó esetében tapasztaltunk az elmúlt mintegy 10 évben állománycsökkenést, ami egyértelműen az ASP következménye.
Az erdőterületre számított maximálisan fenntartható nagyvadlétszámot (520 ezer) a teríték alapján kalkulált létszám (785 ezer) jelentősen meghaladja. A számított létszám éves takarmányigénye mintegy 1,4 millió tonna körülire tehető.
A nagyvad létszáma annak ellenére növekedett hazánkban, hogy többször határozott lépések történtek az állomány apasztására. Tartós eredményt azonban csak a többéves, következetes állományapasztással lehetett volna elérni.
A jelentős vadlétszám mellett a vadhatás, a vadkár mértéke az ország egyes területein nagyon eltérő. Professzor úr kimutatása is ezt támasztja alá, melyből az olvasható ki, hogy az elmúlt években kifizetett vadkárból 5 megye mintegy 70%-ban részesedett.
1994-2022 között a térített mezőgazdasági vadkár mértéke meredeken, 400 ezer forintról, 3,2 milliárd forintra nőtt, s habár abszolút értéke – a feltételezett jelentős mértékű, 50-60%-os latencia miatt – vitatható, de a trendje az nem.
Kovács Ferenc, az AM Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője az Országos Vadgazdálkodási Tanács működéséről tartott előadást, melyben részletesen bemutatta az OVT által az elmúlt években kezdeményezett jogszabály módosításokat, eredményeket. A közeljövőben az erdő-, és mezőgazdasági vadkár kérdése továbbra is az OVT napirendjén lesz, kiegészülve a vad belterületi jelenlétéből fakadó problémák kezelésével. Főosztályvezető úr a tervezett elképzelések közül kiemelte az országos vadhatásmonitoring elindítását, valamint azt, miszerint az Agrárkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (az OMVK közreműködésével) közösen tájékoztatja a vadkárral kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, valamint a megvalósult jó gyakorlatokról a földhasználókat és a vadászatra jogosultakat.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy a kamarának, mint köztestületnek a tagság érdekeit kell képviselnie, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a mező-, és erdőgazdálkodók vadkár miatti jogosan járó kártérítési igénye rendeződjön, azt az „utolsó forintig megkapják, de egyetlen fillérrel sem többet”.
Elnök úr elmondta, hogy a nagyvadállomány túlszaporodása lokális szinten komoly problémákat okoz, amit a vadászszakma is lát, és elfogadja a valódi intézkedések, az érzékelhető és tartós állománycsökkentés szükségességét.
Hangsúlyozta, hogy a probléma megoldásában a mező-, és erdőgazdálkodókra is jelentős felelősség hárul, akiknek a vadkár megelőzés és érvényesítés terén a kötelezettségeiket ugyanúgy meg kell ismerniük, mint a jogaikat. Ehhez a kamara falugazdász hálózata minden segítséget meg fog adni.
A tagság jelzései alapján a kamara segítő kezet kíván nyújtani a vadkárigény érvényesítésében, ami tulajdonképpen egyfajta faktorálási, követeléskezelési szolgáltatást jelent a gazdák részére. A szolgáltatás részeként a kamara szakértői – felkérés esetén – megvizsgálják a gazdálkodó vadkárigényét, s ha azt jogosnak tartják, akkor szakmai és jogi segítséget nyújtanak a vadkárigény érvényesítése érdekében. Ennek első lépeseként mediátori szerepben lép fel a kamara az érintett felek – a gazdálkodó és a vadászatra jogosult – között, s kizárólag ennek meghiúsulása esetén tereli a vadkár érvényesítését jogi útra. Mivel a peres eljárás időbeli kifutása bizonytalan, a kamara a gazdálkodó számára – a likviditás segítése érdekében – a vadkár ellentételezéseként előleget nyújt. A per megnyerése esetén – a szakértői költségek levonását követően – a gazdálkodók a kártérítés teljes összegéhez hozzájutnak.
Elnök úr elmondta, hogy mindehhez nem szükséges jogszabály módosítás, az a jelenlegi szabályozási környezetben megvalósítható.
Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke elmondta, hogy a vadlétszám meglátása szerint nem generális, csupán lokális probléma. A vadlétszámcsökkentési programok eredménytelenségét abban látja, hogy azok csak 1-2 évig, s jellemzően sablonos megközelítéssel, fűnyíróelv mentén működnek. Az állományapasztási törekvésekkel szembe megy a vadászatra jogosultak részéről az a gyakorlat is, miszerint az éves vadgazdálkodási tervekben betervezett nőivarú egyedapasztást a borjak, ünők kilövésével, a tehenek kímélete mellett hajtják végre. Ugyanakkor a tervezhetőséget bonyolítja a vadlétszám becslések bizonytalansága is, melyhez indokolt lenne korszerű technika, technológia igénybevétele.
A mező és erdőgazdálkodási szakmával közösen megalkotott jogi szabályozást megfelelőnek tartja. Sajnálatos viszont, hogy ennek kellő ismerete és emiatt betartása a vadászatra jogosultak és a földhasználók részéről gyakran továbbra is hiányzik.
A vadkár kérdéskörben jelentős szerepe van a megelőzésnek, amiben a földhasználó és a vadászatra jogosult együttműködése elkerülhetetlen. A kiemelten vadkárveszélyes területeken, és a nagy értékű kultúrák esetében jogszabály is előírja az erre való fokozott törekvést. Mindezek, tehát megelőzés, a vadkárbejelentés, és a vadkár érvényesítés során egyaránt nagy jelentősége van az írásos kapcsolattartásnak.
Elnök úr úgy gondolja, hogy az Agrárkamara, mint harmadik fél belépése a vadkárérvényesítés folyamatába gyengítheti a gazdálkodók és vadászatra jogosultak együttműködési hajlandóságát. Azt amiatt sem tartja indokoltnak, hogy egy felmérés szerint az elmúlt 3 évben a vadkárérvényesítés miatti peres ügyek átlagos száma 50 alatt volt. A mediálásban viszont a falugazdászoknak és a tájegységi fővadászoknak jelentős szerepe lehet.
A konferencia zárásaként Luzsi József, az Agrárgazdasági Kamara alelnöke foglalta össze az előadók gondolatait, s köszönte meg részvételük. Alelnök úr abbéli meggyőződését hangsúlyozta, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet kellő keretet teremt a vadlétszám és a vadkár kérdés megnyugtató kezelésére. Ebben kérte a megjelentek, erdő-, és mezőgazdálkodók, vadászatra jogosultak jogkövető együttműködését.
Forrás: NAK Erdészet
Fotók: Bacskai Dorottya természetfotós Facebook oldala itt érhető el
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31