Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
„A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” – hangzott el a minap az ország egyik leghallgatottabb rádióműsorában. Valljuk, hogy a vélemény szabad. Valljuk, hogy minden közösségnek, érdekcsoportnak vagy civil szervezetnek joga van kiállnia a meggyőződései és az elvei mellett, érvelnie, és adott esetben elérnie a céljait. De csak akkor, ha ezt felkészülten, egyenesen és őszintén teszi, csúsztatások és mások megtévesztése nélkül.
Fotó: OMVK
A vörös róka (Vulpes vulpes) őshonos fajunk, része a hazai faunának. Állománya stabil – ami azt jelenti: jó ideje nem változik. Nem növekszik – mert vadászunk rá. És nem csökken – annak ellenére, hogy vadászunk rá, méghozzá egész évben, az általa okozott, elsősorban természetvédelmi károk, valamint a faj által terjesztett betegségek miatt, és vadászata során számos eszköz és megoldás használható. Ezek – megfelelő, a vonatkozó jogszabályokkal és általános vadászetikai elvárásokkal összhangban történő alkalmazás esetén – meggyőződésünk szerint nem elsősorban a vadászati hagyományaink miatt, de fontos elemei a vadgazdálkodásnak. Különösen igaz ez a különféle csapdák alkalmazására és a sokat támadott (egyáltalán nem a kutya és a ragadozó közötti harcot célzó, és Európa országainak többségében is legális) kotorékozásra. A róka gyérítésének elsősorban nem vadászati jelentősége van, és még csak nem is a prémjéért vadászunk rá. De tekintettel, hogy vadászható faj, a vadgazdálkodási ágazati szereplők felelőssége és hatásköre a rókaállomány hatékony szabályozása.
Hogy számadatokról is szóljunk: a róka állománya az elmúlt években úgy tartható 55-60 ezer egyed körül, hogy évente 85-90 000 egyedet (tehát az állomány másfélszeresét!) ejtenek el a vadászok (forrás: az agráriumért felelős minisztérium által a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen működő Országos Vadgazdálkodási Adattár hivatalos ágazati statisztikája).
Érzékelve a társadalom érzékenységét a rókaállomány gyérítés eszközei iránt, a Vadászkamara több fórumon is igyekezett és igyekszik objektíven bemutatni a róka élővilágban betöltött szerepét, pozitív és negatív hatásait közvetlen és közvetett környezetére. Szervezetünk olyan szakmai alapú, társágazatok bevonásán alapuló egyeztetéseket folytat, amelyek során objektíven felülvizsgáljuk a vonatkozó vadászati szabályozásainkat, vadászati gyakorlatunkat annak érdekében, hogy a rókával kapcsolatos – elsősorban természetvédelmi, humán- és állategészségügyi – elvárásoknak megfelelve a vadászatot magát, vagy annak egyes formáit elítélő civil közönség számára ne legyen megbotránkoztató, de józan belátás mellett tolerálható maradjon.
Ugyanakkor határozottan meg kell nyilatkoznunk, ha magyar állampolgárokat tényszerűen vezetnek félre, ráadásul úgy, hogy ez az egészségüket, testi épségüket veszélyeztetheti.
TÉNYSZERŰEN NEM IGAZ, hogy „A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” (az elhangzott állítás szerint azért, mert patkányt is fogyaszt).
Felkészületlen hőbörgőkkel nem dolgunk partnerként vitázni. Évtizedes szakmai szervezetként, amelyben javarészt felsőfokú szakirányú végzettséggel – sokak esetében több diplomával vagy éppen doktori fokozattal – rendelkező szakemberek dolgoznak, nem tisztünk vitatkozni senkivel, aki vadbiológiai, természetvédelemi, vadgazdálkodási ismereteket nélkülözve tesz állításokat. Ha ezzel vagy ehhez kapcsolódóan jogszabályokat sért (lett légyen szó állattartási előírásokról, vagy magyar állampolgárok, netán egy közösség vegzálásáról), az illetékes hatóság dolga, hogy eljárjon. Ez vonatkozik az ágazatunkra is. Ki-ki fordulhat a megfelelő fórumhoz: ezt – ököllóbálás és kardcsörtetés nélkül – a Vadászkamara is megtette, a jövőben is megteszi, ha szükségesnek látja.
Hogy miként is kell értékelni a rókát közegészségügyi szempontból, arról több előadás is szólt egy tavaly rendezett konferenciánkon. Ezek nem vélemények, feltételezések vagy légből kapott információk voltak: hiteles, szakterületükön ismert és elismert szakembereket kértünk fel. Minden előadás nyilvános, így az objektív információkról bárki tájékozódhat honlapunkon, ide kattintva.
Kérünk mindenkit, hogy ha érdemben akar tájékozódni, akkor – saját egészsége, épsége érdekében is – hiteles forrásból tegye!
Forrás: Országos Magyar Vadászkamara
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
