Vadászat
Klímakatasztrófa? Mi történik éppen?
Körülvesznek minket a hírek. Olvadó jég, emelkedő tengerszint, szokatlan időjárási események, kihalási hullám, csökkenő területű növényzet, szennyezett talaj, víz és levegő, háborúk, járványok, éhezés. Ha szorongással tekintünk a jövőbe, ez teljesen normális, hiszen nagyobb ütemben zajlik a változás, mint, amihez az emberi agy alkalmazkodni tudna. A jövőbe csak akkor pillanthatunk be, ha a jelent mindenre kiterjedően, a részeket pedig több nézőpontból vizsgáljuk.

Képet készítette: Lajtár Lili
A bolygó egyensúlyra törekszik, ezért minden rendszerének egyben célja és következménye is a fenntarthatóság. Ebbe az egyensúlyba avatkozunk bele mi, emberek és szenvedünk a következményektől, melynek mindeközben mi vagyunk az okai. Még szemléletesebben mondva, mintha folyamatosan arcul csapnánk magunkat és, amikor fáj az arcunk, egyfolytában azon gondolkozunk, hogy ez hogyan történhetett.
Nem tudjuk hogyan történhetett és nem is látunk tisztán, mert az elit, vagyis a hatalom birtokosai képesek nyomást gyakorolni a társadalom bármely szereplőjére az adott probléma elbagatellizálására, amennyiben az ellentétes a gazdasági érdekeikkel. Ezek a gazdasági érdekek, mint például a kereslet fenntartása az általuk kitermelt, gyártott nyersanyagokra, félkész és késztermékekre, közvetlen és közvetett módon egyaránt. Eszközeik között szerepel, hogy minden áron fenntartsanak egy tömegpszichózist, és azt az üzenetet közvetítsék, hogy a „dolgok” minél nagyobb szintű birtoklása emel minket embertársaink fölé, és egyben hatalmat is ad a kezünkbe, hogy adott esetben szolgasorsba taszítsuk munkavállalóinkat. Az ezekből megszülető társadalmi elvárások okozzák a mindig új szintet lépő fogyasztást, mely végül azt eredményezi, hogy a meg nem nevezett hétköznapi emberek és azok nagy száma a legfőbb okai a globális felmelegedést okozó iparnak. Oda-vissza történő hatások, okok és okozatok, melyek legtöbbünknek elfogadhatók.
A klímakutatók, különösen az Egyesült Államokban, arról számoltak be, hogy a kormány és az olajipar nyomást gyakorol munkájuk cenzúrázására vagy elnyomására, valamint a tudományos adatok elrejtésére, olyan irányelvekkel, amelyek szerint nem szabad nyilvánosan megvitatni az adott témát. A nyomásgyakorlás az elit köreiben egységessé vált, a megmutatkozó jelenség neve az éghajlatváltozás tagadása lett.
De tagadni nem csak a klímaváltozást lehet, hanem az erdőírtást, az illegális állatkereskedelmet és vadászatot is, ezt leginkább úgy, hogy hatáskörünkön kívülre helyezzük a problémát. Nem tudjuk, hogy kik csinálják, vagy, ha tudjuk is, jogilag nincs lehetőségünk szankcionálni, ezért a legcélravezetőbb, ha a tehetetlenségünket misztifikáljuk és döntéshozóként csak hallgatunk.
„Nekünk, embereknek fel kell ismernünk azokat a problémákat, amelyek nincsenek látókörünkben, és amelyekkel a mindennapi életünkben nem találkozunk – el kell kezdenünk velük foglalkozni. Fel kell ismernünk az évtizedek óta tartó élőhelyek pusztítását, orvvadászatát és vadkereskedelmét.” – késztet cselekvésre mindannyiunkat Caroline Reinwald, a Bécsi Állatkert tudományos kommunikációért felelős munkatársa. (Vienna Zoo interview – Conservation is a journey

Amuri leopárd (Képet készítette: Daniel Zupanc – Vienna Zoo)
Beszélnünk kell, megvitatni a kínos témákat is és cselekednünk kell. Ami eléggé egyértelműnek és az egyik nagy problémának tűnik, az az éghajlattal kapcsolatos, mégpedig hogy a bolygó melegszik, az ok pedig, hogy több hőt termelünk, mint, amit a bolygó hőrendszere képes lehet leadni a jelenlegi hővisszatartó gázszint mellett.
Az emelkedő globális hőmérséklet az emberi gondolkodás minden szintjén zavarokat okoz, így ez is oka, hogy az emberek a világ minden részén másként élik meg az éghajlati változást. Azonban globálisan mégis kijelenthető, hogy erőteljes társadalmi akció-reakciót vonz be a terjedő ébredt ideológia, amely szexuális és nemi szabadságjogokkal együtt regionális kulturális csatákat is vív a különféle társadalmi és politikai berendezkedésekkel szemben. Ezt a háborút nehezíti a dinamikus népességnövekedés, valamint a több, mint 1 milliárd mélyszegénységben, nyomorban élő ember környezeti terhelése.
Az éghajlati igazságosságról is sok helyen megoszlanak a vélemények, pedig vitathatatlan tény, hogy a legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátók az elit gyárai és vitathatatlan az is, hogy mely társadalmi csoportokat érintenek leginkább kedvezőtlenül a klímaváltozás hatásai. Ma a bolygón nincs olyan hely, amit ne borítana be a mikroműanyag, nincs olyan hely, ahol ne vágnánk fát, nincs olyan vizes élőhely, amit nem szennyeztünk már be legalább egyszer. És az is igaz, hogy már alig találunk egy nagyobb háborítatlan vadont.
Ha megnézzük, hogy például az Amazonasi esőerdő vagy a Pantanal milyen helyzetben van, akkor láthatjuk, hogy az elmúlt 30 évben folyamatosan mindent elkövettünk e sokáig háborítatlan élővilág végleges megsemmisítéséért.
„Már most is éghajlati vészhelyzetben élünk, és közel 30 éve az Amazonasban élve és dolgozva érzem és látom az éghajlatváltozás erős hatását a régióra, annak biológiai sokféleségére és az emberekre. Amint azt sok tudós megjósolta, a változások e forgatókönyvében nagy egyensúlyhiányokat tapasztalunk, és ezeket főként a csapadékviszonyokban érezzük.” – beszélt a Brazíliát is érintő helyzetről 2023-ban Carlos Durigan, a WCS Brazil igazgatója (Carlos Durigan interview – Their mission: Amazon (lajtarlili.hu)).
Majd kiemelte, hogy „Kritikus pillanatban élünk. Életmódunk és termelésünk egyrészt nagy előrelépést hozott az emberiség számára, másrészt eltávolított minket a természettől, és tetteink mélyen átalakítják azt a természeti világot, amelynek részei vagyunk, és amitől annyira függünk. Az emberiség az egészséges és bőséges természet környezetében fejlődött ki. Ez az énközpontú és mohó életmódunk azonban a bolygó és más életformák pusztító elemévé tesz bennünket. Minden eddiginél nagyobb szükségünk van arra, hogy magunkba szívjuk az évtizedek óta kiadott figyelmeztetéseket, és ténylegesen megváltoztassuk életmódunkat és termelésünket, csökkentsük pusztító lábnyomunkat, és közösen cselekedjünk, hogy megőrizzük azt, amink van, és helyreállítsuk azt, amit elpusztítottunk a természetes megoldások keresése során szükségleteink kielégítésére, és valóban törekedjünk az egészséges világra és a természetre.” (Carlos Durigan interview – Their mission: Amazon (lajtarlili.hu))

Képet készítette: WCS Brazil
Az emberi tevékenység által okozott események, mint az inváziós fajok terjedése, mely például jelentheti az egyre nagyobb fogyasztásból eredő kereskedelem miatti hajózás során behurcolt állat és növényfajokat vagy éppen a szándékos cselekmények, mint az illegális erdőírtások, állatkereskedelem, vadászat is óriási mértékben vannak jelen a térségben.
A WCS Brazil, mint a brazil élőhelymegőrzés élharcosa, erről is számos példát tud hozni. „Ma már csaknem 400 fajt tekintenek invazívnak Brazíliában. Emblematikus eset volt az Apis nemzetséghez tartozó méhek betelepítése, amelyek a történelem során benépesítették az ország összes biomját, és kiterjedtek az egész amerikai kontinensre. Vannak olyan kiemelkedő példáink is, mint például a vaddisznó (Sus scrofa) betelepítése az ország déli részén, és elterjedése mára több életközösséget is elér, mely sok problémát okoz a mezőgazdaságnak, és versenyez a vadon élő állatokkal az erőforrásokért; a közönséges achátcsiga (Achatina fulica) esete, amelyet élelmezési céllal honosítottak meg az országban, és amely véletlenül szinte az egész országra kiterjedt lett, ma már különösen a városi és városkörnyéki területeken probléma. Ott van még a Limnoperna fortunei kagylófaj is, egy puhatestű, amelyet Ázsiában találtak, és véletlenül behurcoltak Amerikába, és amely jelentős problémákat okoz a tengeri környezetben, ahol előfordul.” – magyarázza Carlos Durigan a főbb invazív fajokat és az általuk okozott károkat. ( Carlos Durigan interview – Their mission: Amazon (lajtarlili.hu))
Az Amazonast sem kerüli el az aktuális, szám szerint hatodik nagy kihalási hullám. Amikor arról kérdeztem Mr. Durigan-t, hogy szerinte mely fajoknak van szükségük segítségre a kihalásuk megelőzése érdekében, szemléletes példákat hozott: ” Nehéz válaszolni erre a kérdésre a ma veszélyeztetett fajok nagy száma miatt. 2022-ben az IPBES kiadott egy dossziét, amely legalább 1 millióra becsüli az állat- és növényfajokat, amelyek fenyegetettek világszerte. Az Amazonasban több száz van, amelyek bizonyos fokig nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Olyan fajok, mint a jaguár (Panthera onca), az amazóniai manátusz (Trichechus inunguis), a hárpia (Harpya harpyja), az óriás dél-amerikai folyami teknős (Podocnemis expansa), a csupaszpofájú tamarin (Saguinus bicolor), az amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis), mindegyiket élőhelypusztulás és vadászat fenyegeti. Meg kell értenünk, hogy ezeknek a fajoknak a veszélyeztetettsége azt jelenti, hogy az ő elterjedési területeik és a velük együtt élők is valamilyen módon szenvednek. Ennek a forgatókönyvnek a leküzdéséhez támogatni kell a több száz szervezet által kidolgozott, folyamatban lévő természetvédelmi akciókat, és olyan akciókban kell részt venni, amelyek célja a jelenleg világszerte tapasztalható degradációs forgatókönyv megfordítása.” (Carlos Durigan interview Their mission: Amazon (lajtarlili.hu))

Képet készítette: WCS Brazil
A vizes élőhelyek számtalan problémával küzdenek, és ha feltesszük azt a kérdést, hogy az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység hogyan hat a vízi élőlényekre (pl. orkákra) és a környezetükre és hogy hogyan lehet csökkenteni vagy megszüntetni a hatásukat, Dr. Javier Almunia, tengerbiológus, a Loro Parque igazgatója így látja a helyzetet: „Az éghajlatváltozás drámai hatással lesz a tengeri ökoszisztémákra. A hőmérséklet emelkedése hatással lesz az elsődleges termelőkre, és ennek következtében az egész trofikus láncra, de elősegíti a kiterjedt óceáni területek deoxigenáltságát is, ami drámai mértékben csökkenti a halak mennyiségét. Vannak olyan előrevetítések is, amelyek a halak méretének általános csökkenését jósolják a hőmérséklet emelkedése és az egyes halakra gyakorolt anyagcserehatások miatt. A mérsékelt és hideg területek (ahol az orkák élnek) szintén korlátozottak lesznek, csökkentve a tengeri emlősök számára elérhető élőhelyeket. És vannak előrejelzések az óceáni áramlás változásaival kapcsolatban is, bár a modellek nem elég pontosak ahhoz, hogy megértsük, ez hogyan érinti majd az orkák által hasznosított ökoszisztémákat. Összefoglalva, az orkák kénytelenek lesznek alkalmazkodni az ökoszisztéma intenzív változásaihoz, és valószínűleg északra fognak vándorolni, hogy súlyosan csökkent hal- és tengeri emlősállományt találjanak, amelyekből táplálkozhatnak. E hatások csökkentésének egyetlen hatékony módja a CO2 – kibocsátás mielőbbi csökkentése és a CO2 légkörből való jövőbeli eltávolításának életképes módjainak megtalálása.” (Loro Parque – An island of wildlife (lajtarlili.hu))

Fotó: Loro Parque
Az Amazonas vízi élővilágát veszélyeztető tényezők és azoknak a kiküszöbölése eltér a nyílt vízfelületek, a nagy tengeri és óceáni régióktól, közelebb áll az emberek mindennapi életviteléhez, ezért valós időben jobban megtapasztalható, átérezhető. „A folyók, a vízi tájak és a vizes élőhelyek rendkívül fontos környezetek az Amazonasban. Becsléseink szerint a teljes régió több mint 20%-a ezekből az ökoszisztémákból áll, amelyek összekapcsolódnak és kapcsolódnak a régióban előforduló különböző típusú erdőkkel és ökoszisztémákkal. Ezek a jellemzők tovább növelik az életformák összetettségét és egymás közötti kapcsolataikat. Jelenleg az olyan nagy infrastrukturális munkálatok, mint a vízerőművek, a bányászati tevékenységre használt kiterjedt területek, valamint az erdőirtás, a növényvédő szereket alkalmazó extenzív mezőgazdaság, az amazonasi városok szennyvízelvezetésének hiánya és a globális éghajlatváltozás komoly hatást gyakorol ezen ökoszisztémákra és az egész, kapcsolódó vízi biológiai sokféleségre. Sok esetben ezek a hatások – a higanyszennyezéshez hasonlóan – minden életformát érintenek, beleértve az embereket is, akiket szintén érint a szennyezett halfogyasztás.” – fejti ki Mr. Durigan, a WCS Brazil igazgatója az Amazonas vízi világához kapcsolódó problémákat.

Hím kékhátú pipra (Képet készítette: Daniel Zupanc – Vienna Zoo)
Így vagy úgy, de a klímaváltozás és hatásai körül sok a megválaszolatlan kérdés, melyet nehezítenek a politikai és gazdasági érdekek összefonódásai. Az emberiséget érintő negatív hatások egy idő után már nem lesznek asztal alá söpörhetők, azzal foglalkozni kell, miközben az élhetetlenbe forduló bolygó, a szennyezett vízen, élelmiszeren és levegőn keresztül az elitre is komoly élettani hatást gyakorol. És ez valószínű hamarabb következik be, mint hogy a kiválasztottak egy másik élhető bolygón kolóniát alapítsanak.
Írta: Lajtár Lili
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Döntés a 2025/26 évi vadgazdálkodási pályázatokról
Döntést hozott az Országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság.
Az Országos Vadgazdálkodási Alap 2025/2026. vadászati érvre kiírt pályázati felhívására 2024. október hónap folyamán összesen 429 pályázat érkezett be, amelyek összes támogatási igénye elérte az 572 millió forintot.

Fotó: OMVK
Az előző évhez képest a 2025/2026. vadászati évre kiírt pályázati felhívásban jelentősen bővültek a vadászatra jogosultak pályázati lehetőségei, mivel a legutóbb pályázható négy célterület helyett idén hétféle vadgazdálkodási fejlesztési célra nyújthattak be támogatási igényt. A bővítés egyrészt annak volt köszönhető, hogy az előző kiírásban szüneteltetett fásszárú növények telepítését és a törzsállománypótlást szolgáló, apróvadnevelést célzó pályázati lehetőségek újra megnyíltak, másrészt pedig egy, a Vadgazdálkodási Alap működtetésének történetében újdonságnak számító célterület is elérhetővé vált. Ez utóbbi lehetőség a vadgazdálkodásban, és különös tekintettel a vadvédelemben használható modern eszközök alkalmazását hivatott elősegíteni. A célterület keretében a vadászatra jogosultaknak lehetőségük nyílt az egyre szélesebb körben alkalmazott drónok beszerzésére, illetve ezen szolgáltatások igénybevételére, továbbá vásárolhattak a vad-gépjármű ütközések megelőzésére szolgáló vadriasztó prizmákat, ultrahangos vadriasztókat és a kaszálások során a vadban keletkezett veszteségek megelőzésére szolgáló eszközöket is.
Az új célterület elnyerte a jogosultak tetszését, a támogatásra javasolt pályázatok száma között ez a legtöbb (96 pályázat), illetve a támogatás összege is jelentős az összes támogatási összegből, mintegy 107 millió Ft.
A pályázatok végső bírálatát, a döntéshozatalt az Országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság végezte el 2025. január 23-án. A bírálat során a bizottság 311 pályázatot talált támogathatónak, amelyek összes támogatási igénye mintegy 378 millió forint. A támogatásra javasolt pályázatok forrásigénye ezzel nem haladta meg a rendelkezésre álló 500 millió forintos keretösszeget, így minden olyan pályázat, amely szakmai és formai szempontból is megfelelő volt, támogatást nyert. Ebből adódóan a pályázatok pontozásának, a pontszám szerinti rangsorolásnak érdemi jelentősége most nem volt.
Célterület | Támogatott pályázatok száma | Támogatási összeg (Ft) |
2/1. Fás szárú fajokból álló szegélyek, gyümölcsös fasorok kialakítása, rágóerdő telepítés, csenderesek, vadbúvók sövények kialakítása | 7 | 7 037 626 |
2/2. Táplálkozó- és búvóhelyek kialakítása szántóföldi kultúrák vetésével | 29 | 29 796 418 |
2/3. Termesztett növényféleségek diverzifikálása évelő zöldtakarmány keverékek telepítésével | 57 | 75 148 485 |
2/4. Vadászterület vízellátását javító beavatkozás | 70 | 128 206 459 |
2/5. Ragadozógyérítés, csapdapark fejlesztés | 46 | 22 181 284 |
2/6. Fácán és fogoly állománygazdálkodás fejlesztése | 6 | 8 287 511 |
2/7. Vadvédelmet és vadgazdálkodást segítő eszközök beszerzése, szolgáltatások igénybevétele | 96 | 107 168 114 |
Összesen: | 311 | 377 825 897 |
A 2025/2026. vadászati évre támogatást nyert pályázatok száma célterületenként
A bizottság 118 pályázatot nem talált támogatásra megfelelően kidolgozottnak, amiről minden érintett vadászatra jogosult a napokban megkapja az elutasító határozatot. Az elutasítással szemben a pályázó kérhet jogorvoslatot, élhet felülvizsgálati kérelemmel, amelyet a Vadászkamara Elnöksége a márciusi ülésén tárgyal meg.
A nyertes pályázók szintén a napokban megkapják a pályázatban a hivatalos képviselőjük elérhetőségeként megadott e-mail címre az előkészített támogatási szerződésüket (amennyiben esetleg nem találják meg a beérkezett levelek között, érdemes a levélszemét mappában is ellenőrizni). Ezt kiegészítés és aláírás után a kért mellékletekkel (banki felhatalmazó levelek és költségterv) ellátva vissza kell küldeniük postai úton a Vadászkamara központjához. A támogatások elutalását – az előző évek gyakorlatának megfelelően – 2025-ben is március 31-ig teljesítjük.
Késedelem abban az esetben fordulhat elő a kifizetésben, ha a pályázó nem, vagy nem megfelelő módon küldte vissza a támogatási szerződést. Éppen ezért ezúton is külön felhívjuk a nyertes pályázók figyelmét, hogy a szerződéskötéshez szükséges, fent leírt tennivalókat feltétlenül végezzék el! Ha pedig kérdésük van, forduljanak bizalommal a Vadászkamara területi szervezeteinél vagy központjánál dolgozó kollégákhoz az Alap pályázati felhívásából ismert elérhetőségeken.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Módosult 2025. január 30-ától az Európai Unión kívüli országokból belépő vadászok és sportlövők lőfegyvereinek behozatalához szükséges lőfegyverkísérő igazolás kiállításakor fizetendő díj összege – tájékoztatta a vadászkamarát a NAV.

Fotó: Pixabay
Az adóhatóság Központi Irányításának Vám Főosztálya arról értesítette az érdekképviseletet, hogy a díj a korábbi 3000-ról 4050 forintra módosult. Ezt továbbra is elsődlegesen készpénzben, forintban kell megfizetni, de banki átutalással is megfizethető a 10032000-00289933-00000000 számú bankszámlára. Utaláskor a „közlemény” rovatba a „lőfegyver-behozatal ig. szolg. díj” szöveget kell írni.
További információért a lőfegyverek tervezett behozatala előtt a belépés helye szerinti NAV-határkirendeltséggel érdemes felvenni a kapcsolatot.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Általában január második felétől, egészen májusig tart a vaddisznók fialási időszaka, de van, ahol már decemberben megérkeztek a kis csíkos hátú vadmalacok.

Fotó: Vadex
A vaddisznók, akik jellemzően kondákban élnek, napközben szívesen bújnak meg az erdő eldugottabb, rejtett sűrűjében, távolságot tartva az emberektől. Napnyugta után, éjszaka a legaktívabbak, de még hajnalban is összefuthatunk velük.
Az anyakoca a fialás előtt a kondától különvonulva úgynevezett “malacozó vackot” készít. Fialás után pedig minden energiájával azon van, hogy kicsinyeit védelmezze, megóvja, így ha veszélyben érzi őket agresszíven reagál és támadni fog.
A malacok eleinte szorosan anyjuk mellett maradnak, követik őt, nemcsak a táplálék miatt, de ilyenkor még nagy szükségük van melegségére is. Pár héttel később már nagyobb lehet a távolság a malacok és az anyakoca között, de a malac legkisebb jelzésére az anya azonnal megjelenik a takarásból. Az utódait féltő anyakoca a legveszélyesebb állat a magyar erdőkben!
Hogy elkerüljük a konfliktushelyzetet, erdei sétáink során ne térjünk le a kijelölt útvonalakról, kutyáinkat pedig vezessük pórázon.
A vaddisznók szaglása és hallása kiváló, azonban a látásuk gyengébb. Ha találkozunk velük, inkább halkan és lassan hátráljunk, ne csapjunk nagy zajt, mert az csak felingerelheti a kondát. Ha vadmalacot látunk, ne közelítsünk hozzá, ne akarjuk megsimogatni, megfogni, az anyja ott van a közelében, még ha nem is látszik!
Forrás: Vadex
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre