Vadászat
Beszámoló az I. Dél-hevesi őzbak trófeaszemléről
Első alkalommal került megrendezésre a 310. számú Dél-hevesi vadgazdálkodási tájegység területén elejtett őzbakok trófeáinak szemléje
Hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal került megrendezésre a 310. számú Dél-hevesi vadgazdálkodási tájegység területén elejtett őzbakok trófeáinak szemléje 2024. május 30-án, Hatvanban. Az eseménynek a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum adott otthont.
A közel 100.000 hektáron elterülő, 3% alatti erdősültségű, klasszikus alföldi, mezőgazdasági élőhelyekből álló tájegységben 16 vadászatra jogosult gazdálkodik. Közülük kilenc mutatott be összesen közel 100 trófeát, melyek részben a mögöttünk álló tavaszi őzbakvadászatokból, részben pedig a korábbi évek elejtéseiből származtak.
A Kovács István János (titkár, OMVK Heves vármegyei Területi Szervezete), Lakatos Anna (igazgatóhelyettes, Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum), valamint Dr. Kovács Imre (tájegységi fővadász, Agrárminisztérium) által tartott megnyitót követően a jelenlévők két érdekfeszítő szakmai előadást hallgathattak meg. Fehér Péter „Eszközök és praktikák az őzhívásban”, míg Dr. Szabó László (MATE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék) „Az aranysakál akusztikus állományfelmérése – kutatás és gyakorlati alkalmazás” címmel tartott prezentációt a vadgazdálkodási tájegységben kifejezetten nagy jelentőséggel bíró témákban.
A délelőtt során Vöő Zoltán tájegységi fővadász (az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya Gasztronómiai Munkacsoportjának tagja) kiváló őzpörköltet készített. Ennek elfogyasztása közben alkalom nyílt a kiállított trófeák értékelésére, az észrevételek megvitatására, valamint a szakmai kapcsolatok és vadászbarátságok építésére, ápolására is.
A program zárásaként a résztvevők a bemutatott őztrófeák mellett ingyenesen megtekinthették a helyszínt adó múzeum kiállításait is.
A trófeaszemle az OMVK Heves vármegyei Területi Szervezete, valamint a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum anyagi és operatív támogatásával, továbbá a Forrás Vadásztársaság és az Aranyfácán Vadásztársaság felajánlásainak köszönhetően valósult meg.
Köszönet illeti mindazokat a vadásztársasági tisztségviselőket, hivatásos vadászokat, valamint a múzeumban dolgozó kolléganőket és kollégákat, akiknek munkája eredményeként a szemle megvalósulhatott!
Várhegyi Attila, édesapja meghívásának eleget téve, egyéni vadászaton vett részt a Börzsönyi Zrínyi Vadásztársaság területén, amely Letkés település határában fekszik. Az Esztergomtól 17 kilométerre fekvő három ezer hektáros vadászterület az Ipoly bal partján fekszik, a Börzsöny nyugati lábánál, a Letkési-patak völgyében. Letkés község szívében a régészek Árpád-kori temetőt tártak fel. A falu első írásos emléke 1261-ből származik. Ebben az időben főleg hajósok és szekérfuvarosok lakták. Letkés évszázadokon keresztül Hont vármegyéhez tartozott, az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez.
A régió természeti kincsei ismertek, amelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei óvnak, vigyáznak. A vadászat előtti napok, hetek rendkívül érdekesen teltek a helyi vadászközösségben. Édesapja mesélte fiának, hogy az elmúlt időben egy nagyobb testű vaddisznót láttak a területen. Többen látták ezt a disznót, de mindenkit sikeresen kicselezett. A vadászbarátok elmondták, hogy lövést eddig még senki nem tudott tenni a vadra, mert túl messze volt, vagy nem lépett ki a sűrűből.
Várhegyi Attila az esélytelenek nyugalmával foglalta el a helyét egy rendkívül mozaikos, vadgyümölcsökben gazdag területrészen, amely a társaság vadászházától északra fekszik. Édesapja azért javasolta az ezen a területen megtalálható magaslest, mert a hulló faeper mellett cseresznye is vonzza a vadat. A gyümölcsfákat egy lucernatábla és egy gazos mező határolta.
Miután felüllt a lesre, előkészítette a CZ 550, 7×64-es fegyverét, amihez Gekko plusz lőszert használ. Látott maga előtt egy békésen legelésző őzbakot, tőle nem messze egy nyúl ugrált. Mivel gyerekkora óta vadászik édesapjával, pontosan jól tudta azt, hogy bármi megtörténhet, vagy éppen ennek az ellenkezője is. A késő délutáni órákban, a legnagyobb csöndben, kilépett a disznó, amiről olyan sokan meséltek. Nem törődve a magaslessel és a rajta ülő vadásszal, a kan elkezdett turkálni a gazosban. Körülbelül 70 méterre lehetett tőle a vad, amikor elengedte a lövést.
A disznó a lövést követően azonnal tűzben rogyott. Édesapját azonnal fel is hívta, aki elsőként gratulált a fiának. Besötétedett, mire elkészítették a terítéket a három-négy évesre becsült, 120 kilogrammos disznónak. A trófeát bírálaton még nem vett részt. A bal nagyagyar hossza 18,5 centiméter, míg a jobb 19 cm hosszú.
Köszönöm édesapámnak a meghívást, és a segítségét a vadászat alatt – zárta beszámolóját Várhegyi Attila.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Vadászat
SZERBIA: A Szerbiai Vadászszövetség jelentős növekedést tapasztal az új vadászok számában
A szerbiai fiatal vadászok sikeresen teljesítik a vizsgákat. A Szerbiai Vadászszövetség büszkén jelentette be, hogy 2024 első felében lenyűgöző eredményeket értek el szerbiai fiatalok a vadászvizsgák terén. Összesen 3.270 új vadásszal számolnak, akik közül 30% 25 év alatti, ami azt mutatja, hogy a vadászat iránti érdeklődés a fiatalok körében egyre nő Szerbiában – írta Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője.
Januárban 620 jelölt sikeresen teljesítette a vadászvizsgát, míg februárban lenyűgöző 1.520 új vadászt üdvözölhettünk . Márciusban további 550 jelölt tette le a vizsgát. Áprilisban 290, májusban 190, és június 24-ig még 100 jelölt teljesítette a vadászvizsgát.
Ezek az eredmények nem csak a vadászat iránti megújult érdeklődést tükrözik, hanem a fiatal generációk elkötelezettségét is a vadászati hagyományok megőrzése és fejlesztése iránt Szerbiában. A Szerbiai Vadászszövetség folyamatosan dolgozik az új vadászok oktatásán és képzésén, biztosítva, hogy minden jelölt megszerezze a szükséges tudást és készségeket a felelősségteljes és etikus vadászathoz.
A fiatalok vezetik a vadászati hagyományok megújulását
Az új vadászok között magas a fiatalok aránya, ami azt mutatja, hogy a vadászat nem csak egy nemzedékről nemzedékre öröklődő hagyomány, hanem vonzó tevékenység is a fiatalok számára, akik szeretnének hozzájárulni a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A Szerbiai Vadászszövetség Vadász Utánpótlás Bizottsága különböző képzési és oktatási programok révén igyekszik inspirálni és támogatni ezeket a fiatal lelkesedőket.
A Szerbiai Vadászszövetség elnöke, Bratislav Ćirković, elégedettségének adott hangot az események ilyen alakulása miatt: “Ezek az adatok bizonyítják, hogy a vadászatnak Szerbiában fényes jövője van. Büszkék vagyunk minden új tagunkra, különösen a fiatal vadászokra, akik tovább fogják őrizni és fejleszteni vadászati örökségünket.”
Támogatás és jövőbeli tervek
A Szerbiai Vadászszövetség továbbra is intenzív képzési és oktatási programokat tervez, hogy minden jövőbeli vadász megfelelően felkészült legyen a feladataira. Különös figyelmet fordítanak majd a fiatalok bevonására különböző kezdeményezések és projektek révén, amelyek előmozdítják a fenntartható vadászatot és a természeti erőforrások megőrzését. A “Vadász Napló” kiadvány elkészítése a Vadász Utánpótlás Bizottság vezetésével, amelynek elnöke prof. Dr. Milica Matejević, és a bizottság tagjai prof. Milan Žarković, Dejan Džakula és Davor Ćalić, a bizottság koordinátora pedig Boško Vulović az LSS elnökségéből. Megállapodtak abban, hogy a “Vadász Napló” kiadvány nyomtatása után megkezdik a vadászutánpótlás koordinátorok oktatását, amely a bizottság további tevékenységének prioritása lesz.
Az év első felében elért sikeres eredmények pozitív előrejelzést adnak a vadászat jövőjére nézve Szerbiában, és a Szerbiai Vadászszövetség továbbra is azon dolgozik, hogy javítsa és megőrizze ezt a fontos hagyományt, minden tagjának támogatásával és elkötelezettségével.
Dejan Dzakula
főszerkesztő – Lov i jos ponesto
Vadászat
SZLOVÁKIA: Szent Hubertus Gyermeknap 2024 – GALÉRIÁVAL
2024. június 20-án a Szentantoni-kastély területén rendezték meg a 13. Szent Hubertus Gyermeknapot. Ez a népszerű rendezvény idén rekordot döntött, hiszen 800 gyermeket és pedagógust vonzott, összesen több, mint 1000 résztvevő volt jelen.
A gyerekeknek lehetőségük volt 18 különböző állomást végigjárni, ahol szórakoztató és interaktív formában ismerkedhettek meg az erdei élettel és a vadgondozással. Minden állomás az erdei ökoszisztéma és a vadászat egy-egy aspektusára összpontosított, ezáltal a gyerekek megtanulhatták a természetvédelem és az erdei erőforrások fenntartható gazdálkodásának fontosságát.
A rendezvény célja az volt, hogy a gyerekek minél többet megtudjanak az erdei életről és a vadgondozásról. Az oktatás és szórakozás mellett a rendezvény arra törekedett, hogy felkeltse a gyerekek érdeklődését a természetvédelem és a felelős környezeti magatartás iránt. A Szent Hubertus Gyermeknap 2024 ismét bebizonyította, hogy az oktatás és a játék összekapcsolása, valamint az élménypedagógia hatékony módja annak, hogy a fiatal generációt a természet fontosságáról és védelméről tanítsuk.
Szent Hubertus üzenete : “A vadat nem csak vadászni, hanem elsősorban védeni kell és megérteni jelentőségét a természetben.”
Patócsné Khern Monika