Vadászat
Vadászati visszanéző: 2024. október
Vadászati hírek 2024. októberében
2024. októberében az Agro Jager News-on, Magyarország legnagyobb vadászati online platformján, jelentős mennyiségű vadászati hírt és élménybeszámolót osztottunk meg.
Sok országos szakmai rendezvényről számoltunk be,ami nagy érdeklődést váltott ki. Több régióban trófeamustrákat szerveztek. Elkezdődött a dámbikák barcogása, egyúttal a téli vadvédelem, vadetetések időszaka.
Kattintson a címekre! Kellemes időtöltést kívánunk!
Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek
A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Ha léteznek szimbolikus helyszínei a magyarságnak, akkor ebből egyet bizonyosan megtalálhatunk az Ormánságban, amely a Dráva folyó bal partján, a honfoglalás óta magyarlakta terület. Reformátusok, kálvinisták lakják-e tájat. 45 település tartozik ide és úgy tartja a mondás: „Addig tart az Ormánság határa, ameddig a bikla* ér!” – s mintha ezt a szarvas is tudná, hiszen […]
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
Október elején trófeaszemlét szerveztek Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
A csitári barkás gímbika
Chikán Józseffel pár éve ismerkedtem meg, amikor egy szarvasbőgésben nekivágtunk, hogy az ország első, az idényben elesett gímbikájáról hírt adjunk. Nem volt könnyű dolgom, mert ahelyett, hogy az ország déli részébe indultam volna, szeptember elején északra vettem az irányt és öt napra bevettem magam Csitárra. Az Északi-Cserhát Szécsényi-dombságnak nevezett területére, a hegység és az Ipoly […]
A diplomaosztós kos
A Corvinus Egyetemen kereskedelem és marketing szakon diplomázott Csernyánszky Kitti. Ennek örömére úgy döntött, hogy életében először muflonkosra szeretne vadászni. Élményeiről beszámolt lapunknak az elejtő: Ez a történet ott kezdődik, hogy sikeresen lediplomáztam és elhatároztam, hogy a családtól kapott kisebb-nagyobb támogatásból egy muflonkost szeretnèk lőni. Azért erre esett a választásom, mivel a magyar ötösből már […]
A vadászat a környezetvédelem és a biodiverzitás megőrzésének egyik eszköze
Trófeaszemlét szervezett a Pilisi Parkerdő Zrt.
A vadászhölgyek sikerével zárult a VI. ZOEV
A Boldogi Vadásztársaság területén került megrendezésre a VI. Zádor Oszkár Emlékverseny
Töltik az etetőket a Bélusvölgye Vadásztársaság területén
Több alkalommal és igen jó bikákról, vadászatokról adtunk már hírt, itt, az Agro Jager felületein arról, hogy milyen eredményeket értek el a mögöttünk járó esztendőkben a Bélusvölgye Vadásztársaság területén. Arról viszont kevés szó esik, hogy mit vállal, pontosabban mit teljesít ebben a vadgazdálkodás és szűken véve, mit tesznek a vadért. Erről Oravecz Attila hivatásos vadász […]
A bedői szellembak fia
Garabuczi Zoltán, augusztus elején őzbakra vadászott. Élményeit megosztotta lapunkkal: Kedves olvasók! Engedjétek meg, hogy megosszam veletek, 2024 évi bakvadászataimnak harmadik történetét, mely, mint ígértem, a bedői szellembak fiáról, valamint egy szép süldőróka elejtéséről szól. 2024. augusztus 4. vadászház Az augusztusi forróság mindenre kihatott, nem kímélve embert, földet, állatot egyaránt. A mai találkozót 18.30-ra beszéltük meg, […]
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
2024. október 24-étől több ponton is módosul a fegyvertartás részletszabályait kibontó 253/2004. Kormányrendelet, aminek köszönhetően sok tekintetben észszerűbbé, egyszerűbbé válik a jogszabályi környezet – közölte az OMVK. Dr. Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a fegyvertartási szabályok további racionalizálását és átgondolását kezdeményezte az év tavaszán. Az általa javasolt témakörök tekintetében szakmai […]
A pusztavacsi öreg harcos
Búz Botond dámszarvasbikára vadászott a NEFAG Zrt. pusztavacsi vadászterületén, ahol terítékre hozta a fényképen látható dámbikát. Élményeiről beszámolt lapunknak: A bika a NEFAG Zrt. Pusztavacsi Erdészeténél esett október 6.-án reggel 8 óra körül. Egy-másfél órás terepszemle után megpillantottuk a nem mindennapi selejtbikát a távolban.A kísérőm, Pap Norbert, a távcsöves szemrevételezés után fülembe súgta hirtelen: “Ott […]
Hivatásos vadász nap Borsodban!
Rendhagyó hivatásos vadász napot szervezett a Vadászkamara Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei területi szervezete Szerencsen
Aranyérmes trófeák Sárosfőn
Sárosfőn tartotta hagyományosnak mondható trófeaszemléjét a Bakonyerdő Zrt.
Három a magyar igazság!
Bozsolik Dániel élménybeszámolója: A kánikulát követő hidegfront okozta lehűlés meghozta az idei bőgés kezdetét vadászterületünkön. Először szeptember 10-én találkoztunk, ezen a napon 8 bika hallatta hangját környékemen. Naplemente után négy fiatal bika (egy bőgve) jelent meg a dombélen, ahol a legények egymásnak feszülve tesztelték fejdíszüket. Egyikőjük jobb szára érdekes képet mutatott, osztott középágúnak vélelmeztem, azonban […]
Trófeaszemle 2024
A hagyományokhoz híven idén is a Szentpéterföldei Vadászház előtti tisztáson tartotta trófeaszemléjét a Zalaerdő Zrt.
Trófeaszemle az Agostyáni Arborétumban
A gímbikák vadászati idényét idén is trófeaszemlével zárta a Vérteserdő Zrt.
Főverseny 2024 – részletes eredmények
Az Országos Vizsla Főversenyt Vásárosnaményban szervezték meg idén október 11-13-án
Trófea szemlék az Őrségben
Az idei évben október 5-én tartotta az Őriszentpéteri Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság a hagyományos trófea szemléjét
Tolna vármegyei vadásznap 2025. október 5.
2024. október 5-én Kölesd adott helyszínt a Tolna vármegyei vadásznapnak
Beteljesült álom!
Kiss Róbert élménybeszámolója: Hejj! Szeptember! Te csodás, vadászszíveket újra és újra megdobogtató! Mikor az éjszakák már hűvösek, a hajnalok már párásak, a tölgyesek pedig koppantva hullatják makkjukat, és az erdők az ősz ezerarcú színeiben kezdenek pompázni, akkor érkezünk el az esztendő számunkra legjobban várt hónapjához, a szeptemberhez. Csillogó szemmel várjuk, hogy földbegyökerezett lábbal meghalljuk az […]
Útmutató vadgazdálkodóknak a vadkárok kezeléséhez
Online is elérhető a Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara új kiadványa
XII. Vas Vármegyei Trófeaszemle
11 vadászatra jogosult 16 vadászterületén elejtett 125 legszebb gímbika trófeáját mutatták be Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén
Visszajáró német csoportunk vegyes terítéke Aliréten
Hét vendégvadász egy hosszú hétvégét töltött a Szántódi Erdészet területén
„Ismerd meg a Vadászokat!” – Hajdú-Biharban
Négy alkalommal szerveztek „vadászgyermeknapot” Hajdú-Bihar vármegyében
Vadászati Kultúra Ünnepe a keszthelyi Vadászati Múzeumban
2024. október 5.-én tartotta a Vadászati Kulturális Egyesület az idei ünnepségét
KITEKINTŐ: Szerbia – A szerb vadászat jövője
Október 5-én, szombaton, a 55. LORIST vadászati és horgászati vásáron sikeresen megrendezték a “A Vadász Ifjúság: A Szerb Vadászat Jövője” című előadást. A “Szarvas tér” főszínpadán Dejan Džakula, a Szerbiai Vadászszövetség Vadász Ifjúsági Bizottságának tagja és a Szent Hubertusz Klub elnöke tartott előadást a nagyszámú közönség előtt. A szerbiai fiatal vadászok jelenlegi helyzetéről és jövőbeli […]
Heves vármegye legjobb koronglövő vadásza 2024
Eredményt hirdettek a Heves vármegyei koronglövő versenysorozatban
Nyolcvan gímtrófea a Verga Zrt. trófeaszemléjén
Trófeamustrát szervezett a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.
Országos Vadgazdálkodási Alap – 2025/2026-os pályázati felhívás
A pályázatokat 2024. október 1-31. között lehet benyújtani.
Vadásznap a KÁN-on
A MATE és a Magyar Mezőgazdaság Kft. 2024. szeptember 27-29. között rendezte meg a KÁN Egyetemi Napokat a Kaposvári Campus és a Pannon Lovasakadémia területén, ahol a középső (szombati) napot a Vadászkamara és a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége által szervezett Somogy Vármegyei Vadásznap tette színesebbé. Külön érdekessége volt még a helyszínnek, hogy szintén itt rendezte […]
Trófeaszemle Alsóperében
A VERGA Zrt. 2024. október 2. napján tartotta meg, a hagyományos trófeamustráját Alsóperében
KITEKINTŐ: Újvidéken megnyitotta kapuit az 55. LORIST – GALÉRIÁVAL
Miközben a Novosadski Sajam, az Újvidéki Vásár, fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte ebben az évben, addig a vadászati és halászati kiállítás az 55. évét töltötte. A Kárpát-medencei vadászati kiállítások közül az újvidéki vásárnak külön hangulata van, amit csak akkor élhet meg az ember, ha ellátogat ebbe a vajdasági városba, amely egyfajta gyűjtőpontja volt idén is a […]
Agro Jager News
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tud-e a vad természetkárosítást okozni?
Sokan és sokféleképpen közelítik meg a vadlétszám kérdését, valamint egy adott terület vadeltartó képességének fogalmát. Másként látja ezt a vadgazdálkodó, akinek elsődleges érdeke a vadállomány védelme, a sportcélú vadászat, a vadgazdálkodás szervezése, valamint ennek szakmai, tárgyi és anyagi feltételeinek megteremtése. Másként ítélik meg a mezőgazdasági területeken és erdőkben gazdálkodók, akiknek elsődleges érdeke a hosszú távú, gazdaságos termelés biztosítása. Véleményt alkot a lakosság is, s bár e réteg a legnépesebb, szakmai hozzáértése a legtöbb esetben hiányos, inkább érzelmi alapon közelít a témához.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

Ábra: MME
Viszont napjainkban kevesebb szó esik a vad természeti értékekre gyakorolt hatásáról. Össze lehet hasonlítani a vadlétszámra vonatkozó adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat, de sokszor hallhatjuk, hogy ezek a számok becsléseken alapulnak, és a valóság mást mutat. Megnézhetjük a terítékadatokat is, amelyek a legálisan elejtett vadlétszámról adnak reális képet. Anélkül, hogy konkrét számokat idéznénk, abban a legtöbb érintett egyetért, hogy mind a becsült vadlétszám, mind a terítékadatok évről évre növekvő tendenciát mutatnak. Véleményem szerint reális képet akkor kapunk, ha kimegyünk egy adott élőhelyre, és a saját szemünknek hiszünk, tapasztalatainkra támaszkodva vonunk le következtetéseket.
Így tettem én is, amikor a Vértesi Tájvédelmi Körzetben több évtizeden át mértem fel a természeti értékeket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mezőgazdasági, vadgazdálkodási és természetvédelmi ismeretekkel felvértezve, a Vértest évtizedekig járva, gyűjthettem tapasztalatokat az adott témakörben. Tapasztalatom szerint mind a vadlétszám, mind a vadfajok száma az elmúlt 40 évben drasztikusan megemelkedett. Megjelentek a Vértesben spontán visszatelepülő és szándékosan, vadászati érdekből betelepített vadfajok is. Elég, ha az aranysakálra, a dámra vagy a muflonra gondolunk. Mindeközben a gímszarvas és a vaddisznó létszámának erősödését is tapasztaltam. A vadlétszámot természetes úton szabályozó nagyragadozók teljesen hiányoznak a területről. Az állományszabályozó betegségek – gondolok itt a veszettségre és az afrikai sertéspestisre (ASP) – szintén elkerülték a Vértes térségét.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Előbbi a légi úton történő vakcinázások miatt, utóbbi valószínűleg a vonalas létesítmények (autópálya, vasút) vadmozgást és vándorlást korlátozó hatása miatt. Ami a területet járva rögtön szembeötlik, az a vad nyomainak sokasága: túrások, rágások, kitaposott vadváltók, amelyek napjainkban a védett és fokozottan védett élőhelyeken is egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Az erdőgazdálkodók kénytelenek vadkizáró kerítéssel körbevenni, nemcsak a vágásterületen nevelkedő fiatalosokat, hanem már a vágásra tervezett erdőrészleteket is. Ha néhány szerencsés évben olyan bőséges makktermés adódik, amelyet a vad sem tud teljesen elfogyasztani, a megjelenő csemeték csúcsrügyeit biztosan visszarágja. Vadkizáró kerítések nélkül nem jelenik meg értékelhető természetes újulat, amely a természetközeli erdőkben a fahasználat egyik előfeltétele. Az így bekerített területek tovább fokozzák a nem bekerített részeket terhelő vadnyomást. Ha a vadlétszám közelítene az erdő természetes eltartóképességéhez, az erdőgazdálkodók nem építenének milliókba kerülő kerítéseket, hiszen az nem állna érdekükben. Fontos tény, hogy a védett és fokozottan védett területeken az elsődleges cél az élőhely és az ott található természetvédelmi értékek védelme, megelőzve az erdő- és vadgazdálkodási érdekeket. A Vértesben odáig jutottunk, hogy szükséges bekeríteni egy-egy védett növényfaj termőhelyét is.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Ilyen például az egyik jégkorszaki maradványnövényünk, a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló cifra kankalin (Primula auricula), amelynek utolsó két termőhelyét a muflonok veszélyeztetik. Élőhelyét évezredeken át védte sziklás, meredek, ember és vad által is nehezen járható volta, de a kizárólag vadászati érdekből, átgondolatlanul betelepített muflon ellen ez már nem elég, hiszen ez a faj, a hazai vadfajokkal ellentétben, ezeket a termőhelyeket is rendszeresen látogatja, lerágva és letaposva azokat. Egy másik szembeötlő jelenség, tavasszal, a vaddisznótúrásokkal érintett területek nagysága. A legérzékenyebb élőhelyek közé tartoznak a dolomit sziklagyepek, amelyek bővelkednek védett és fokozottan védett állat- és növényfajokban. Például itt él a vértesi nyílt dolomit sziklagyepek legértékesebb bennszülött növénye, a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), valamint hazánk legtermetesebb rovarfaja, a fűrészlábú szöcske (Saga pedo).

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
A vaddisznók rendszeresen feltúrják ezeket az élőhelyeket, komoly természetvédelmi károkat okozva. Az erózióra is érzékeny dolomit sziklagyepeknél, a gyepzóna sérülése miatt, a csapadék lemossa a termőtalajt, végérvényesen megváltoztatva az élőhelyet. Összegezve kijelenthetjük, hogy a felduzzadt vadlétszám nemcsak a mező- és erdőgazdálkodóknak, hanem a természetvédelmi értékeknek is kárt okoz. A megoldás a vadlétszám szabályozása, amely kizárólag a döntéshozók és a vadgazdálkodók felelőssége. A megoldás kulcsa pedig a vadászok kezében van.
Írta és fényképezte: Klébert Antal természetvédelmi szakember
Érdekli a Magyar Madártani Egyesület munkája? Olvasson naprakész híreket ITT!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Beszámoló a Baranya vármegyei Dúvadhétről 2025.
Hullajtott agancs szemlével és közös vármegyei terítékkel zárult a Baranya vármegyei Dúvadhét
Hullajtott agancs szemlével és közös vármegyei terítékkel zárult a Baranya vármegyei Dúvadhét
Az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete és a Mecsekerdő Zrt. közös szervezésben március 2-án, Sasréten került sor a Dúvadhét záró eseményére, ahol az egy hetes vadászat eredményének értékelése mellett, a résztvevők a területükön ebben a szezonban begyűjtött hullajtott agancsokból is elhozták a legerősebb, vagy szakmai szempontból különleges szárakat.

Fotó: OMVK
A megjelenteket Agyaki Gábor az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezetének elnöke köszöntötte. Nyitó gondolataiban kitért a közelmúltban a közösségi médiában megjelent, egyes dúvadgyérítési módokkal összefüggő támadásokra is. Hangsúlyozta, hogy a szakemberek számára nem lehet kérdés, hogy a gyérítés szükséges és fontos feladata a vadgazdának, illetve elmondta, hogy a kamara fokozott figyelmet fordít arra, hogy a vadászok elleni jogsértő, zaklató magatartásokkal szemben jogi segítséget nyújtson a tagjainak.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Ismertette, hogy 2025 évben a kamara kiemelten kíván foglalkozni a magas genetikai értéket hordozó, kiváló minőségű Ormánsági- és Dél Baranyai gímszarvasállománnyal. A „Baranya aranya a gímszarvas” szlogen jegyében zajló események sorában a hullott szár szemle az első szakmai program, melyet augusztusban egy konferencia, októberben pedig a Baranya Vármegyei Trófeaszemle követ. Agyaki Gábor felhívta a figyelmet, hogy a témához kapcsolódik a terítéket követő szakmai előadás is, melyben Nagy János a Bőszénfai szarvasfarm vezetője osztja meg a tapasztalatait az érdeklődőkkel.

Fotó: OMVK
A Baranya Vadászkürt Együttes szignáljai 194 szőrmés ragadózónak adták meg a végtisztességet. A terítéket, a dúvadgyérítés eredményét ifj. Fullér Miklós a Területi Vadgazdálkodási Bizottság elnöke ismertette a megjelentekkel. A Kamara által ezévben is díjazásra került a három legeredményesebb vadászatra jogosult, valamint a legeredményesebb egyéni vadász. 2025-ben első helyen a Greenfield Vt. végzett, a második az Ormánság Gyöngye Vt., harmadik pedig a Bóly Zrt. lett. A legjobb egyéni teljesítményért ifj. Csomor Dezső az Ormánság Gyöngye Vt. tagja vehetett át díjat, melyet Fehér Péter ajánlott fel és adott át, a második legeredményesebb vadász ezévben Berecz Lajos a Bóly Zrt. hivatásos vadásza volt, aki a Mecsekerdő Zrt. által felajánlott különdíjat vehette át Matyók Dávid vadgazdálkodási osztályvezetőtől.

Fotó: OMVK
A program a hullott agancsok szemléjével folytatódott, a vadászatra jogosultak képviselői röviden ismertették a területükön begyűjtött szárakkal kapcsolatos legfontosabb információkat. A bemutatott szárak is igazolták, hogy a baranyai gímszarvasállomány olyan érték, amit óvni és gondozni kell, hozzáértő és elhivatott szakemberek, vadgazdák kezelésében nemcsak hazai-, hanem világviszonylatban is kiemelkedő minőséget képvisel. Ez alkalommal a legerősebb bemutatott agancsszár 6,40 kg volt.

Fotó: OMVK
A program a Sasréti vadászkastélyban folytatódott, ahol Nagy János előadását halhatták az érdeklődők. A Bőszénfán működő szarvasfarm vezetőjeként több évtizedes szakmai munkába nyújtott betekintést, osztott meg néhány gyakorlati tapasztalatot, amit a vadgazdák a gímszarvas takarmányozása, a trófeaminőség minőségi javítása érdekében hasznosíthatnak.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Visszanéző (2010): Bika Bátaszékről
Papp Lajos hivatásos vadász egy rendkívüli gímbikatetemet talált a Bátaszéki Vadászegylet területén.
Az idei bőgéskor a Bátaszéki Vadászegylet hivatásos vadásza, Papp Lajos egy rendkívüli gímbikatetemet talált a vadászegylet területén. A gímtrófea súlya 22,20 kg. A trófea hivatalosan nem bírálható.

Fotó: OMVK
Az elmondások szerint a tetem már hónapok óta feküdhetett a megtalálás helyén. Valószínűsíthető, hogy heresérülés következtében az állat parókás agancsot kezdett el felrakni, amely akkora energiát emésztett fel, amelybe végül belepusztult. Végül a parókát (kötőszöveti részek) a természet letisztította a csontról, amely miatt a jelenlegi formája kialakult. A trófea kinézete olyan, mint a „korallzátony”, tapintásra kemény, meszes érzetű. Távolról olyan képet sugall, mintha fosszilis maradvány lenne. A kuriózum gímtrófeát már több helyen bemutatták azóta országszerte, szerepelt a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG), valamint a Zalaerdő Zrt. trófeabemutatóján is érdekességként.
Forrás: OMVK Tolna megyei Területi Szervezete