Vadászat
Vadászati visszanéző: 2024. november
2024. novemberében az Agro Jager News-on, Magyarország legnagyobb vadászati tartalommal rendelkező online platformján, számos különböző hírt osztottunk meg. Országszerte folytatódtak a trófeasmustrák, ahol a gímbikák mellett, a legszebb dámbikák trófeáit is megcsodálhatta a nagyközönség. Több helyen esett muflonkos, vaddisznó és aranysakál is. Javában zajlottak a társasapróvad-vadászatok mellett a vadászebek munkavizsgái is. A hazai vadászíjász társadalom eredményeiről is beszámoltunk. A vérebes utánkeresők novembernen is jelentős mennyiségű vadnak adták meg a végtisztességet. Novemberben számos megállapodás született a rendőrséggel, azért, hogy visszaszorítsák egyes régiókban a külterületen elkövetett bűncselekményeket, amely közül kiemelkedik a falopás és az orvvadászat. Számos cikket közöltünk az OMVK-tól a vadászjegy-megújítás elősegítése érdekében, mivel a Digitális Állampolgárság felváltja az Ügyfélkaput. Emellett számos vadászati élménybeszámolót is megosztottunk olvasóinkkal.
Kattintson a címekre! Kellemes időtöltést kívánunk!
Németh László kerületvezető vadász
Németh László kerületvezető vadász gondolatai a modern kor technikai vívmányairól:
Egy eredményes éjszaka Zalában
Wolfgang Silure Buranits külföldi vendégvadász Zala vármegyében vaddisznóra vadászott. Élményeiről beszámolt lapunknak: Kedden úgy döntöttünk, hogy a fiatal repcetáblán fogunk vadászunk, ahol korábban jelentős vadkár keletkezett. 22 órakor hívott a barátom, hogy vaddisznók vannak a repcénél, de még van 20 percem. Amikor megérkeztem, a mező üres volt. Azt hittük, Diana ma nem hozott szerencsét. Ezért […]
Farkas Imre a Bakony vadásza
Nyugdíjba vonult a Noszlopi Vadásztársaság hivatásos vadásza, Farkas Imre
Szent Hubertus verseny Dr. Polgár Kálmán emlékére Siófokon – Meghívó a cikkben!
Dr. Polgár Kálmán és a somogyi vadászkutyás és vadász barátainak köszönhető, a kihalás szélére került (sárga) magyar vizsla újratenyésztése. 1920- ban megalakítottak egy alapszabály nélküli társadalmi szervezetet ”Magyar vizsla Tenyésztők Országos Egyesülete” néven. Feladatuknak tekintették a még fellelhető sárga vizsla egyedek felkutatását és nyilvántartásba vételét! Majd miután a mozgalom kiterjedt az egész országra szükségesnek ítélték […]
A vadászat veszélyes üzem – alapos felkészülést igényel!
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. munka- és balesetvédelmi, valamint komplex elsősegélynyújtó képzést biztosított munkatársainak.
Akció a fatolvajok ellen
A lajosmizsei rendőrök november 12-én közös akciót szerveztek vadászokkal, erdészekkel és polgárőrökkel. A fatolvajokkal és az orvvadászokkal az elmúlt években több probléma is adódott Lajosmizse környékén
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
2024. november 23-án sikerült életem első dúvadját elejteni, amely egy mátyásmadár volt. Aznap apróvadvadászatra virradt a nap a biharnagybajomi Dózsa Vadásztársaságnál, ahova vendégként érkeztem. Éjjel szakadt a hó, ami reggelre elállt és fagyon indultunk ki a határba. Bajomba szívesen érkeztem, hiszen sok ismerősöm is van, meg na, szeretek is idejárni, mert azért ez csak a […]
Elindult a #vadateszem kampány
Új lendületet jelent a vadhús népszerűsítésében a #vadateszem kampány elindítása
A hátráltató tényezők ellenére is eredményesen zárult a barcogás Kelebián
A Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. trófeaszemlét szervezett
Egy őshonos rágcsáló új térhódítása – Az eurázsiai hód a Dunakanyarban és az Ipoly völgyében
Az Ipolyerdő Zrt. cikket közölt az eurázsiai hód térhódításáról
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
Idén 19. alkalommal gyűltek össze szép számban vadászíjászok Dusnokon
A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója
Kerekasztal beszélgetést tartottak a jövő vadgazdálkodásáról Fehérvárcsurgón
Rendhagyó barcogás Gúthon
Pósán Ferenc, a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészet igazgatójának beszámolója az idei barcogásról
KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj
A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az MTA Agrártudományi Szakbizottsága – A Magyar Tudomány Ünnepi sorozatához csatlakozva – szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt az ‘Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon’ elnevezésű minikonferencia & kerekasztal-beszélgetésre 2024. november 30-án szombaton Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának székházában – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. […]
TÖLTSD LE! A vadászvizsga tesztkérdései, képanyaga
A Vadászkamara minden lehetséges módon támogatni kívánja a vizsgára készülő, leendő vadásztársainkat
Teendők online zaklatás esetén
Az elmúlt időszakban rendkívül megszaporodtak a Vadászkamara tagságát érő online támadások.
Országszerte vadásszák a medvét, a környezetvédők a bíróságon hadakoznak a törvény ellen
Romániában országszerte elkezdődött a medvék vadászata
Az első íjjal elejtett vadam !
Palkó Áron íjjal elejtette élete első vadját. Élményeiről beszámolt lapunknak: Mai nap egy barátom meghívásának tettem eleget, ami egy örök emlèk marad számomra. Reggeli kávézgatás mellett beszéltük meg az esti vadászatot: hova menjünk, hova üljünk… disznót kellene lőni ! “Megyek érted ötre! Körbenézünk,nyomászkodunk, aztán majd eldöntjük, ki hova ül. Mielőtt megyek érted, csörgök… Rendben! 5 […]
A Gyulaj Zrt. gím- és dám trófeaszemléje Szent Hubertus ünnepét követő második napon
A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. trófeaszemlét szervezett a Miklósvári parkerdőben
Szent Hubertus verseny
Dr. Polgár Kálmán emlékére, valamint az Országos Vizsla Club (OVC) megalakulásának 100. évfordulója tiszteletére versenyt szerveznek Balatonszabadiban.
Komádi aranysakál
Szabó Zoltán egyéni vadászaton vett részt a Kis-Sárréten, Komádiban. Élményeiről beszámolt lapunknak: 2024. november 3.-án, Szent Hubertusz napján, hajnali lesvadászatra indultam Komádiba, a Bihar Népe Vadásztársaság, Oroszné nevű területrészére. Előző nap társas vadászat volt a vadásztársaságnál és az egyik hajtás végén a társaság elnöke, Puskás Sándor észrevett egy dámszarvas rudlit. Már korábban is nagyon szerettem […]
Szabó Ferenc, a Hubertlaki Kereszt kitüntetettje
Szabó Ferenc, a „Somlótája” Vadásztársaság hivatásos vadásza vehette át a Hubertlaki Kereszt kitüntetést
Vadkamera buktatta le az orvvadászokat
Az elmúlt hetekben tucatnyi hurkot helyeztek ki ismeretlenek Bázakerettyén egy erdőbe. Elfogták őket
Béldi Balázs: Utánkeresés Dorkával
November elsején, a kora esti órákban hívott fel az egyik nagyon kedves kollégám és egyben jó barátom, hogy holnap reggel ráérnék-e esetleg egy utánkeresésre. Ez az a kérdés, amin egy vérebvezető nem sokat szokott gondolkodni, még akkor sem, ha a másnapi bokros teendők átszervezést is igényelnek. Megyünk és igyekszünk segíteni – mesélte az Agro Jager […]
Zemplén Kupa – véreb fővizsga
A Magyar Véreb Egylet és az ÉSZAKERDŐ Zrt. 2024. november 16-án és 17-én versenyjellegű véreb fővizsgát rendez a Zemplén-hegységben
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
Fenn északon, Abaújban él Oravecz Attila, aki, valamikor 1996, 1997 táján, a SEFAG Zrt. hivatásos vadászának, Ozvári Zoltánnak az írásába botlott, aki az alpesi tacskókopóról, mint mindenes vadászkutyáról írt. A tacskókopó magyarországi története azonban 1980-ban kezdődött, mikor is Csehszlovákiából, Dr. Prezenszky János, az akkori Heves megyei fővadász importált néhány kutyát. Pomázi Ágoston, híres magyar kynológusunk […]
Az első muflonkosom
Budai Judit élménybeszámolója: “Nem az számít,hogy hány kütyü van a tarsolyunkban. Az a legfontosabb,hogy a szeretteink mellettünk állnak és segítenek valóra váltani az álmainkat”. Ezúton is szeretném megköszönni a családomnak és a barátaimnak ezt a nem minden napi születésnapi ajándékot!
Főleg Gábornak, amiért a legnagyobb titokban leszervezte ezt az egész kalandot számomra, egy gyönyörű […]
Szebenye-pusztán találkoztak a bélusvölgyi vadászok
Észak-Csereháton, a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában szervezte meg az ide trófeamustráját, amelyen mintegy 36 gímbika trófeáját lehetett megtekinteni, illetve ekkor vehették át ünnepélyes keretek között az elejtők. Kövér János, a vadásztársaság elnöke kiemelte, hogy amellett, hogy ismét egy forró, csapadékszegény, aszályos nyár után köszöntött be a szeptemberi szarvasvadászat, egy meglehetősen eredményes bőgést zárhattak. Eredményeikre büszke, […]
Célkeresztben az orvvadászat
A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett
Agro Jager News
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Nehéz téma – az ólom: Rejtett veszély a természetre és az emberi egészségre
Az MME cikket közölt az ólom környezeti és egészségügyi hatásairól:
Nem érintünk gyakran olyan ügyeket, amelyek a természetvédelmet és azon belül a madarak védelmét közvetetten érintik, azonban az Európai Unióban egyre többet foglalkoznak egy súlyos témával, az ólommal. Mivel hazánkban is aktuális ez a tárgykör, a tények ismerete elengedhetetlen.
Ábra: MME
Az ólom rendkívül mérgező, nincs biztonságos szintje sem az emberek, sem az állatok, sem a környezet számára. Mégis évente több mint 44 000 tonna ólom kerül ki a természetbe az Európai Unió területén vadászati, sportlövészeti és horgászati tevékenységek révén. Bár az ólom használatát már rég betiltották a benzinben, festékekben és vízvezetékekben – hiszen az emberekre gyakorolt hatások közvetlenek és egyértelműek voltak ebben az esetben -, a természetben történő felhalmozódása továbbra is súlyos problémát jelent. A megoldás egyértelmű: az ólom teljes betiltása elengedhetetlen, és ezt mielőbb be kell vezetni. Két madárcsoport esetén régebb óta egyértelmű tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre az ólom toxikus hatásáról. Az egyik a táplálékláncban magasan elhelyezkedő ragadozómadarak, amelyeknél a biológiai felhalmozódás (akkumuláció) jelent veszélyt, valamint a vizes élőhelyeken táplálkozó récék, ludak, hattyúk és búvárok, amelyek tápláléknak nézik és elfogyasztják a vízben lévő ólomsöréteket és horgászati eredetű, elveszett ólmokat.
Mérgező, ólomból készült horgászsúlyok. Fénykép: Ruff tuff cream puff – MME
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)
2021 januárjában az EU törvénybe iktatta az ólomtartalmú sörétes lőszerek használatának tilalmát a vizes élőhelyeken és azok környékén. Ez egy nehéz küzdelem eredménye volt, amely során a legnagyobb természetvédelmi szervezetek több mint három évtizeden át kampányoltak az EU és a nemzeti szintű szabályozásért.
Ez ugyan egy fontos lépés volt a helyes irányba, az ólom betiltása a vizes élőhelyeken önmagában nem elég!
Az Európai Bizottság felismerte, hogy az ólom továbbra is jelentős kockázatot jelent, ezért felkérte az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA), hogy dolgozzon ki egy átfogóbb korlátozási javaslatot az ólom használatára vonatkozóan. Ez magában foglalja az ólom szabadtéri lövészetben és horgászatban történő használatának és értékesítésének korlátozását.
Az ECHA az ólom vadászatban, sportlövészetben és horgászatban való használatának korlátozását javasolta. A javasolt korlátozás eredményeként a bevezetését követő 20 év alatt körülbelül 630 000 tonnával csökkenhet az ólomkibocsátás. Jelenleg az Európai Bizottság egy korlátozási javaslat kidolgozásán dolgozik, amelyet az uniós tagállamok, az Európai Tanács és az Európai Parlament fog megvitatni és felülvizsgálni.
Eljött az idő, hogy döntéshozóink egy mérgező anyagoktól mentes jövő mellett kötelezzék el magukat!
Az ólom környezeti és egészségügyi hatásai
Vad- és háziállatok veszélyben!
Évente 1 millió madár pusztul el ólommérgezés miatt Európában, köztük olyan ikonikus fajok, mint a parlagi sas, a szakállas saskeselyű és a rétisas.
Az ólomtartalmú horgászsúlyok és lövedékek a talajba és a vízbe kerülve felhalmozódhatnak, károsítva az ökoszisztémákat és a táplálékláncba továbbjutva állat- és emberegészségügyi kockázatot jelenthetnek.
Egy 2017-ben elpusztul 22 éves parlagi sas májában magas (7,28 mg/kg) ólom-koncentrációt találtak. Ez a mérgezés is felhívja a figyelmet arra, hogy a vadászatok következtében hatalmas mennyiségben természetbe kerülő, és a táplálékláncban feldúsuló ólomsörét mekkora környezeti kockázattal jár.
A Cambridge Egyetem és a Leibniz Intézet kutatásai szerint az ólommérgezés miatt kb. 55 000 ragadozómadár hiányzik az európai égboltról, mivel a vadászatok során megsebzett és nem begyűjtött tetemek és ólommal szennyezett zsákmány elfogyasztása halálos lehet számukra.
Emberi egészségügyi kockázatok
Az ólomtartalmú lőszerekkel elejtett vadakban található maradvány-ólomtartalom, illetve az ólomtartalmú lőszerek, ólomnehezékek vagy műcsalik otthoni készítése káros hatással lehet az emberi egészségre. Az ólomsörét madarak általi felvételével – annak zúzógyomorban történő kopásával – a madarak testében a felhalmozódott ólommennyiség megnövekszik, ezért fogyasztásuk komoly egészségügyi kockázattal járhat. A jelenlegi kibocsátásokat feltételezve a következő 20 év során megközelítőleg 876 000 tonna ólom kerül majd a környezetbe.
Az ólommal szennyezett vadhúsok fogyasztása a gyermekeket is érinti, a becslések szerint évente 1 millió gyermek van kitéve az ólommérgezés veszélyének Európában a vadon élő állatok húsának fogyasztása révén.
Ólommaradványok egy elejtett vadban. Fénykép: The Scavanger Hung – MME
Az ólom károsítja a gyermekek agyi fejlődését, növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus vesebetegség és a magas vérnyomás kockázatát, valamint termékenységi problémákat is okozhat.
A vadászat során elejtett állatokból származó ólomszennyezett húst nemcsak emberek, hanem háziállatok is elfogyasztják, így kutyák és macskák is veszélyben vannak.
A fokozatos és célzott tiltás a járható út
Bár az ólom teljes betiltása az egyetlen fenntartható megoldás, a konfliktusok minimalizálása és az érintett ágazatok – vadászat és horgászat – fokozatos átállásának biztosítása érdekében célszerű a tiltás ütemezett bevezetése. Az első lépéseket a legnagyobb környezeti kárt okozó területeken kell megtenni, miközben biztosítani kell az érintettek megfelelő tájékoztatását, az alternatív eszközök, módszerek bevezetését.
Az alábbiakban a leggyakrabban ismételt kérdésekre lehet választ találni. (A kérdésre kattintva lenyílik a válasz!)
Hogyan használják jelenleg az ólmot a vadászatban, sportlövészetben és horgászatban?
Az ólmot évszázadok óta használják különböző célokra nagy sűrűsége és viszonylagos puhasága miatt. Mivel azonban rendkívül mérgező, a felhasználása általában szigorúan szabályozott. Ennek ellenére az ólmot még mindig alkalmazzák vadászatban és sportlövészetben – például ólomsörét és ólomlövedék formájában –, valamint horgászfelszerelések részeként.
Becslések szerint ezekből a tevékenységekből évente több mint 44 000 tonna ólom kerül az EU környezetébe:
- 57% sportlövészetből,
- 32% vadászatból,
- 11% horgászatból.
Hogyan kerül az ólom a környezetbe vadászat, sportlövészet és horgászat során?
Ólomsörét
Egy ólomsörétes puskatöltény több száz apró sörétszemet tartalmazhat. A kilőtt söréteknek csak kis része találja el a célpontot, míg a többség szétszóródik a környezetben, ahol a vadon élő állatok lenyelhetik, vagy beszivároghat a talajba és a vízkészletekbe.
Ha egy sörétszem eltalál vagy megsebez egy állatot, de nem öli meg, az ólom az állat testében marad, amelyet ragadozók vagy dögevők elfogyaszthatnak, így a mérgezés továbbterjed és a ragadozókban, dögevőkben felhalmozódhat.
Sportlövészetben és nyílt lőtereken a sörétek nagy mennyiségben halmozódnak fel a talajban. A koncentrált ólomszennyezés kockázatai közé tartozik:
- vadállatok általi lenyelés,
- talajszennyezés és az ólom növények általi felvétele,
- vízszennyezés, amikor az ólom eső vagy talajvíz révén a vizekbe kerül.
Ólomlövedékek
Vadászati célú lövedékek esetén az ólom széttöredezik és szétszóródik az állat testében. Ha a tetem bizonyos részei – például a belsőségek – a természetben maradnak, azokat ragadozók és dögevők elfogyaszthatják, így az ólom továbbjut a táplálékláncban.
Céllövészet során az ólomlövedékek valamivel könnyebben visszanyerhetők, mint a szétszóródó sörétek, de a környezetszennyezés továbbra is jelentős problémát jelent, különösen, ha az ólom a vízrendszerekbe jut.
Horgászfelszerelés
Az ólomtartalmú horgászsúlyok gyakran elvesznek a használat során , így a vízimadarak és más állatok lenyelhetik őket, ami mérgezést okozhat.
Milyen hatásai vannak az ólom használatának a vadászatban, sportlövészetben és horgászatban?
Az ólom rendkívül mérgező és minden élő szervezetet érint. Nincs biztonságos szintje az emberi szervezetben, ezért már betiltották a benzinben, festékekben és vízvezetékekben. Ennek ellenére évente 44 000 tonna ólom kerül az EU környezetébe vadászatból, sportlövészetből és horgászatból.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által végzett vizsgálatok szerint tudományos konszenzus van az ólom káros hatásairól. Az ólom folyamatos felhalmozódása súlyos mérgezési kockázatot jelent az emberekre, a vadon élő állatokra, a haszonállatokra és az ökoszisztémákra.
Milyen hatásai vannak az ólom használatának a vadászatban, sportlövészetben és horgászatban?
Az ólom rendkívül mérgező és minden élő szervezetet érint. Nincs biztonságos szintje az emberi szervezetben, ezért már betiltották a benzinben, festékekben és vízvezetékekben. Ennek ellenére évente 44 000 tonna ólom kerül az EU környezetébe vadászatból, sportlövészetből és horgászatból.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által végzett vizsgálatok szerint tudományos konszenzus van az ólom káros hatásairól. Az ólom folyamatos felhalmozódása súlyos mérgezési kockázatot jelent az emberekre, a vadon élő állatokra, a haszonállatokra és az ökoszisztémákra.
Milyen hatásai vannak az ólomnak a vadon élő állatokra?
Az ólom mérgező minden vadállat számára.
- Évente 1 millió madár pusztul el ólommérgezésben Európában, köztük olyan ikonikus fajok, mint a szakállas saskeselyű, a parlagi sas és a rétisas.
- Számos emlős, például medvék, pockok, ragadozók és dögevők szintén veszélyeztetettek az ólomexpozíció miatt.
Az ólommérgezés két fő módon történhet:
- Elsődleges mérgezés – amikor egy állat közvetlenül ólmot fogyaszt a környezetéből, például a vízimadarak lenyelik az ólomsúlyokat, mert azokat kavicsnak vagy magvaknak hiszik.
- Másodlagos mérgezés – amikor egy állat ólomszennyezett növényzetet, vizet vagy másik állatot fogyaszt, amely ólmot tartalmaz.
Az ólommérgezés nemcsak a tömeges pusztulást okozza, hanem szenvedést is jelent az állatok számára. Gyengíti az immunrendszert, súlycsökkenést, viselkedési zavarokat és mozgáskoordinációs problémákat okoz. Ezáltal az állatok nehezebben találnak táplálékot, és nagyobb eséllyel válnak ragadozók áldozataivá vagy pusztulnak el más okokból.
Mivel az ólom a szaporodási és halálozási rátát is befolyásolja, populációs szinten is veszélyezteti a fajokat.
Milyen hatásai vannak az ólomnak az emberi egészségre?
A vadászatból származó hús fogyasztásával ólomrészecskék kerülhetnek az emberi szervezetbe. Az ólomlövedékek az állat testében széttöredeznek, és az ólom a főzés során is oldódhat a húsban.
A leginkább veszélyeztetett csoportok:
- Gyermekek – az ólom károsíthatja az agy fejlődését.
- Várandós nők – a magzati fejlődésre is súlyos hatással lehet.
- Rendszeresen vadhúst fogyasztók – például vadászok és családtagjaik.
Becslések szerint évente 1 millió gyermek van kitéve az ólommérgezés veszélyének vadhús fogyasztás révén – ez annyi, mintha egész Finnország vagy Szlovákia összes gyermeke érintett lenne.
A vadászok és sportlövészek belélegezhetik az ólomgőzöket és port lövés közben. Azok, akik saját lőszert vagy horgászsúlyokat öntenek, szintén belélegezhetik az olvadt ólom gőzeit.
Az ólom agykárosodást, szív- és érrendszeri betegségeket, krónikus vesebetegséget, magas vérnyomást és termékenységi problémákat okozhat.
Milyen hatásai vannak az ólomnak a haszonállatokra?
A haszonállatok – például szarvasmarhák és baromfik – ólommérgezést szenvedhetnek, ha olyan területen legelnek, ahol ólomsöréttel vadásztak. Az állatok ólomszemcséket vehetnek fel a földről, vagy szennyezett takarmányt fogyaszthatnak, ami egészségkárosodáshoz és gazdasági veszteségekhez vezethet.
Milyen hatással van az ólom a háziállatainkra?
Kutatások kimutatták, hogy háziállataink is ki vannak téve az ólommérgezés veszélyének, elsősorban a táplálékuk révén. Különösen veszélyes, ha a kutyatáp vadászatból származó húst vagy vadhús-maradékokat tartalmaz, mivel ezek kiugróan magas ólomszintet mutathatnak. Az ilyen táplálék akut és krónikus egészségügyi problémákhoz vezethet a kutyák és más háziállatok esetében.
Milyen hatással van az ólom a tágabb környezetre?
Az ólom kibocsátása hosszú távon szennyezi a talajt és a vizeket, különösen a lőterek környékén, ahol a csapadék miatt az ólom könnyen bejuthat a vízrendszerekbe, és így az élővilágot is veszélyeztetheti. Az idő előrehaladtával az ólom különböző kémiai és fizikai folyamatok révén lebomlik, bekerül a talajba és a növényekbe, majd a táplálékláncon keresztül tovább halmozódik.
Milyen előnyei vannak az ólom betiltásának?
Az ólom betiltása jelentős előnyökkel járna a társadalom számára:
- Megakadályozná az ólommérgezést és az ebből fakadó elhullásokat,
- Egészségesebb környezetet teremtene az emberek, a vadon élő állatok és a haszonállatok számára,
- Az orvosok, állatorvosok, tudósok, valamint a progresszív vadászok és horgászok egyaránt támogatják a váltást,
- A szabályozás elősegítené a stabil vállalkozói környezetet, előmozdítaná az ólommentes alternatívák elterjedését, és növelné a piacot az egészségesebb vadhús számára.
A sportlövészet esetében a szabályok módosítása javítaná a sportolók egészségét, miközben csökkentené a környezet szennyezését, ezzel megszüntetve a drága lőtértisztítási költségeket.
Egyszerűen fogalmazva: az ólommentes alternatívák mindenki érdekeit szolgálják – a vadászokét, a horgászokét és a természetvédőkét egyaránt.
Lehetséges egyáltalán az ólom betiltása?
Igen! Több ország már bizonyította, hogy az ólommentes átállás megvalósítható és sikeres.
- Dánia és Hollandia az 1990-es években betiltotta az ólomsörét használatát vadászatban, és a vadászati közösség azóta is virágzik.
- Dánia 2024-ben betiltja az ólomlövedékek használatát is!
Az Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetség (FACE) szerint a nem mérgező alternatívák hatékonyak és elérhető árúak. - Az EU már tett lépéseket: 2021-ben betiltotta az ólomsörét használatát a vizes élőhelyeken, most pedig a Bizottság egy szélesebb körű tilalmat javasol az ólom használatára a lőszerekben és a horgászfelszerelésekben.
Ez egy kulcsfontosságú lépés az ólom teljes és átfogó tilalma felé az Európai Unióban.
Milyen alternatívák léteznek az ólomlövedékek helyett?
Számos alternatíva érhető el, amelyek a legtöbb tűzfegyverrel kompatibilisek:
- Acél – a legelterjedtebb ólomsörét-alternatíva, mivel olcsó és könnyen beszerezhető.
- Bizmut és volfrám – további alternatívák a sörét helyettesítésére.
- Réz és sárgaréz – az ólomlövedékek helyettesítésére, mivel kevésbé fragmentálódnak becsapódáskor.
Az Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetség (FACE) útmutatást nyújt a megfelelő alternatívák kiválasztásához.
Biztonságosak az ólommentes alternatívák?
Minden lőszer – legyen az ólomtartalmú vagy nem mérgező – veszélyes lehet, ha nem megfelelően használják.
- Az ajánlások betartása mellett az ólommentes lőszerek ugyanolyan biztonságosan használhatók, mint az ólomalapúak.
- A környezet és a vadon élő állatok szempontjából az acélsörét, volfrám és bizmut-ón ötvözet szigorú teszteken ment keresztül, és Észak-Amerikában feltétel nélkül engedélyezték (Thomas et al. 2009).
- Az ólommentes alternatívákra való átállás csökkenti az emberi egészségügyi kockázatokat és megszünteti az ólom belélegzésének vagy fogyasztásának veszélyeit.
Összességében az ólommentes alternatívákra való átállás jobb egészséget és biztonságosabb környezetet eredményez mind a vadászok, sportlövők, mind a társadalom egésze számára.
Milyen alternatívák léteznek az ólomsúlyok helyett a horgászatban, és mennyire megvalósíthatók?
Az ólommentes horgászsúlyok használata védelmet nyújt a vízimadarak számára, és csökkenti a horgászokat és családjaikat érintő egészségügyi kockázatokat.
- Az ólomsúlyok helyettesítésére alkalmas biztonságos és megfizethető anyagok:
- ón, bizmut, acél, kerámia és volfrám.
- Belgiumban például a horgászboltokban a leggyakoribb alternatíva a volfrám.
- A természetes megoldások is elérhetők, például kövek vagy kavicsok, amelyek ingyenes és fenntartható lehetőséget kínálnak.
Használnak ólomtartalmú lőszereket az olimpián?
Igen.
Jelenleg mind a 15 olimpiai lövészeti versenyszám ólomtartalmú lőszert használ. Ez nemcsak egészségügyi és környezeti kockázatokat jelent, hanem ellentmond az olimpiai eszméknek, amelyek az egészséget és a fenntarthatóságot hangsúlyozzák.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) célja egy jobb világ építése a sporton keresztül, így a nem mérgező lőszerekre való áttérés lehetőséget adna arra, hogy az olimpiai sportágak igazodjanak ehhez a küldetéshez.
Ha továbbra is engedélyezik az ólom használatát a sportlövészetben, milyen intézkedések szükségesek?
Ha az ólom továbbra is engedélyezett marad a sportlövészetben, akkor szigorú környezetvédelmi előírások bevezetése szükséges:
- A lőtereknek hatékony ólomvisszanyerő rendszereket kell alkalmazniuk,
- Vízzáró akadályokat kell telepíteni, hogy az ólom ne kerülhessen a talajba,
- A szennyezett víz megfelelő kezelésére és ellenőrzésére van szükség.
Ezek rendkívül költséges intézkedések, ezért olcsóbb és fenntarthatóbb megoldás az ólommentes lőszerek használatára való áttérés.
Az ólom betiltása logikus lépés – miért nem történt meg mégis?
Jogos kérdés!
- Az ólmot évszázadok óta használják lőszerekben és horgászfelszerelésekben, és a hagyományok megszakítása kihívást jelenthet.
- A vadászok korábban is alkalmazkodtak a technológiai fejlődéshez – például az íjászatról áttértek a tűzfegyverekre –, ezért az ólommentes alternatívákra való váltás szintén könnyen kivitelezhető.
- Dánia példája bizonyítja, hogy az átállás nem rombolja a vadászközösségeket, hanem természetes fejlődési folyamat része lehet.
- A lőszergyártók ellenállása is szerepet játszik, mivel nem szívesen változtatnak a jelenlegi üzleti modelljükön.
- A változás azonban már elkezdődött:
- Dániában és Hollandiában már érvényben vannak szabályozások,
- Egyre nagyobb a kereslet az ólommentes alternatívák iránt,
- A gyártók már elkezdték fejleszteni és árusítani az ólommentes termékeket.
A szabályozás stabil alapot teremtene a gyártóknak a termelés bővítésére és az árak csökkentésére.
Mennyire sürgős az ólom betiltása?
További információ az ólom környezeti és természetvédelmi hatásairól a BirdLife Europe témával foglalkozó honlapján: https://banleadnow.com/
Forrás: MME
Mezőgazdaság
Hasznos információk és tartalmak a száj- és körömfájásról – röviden
A FAO hasznos információkat közölt a a száj- és körömfájásról
Budapest, 2025. március 11. – A már Magyarországon is megjelent ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely a párosujjú patás állatokat (például szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét és egyes vadakat) érinti. Bár az emberi egészségre nem jelent fenyegetést, a ragadós száj- és körömfájás súlyosan érinti az élelmezésbiztonságot, a gazdák megélhetését, valamint a belföldi és nemzetközi kereskedelmet. Tünetei a láz, hólyagok és sántaság; a felnőtt állatokat magas megbetegedési, de alacsony mortalitási ráta jellemzi. A fiatal állatok hirtelen szívelégtelenség következtében elpusztulhatnak.
A száj- és körömfájás oltással, az állatok szállításának korlátozásával és biológiai biztonsági intézkedésekkel fékezhető meg. © FAO/ Nastya Palagutina
A ragadós száj- és körömfájás csökkenti a mezőgazdaság termelékenységét, beleértve a tej- és húshozamokat, valamint a reprodukciót. Jelentős gazdasági hatása van a termelési veszteségeknek, az ellenőrzési intézkedések költségeinek és a piacokhoz való hozzáférés elvesztésének. Csupán a termelés csökkenése és a vakcinázás önmagában az érintett régiókban akár 28 milliárd USD éves veszteséget is eredményezhet. A kereskedelemre gyakorolt hatásokat figyelembe véve a tényleges gazdasági teher jóval magasabb. A vidéki közösségek és az állattartó szektor a leginkább érintettek.
Az átfogó ellenőrzési és megelőzési stratégiák elengedhetetlenek eme hatások mérsékléséhez. A száj- és körömfájás oltással, az állatok szállításának korlátozásával és biológiai biztonsági intézkedésekkel fékezhető meg. Bizonyos esetekben a fertőzött állatokat vagy állományokat le kell vágni. A rendelkezésre álló védekezési intézkedések ellenére a betegség továbbra is gyakori, és becslések szerint minden évben a világ szarvasmarha-állományának körülbelül 2%-t sújtja.
Tények a száj- és körömfájásról
- A száj- és körömfájást egy vírus több szerotípusa okozza, mindegyik külön oltást igényel a védettséghez.
- A párosujjú patás állatoka fertőzi, ám az emberre nem jelent veszélyt.
- Száj- és körömfájás járvány jelenleg is van Afrikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és Dél-Amerika egyes részén.
- A betegség gyorsan terjed egy-egy térségen belül és azok között a magas fertőzőképessége és számos fogékony faj miatt.
- A védekező intézkedések a következők: oltás, biológiai biztonsági intézkedések, az állatok szállításának korlátozása és esetenként kényszervágás.
A FAO szerepe a megelőzésben és a védekezésben
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) fontos szerepet játszik globálisan a száj- és körömfájás terjedésének nyomon követésében, megelőzésében és visszaszorításában az alábbiak révén:
- Globális stratégia megvalósítása: A FAO az Állategészségügyi Világszervezettel (WOAH) együttműködve támogatja és nyomon követi a globális száj- és körömfájás elleni védekezési stratégia végrehajtását a Határon átnyúló Állatbetegségek Globális Keretrendszere (GF-TAD) keretében. A progresszív védekezés útvonal (PCP-FMD) az elsődleges eszköz az országok számára a betegség ellen.
- Országspecifikus támogatás: A védekezési útvonalban meghatározott keretrendszeren keresztül a FAO segít az országoknak a fokozatos, kockázatalapú és célzott megközelítés alkalmazásában.
- Kockázatfigyelés és felkészültség: a FAO a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottsággal (EuFMD) együttműködve követi nyomon a fertőzés globális kockázatait, és hoz létre eszközöket a felkészültség és a védekezés javítására.
- Vakcinázás és biológiai biztonság: A FAO elősegíti az oltóanyagok beszerzését és elosztását, miközben előmozdítja a biológiai biztonsági intézkedések és a jó gyakorlatok terjedését az állattenyésztés és a betegségmegelőzés terén a kockázatok csökkentése érdekében.
- Képzés és tudásmegosztás: A FAO képzési programjai segítik az állat-egészségügyi szolgálatokat a diagnosztikai és reagálási képességeik javításában. Ezenkívül támogatja az együttműködéseket a betegségek felügyeletének és a válaszadás összehangoltságának javítása érdekében.
- Szakpolitikai és regionális együttműködés: A nemzetközi és regionális szervezetekkel együttműködve a FAO elősegíti az átfogó védekezési stratégiák megvalósítását, segíti a megfelelő szakpolitikák kialakítását, és támogatja az élelmezésbiztonságot és a gazdasági stabilitást biztosító intézkedéseket.
- Vészhelyzeti reagálás és erőforrások mozgósítása: A ragadós száj- és körömfájás kitörése idején a FAO kulcsfontosságú vészhelyzeti támogatást nyújt, beleértve a szakértői segítséget és az erőforrások mozgósítását az érintett országok számára.
További hasznos tartalmak a FAO-tól
Bevezetés a száj- és körömfájásba online kurzus. Ez a ingyenes minősített kurzus átfogó tudást a száj- és körömfájásról a betegség által érintett és nem érintett országokban élő állatorvosoknak, állat-egészségügyi szakembereknek, állattartóknak és az állattartó szektorban dolgozóknak egyaránt. Bemutatja a fertőzés első tüneteit, illetve a fertőzés esetleges módjait, a diagnózis menetét, a védekezés és a megelőzés lépéseit.
Gyakorlati útmutatás a ragadós száj- és körömfájás és más országhatárokon átterjedő állatbetegségek fokozatos leküzdésére. Ez a FAO kiadvány egy gyakorlati felügyeleti megközelítést mutat be, amely a betegség széles körű epidemiológiájának és kockázati tényezőinek mérésétől a beavatkozási lehetőségek konkrét értékeléséig és a betegség alacsony elterjedtségének dokumentálásáig terjed. A folyamat a gyakorlati megfigyelési lépések és a járványügyi programok összehangolására épül, a ragadós száj- és körömfájás példáján keresztül.
Forrás: FAO
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Kiterjedt külterületi mérgezési esemény Sülysáp és Mende települések közt!
A hatóságok megkezdték a bűncselekmény felderítését
Tisztelt Lakosság! Szeretnénk Önöket tájékoztatni, felhívni a figyelmüket, és segítségüket kérni.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata március 7-én a késő délutáni órákban lakossági bejelentést követően szerzett tudomást egy Sülysáp település külterületét érintő mérgezési eseményről, ezen a napon 1 példány (pld) fokozottan védett parlagi sas, valamint 1 pld védett egerészölyv teteme került elő egy mérgezett csalétkek közelében.
Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az Igazgatóság munkatársai a Rendőrség bevonásával megkezdték a bűncselekmény felderítését. Március 8-án az érintett szervek, bevonva a MME – Magyar Madártani Egyesület kutyás keresőegységét folytatták a munkát. Ezen a napon további 7 pld. egerészölyv, és 5 pld. holló teteme került elő, valamint felderítésre került 5 csalétek (házi kacsa, baromfi és házi nyúl). További állati tetemeket is találtunk (rókák, házi liba, kacsa, tyúk, valamint kihelyezett felezett sertésfej), illetve beazonosításra került 1 pld egerészölyv, és 1 pld holló régi maradványa. Így bebizonyosodott hogy nem egyszeri hanem tartamos, visszatérő elkövetés felderítése kezdődött meg.
Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park
Március 10-én további 2 rókatetem, illetve egy kézigránát került elő, amely szintén bejelentésre került.
Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park
A 2021-es Tura-Galgahévíz térségében történt eseményeket követő Btk. szigorítás már a mérgezett csali kihelyezését is bűncselekménnyé nyilvánítja, de a fokozottan védett parlagi sas, vagy a nagyszámú védett madártetem önállóan is kimeríti a természetkárosítás bűncselekményének tényállását. A feltárt egyéb tetemek vadgazdálkodási, népegészségügyi szabályok megsértéséről tanúskodhatnak.
Mivel a tetemek egy része bizonyosan erős méreggel kezelt, így szeretnék felhívni a lakosság figyelmét, az érintett térségben a kutyasétáltatás, gyermekekkel való kirándulást fokozott óvatossággal végezzék, ugyanis a feltételezett méreganyag mind a háziállatokra, mind az emberekre veszélyes.
Kérjük hogyha elhullott védett vagy fokozottan védett állat tetemére, illetve vadászható faj, vagy háziállat mérgezésgyanús tetemére bukkannak úgy értesítsék az Őrszolgálatot a nemetha@dinpi hu elektronikus levélfiókon keresztül, a mérgezésgyanús állat pontos helyének megadásával, és ha lehetséges fényképmelléklet megküldésével.
Kérjük a mérgezett csalétkekhez, tetemekhez ne nyúljanak! A mérgezés terepen látható legbiztosabb jele, amennyiben a maradványokon, vagy azok közvetlen közelében nagyszámú elpusztult dögbogár, illetve egyéb rovartetemek találhatóak.
Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Felpaprikázva
Nehéz téma – az ólom: Rejtett veszély a természetre és az emberi egészségre
Jelentősen drágult a búza
Hasznos információk és tartalmak a száj- és körömfájásról – röviden
Kiterjedt külterületi mérgezési esemény Sülysáp és Mende települések közt!
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Kárenyhítési eljárásban figyelembe vehető mezőgazdasági biztosítások megkötése és megújítása
Trófeák, lőfegyver és lőszerek
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian