Vadászat
Kanállal pergetni, még mindig aktuális! (1. rész)
Korunk egyik eltűnő, régi műcsalija a körforgó villantók, azaz a kanalak, amelyek bizony ma is nagyszerűen megállják a helyüket a modern, sokszínű műcsalik világában. Bár egyre kevesebben használják őket és egyre inkább kiszorítják a piacról a gumihalak, wobblerek és egyéb műcsalik, mind a mai napig nagyon hasznos társai lehetnek a pergető horgásznak.

Fotó: Varga Szilárd – Absolute Fishing
A változó horgászmódszerek, az egyre növekvő igények az új műcsalik gyártása iránt, valamint a gyártók általi háttérbe szorítás révén, sajnos manapság már nincs akkora igény ezen műcsalik használatára. Gyorsan hozzá is teszem: hibásan! Véleményem szerint legalább olyan nagyszerű műcsalik tudnak lenni a kanalak is, mint sok másik műcsali, viszont van egy szempont, amely a gyártói érdekekkel szembemegy. Egyszerűen nem tudnak egy egyszerű kanálért annyit elkérni, vagyis akkora bevételt generálni a gyártók, mint egy wobbler vagy más műcsali esetében. Ezért nem is reklámozzák őket, és nem fűzi nagyobb érdek a népszerűsítésükhöz, hiszen bevétel szempontjából elmaradnak a wobblerektől és a gumihalaktól.
De hagyjuk is ezeket a dolgokat és gondoljuk végig, milyen lehetőségeket rejtenek ezek a csalik számunkra! Honnan lehet tudni, mely kanalakkal lehetünk eredményesek adott halfajokra? A kérdésre több szempontot elemezve kaphatunk választ, vagy legalábbis egy irányvonalat, amely révén közelebb kerülhetünk az igazsághoz. Milyen szempontokat kell szem előtt tartanunk a kanalak alkalmazásakor?
Erre talán a legmegfelelőbb válasz az lehet, hogy a megfelelő méret, szín, valamint a csalivezetési stratégia tökéletes kombinációja szükséges. Először is meg kell határozni a célhalat, amelyet ezzel a technikával szeretnénk megfogni. A soron következő cikksorozatban több részen keresztül áttekintjük, halfajonként, mely kanalakkal és hogyan csaphatók be a ragadozóhalak.
Sügér
A sügér esetében általánosságban elmondható, hogy a kanál 1-es mérettől körülbelül a 3-as méretig tud jól működni. Természetesen a kanál méretének növekedésével párhuzamosan, a nagyobb testű egyedek kerülnek a célkeresztbe. Annak ellenére, hogy a kanál nem tartozik a legtipikusabb sügércsalik közé, nagyon szépen lehet vele fogni sügéreket.

Fotó: Varga Szilárd – Absolute Fishing
Az 1-es és a 2-es méret általában a közepes méretű egyedekig (kb. 25 cm-ig) hasznos, míg a 3-as kanálméretet már az egyedül, magányosan élő nagy sügerekhez alkalmazzuk. A színválasztást befolyásolja a víz tisztasága és az időjárás. Ha a víz zavarosabb, például egy árhullámot követően, akkor kiemelkedő jelentősége van az intenzív színeknek. Sügér esetében a neonzöld, vörös, lila, réz (ez általánosan sikeres szín), citromsárga és a “perch” (sügérmintás) szokott jól működni.
Tiszta vízben az ezüst, réz és fehér színű kanalak bizonyulhatnak eredményesebbnek.
A formai sokszínűséget a gyártók saját ízlésük szerint alakítják. Általánosságban elmondható, hogy a vékonyabb anyagkialakítású kanalak a sügereknél eredményesebbek. A vezetési stílusok közül az egyenletes, közepes tempójú bevontatás nagyon jól működik, de ha nincs szerencsénk, érdemes váltogatni a technikát.
Sikeres szokott lenni a megszakításos bevontatás, amikor három-négy tekerést követően megállítjuk a kanalat egy másodpercre, majd újra tovább vezetjük. Az egy másodperces megszakítások ismétlése különösen hatásos, ha a sügerek lassabban reagálnak. Ha akadós terepen horgászunk, érdemes a botspiccet feljebb tartani, és a hínár vagy növények fölött elhúzni a kanalat, mivel a sügerek előszeretettel bújnak ezekbe a részekbe. Jó eredményt érhetünk el akkor is, ha a folyamatos betekerés közben aprókat pöccintünk a bottal.
Összességében elmondható, hogy a sügérpergetés esetében az 1-től 3-as méretű kanalak, amelyek súlya nagyjából 6-7 grammig terjed, alkalmazhatók. Számomra a legsikeresebb kanalak sügérhorgászatnál az Effzett rézszínű kanalai voltak.
Folytatjuk…
Írta és fényképezte: Varga Szilárd – Absolute Fishing
Érdekel a pergetés világa? Csatlakozz te is az Absulte Fishing közösségéhez!
Vadászat
A várva várt nap – Az első őzbakvadászatom
A nap már aranyszínű fátylat borított a tájra, amikor megérkeztünk a Százhalombattai Benta Völgye Vadásztársaság Elvira-major területére. Az őzek előszeretettel járnak ide, főként a hajnali, illetve esti órákban.
Csendben lopakodtunk be a gyümölcsösbe, ahol a fák között már mozgolódott néhány őzbak és suta. Tovább cserkeltünk egészen egy hatalmas vetésig, amely a gyümölcsös két oldalán terült el. Ott megakadt a szemünk egy érett, érdekes agancsú bakon, aki éppen a gyümölcsös felé sétált a sutájával. Türelemmel figyeltük őket, kivártuk a megfelelő pillanatot.

Fotó: Gargyánszki Alexander – Agro Jager News
Felállítottuk a lőbotot, beállítottuk a puskát is, majd megkaptam az engedélyt a vadászmestertől az őzbak kilövésére, amint megfelelőnek látom a pillanatot. A célzás pontos volt, a lövés megtörte a késő délutáni csendet. Az őz összeesett. Megkönnyebbülve néztünk össze, de a vadászat itt még nem ért véget.
Cigarettaszünet után lassan elindultunk a rálövés helyére, ami megközelítőleg 150 méterre volt. Amikor azonban odaértünk, az őz nem volt ott – csak friss vérnyomok vezettek át a gyümölcsösön egy darabig. Később, amikor már nem találtunk több nyomot, távolabb mentünk egymástól, és egy vonalban, átfésülve kerestünk tovább a gyümölcsösben. Végül észrevettük: sebágyában feküdt. Megriadt, és elfutott, így utánamentünk. Végül Gargyánszki Alexander, a társaság vadőre megadhatta neki a kegyelemlövést, hogy ne szenvedjen tovább.

Fotó: Mészáros Tibor – Agro Jager News
Mielőtt kivittük volna a vetésre, még pár percig magamra hagyott a vadászmester és édesapám, hogy méltón elbúcsúzhassak tőle. Ahogy a hagyomány is megkívánja, a vadászmester az őzbak szájába helyezte az utolsó falatot, a sebhez töretet tett, a vérrel megfestett töretet pedig nekem adta. Miután megadtuk a kellő tiszteletet, fényképeket készítettünk.
Végül sor került az avatásra is, amit a vadászmester és édesapám végeztek el – a vadászmester átadta az avatás megkezdésének jogát apámnak. Az avatás során édesapám szemében ott csillogott a büszkeség, a vadászmester mozdulatai pedig tiszteletteljesek voltak. Végül mindannyian meghajtottuk fejünket az őzbak fölött.

Fotó: Mészáros Tibor – Agro Jager News
Azt hiszem, ez a vadászat nem csupán egy elejtett bak története. Ez összeköt édesapámmal, a természettel, a vadászati hagyományokkal. Ahogy visszanéztem a gyümölcsös felé, már csak az emlék maradt – a naplemente fénye, az őzek nyoma és a természet örök rendje.
Írta és fényképezte: Mészáros Nóra
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Az idei év első őzbakja
Diana április 19-én, szombat délután kegyes volt hozzánk. Jani barátommal vártuk ezt a bakot, de nem jött ki a megszokott helyén. Az utolsó, lővilág előtti időben Jani úgy döntött, hogy rácserkelünk, és megnézzük, miért hisztizik folyamatosan a bakunk. Napsütéses, késő délután, három sutával, a kiszemelt terület melletti spaléton riasztott folyvást-folyvást.

Fotó: Agro Jager News
Hála Istennek, inkább a sutákkal volt elfoglalva, mint velünk, így sikerült lőtávra közelíteni. Elsőre elhibáztam , és másodikra sem volt jó a találat. Kb. 250 méter volt a távolság. Sántikálva elfutott a sutákkal. Sebzett vadat nem hagyunk szenvedni!!! Sietve utána eredtünk, ami jó döntés volt. Majd kb. 180 méterről eleresztettem a lövést. Egy gerinclövéssel tűzben rogyott, és sikerült terítékre hozni az idei évem első bakját. Nagyon köszönöm Jani barátomnak, köszönöm a Zsámbéki Medence Vadásztársaságnak, nem utolsósorban az elnök úr barátomnak, Pistának! Békesség a vadnak.
Írta és fényképezte: Peet Smith
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Ritka eseményre került sor a veszprémi Betekints étteremben, ahol a Veszprém Vármegyei Vadászkamara tisztelettel és szeretettel búcsúztatta nyugdíjba vonulása alkalmából Baracskay Lajost, aki 28 éven keresztül odaadóan szolgálta a vármegye vadász közösségét a kamara titkáraként.

Fotó: OMVK
A kivételes eseményen a kamarai és vadászszövetségi küldöttek mellett megtisztelte jelenlétével az ünnepeltet a főispán, az országos szervezet és a vadászati hatóság képviselői is, továbbá a legszűkebb családi kör is osztozott a megható pillanatokban, ezzel is hangsúlyozva Baracskay Lajos munkájának és személyének elismertségét a vadászvilágban és a magánéletben egyaránt.
A leköszönő titkártól búcsút vett a kamara vezetősége és munkatársai, majd elismerésének jeleként Takács Szabolcs főispán, az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnöke egy elegáns faliórával köszönte meg Baracskay Lajos fáradhatatlan munkáját. A Verga Zrt. nagylelkű ajándékaként egy muflonkos, míg a Bakonyerdő Zrt. egy felejthetetlen élménnyel, egy dámbika elejtésének lehetőségével ajándékozta meg a leköszönő titkárt. Pap Gyula vármegyei elnök egy vadászfestménnyel fejezte ki köszönetét a majdnem három évtizedes közös munkáért.

Fotó: OMVK
Baracskay Lajos közel három évtizedes munkássága a Veszprém Vármegyei Vadászkamara élén elévülhetetlen érdemeket szerzett a vármegye vadgazdálkodásának és a vadászközösség összetartásának terén. Nyugdíjba vonulása a kamara és a vadászok számára egyaránt jelentős változás, de az általa letett alapok biztosítják a sikeres munka folytatását. A Veszprém Vármegyei Vadászkamara hálásan köszöni Baracskay Lajosnak a sokéves áldozatos munkáját, és jó egészséget, valamint sok örömet kíván a nyugdíjas évekre családja körében!
Forrás: OMVK